Prágai Magyar Hirlap, 1934. december (13. évfolyam, 217-221 / 3548-3552. szám)

1934-12-22 / 217. (3548.) szám

1934 december 22, szombat. 5 tss rfí'ÍREIC ^ IRTÁS Lépcső a lépcsőMrhan Lejtőeca lefelé visz, 8 ugyanezen a lépcsőn Visz az ut fölfelé is. Rajtuk az árva ember, Ez a sorsverte lélek, Mikor fölfelé ballag, Akkor is lefelé megy. FALU TAMÁS. Szenzációs tartatommal holnap felenih meg a S.Jfl.Ji. hatalmas karácsonyi száma — Földes György „Szent Konstancia. ká­polnája44 ciinü regényének hátralevő folyta­tásait — anyagtorlódás miatt — csak kará­csony után, december 28-án kezdjük kö­zölni. — Egy magyar nagyasszony halála. Besz­tercebányai tudósítónk jelenii: A volt Zó­lyom vármegye egyik előkelő családjának nagyasszonya, özvegy Tihanyi Dénesné, szü­letett Újhelyi Ilona elhunyt A megboldogult fivére Újhelyi Nándor, Zólyom vármegye egy­kori főszolgabírója volt és rajta kívül nagy­számú előkelő rokonság gyászolja. Az elhuny­tat pénteken helyezték örök nyugalomra a Besztercebánya melletti rakólcai családi sír­boltban. — Változás készül a pozsonyi rendőrigaz­gatói székben? Pozsonyi szerkesztőségünk je­lenti: Jó forrásból szerzett értesülésünk sze­rint a pozsonyi rendőrigazgatói székben rö­videsen változás áll be. Dr. Buchár Jaroslav kormánytanácsos, rendőrigaagató, aki dr. Do- :lejs után került Pozsonyba, miután szolgá­lati éveit kitöltötte, 1935-ben nyugalomba vo­nul. Politikai körökben máris megindult a kombináció, hogy kivel töltik be az oly fon­tos és előkelő állást. Hir szerint dr. Stefanik kassai rendűrigazgaló lesz dr. Buchár utóda, mig Kassára dr. Cserno kerül. — Meghalt dtr. Hutyra Ferenc, a budapesti állatorvosi főiskola volt rektora. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magyar tudományos életnek újabb nagy gyásza van. Dr. Szépéshdyi Hutyra Ferenc, a volt ma­gyar királyi állatorvosi főiskola nyugalmazott tanára és három évtizeddel ezelőtt volt rektora, jubiláns orvosdoktor, tiszteletbeli állatorvos- doktor, a MagyaT Tudományos Akadémia tisz­teletbeli tagja, számos bel- és külföldi rendjel tulajdonosa tegnap délben életének hetvenöto- dik évében elhunyt. Az elhunyt egyetemi ta­nár. — akinek neve a nemzetközi tudományos életben is közismert volt., —- két évvel ezelőtt vonult nyugalomba s azóta állandóan, beteges­kedett. — A magyar nemzeti párt gyűlése Verbö­cön. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Vasárnap nagysikerű pártgyülést tartott a magyar nemzeti párt az ugocsai Verbőc köz­ségben. A gyűlésen résztvettek Hokky Ká­roly pártszövetségi képviselő, valamint dr. Bo- dáky István és Köszörűs Károly körzeti ügy­vezetők. A helyi ezenvezet nevében Komá- ■romy Lajos elnök üdvözölte a vendégeket, akik tartalmas beszédeikben egyaránt foglal­koztak a gazdatársadalom életkörülményei­vel és bajaival. A verbőci magyarok a szóno­kokat szives szeretettel fogadták. — Halálozások. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Dr. Botih Jánoené, pozsonyi orvos felesé­ge ma délben Pozsonyban elhunyt. — A közelmúlt­ban hunyt el a szepességi Kortonokon Eeztelneki- Jancsó Gizella Mária. Az élete virágában elhunyt urileányban özv. Esztelneki-Jancsó Istvánná egyet­len gyermekét gyászolja. Nagy részvét mellett te­mették el. — A ruszinszkói gyógyszerész - egyesület közgyűlése. Ruszinszkói szerkesztőségünk je­lenti: A ruszinszkói gyógyszerészek egyesüle­te vasárnap tartotta közgyűlését, melyen Sík Gyula szolyvai gyógyszerész elnökölt. Az egyesület működéséről Halász Sándor ungvári gyógyszerész, mint ügyvezető, számolt be. Napirendre kerültek a gyógyszerészek leg­aktuálisabb sérelmei, melyeknek orvoslásáról behatóan tanácskoztak s kidolgozták az elle­nük való védekezés módozatait. — Denikin előadása Prágában. Denikin tábornok, az orosz ellenforradalom egyik volt vezére tegnap előadást tartott Prágában a cári hadsereg háborús szerepléséről. Az elő­adást Syrovy hadseregfelügyelő is meghall­gatta. — Veszedelmes tűz a Rat‘a-g-yárban. Zlinből je­lentik: Ma délelőtt tiz órakor e Bat‘a-müvek ragasz­tó helyiségében öngyulladás történt egy gép köze­lében, amely cellulózét készít. Az öngyulás rcbM- náfit okozott, amely a ragasztó helyiség valamennyi ablakát, szétzúzta. Tűz keletkezett és csakhamar lángban állottak a cellulozekészletek és « gép kö­rűi raktározott vászomnennyiség. A gép közelében dolgozó két munkás égési sebeket szenvedeti, aki­ket sérüléseikkel a kórházba szállítottak. A helyi­ségben dolgozó munkások lélekjelenlétének kö­szönhető, hogy a tüzet csakhamar sikerült eloltani. A Prágai Magyar Hírlap hárotmihónapoe halt-1 gat ás után szenzációs megeiepetéesel kedvei Leóik olvasóinak. Szerkesztőségünk olyan karácsonyi számot átütött össze, amely mind terjedelemben, mind gazdagságban kevés ma­gához hasonlót talál a szlovenszikói újságírás történetében. Negyvennyolc oldalon —* negyven oldal szöveg, nyolc oldal kép — a magyar iroda­lom és publicisztika számos kiválóságát vo­nultatjuk föl. Annak ellenére, hogy a lap terjedelme óriási, ára nem több a rendes vasárnapi szám áránál, ctZ&Z 2 korona. ízelítőül felsoroljuk a lap gazdag tartalmá­nak fontosabb anyagát: Márai Sándor, lapunk újonnan bekapcsolódott munkatársa megkezdi uj regényének, az „Egy polgár vallcmása“ második részének közlését, amelyet vasárnapi számainkban folytatni fo­gunk. Bizonyára az egész szlovenszkói olvasó­közönség örömmel hallja, hogy sikerült a kas­sai származású kiváló magyar írót, a magyar irodáiéra egyik büszkeségét, újra bekapcsolni lapunk munkatársai közé. Márai Sándor ott volt, amikor a PMH nagy lett és ott lesz, ami­kor a .lap most uj lendülettel folytatja szüo - venszkói pályafutását. Márai Sándoron kívül a budapesti irodalom számos más nagyságát megszólaltatjuk a ka­rácsonyi számban. Hunyady Sándor, aki kétségtelenül a ma­gyar irodalom legérdekesebb uj jelenségei kö­zé tartozik, a jövőben gyakran fog szerepelni lapunk hasábjain. A karácsonyi számban egy­szerre két írása jelenik meg: egy Móriez-könyv- ismertetés s egy novella. Kosztolányi Dezső, Szomory Dezső, Nyirö József, Révész Béla, Heltai Jenő, Zilahy La­jos, Csathó Kálmán, Surányi Miklós, Falu Ta­más, Szép Ernő, Bodor Aladár s a többi pesti Emésztési nehézségek, gyomor­fájás, gyomorégés, csalánkiütés, rosz- szullét, fejfájás, idegizgalmak, álmat­lanság esetén a természetes „Ferenc József* keserüviz megszünteti az emésztési zavarokat, fertőtleníti a gyomrot és a beleket, a vérkeringést helyes útra tereli és felfrissíti a szel­lemet. Az egyetemi klinikákon vég­zett kísérletek bizonyítják, hogy alko­holisták a Ferenc József víz hasz­nálata folytán étvágyukat majdnem teljesen visszanyerik. A Ferenc József keserüviz gyógy­szertárakban, drogériákban és füszer- üzletekben kapható. név, aki eibeszéléssel, cikkel vagy veresei sze­repel a karácsonyi számban. Különös érdeklődésre tarthat igényt Krúdy Gyulának, az elmúlt évben elhunyt kitürő ma­gyar írónak eddig ismeretlen hátrahagyott írása, amelyben megelevenedik mindaz a foü- báij, amit a nagy mesemondó az olvasó elé tud varázsolni. De nem hanyagoljuk el a szlovenszkói író­kat sem. Fölvonultatjuk a. szlovenszkói ma­gyar irodalom legjobbjait, hogy elfoglalják méltó helyüket a budapestiek mellett. Mécs László, Szombathy ViktoT, Darkó Ist­ván, Neubauer Pál, Rácz Pál, Kelembéri Sándor, Tamás Lajos, Sebesi Ernő, Sándor Imre, Farkas István, Schalkház Sára, ifj. Bolyky János, Télek A. Sándor, Virsik Mária szerepelnek közülük no vékáikkal vagy ver­seikkel. Külön ki kell emelni Sándor Imre cikkét a Pirandeiioval folytatott, prágai beszélgetésről. Ugyanakkor közöljük a Nobel-dija? nagy olasz iró egyik uj novellájának eredeti fordítását is. A szlovák irodalmat Jám Smrek egyik verse képviseli, amelyet Darvas János ültetett át magyarra. Ahol Boby bácsi segédkezik, pompásan sikerül a karácsonyi sütemény! Boby bácsi most segítségrekész tanácsa­dóként betér minden konyhába, ahol a háziasszony karácsonyi süteménnyel foglalatoskodik. „Végy Vitelloí!" mondja neki. És ha ilymódon minden pompásan sikerült, a háziasszony főlíeszi magában: a jövő évben is csak V i t e 11 o t használ! Vifejio c csomagolás Viteilo­A szépirodalmi rész mellett rendkívül gaz-1 dag a karácsonyi szám riport- és cikkrésze is. Mindenekelőtt bejelentjük Olvasóinknak, hogy a karácsonyi számban közöljük Benes Eduard csehszolvák külügyminiszter nyilatkozatát, amelyet Masaryk köztársasági elnök müvei ma­gyar fordításának megjelenése alkalmával tett. A cseh közéleti nagyságok közül érdeklődésre tarthat igényt Rádl Elemér professzor nyilat­kozata is. Politikai cikket irt a lapba Jaross Andor, Esterházy János, Dobránszky János és Bándy Endre, mig Tost Barna dr. Grossckmid Gézának, a szlovenszkói má­sig nagy halottjának érdemeit méltatja. Az érdekes riportok közül megemlitjük dr. Haiczl Kálmán tanulságos cikkét a közelmúlt­ban lezajlott esztergomi ásatásokról, ahol szá­mos középkori magyar műemlék és műkincs került napvilágra. A cikket a képes mellék­letben illusztráció tarkítja. Érdekes utazási riportsorozatot kezd inni Hungaricus Viator felejthetetlen emlékeiről, amelyeket az Athos-hegyi titokzatos szerzete­sek között eltöltött tiz nap alatt gyűjtött. Dr. Alapy Gyula szenzációs beszámolót kö­zöl az első szlovenszkói oölöpépitményekxől, amelyeket a közelmúltban tártak fel Szimők közelében. Nagy riport foglalkozik Horatius emlékével is. Mint ismeretes, a müveit világ a közeljövőiben ünnepli a nagy latin költő két­ezeréves jubileumát. Budapesti szerkesztősé­günk meginterjúvolta Bulla Elma pozsonyi szár­mazású színművésznőt és a kedves Írást ugyan> csak karácsonyi számunkban közöljük. Érdek­lődésre tarthat 6zámot Deák Ferenc egy eddig ismeretlen levele is. Szlovenszkói magyar kér­dést dolgoz föl Dallos Istvánnak az a nagysza- básu riportja, amely a nyitravidékl magyar pa­lóc félsziget kulturéhségéről szól és elmondja, hogyan vásárolja e falvak egyszerű népe a magyar klasszikusok ezer és ezer kötetét. A ezlovenszkói városok egyéni életéről és különleges problémáiról több írás szól. Feltű­nést keltő beregszászi munkatársunk riportja, amelyben érdekes Kossuth Lajos-vonatkozá- sokat találunk. Egy másik munkatársunk 'be­számol Munkács mai életéről, nagyszőlős! ri­portunk érdekes epizódot elevenít föl Nagy­szülő® 15 év előtti életéből. Bekény László a kacsai mozik hőskoráról emlékezik meg s érdekes írás foglalkozik Pozsony gazdasági fej­lődésével. Pozsonyról szól az 1742-i nagy po­zsonyi „z^idóperi-ről való visszaemlékezés is. Szvatkó Pál hatalmas cikkben vezet végig kritikus szemmel az elmúlt három hónap poli­tikai eseményein. A világpolitika e nagy se­regszemléje úgy hat. mint a fordulatokban gazdag drámai olvasmány. Darvas János a 'belpolitika eseményeit állitja össze ugyanilyen cikkben. A bridzs-játékos o kat bizonyára érdekelni fogja a küszöbönálló magyar—amerikai bridzs- világmérkőzésről szóló cikk. Nagyszombati munkatársunk egy kiváló bridzs-játékos meg- interjuvolásának formájában tájékoztat az ér­dekes eseményről. Ugyanilyen természetű az a riport is, amelyet budapesti munkatársunk ir Lilienthal Andornak, a híres sakkozónak regé­nyes karriérjérőL A rovatok feltűnően gazdagok a karácsonyi számban. Zólyomi Dezső, budapesti szerkesz­mel méltatja az ottani szezónt. A sportrovat­ból kiemelkedik a Kelemen Kornéllal, a ma­gyar sport vezérével való interjú. Ugyanitt ta­láljuk Jelűnek Ferencnek, Grusetzky Ferenc­nek és Kohut Pálnak, a szlovenszkói sportélet irányitóinak érdekes cikkeit. Radványi Magda divatlevele szintén hozzájárul a karácsonyi szám nívójának emeléséhez. A közgazdasági rovat különösen gazdag. Ál­talános érdeklődésre tarthat igényt Dostálek János kereskedelmi miniszternek és dr. Fried- mann Ernő miniszternek lapunk számára adott nyilatkozata. Karácsony után folytatjuk Földes György regényét, majd annak befejezése után — Má­rai Sándor vasárnapi regényétől függetlenül — egy szenzációs angol detektivregény közlését kezdjük meg. Negyvennyolcoldálas karácsonyi szánnunk holnap jelenik meg. tőnk összefoglalja az elmúlt három hónap bu­dapesti színházi eseményeit és kritikus szem-. Göring a „borzalmak borzalmának" nevezi a háborút London, december 21. Göring tábornok, porosz miniszterelnök a Reoitér-ügynökség munkatársának érdekes interjút adott Német­ország légügyi problémáiról. Göring meg van győződve arról, hogy 1935-ben egyetlen olyan nemzetközi kérdés sem merülhet föl, amelyet nem lehet békés utón megoldani. A porosz miniszterelnök a háborúról, minit a „borzal­mak borzalmáról44 beszélt. Véleménye szerint esztelen és nevetséges az angolok félelme a németek légi fegyverkezésétől. A birodalom­nak Göring szerint csak néhány kísérleti gé­pe van, de technikailag a német légi flotta korántsem felel meg az idők követelményei­nek. — Ha mások légi háborúra készülnek, _ mondotta Göring, — akkor nelvünk legalább meg kell adni azt a jogot, hogy technikai elő­készületeket tegyünk biztonságunk megvédé­sére. Göring végül kifejezte azt a meggyőződését, hogy a német nép kilencven százaléka helyes­li a nemzeti szocialista államrendszert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom