Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-12 / 10. (3562.) szám

1038 január 12, szombat /pra:gaiA\mAarhiulai> 9 . KöZCÍAZDA^áfiP . A nemzetközi vafutarendezés ügye angol megvilágításban Sir Henry Sirakosch javaslata Prága, január 11. A Francia Bank eddiligii veze­tője, Morét — minit ifiiiröriétée, —megvált állásá­tól helyébe a korín dny Tainneryt nevezte ki. Az le közismert tény, hogy Morét távozásának az vo!t az oka, hogy felfo­gása nem egyez© t meg Flandia miniszterelnö­kével, aki a kamattételek csökkentésével, a hi­telélet megkönnyítésével és a deflációs politika enyhítésével iparkod.k mozgásba hozni a súlyos válsággal küzdő Franciaország gazdasági életé­nek körforgását. Mor-eá távozása ée Tanmery kinevezése külföldön is nagy vii-iMhomgiot, keltett, ment egyesek azt a kombinációt fűznék az eseményhez, bogv Fra.n- claói'fizág 1; tér az aranyalapról. A nemzetközi de­vizapiac azonban csak átraieaietileg állott érméik a ieihetőeégniek a hatása alatt, .miután a felelős fran­cia kormány tényezők ismételten kijelentették, hogy Franciaország továibbra is ragaszkodik az arany alaphoz. A találgatásoknak azomban vök némi alapjuk, ínért hiszen Franciaország nehézségei egy egész valutaesotp’Orínak, az ,,a.ranybLokkmak14 a nehézsé- <géivel egyértelműek és mintán a nemzetközi gazda­sági élet legégetőbb kérdése, hogy a ma folyó va- lutaiháborut mi módon váklhatná föl a józan együttmüködé<s politikája, a frank vezérkarában beállott változás ismét előtérbe állította a nemzetközi valutarendezés kérdését Az Economiist szeninit a mostani év legnagyobb gazdasági feladata az lesz, hogy nemzetközi megegyezéssel rendez­zék a valutakérdést és ezzel együtt meg eremt- sék a nemzetközi árucsere lehetőségeit Erre votoaitikozóag temerteti Sir Henry Strakosch tervét, amelynek okfejtése és lényege a következő: Az almiak, két évben tapasztalt gazdasági javu­lás rendkívül egyenlőtlen mértékben oszlott meg az ,yaranybl'Okk“ államai és egyéb oirazágok kö­zött, A gazdasági élet megélénkülésének különb­ségét Inkább a belső gazdasági javulás mértéke bizonyltja, amely az awaay államok ban - alig tapasztalható, a csökkent valutáé rték-ö orszá­gokban padiig számottevő. A külkereskedelem te­lén azonban semmi különbség nincs az egyik, vagy a másik valutaremdezedbeiz tartozó országok kö­zött, mert hiszen az árucsere seholsem fejlődött túl a válság okozta szűk kénetekén. A belső gazdasági javulás különböző mértéke azzal magyarázható, hogy az aranyalapom álló országokban a termelés költségei nem á lanak arányban az árakkal. A termelési költségek alia- knlását nehéz egy nevezőre hozni és számbelileg kifejez ni, azonban a létfenntartás költségei két­ségkívül követik a termelés költségeit s igy eze­ket kell a nagykeresked:Imi árakkal össizehasdn- litanunk. Ennek a két adatnak a grafikus ábrá­zolása azt mutatja, hogy az aranyalapról letért országokban a uagyke­reskedeüni árak és a létfenntartási költségek többé-kevélé kiegyenlítődtek, tjiát a kéi vonal közeledett egymáshoz, mig az aranyállamokban a kettő között mutatkozó djszparitás egyre na­gyobb, vagyis a nagykereskedelmi árszint sok­kal erőcebb mértékben süllyed, mint a lé.fenn­tartási költségek színvonala. Azok az intézikedések. amelyek a betűnek az össz­hang bahmására irányulták, eredménytelenek mar racltóik, mert a termelési költségek csökken ése elsősorban csak a munkabérek és fizetik rovására volt megvalósítható. Így nagy tömegek életezimvouala egyre Inkább’ rosszabbodott s a defiációnaik ez a mértéke hova- tovább tairtihaitatianaibb. Ameddig pedig az arauy- államok gazdaságú élete ilyen labilis marad, alig­ha k bet árrá s zárni tani, hogy a javulás az egész világom erre kaipjon. Az aranyalap elhagyása azonban nem elegendő a gazdasági javulásihoz. Feltétlenül szükség van arra is, hogy a nemzetközi árufongalmia/t kimoz­dítsák mai holtpontjából Ez viszont csak a valuták megrögzítése utján lehetséges és ezárt nemzetközi aranyalapot kell létesíteni. A szükséges aranymennyiiség eVS iciréncjtése nem okozhat gondot, mert a dollárnak és a fomteter- 8 :g-biakikhoz tartozó pénznemeknek eddigi, miimteigy 40 százalékos értékcsökkenése hallatlan mértékben növelte a meglevő arany kifejezett pénz- éntékét. A világ aranykészlete és arany terme! ése az uj értékelés alapján teljesen elegendő volt ahhoz, hogy a jelenlegi árezlntet egy emibrröltőre bizto­sítani lehessen, feltéves hogy az aranykészlet meg­oszlása megfelelne az egyes országok részesedési arányának a világfonradolomiban. A terv raegvalósitárának több előfeltétele van. Ezek közö t az első helyen az arany államok bel­ső gazdaság! egyensúlyának visszaállítása sze­repel, mert különösen az uj nemzetközi rendszer állandó veszélynek volna kitéve az egyes országok eset­leges gazdasági öeszeropanáea, vagy pedig az aranyárak defláció utján történő leszorítása ró-~ vén. Szükség van továbbá a külföldi fizetőeszközök értékének olyan megrögzítésére, amely minden ország szempon jából megfelel az egyensúlyi helyzetnek. Mindehhez a nemzetközi áruforga­lom észszerű szabadsága kell, hogy járuljon, ami -alatt különösen a fi.eetcei&zkőzök .. forgalmát korlátozó intézkedéseik, a kontingentáló rendelke­zések és más, .a válság folytán kieleitkeizett korlá­tozások megszüntetése értendő. Törölni kell a háborús és a jóvátétel! adósságokat és ha ez nem volna lehetséges, legalább is olyan rendezést kell megvalósifiaini, ameilyne krévén é®eik a függő terheik nem veeizélyeztettnéik továbbira is a nemzetközi értékesére biztonságát. Végül gon­doskodni kell arról ie, hogy az arany vásárlóereje ne ingadozzék nagyobb mértékben. (Weiss Fülöp marad a Kereskedelmi Bank el­nöke). Budapestről jelentik: Weiss Fülöp, a Pesti Magyar Keieskedelmi Bánik elnöke 75-ük születés­napja alkalmával az ünneplő tisztviselői kar előtt kijelentette, hogy a bank legközelebbi igazgató- sági ülésén be fogja jelenteni ama elhatározását, hogy a folyó ügyok vezetésétől visszalép. Ebből a kijelentésből kifolyóan a sajtóban több téves., közlemény és feltevés jelent meg. Miint illetékes helyen közük, Weiss Fülöp a jövőben is változat­lanul megmarad a Kereskedelmi Bank elnöke és az elnöki tisztséggel összefüggő irányító és ellen­őrző munkákat továbbra ie gyakorolni fogja. El­sősorban a ba.nik igazgatósága helyezi a legna­gyobb súlyt arra, hogy a pénzintézet az ő kipró bált fegfőbb vezetése alatt maradjon. A Kereske­delmi Bank elnöke előrehaladott korára való te­kintettel azonban könnyíteni fog munkáján, amit annál nyugodtabbban megtehet, mert nem kétsé­ges, hogy a bank folyó ügyeinek további vezetése, kipróbált munkatársa, dr. Síéin Emil vezérigazgató kezében változatlanul jó utakon fog haliadni. (A gabonazálogjegyek leszámítolása.) A Ga­bona társaság január 1-ig 59.4 millió korona ér­tékű gabo n a zálogjegyet bocsátott ki. Ebből 58 millió korona értéküt leszámító1’hatott. Gazdák 75.9 millió korona értékben bocsátottak ki ga­bona zálog jegyeket s 5G.5 millió korona érték­ben leszámít oldatták azokat. (Január második felében megkezdődnek az osztrák-cs&hsz’ovák kereskedelmi tárgyalá­sok.) Bécsből jelentik: A Neue Freie Presse értesülése szerint az osztrák-oseihszilováik ke­reskedelmi tárgyalásokat valószínben már január második felében megkezdik. (Roosevelt nem avatkozik a nemzetközi va­lutapolitikába.) Washingtonból jelentik: Roo­sevelt kijelentette1, hogy nem áll szándékában közvetlen lépést tenni Amerika részéről a nemzetközi vailuitaitlgyi politika terén. , (A GabonatársaSág tisztviselői kara.) A Ga­bona társas ág tisztviselői kara, a Gaibomatársa- ság vezetőségének jelentése szerint 139 tiszt­viselőből áll. Ezek közül 60 ellenőri minőség­ben teljesít szolgálatot. (837 millióra csökkent Magyarország bank­jegyforgalma.) Budapestről jelentik: A Magyar Nenizeéi Bank jegy forgalma január hő 7-4 ki­mutatás szerint a december 31-i forgalommal szemben 43.9 millió pengővel 337 millióra csökkent. A csökkenést váltóvisszaváltásdk és zsiróbé'Mzeléásk idézték elő. A váltóié roaáLlo- inány 42.4 millió pengővel apadt. Az állami zsíros zárni ókra 17.1 millió pengő folyt be, el­lenben egyéb számlákról 12 és fél millió pen­gő folyósítás történt, úgyhogy végeredmény­ben a zsíró követelések állománya 4-6 millió­val emelkedett. Az ér ekéseiét lényegtelen vál­tozást tüntet fel Az állami adósságra a ren­des havi törlesztés folyt be. Az Egyéb köve­telések 17.7 millió pengő és az Egyéb tarto­zások 20.7 millió pengős apadása az 1934. évi mérlegtételek átkönyveléséivel függ össze. (Az adóhátralékok bekebelezése.) Az adó­hivatalok a miniszter elnökhöz közelálló Ven- kov értesülése szerint utasítást kaptak, hegy régi adókövebeiléseiiket telekkonyvileg bizto­si tsáik. 1922 évi adóhátralékok biztosításáról van szó. A Vemkor kifogásolja az adóhivata­lok munkáját,, mivel gyakran fordul elő, hovy utólagos kivetéseket eszközölnek s késedelmi kamatokat számítanak, néha annak idején az egész szaldót közölték az adófitetőkkel Az idézett lap megállapítja, ho'W az ui adóbehaj­tást gyakorlat főiképpen a gazdáikat sújtja, mi­vel a gazdák vagyona nyilvánvaló. Nagy pórusok az arcon neon szépek, mert megszakítják az arcbőr si­maságát. Azonkívül fészkei a mitesszereknek. Okuk: a faggyumirig3rek külső nyílásának rend ellenes megnagyobbodása. A bennük re­kedt faggyú eokezor genny ejtésbe megy át és ilyemkoT fájdalmas pattanások keletkeznek. Az ANTIPORUS-LOTION (törv. védve) bizto­san ható, kipróbált szer, mely a pórusokban re­kedt faggyút oldja, a megnagyobbodott pő- rusnyilásokat összehúzza, az arcbőrnek vissza* adja normális simaságát ós a mitesszerek újra* képződését megakadályozza. Beszerezhető ki­zárólag: Mm*. Alexandra D. Jürss kozmetikai intézetében, Bratislava, Goet)he-u. 15. Tel. 56- Egy üveg ára Ke 25.— utánvét mellett. 6517 vagon úklsíiv bűzét imponált a Gabona’ársaság Prága, január 11. A Gabonatársa«ág leg­utóbbi elnöki értekezletén elhangzott beszámo­ló-jelentés szerint a Gabonatársaság eddig 6517 vagon búzát hozott be Jugoszláviából. Ebből a mennyiségből 400 vagon még Lunden- hurgban fekszik a „Prlsad“ költségén. A lun- denburgl határállomáson fekvő búzát február 1-én veszi át a Gabona társaság. A K vitel! Intézet jíívi bálén megkezdi tevékenységét Prága, január 11. A Csehszlovák Kiviteli Intézet dr. Trehicky .Jáncs el nők lése mellett tegnap tartot­ta meg első elnöki ülését. Az ériéi.edeten személyi ügyekről és a Kiviteli Intézet helyiségeinek kér­déséről tanácskoztak. Úgy határoztak, hogy a Kivi­teli Intézet a prágai mintavásár palotájában bérel helyiségeket. Az elnökség tagjai végrehajlóbizol'sá- got választanak. A b'zottság a jövő hét elején öez- szeül és letárgyalja az exportintézet s"rrős sze. ve­zeti és pénzügyi kérdéseit. E kérdések le’árgyal-tsa után a Kiviteli Intézet tüstént megkezdi tevékeny­ségét. Megfon’olásrsreéltó statisztika a cseh gardák eladósodottságától P r á g a, január 11. Érdekes kimutatást kö­zöl a cseh agrárok Vénkor cimü prágai napi­lapja. Zadina képviselő — irjia a Vénkor — 17 burgonya- és gabonatermelő község 524 gazdájánál megállapította, hogy minden egy®8 hektár termőföldre 2.912 korona adósság jut A 13.754.909 koronát kitérő adósságokból a telekkönyrileg bekebelezett adósságok össze­ge 4.976031 és a nem bekebelezetteké 8-778878 korona. A be nem kebelezett adóssá­gok összege közel kétszeresét tc%i ki a be­kebelezett ad óS’Sá goknak, amiből a Veu- kov cikkírója arra a következtetésre jut, hogy a gazdaadósságek valószínűen lé­nyegesen nagyobbak lesznek a telekköny­vi adatok alapján készült becslésben fog­lalt összegnél a cikkíró nézete szerint az adósságok olyképpen keletkeznek, hogy a bir­tok átvétele során mintegy 30 százalékos te­her keletkezett azáltal, hogy az uj gazda ki­fizette a család többi tagját. Beruházásra 40 százalék számítható. A mezőgazdasági termé­nyek árainak esése által keletkezett adóssá­gok az egész összeg 23 százalékára becsülhe­tők. Egyéb okokra 7 százalékéig összeg marad. E számítás szerint megállapítható, hogy a gaz- daadósságok túlnyomó részét nem könnyelmű­ség, vagy fölös kockázattal járó veszteség eredményezte. A gazdák helyzetét elviselhe­tetlenné teszi, hogy a kamatláb 5 százaléknál kezdődik és 8 százaléknál ér véget. (?) A cikkíró adatai szerint a mezőgazdasági tőke 97 és fél százaléka földben, állatállományban, gépekben és készletekben fekszik s csak 2 és fél százalék jut készpénztőkére. — A Venkov cikke szomorú adatokkal szolgál a gazdatár- sadalom eladósodottságáról. Zadina képviselő jól tenné, ha alkalomadtán ellátogatna Szlo- venszkóra |s, talán még jellemzőbb statisztikai kimutatást készíthetne a gazdák helyzetéről. (Közszállitások.) A szlovenszkói országos hivatal a szakolcai háztartási iskola barom­fitelepének és állattenvésze’.ének építkezési munkálataival a szakolcai Dolezsál József és Fia építkezési vál’alatot bizta meg. — Az ak- naszlatinai állami bányaigazgatóság az 1933 julius 21-én kiirt szállítási pályázat pályázói közül a vizvezeléf:i munkálatok elvégzésével a prágai Maticka Jaroslav mérnök cégét bizta meg. (Magyarország pénzügyi politikája.) A mai prágai lapok azonos forrásból származó tudó­si tájikban .jelentik, hegy Popovlcs Sándor bankkormányzó távozásával és Imrédv Béla ban'kikoirmányzói kinevezésével megváltozik a me.wiar pénzünrvi polUika. A hír. értesülésünk szermit. nem felel meg a vafo®álmaik. A ma- gyar rénzüTvi pollti'ka a lövőiben is hü marad az eddig jól bevált alapelvothee. Mit kapunk a valutákért? Prága, január 11. kő 100 magyar pengőért .......................... 468.50 10 0 osztrák sillingárt............................. 440.60 10 0 lengyel zlotyért.................................. 458.— 10 0 román lejért ...................................... 15.85 10 0 német márkáért ....... 835.— 100 dlnáért . ............................................ 53A0 1( X) svájci frankért.................................. 774.50 10 0 francia frankért .................................. 157 80 10 0 olasz Uráért....................................... 202.(0 1 amerikai dollárért ....... 2850 1 angol fontért ......... 117.—r Mit fizetőnk a valutákért? Prága, január 11. K& 100 magyar pengőért................... 471.50 100 osztrák silliugért.................. 452.50 10 0 lengyel zlotyért ................................. 456.— 10 0 román lejért................................. « 15.65 10 0 német márkáért ....... 857.— 100 dinárért........................................... 53.70 100 svájci frankért....................... 777.50 10 0 francia frankért ............................. 158 40 10 0 olasz Uráért ......................... 204.10 1 amerikai dollárért........................ . 28.70 1 an-gol fontért ........................................ 118.— (E rősen visszament a miizsir iránti kereslet.) A müzbírfO'gvasztáe az utóbbi időben erősen, csökkent e ezzel párhuzamosan visszament a müzisir iránti kereslet is. A kereslet csökkené­sének további oka abban van, ho-g; a kereske­dők a müzeirkontingens kihirdetését megefiőzo időben áruhiánytól tartva nagyobb megrende­léseket eszközöltek. (Novemberben csökkent a tüzesetek száma.) A csehszlovák köztársaság területén november folyamán 2306 tüzeset volt. 1933 novemberé­ben a tüzesetek száma 2943-ra rúgott. A tűz­károk összege 14.1 (20.4) millió koronáit tett ki. (Popovlcs Sándor távozása az angol sajtóban). Popov k*e Sándornak, a Magyar Nemzeti! Bank el­nökének távozásával kapcsolatban a Times a kö­vetkezőket írja: A Magyar Nemzeti Bank elnö­kének lemomclásia rendes körülmények között fel­tűnést keltett volna, tekintettel fényes teljesítmé­nyeire és a magyar pénzügyek irányítása körül gyakorolt vezető személyes befolyására, azonban előrehaladott kora ée betegsége már előkészítette a közönséget erre a sajná’atoe eseményre. Popo- vice Sándor kivételes pémztigyi képességgel és ta­lp asztalokkal rendelkezett. A lap ezután rövidem Ismerteti Popovlcs pályafutását ée megállapítja, hogy nyutgalombavonulásának nincs semmi politi­kai jelentősége. Utóda liwrédy Béla pénzügyminisz­ter leült, aki lemondott tárcájáról és aki nagy tá- pasztalokkal báró bankár, — azelőtt a Nemzeti Bánik szolgálatán állóit — kiválóan alkalmas a magyar pénzügyek feladatainak megoldására, amelynek elintézését az ország hátránya nélkül nem lehet tovább halogatni. Anglia egy másik tekintélyes lapja, a Mormog Post ezt írja: Általá­nos sajnálkozást keltett, hogy Popovice Sándort, a Magyar Nemzeti Bank kormányzóját rossz egészségi állapota nyuigalombavotiiuláera kénysze­rűé tte. (Csődök.) A besztercebányai kerületi bíróság elrendelte a c&ödöt a fölszámolás alatt levő szklenói Fogyasztási Szövetkezet ellen. Ceőd- biztos Skácel János, a besztercebányai kerü­leti bíróság bírósági tanácsosa. Csődtömeg­gondnok Dr. Nemes Pál turócszentmártoni ügy- véd. A hitelezők első értekezletét január 18-án reggel kilenc órakor tartják. Az értekezlet szín­helye a besztercebányai kerületi bíróság 79. számú tárgyalóterme. A követeléseket 1935 február 8-ig kell bejelenteni. A csődeljárás kö­vetkező tárgyalását február 22-én tartják. — A besztercebányai kerületi bíróság Poniczky Vladimír losonci szállító ellen megindította a csődeljárást. Csődbiztos Peternák Sándor, a la- sonci járásbiróság elnöke. Ceődtömeggondnok dr. Keczóry István losonci ügyvéd. A hitelezők első értekezletét január 19-én reggel kilenc órakor a losonci járásbiróságon tartják. A kö­veteléseket február 4-ig kell bejelenteni. A ki­vetkező tárgyalást február 16-ra tűzték ki —i A besztercebányai kerületi bíróság megnyitotta a csődöt Chlpos Pál madáosi gazda ellen. Csöd- b:ztos Peternák Sándor, a losonci járásbiróság elnöke. Csődtömeggondnok dr. Draskóczy Zol­tán losonci ügyvéd. A hitelezők első értekez­letét január 19-én reggel kilenc órakor tartják a losonci járásbiróságon. A követeléseket feb­ruár 4-ig kell bejelenteni. A következő tárgya­lást február 16-ra tűzték ki - - -■ -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom