Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-13 / 11. (3563.) szám

t93Ő íannlr 13, vasárnap.

*PVOíGXITAm>lL Z,. .*«LA2

!935öcn bdcíezodih

Mussolini korszakos muhi műve: véglegesen eltűnik a pontini mocsár

Ei évben megépül a mocsárvidéken a harmadik nagy város:

Pontinia is ■ ■ ■ Mit jelent a bonifica integrálé programja?

Róma, jaimuár eleje. (A prágai Magyar Hírlap ni tmkatársátöl.).' 'Régebbe® az államok felesleges Méptömegeik élboly ezéitóre ugy szereztek uj területeket, hogy véres háborúkat vdnrtoak szomszéd aik- ka,l g a győzelem zsákmányát aztán benépesdtet- ték, vagy pedig máé váliágróazeken gyarmatokat fcódiifcottalk és eapberfelesilegük .egy résziét ott- helyezték ed.' Ma már a föld kulturterülete fed van osztva a. különböző népek és nemzetek között, a. régi módszerrel neim lehet eredményt elérni, visz ont.az államnak meg kell birkóznia a. nagy problémával: hogyan helyezi ed egyre szaporodó nép- . fölöslegét.. Statisztikusok és nemizetgazdák kiszámították, hogy- ba az emberiség szaporodása, a mostani arányban hadad, száz esztendő múlva kétezer milliónál több ember fesz a földön. Akik az emberiségnek, és benne a nemzeteknek jövőjével törődnek, .mán most' gond-ólnak arra, hogyan lehet ma jd a' népfölösleget ellhedyeizni.

Gigantikus tervek bukkannak fel, Így például sokan Délamerika vadonjainak, pusztaságainak kultúrába vonásával gondolják a kérdést megoldani és rámutatnak arra, hogy Délanierikában még ezer m iliő embernek van hely.

Máoek. uj' földterületeket' akarnak elővanáizeolni tengerek, hatalmas 'tengeröblök kiszárításával és egy német tudós: má.r évek óta propagálja azt a tervét, hogy ki kell szárítani a Földközi'tengert ée htárazföMd-el kell '.egybekapcsolni Afrikát: és Európát: Bizonyos, \bogy •

a technika előrehaladásával azelőtt eikópzelhe- leüen eszmék és tervek lépnek a közeli j»eg- . valósithatóság állapotába.

Gondoljunk .csak arra., hogy az. emberiség legrégibb kultiiiiáerületét, a kffloncsmölldó négyzetkilométer '.kffcerjedéeh1 Szaharát, megfelelő energiaforrás lélhaossnáilásávál. ,_ui|bÖl termőfölddé lehet, majd va- trázsodini! ' v '

Ám ezek a gigantikus tervek még a távoli jövő iköd'kep.ei.Egyes államoknak azonban, már a jelenben is hágy góndiöt. piöz: a. iérő^eSyé Várinak .'kü- dönösén'gtapóra hépéK'és nemzetek. anielyék ■ álla- ■friT területüket csaknem teljésén • betöltötték - és em- -berálí-ományuk. évenként 15—20 ezrelékkel szaporodik- tovább., i-lyeh állam Olaszomézág is. A kormány feladata, nehéz.

Mussolini teljes lélekkel tette magáévá a nemzet életét biz ostó elvet, hogy a nép szaporodása a nemzet jövőjének legbiztosabb záloga, másrészt azonban uj területeket Is kell szereznie a népszaporulat elhelyezésére. '

mokvetődés még magasabbra, emelkedett s a-z omladozó régi csatornát még jobban elzárta.

Százados harc a mocsár ellen

Ennek a területnek lecsapódását Julius Caesar óta. sokan tervezték, meg is kezdték, de eredménytelenül. Augustüs császár már észrevette a veszedelmet, Teodóra oeztorogót király is foglalkozott a le csapol ás kérdésével. Az egyházi államhoz tartozván, a pápák sokait törődtek vele. X Leó pápa (1513—1521) elhatározta, hogy kiszárittatja a mocsarat s

unokaöccsére, Medicsi Gyulára bízta a feladat keresztülvitelét. A kísérlet azonban nem sikerült,

mert az érdekeit községek és földbirtokosok viszszaniudtak a nagy költségtől. Erre Medicsi Gyula, akinek a kisajátításra is felhatalmazása volt, csekély áron megvásárolt egy területet Termein a mellett s azt rövid csatorna segítségével le is csapolta. Csodálat osan termékeny birtokra tett így szent, de egyéb eredménye a vállalkozásnak nem volt.

Történt később két másik kísérlet V. Sixtrns (löStí— 1589) a. régebbi keskeny csatornát, amely átszelte a mocsarat, kiszélesítette abban a reményben, hogy ez segíteni fog. De a remény nem vált. valóra. Ennek a széles csatornának ma. is Sisto a neve. Min; egy 200 évvel később

VI. Pius pápa majdnem 9 millió aranylirát költött rá. Gaetano Rappini mérnököt azzal bizta meg, hogy hajtsa végre a mocsarak végleges 1c- csapolását.

Rappini a hiires római mriiut, a Via Appia melleit nagy csatornát ásatott. Ennek ma. is Linón. Pia a neve. Ezzel a műutat, ismét járhatóvá tette, ped: v már ezer éve, hogy elmerült a mocsárban, de a részleges eredményt nagyobb siker nem kisérte. A pápa. azonban ezzel a.z eredménnyel is miegelégc de,tt s Tőrre Tee Ponti városka mellett, egy kis obeliezket emeltetett ezzel a felírással:

OHm Pontino palus — nune ager Pontimis. (Egy- kor poutiui mocsár — most pontini szántód. Néhány év . múlva földrengés törte ketté az ol; - liszket, a, malária pedig elűzte azt a néhány embert is, akik megtelepedni próbáltak egyes terű leteken. így azokat a. benedekrendieket, is. akik nek a pápa Tőrre Tre Ponti-bán rendházat építtet | tett. A Via, Appia, járható maradt, de két oldalán esős téli időben nagy szélességben terült cl a, v; .

Később I„ Napol-eon, majd IX. Pius kísérletez te * a, ponti™ mocsarak megszűri t elésé vei, mindhiáib;..

Mussolini legyőzi a természetet

így született meg a bonifica integrálé kormányprogramja, Mussoliniinak korszakos nagy müve.

Mi a bonifica integrálé?

Ez a két olasz szó magyarul teljes megjavítást jeleink Külön'ös értelme a rosB'znl termelő, vagy terméketlen talajoknak olyan megjavítását, jelenti hogy a legteljesebb gazdasági kihasználásuk lehetővé váljék.

A bonifica integrálé felöleli a vizes talajok lecsapódását, a kiszáradt talajok öntözését, a vidék közegészségügyének megjavítását vízvezeték létesítésével, a betegségek elleni küzdelemmel, a birtokok rendezését, a telepítést, a közlekedési utak megépítését és a telepek villamos energiával való ellátását.

A bonifica integrálé. e;z a nagy gazdaságú gondolat., Mussolini kormányzata alatt fogam zott meg s Olaszország óriási fellendüléséihez és megerősödéséihez vezetetik

Számos talajjavító törvényt hoztak már Mussolini előtt is, melyeknek volt. is némi eredménye, de uem sok. Az 1928. évben alkották mieg a földek teljes megjavítására vonatokozó törvényt, amely7 aztán gyors ogymáisutápiban óriási területeket vont be a rendszeres termelésibe Az 1933. évii törvény pedig összefoglalja és egységesíti a, feljavításra vonatkozó eddigi törvényeket.

Több, mint 9 mil iárd lírát irányoztak elő mintegy 3.2 millió hektár megjavítására.

Az állam viseli a közérdekűnek nyilvánított talajjavító munkálatok költségeinek egy . részét, amely : némely esetben 75 ■ százalékra • emelkedik, mig a megmaradó -részt a tartományok és birtokosok adják. .

Emiidéig az uj törvények alapján több, mint hétszázezer had javítottak meg és .több, mint. 1 millió 800.000 ha megjavítására adnak ki engedélyt.

A mocsarak lecsapódása

A bonifica integrálé munkálatai között miintTeg- nevé^étesribbéikét émTttjűk még- az alsó -P-ráve-menti 'ÍO.OOO M,'- ffló6Stáras-vterüJlef- léc^piötását é á Pó 'üiiéhti Parrriiíigiáhia:Mö'gHa: b&áSbiíthá iüélleitti 73.400 ha megjavítását, a. Ferraira meHettii, 225.000 ha mély fekvésű-terület lecsapódását, a. Róma környéki Agiro Romaimo megjavítását, ahol eredetileg 43.800 ha, most má.r 307.800-fa. megja,vitásáról van szó, — a Pugfóa tartományi ivóvizvezetéket, mely 1600 km. hosszú és 5.5 köbméter vizet szállít, má- soidp-ercenként s végül a pöntilüi mjocsarak kiszárítását, amiről a legtöbbet hallunk beszélni.

A küzdelem végül mégis csak az ember győzelmével végződött. Minidig akadtak lelkes emberek az olaszok közt, akik fontos nemzeti feladatnak Ítélték a., mocsár lecsapóiásáto. Maga Garibaldi is sóikat, foglalkozott a kérdéssel, amikor idősebb korában visszavonultan élt Az újabb időkben Prampolini mérnök lelkesedett erősen a nagy7 ügyért s 1926-bati társulatot alakított a mocsarak lecsapolására s szerény anyagi eszközökkel hozzákezdett a munkához. A leesapolás megvalósításának dicsősége azonban Mussolininak jutott.

A pagy költségek nem rettentették vissza, s 1930 bán a hadviseltek nemzeti szövetségét megbízta, hogy 1935 október 28-ig keresztül kell vinni a mocsarak teljes lecsapolását, a, tulnépes északi "kerületekből 4000 parasztc:sa,lá- dioit. kel letelepíteni és három uj városnak is állatnia kell radír a. kitűzött időpontban.

Az ötéves nagy munka

A nagy munka, rögtön megkezdődött Prampoiimi

mérnök vezetésével. A mocsárral való végső bare nem volt könnyű. A munkások nagy hada olö-öir is a. régi vízlevezető csaton a. rendbelio zásához látott hozzá.. Azután nagy, több ágú, 28 méter széles és 38 km. bosszú csatornát ástak, mely a. Lepino vizeit szedi összeg és vezeti le a. tengerbe. Szüksiégesnek mutatkozott má® csatornák ásása i.->, ugy hogy az övcsátoraraireudszer hossza. 800 kilói métert' tesz ki. Ezután az utak építésére került a soir, ma már ebből is 256 kálóméter van készen.

A 75.700 ha nagyságú mély területnek, melyet a Sástó két részre, a Piiscinária és Ponitini részre oszt, árkok és vizem elő gépek segíts égével való leesapoíása. által .

175.000 hold termőföldhöz jutottak,

ami 270 millió lírába, került az államnak. A tengerparti; mély, ta-vas területet halgazdaság jáira alakitótták át.

Megkezdődik a telepítés

A végső munkálatok, a. talajkriegyenlitoés s a ta- lajszámíitás befejezééére a kormány a föildtula.jdo- | nósokból társulatot alakított, a költségek 87.5 I százalékát az állam adta. A kormány .kötelezte a

Mocsár a termőterület helyén

Nápoly .és Róma között a Lepino hegy tövében, a tengerípart mentén 50 kiló méter hosszú és 20 Haló méter széles lapos terület húzódik, amelyet az esőzések ás a Lepi no-begyről lefutó patakok mocsárra, változtattak. Ez a terület majdnem teljesen hasznavehetetlen volt. az esős idő alatt lefolyástalan mocsár,'a forró időszak alatt kiszáradó, meghasadó .részekkel, de a nagy része akkor is vizes ma- rádto A mocsár kitűnő fészke volt a mocsárlázat terjesztő'szúnyogoknak, melyeknek millüárdjai ker- getözfék a levegőben. Ez a 2000 év óta hasznavehetetlen pontini mocsár mely’'télen . tó, nyárón rét, ahol csak a bivalyok bírták M a szúnyogok csípését.

... Egyébként a terület nem oly egyhangú, mini első pillanatra gondolnék. A Lepino-begy tövében magasabb, jól müvei szalag húzódott, amely termékenyebb volt, mint maga a hegyoldal. A középső részt foglalta el a tmlajdooképeoi mocsár óriási nádasaival., mig a tengerpart mellett hosszú lagúna Ibnzódotot három nagyobb tóval, ahol a viizimada- rak ezrei tanyáztak:

Ez a moceér nem miindig volt mocsár., Valanii- 4?or,

2500 évvel ezelőtt szép, termékeny terület volt, az etruszkok népesítették be s virágzó élet támadt rajta.

A római uralom alatt is tovább tartott virágzása, fejlődésié, 2á város alakult • rajta s az egyiknek Pomptla volt neve, melyről a mocsár is eljnevezést nyerte. A Kr. előtti negyedik században Appáus eensor. utat készíttetett rajta, amely még nem ré- gi:ben is töltésként emelkedett ki a bűzös mocsárból. A római világuralom tetőpontján, Augustous alatt, még virágzó föld volt ez, Vergilius mezőgaz- dá,sá,gi tankölteményében még mint viruló, gazdag földről emlékezik meg róla.

Nemsokára azonban megkezdődött a pusztulása, aqiinek földrajzi fekvése volt az oka.

A tengerparton idővel széles homokvetőiés támadt, amely elzárta a folyók útját a tengertől. Három kis hegyi folyó vize nem juthatván el a tengerbe, elöntötte lassan a viidéket, mocsaraikat, tavakat alkotva.

Már » régi rómaiak megpróbáltak a hajon segi' teni s csatornával vágták át a homokvetödést, ! hogy elvezessék a vizet az elöntött mezőkről.

i Ennek a csatornának ma Rio Martoánio a neve s i vailószinülég Martünus nevű derék római kezdetné- ; uyez'éséd'e támadt. Egyiidpig segített a bajon, de i a római uralom hanyatlása idején a köz ügyekkel, í közmunkákkal senki sem törődött s a pusztulásnak j ebben a korszak álban betoemetődötto a uaigy csator- * nfa is, a, mocsár pedig egyre nagyobb területeket

Elrontott gyomor és az ezzel ösz- szefüggő bélzavarok, felfúvódás, kellemetlen szájíz, émelygés, homlokfájás, láz, hányás, hasmenés vagy székszorulás eseteiben már egy pohár természetes „Ferenc József* keserüviz is igen gyorsan, biztosan és mindig kellemesen hat. A gyakorlati orvos- tudomány már régen megállapította, hogy a Ferenc József viz használata a túlsók evés és ivás káros következményeinél igazi jótétemény. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszer- üzletekben kapható.

hóditoiit meg. Lakatlanul azért egészem nem maradt.

A középkorban a tengeri kalózok kedvelt tanyája volt

Kalózok nyüzsögtek a mocsaras tengerparton 6 veszély idején a rablók elrejtőztek a, mocsarak mélyére,. Itt lehetetlen volt őket üldözni, mert a, ssüpipedékek lápok jó védelmet adtak.

Közben a, természet újabb csapást mért a-z istenverte vidékre. Megmozdult a.-föld, a. partmentoi ho| földtulajdicmoeOikat, hógy

í minden 30 holdnyi területen farmerlakást épit- I senek istállóval, disznóóllal, tyúkketreccel, ke- nyérEütőkemencével.

Erre 2.5 százalékos kamattal kölcsönt folyósított.

A vteiepiltésto a hadviseltek egyesülete végzi, erek

j eddig öt falut építettek

i és 3000 farmer házat, a föld tulajdonosok 350-eit. i Készen van már írét uj város is a mocsaraktól

i felszabadított területen. Az első várost, Litíoriát 1932-ben nagy ünnepségek közben avatták fel.

A város neve a régi' római li-ctor ©zoből, a. vörös szájjal összekötött tőzsényalábok (fasces) vivőitől származik, akik a dfezmemetoekbem a« előkelőség előtt az öisez-etartásiban levő erő és hatalom kifejezéséire hordták e jelvényeket.. A város tehát a- i'as- ces szóról . eímevéreiht, fasiszta uralom dicsőségét j-eiikiépeizi. A városnak 1931-b?n még csak 350 lakosa volt, 1932-ben már 7000, jelenleg több mint

12.000.

1934 április havában már a második várost Sa- baudiát is felavatták. A harmadik városnak, mely a hegység lábánál épül, Pontinia lesz a neve s ez évben el is készül.

A tervek szeilint 1035 október ’ 28-ig — amely 13. évfordulója lesz annak, hogy Mussolini pártja, a fasista párt uralomra jutott. — termőföld lesz a pon- tini mocsarak egész területe s 4000 farmeribáz lesz késizen. A telepítések szakada-tlaniul folynak s kü- lönöS'en. nagy csáládu hadviselteket telepítenek ide, akik értenek a földműveléshez. Ezek már megművelésre kész állapotban kapják kis birtokukat s 'berendezve a házakat. A föklbirtoíkosok pedig f-éies haszonra ■ adják bérbe földjeiket a -telepeseiknek.' Mind belteljes gazdálkodást űznek, az államtól részletfizetésre fajállatokat és nemesített nővénymagvakat kapnak. A hadviseltek egyesülete mezőgazdasági központokat'állított fel számukra, ahol mindén gazdasági kérdésben szakszerű irányítást kapnak.

Az eddig oly rettenet® maláriától sem kell fél- niök a telpeseknek,

ment ezt a félelmes betegséget, amelyben a mocsárvidék r-égi lakosainak 95 százaléka, szenvedett s a lecsapódással foglalkozó munkásokat -is megtizedelte, a Rockefeller Intézet támogatásával sikerült teljesen megszüntetni.

A mocsaraktól megszabadított föld igen termékeny, a gabonamagvakat tízszeresen adja visszaA természeti erőkkel vívott hatalmas harc után ez a vidék Róma' kapuja előtt ismét azzá lesz. ami volt régen: Róma éléstára, magtára, nagy konyha- kertije és virágparkja..-----o-----Bonn

y rendőrfelügyelő szerepe Prince bíró halálában

Paris, január 12. Bonny volt rendőrfelügyélő. tegnap Dijonhan nyolc tanúval szembesiíettik. Két tana a szembesítésnél kijelentette, hegy f. li meri ! benne azt az emberi, akit Prince bírósági laráezos halálának napján Díjon környékén láttak. Az egyik tanú, egy ment bar ói vendéglős, még azt is hat.:' ro- zottan állítja, hogy Bonny kíséretében megjelent vendéglőjében Bressard főállamügyész i?. Ezt az állítást érthető bizalmatlansággal fogadják.

Az iloücal falisszépe miatt féihoitra vertek három udvariét

Beregszász, január 12. (Saját tudósítónktól). A görögkatoliikus karácsonyi ünnepek csétójet Ilonicán véres ' legény háborúság zavarta meg. A falu lég,gazdagabb és legszebb leánya, Sz. Mária miatt tűztek össze a legények. Heten versenyeztek a falu szépének kegyeiért, de a büszke leány válogatós volt és csak a módosabb legényeket hívta meg Karácsony, ünnepére apja házába. Hárman voltak a kiválasztottak: Mitróczi Fedor, Keményesd Lajos és Kuetyán János. Vígan mulatoztak, nótájuk kiihallátszott az uccura, ahonnan a kíntorekedt yetélytársak hógolyókkal dobálták meg a kivilágított ablakokat. A szobában lévő három legény erre kiment az urnára és felelősségre vonta az ott ácsorgó Kopin Ivánt. Góllá r Féíiior1, ckrát }: ? Iván nevű veti ívta; sa 1< :vt. E z e k

botokkal és baltákkal felfegjretrkezve rontottak gyűlölt ellenfeleikre. Mitróczi Fedor a fejére lcapott su'yos baltacsapáscka', Keményesi Lajos és Kustyán János pedig összetört tagokkal és bevert fejjel buktak a földre eszméletlenül.

A súlyosan sebesült legényeket a szép Mária apja szekéren szállította be a. beregszászi kórházba. A verekedő legényeket az ilosva.i o-ondőrség elfogta és n járásbiróság fogházába szállitotta.

9