Prágai Magyar Hirlap, 1934. december (13. évfolyam, 217-221 / 3548-3552. szám)

1934-12-30 / 221. (3552.) szám

FKAlxAW * iAljf^AR-rtíUíiAR 1934 december BO, vasárnap. Á> cákat, résziben az uj épületeket s hallgattam 4 terveiket. Aki évente egyszer jön a város­ba, mindig másnak találja már, nagyobbnak, szebbnek, ldteljesedeüeíbbnek. A fejlődés irama nagyobb, mint Prágáé vagy Briinné, és sok lokálpatrióta megelégedéssel mondja: ha igy megy tovább, Pozsony harmiinic év mmlva túlszárnyalja Briinnt. A város közepén most felhőkarcolót építenek s a tizenkettedik eme­letről messze ellátni a nyitrai hegyekig, a Wiener-Waldig és mélyen be a Duma alfPöldi ligeteibe. Három országot figyelhet innét m emher: Csehszlovákiát, Ausztriát és Magyar- országot. — A közeljövőben négyszázmii 11 iós költséggel megkezdik a dunai kikötő építését: a Duna legnagyobb kereskedelmi kikötője lesz, valóságos csoda. A csehszlovák iparvál­lalatok egymásután építik majd gyáraik és telepeik fiókjait a városban, hogy közel le­gyenek e kikötőhöz, ahonnét olcsóm eljuthat­nak a Feketotengei'ig, vagy a készülő Duna- Rajma csatornán át Angliáig, a tervezett Mor- va-Eliba csatornán kerseztnl Csehország, Né­metország szivéig és Hamburgig. — Ahogy jártuk az uccákat és beszélgettünk, magyar rakodó munkások szava ütötte meg a fülemet. Eszembe- jutottak egy kitűnő szlo- venszkói fiatal kutató cikkei, melyekben azt fejtegette, hogy a magyarok beszivárgása a városba a közeli Csallóköz nyomorából egyre jelentősebbé válik, s az alsó pozsonyi nép- rétegekben ugyanolyan arányban erősödik a magyar elem, ahogy a felsőbb néíprétegekbén j fogy. Ha e megállapítások túlzóak is, s ha a j szlovák és a cseh bevándorlás, valamint a hé- i esi ideemigráció és viszsavándorlás aránylag jóval erősebb, mint a magyarok bejövetele a csallóközi és ligetifalusi kapun át, a magyar proletárok beözönlését miég sem szabad le­becsülni. A fejlődésnek ez az iránya bizto­sítja azt, hogy Pozsony továbbra is három­nyelvű marad, mint eddig volt, s e három- nyelvűség továbbra is megadja jelentőségét és fölényét az egynyelvű, merev városokkal szemben. Itt, ezen a helyen kereskedelmileg csak háromnyelvű város válhat be, ahol min­den környékező áru. gondolat és törekvés ki­cserélődhet. Kulturálisan hatalmas fölényt és perspektívát' biztosit, hogy a magyar, a német és a szlovák kultúra egymást kiegészítve és egymás hibáit lerontva találkozni tud a vá­ros kiegyesulyozott és objektív lakosaiban. Ma ugyan csak húszezer magyar él a hivata­los statisztika szerint ötvenezer német, öt­venezer szlovák és húszezer cseh mellett, de épugy, mint a csehek és a szlovákok között nincs éles határ, nehéz megvonni a határvo­nalat a pozsonyi németek és magyarok kö­zött. Az ő mentalitásuk tükre ugyanaz, mint amit a hajdani, kétnyelvű Budapest egyik híres kétnyelvű korcsma cégér-íöKrata feje­zett ki: „Zum Hordár — A Trógerbez“ volt e korcsma cime, vájjon melyik a német és melyik a magyar felirat? Viszont a Csallóközi nmgyar nincstelenek 1 beöziömlésének nemzetileg van egy veszedel- j mes pontja is. A falusi ember kint az ősi ekeszarva mellett nehezen nemzetlenedik el- A városban, ezer kísértésnek és ezer kény­szerűségnek kitéve könnyen alkalmazkodik nyelvi és kulturális téren is a többséghez. Éppen ezért Pozsonyt magyar kisebbségi szempontból nem lehet és soha sem szabad elhanyagolni. Nemcsak azért, mert főváros, mert kivételesen magas kul'tUrközpont (amely társadalmi és világfi műveltségben, a nagy európai áramlatokba való bekapcsolódíásban gyakran eléri és túlszárnyalja a kissé nyárs- polgárias Prágát is), nemcsak mert e cent­rumból] irányítható a leghelyesebben minden akció, nemcsak, mert egyedül itt fejlődhetik ki Szlovén szkon müveit, okos középosztály s igy. az uj és szüks-éges irányi tó magyar közép- osztály is, — hanem mert menteni kell és megőrizni a Csallóközből beözönlő magyar köznépet, amely istápolóé és lehetőség nél­kül felszívódik. Könnyebben, mint a vidéken. Fel kell keresni e bevándorlókat, megszer­vezni. erősíteni, gondoskodni róluk, irányíta­ni, a beözönlésl helyes mederbe terelni. Gon­doskodni a városiakká váló magyar parasztok mindenfajta igényéről, felvilágösitásáról. mű­veltségéről. Nem engedni, hogy .a háromnyel­vű városon elhomályosodjék. a magyar szín- A magyar bevándorlás következtében a meg- őrzés lehetősége adva van. Pozsony, ez a lüktető, fejlődő város magyar program is. A fejlesztésben részt vesz a csal­lóközi magyar, — őrködni kell sorsa fölött. Pozsony, mint a magyar kisebbség természe­tes és szükséges kulturközpontja, Pozsony, mint a háromnyelvüség által jelentős közép- európai centrum, Pozsony, mint a csallóközi paraszt el városiasodásának helye, íme a problémák, amelyeket a lüktető fejlőd érii vá­ros magyar szempontból a kisebbségi életbe vet. Masaryk elnök újévi hadseregparancsában megokolja a szolgálati idő fölemelését Prága, december 29. Masaryk köztársasági elnök hadseregparancsot adott ki. Az elnök a hadseregparancsban, mely Bradác nemzet­védelmi miniszter ellenjegyzésével jelent meg, megindokolja a katonai tényleges szolgálat meghosszabbításának szükségét és egyebek között ezeket mondja: — Ez tisztán védelmi intézkedés. Lehetővé teszi a hadsereg felkészültségének fokozását, hadsereg állományának emelését és igy ke­zeskedik az állam biztonságáról. Az aktív szolgálatot teljesítő hadsereg ma rendkívüli jelentőséggel és fontossággal bír az állam vé delme szempontjából. A repülésügy és a had­sereg motorositásának nagy fejlődése és előhaladása lehetővé teszi a támadónak job­ban mint valaha a gyors rajtaütést, az ellen­ség területére való behatolást, a gyárak és raktárak elpusztítását, a zavar és pánik kel­tését. A tényleges szolgálatot teljesítő kato­naság voltakép készültség az ilyen hirtelen merohanás és káosz ellen. Mennél nagyobb a rnegtámadtatás veszélye, annál nagyobbak­nak, képzettebbeknek és gondosabbaknak kell lenniük az államot őrző biztonsági intéz­kedéseknek. Csak ezért kellett a kétesztendős katonai szolgálatot bevezetni. A döntő té­nyezők, akik tudatában vannak felelősségük­nek, utolsó pillanatig haboztak bevezetni a honvédelmi kötelesség emez emelését. Azon­ban a vaserejü szükségszerűség végre rá- kényszeritett minket erre. Az állam bizton­ságának érdeke fölötte kell hogy álljon min­den más egyébnek. Ha e biztonsági intézke­déseket meg nem tettük volna, akkor az álla­mot és annak egész lakosságát jóvá nem te­hető katasztrófák érhetnék.4* A köztársasági elnök a továbbiakban fölhív­ja a tiszteket és altiszteket, hogy a meghosz- szabitott szolgálati időt a kiképzés tökéletesí­tésére fordítsák a jobb minőségre való törek­véssel pótolják, ami mennyiségileg netán hiány­zik. Végül igy fejezi be hadseregparancsát: — Szívesen emelem ki, hogy ez az év a hadseregben a szorgalmas munka és az elő- haladás esztendeje volt. Az év folyamán tar­tott nagy hadgyakorlatok is örvendetes bi­zonyságát szolgáltatták ennek. Köszönetét mondok mindenkinek, akinek ekörül érdeme volt s az uj esztendőben az egész hadsereg­nek, úgy a tényleges, mint a tartalék hadse­regnek a legjobbakat kivánom. Közel huszonnyolcezer magyarajka idegen állampolgár él Csehszlovákiában Prága, december 29. A Národni Politika km ér­teti a Csehszlovákiában éíö idegen állampolgárok statisztikáját. Csehországban legtöbb a német állampolgár (31.452), azután 24.129 osztrák követ­kezik s 13.309 lengyel. Morvaországban 29.147 lengyel állampolgár után 16.670 osztrák állam­polgár vezet. Szlovenszkón 27.122 lengyel állampolgár vezet a 25.023 magyar állampolgár előtt s RuPzinszkóiC 4747 magyar állampolgár után 4670 lengyel ál­lampolgár következik. Az egész állam területéin legtöbb a német nemzeití- ségbez tartozó idegen (86.7o7) s a külföldiek szá­mában 34.7 százalékot te&z ki. Második helyen állanak a csehszlovákok (67.834). a-zaz 27.1 száza­lék, majd a magyar nemzetiségű idegen állampolgárok következnek (27.647) 11.1 százalékkal. Az oroszok száma. 19.772 (7.9), a lengyel nemzeti­ségű idegeneké 18.585 (7.4). a zsidó nemzetiségű idegem, állampolgároké 18.137 (7.3) stb. Az idegen állampolgárok közül Cseh országban 19.7 százalék vallotta magát, csehszlováknak, Morvaországban 33.8, • Szloiveinszkón 35.9 s Rueziiinezkón 3.4 százalék volt a csehszlovák nemzetiségű idegen állampol­gár. nmati—munwmrn'**MTT Milyen munkát végzett a nemzetgyűlés m isii ülésszak alatt? P r á g a, december 29. Az őszi politikai munka Prágában tulaijdómképpen a naptári ősszel indult meg. a nemzetgyűlés munkájá­nak előkészítése azonban teljes egy hónapot vett igénybe. Október 16-án kelt elnöki kéz­irat rekesztette be a nemzetgyűlés tavaszi ülésszakát és az őszi szegszió első ülését ok­tóber 26-ra hívta össze. Ezen a napon a pénz­ügyminiszter beterjesztette az 1935. évi álla­mi költségvetés előirányzatát, melynek kiadá­si és bevételi oldala is mintegy 360 millióval magasabb az ideinél. A kiadási többletet az államadósság rendes törlesztése teszi szüksé­gessé. 1934-ben ugyanis a törlesztés szünetelt. Ezenkívül a nemzetvédelmi kiadások emel­kednek a kétéves katonai szolgálat következ­tében. Az állami költségvetés egyébként a kép- viselöfliázat egész novemberben, a szenátust december folyamán foglalkoztatta. . Malypetr miniszterelnök programadó ex­pozéjában az irányított gazdasági rendszer, a teleintélydemokrácia, mellett foglalt állást, felsorolta a legközelebbi munkaprogramot s ennek keretében a pártfeloszlatási törvény meghosszabbítá­sát, a pártok regisztrálásáról szóló törvény­javaslatokat. Benes külügyminiszter közvetlenül a genfi tanácsülések előtt szólalt fel a plémumbam, s a ínáTftelllei véres események által teremtett külpolitikai helyzettel foglalkozott. Az expo­zék megvitatása során több oldalról kifejezés­re jutott az a kívánság, hogy a nemzetvédelem megerősítendő, s ez az őszi ülésszak folyamán hozott három törvényben jutott érvényre. A véderő novellák csoportjában az első törvény a 24 hónapos szolgálati időről szól. a második, bevezette a had mentességi dijat s a harmadik törvény a tényleges szolgálati idő­nek a közszolgálatba való beszámításáról ren­delkezett. A jogügyi, ősszel alkotott törvények közül meg kell emlitenünk a polgári per-rendről, a perenkivülí eljárásról és a végrehajtási el­járásról szóló törvények novelláját és az ok­iratok megsemmisítéséről szóló un ifikáló tör­vényt. A miniszterelnök által kilátásba helyezett politikai javaslatok közül a nemzetgyűlés csak a pártok feloszlatásáról s működésük be­szüntetéséről szóló törvény novelláját alkotta meg, amely szeriül; a pártfeloszlatási törvény 1935 végéig marad hatályban. A törvényen azt a javítást eszközölték, hogy a feloszlatott vagy beszüntetett párthoz tar­tozó önkormányzati testül éti tagok eseten- ki,nt megtarthatják mandátumaikat. A novella pontosabb szövegezéssel kimondta azt is, hogy a beszüntetés a törvény hatályá­nak lejárta után is hatályos a kormány hatá­rozatában kimondott időre. A pártok regisztrálására és a választási számra vonatkozó törvény javaslatát a kor­mány eddig még nem nyújtotta be. A szociális törvények sorában meg kell em­lékeznünk az 1934. évi népjóléti költségvetés­hez engedélyezett s 80 milliót felölelő pótihi- telről s az 1000 kilogramót meghaladó hajóter- hek köteles sulyjelzéséről szóló törvényt, melynek célja a kikötő munkások kímélése. Részben politikai, részben pénzügyi és gaz­dasági okokból a nemzetgyűlés a kormány ja­vaslatára a tartómánygyülési és járási válasz­tásokat egy évvel halasztotta el s a ina mű­ködő képviseletekről kimondta, hogy azok az újonnan megválasztandó képvisele­tek megalakulásáig maradnak hivatalban. A törvényhozók illetményeinek 14 százalé­kos levonásáról szóló törvény hatályát a nem­zetgyűlés újabb egy évvel hosszabbította meg. A szenátus a felsoroltakon kívül megsza­vazta a tűzoltói illetékekről és a motoros já- rómüvekről szóló kormányjavaslatokat is, amelyek a képviselőiház legközelebbi ülései­nek napirendjén fognak szerepelni. A képviselőhöz alkotmánytörvénybe ik­tatta a csehs>dóvák-rumián lua'kircgyezményt, amely mér két és tél éve feküdt a perln* mentiben, ezenkívül ratifikálták a csehszlovák-román egyezményeket a -régi koronára szóló tarto­zások és követelések rendezéséről s az árva- pénztárak vagyonának felosztásáról. Végül számos kereskedelmi pótegyezményt intéztek I el. Magyar képviselők mentelmi ügyei A mentelmi ügyek során a képviselőhéz plénuma megtagadta Szent-Ivány József kép­viselő kiadatását két népgyülési beszéde miatt, ellenben kiadták Szent-Ivány képvise­lőt a Pester Llóydban tavaly távasszal írott „Kéthly Anna interpellál14 cimü cikke miatt, mely cikkben az államügyész a köztársaság védelméről szóló törvény 14 paragrafusának 1. bekezdésébe ütköző vétség tényálladékát látta fennforogni. Szent-Ivány az inkriminált cikket abból az alkalomból irta, hogy a ma­gyar kormányhatóságok megtagadták a pozso­nyi szlovák nemzeti színháznak az engedély kiadását a Békéscsabán rendezendő előadá­sokra s ennek kapcsán Kéthly Anna inter­pellációt nyújtott be a csehszlovák-magyar kulturkaposolatok megakadályozása tárgyé­ban. A képviselőhéz kiadta dr. Törköly József képviselőt sajtó utján elkövetett becsületsér­tés vétsége miatt s igy a rimaszombati kor­mánybiztosi rezsimnek a vilíanytelep bérbe, majd önök áron való eladásával kapcsolatos tevékenysége a bíróságot is foglalkoztatni fogja. Milyen munka vír a nemzetgyűlésre? A nemzetgyűlés mindkét háza azzal ment karácsonyi szabadságra, hogy ez a szabadság ezidén nagyon rövid lesz. Január második felében, legkésőbb február elején összeül a törvényhozás, hogy a választási ciklus még rendelkezésre álló néhány hónapjában ren­dezze a legszükségesebb kérdéseket, ezek kö­zött elsősorban az önkormányzatok szanálása ügyét. A negyven órás munkahét és az állat- monopólium kérdését a meghatalmazási tör­vény alapján kormányrendelettel akarják megoldani. Egyesek úgy vélik, hogy számolni kell a nemzetgyűlés márciusi, esetleg áprilisi nem­zetgyűlési választások lehetőségével. Számos más okon kivtíl a tavaszi választások ellen szó] az is, hogy az önkormányzatok szanálá­sához néhány nyugod t s választási ági iádé­val nem zavart hóuap kell. Áprilisig pedig alig valósítható meg a szanálás. De az agrár­párt a gazdaadósságok semmilyen elintézése nélkül szintén nem bocsátkoznék nagy kész­séggel a választási harcba. Kétségtelen csak annyi, hogy a hatodik évében levő nemzet­gyűlésnek feloszlatás előtt, még nagyon ke­mény munkát kell végeznie. ‘ _________________ m — P árkányban elkobozták a keresztény- szocialista párt naptárát. Pozsonyi szerkesz­tőségünk jelenti: Párkányból érkezett jelen­tés szerint Párkányban elkobozták az orszá­gos keresztényszocialista párt 1935. évi nap­tárát. A párt pozsonyi országos központja oz ügyben a következőket: közli velünk: A párt naptára, miiként más években, ezidén is már szeptemberben megjelent. Az államügyész­ség annakidején semmi kifogásolni valót nem talált a naptárban s azt nem is kobozta el. A párkányi hivatalok a naptárt tehát nyilván­valóan tévedésből kobozták el. aminek ciha ritása érdekében a naptár kiadója megfesd a szükséges lépéseket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom