Prágai Magyar Hirlap, 1934. december (13. évfolyam, 217-221 / 3548-3552. szám)

1934-12-23 / 218. (3549.) szám

1934 december — Karácsony. 'BRMM-MAfitARHlRLSé 13 . KöZOAZDa^ÁfiP . A tseUsiiavák ketzskedeln* HtuásaUt M^iaik&taia a Utódai fkodat Hidaft tésafoe Dostálek: Joggal remélhetjük a helyzet javulását A gazdasági válság súlypontja az exportiparban és az építési tevékeny­séggel összefüggő iparágakban van • * lavul a külkereskedelmi mérleg • A kereskedelmi kormány nagyszabású munkaprogramja „R magyar-ctehtzlovák kereskedelmi szerződés megkötése mindkét allém számára kívánatos" Prága, szeptemlber 22. Karácsony köze­ledtével azzal a kéréssel fordultunk Dostálek János kereskedelmi miniszterhez, hogy a Prágai Magyar Hírlap ünnepi száma részére nyilatkozzék az általános gazdasági helyzet­ről és arról, hogy mit várhatunk, mit remél­hetünk a lövőtől. A kereskedelmi miniszter készségesen teljesítette kérésünket s a kö­vetkező érdekes nyilatkozatban válaszolt fel­tett kérdéseinkre. „Túl vagyunk a mélyponton*1 — A gazdasági helyzet — mondta a keres­kedelmi miniszter — még mindig súlyos. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Cseh­szlovákiáiban több, mint hatszázezer munka- nélküli él s a munkanélküliség nemzetközi statisztikájában Csehszlovákia, Északameri- ka, Németország, Nagybritánia és Olaszország mögött az ötödik helyen áld. Jól tudjuk, hogy a válság sokkal későbben jutott el hozzánk, mint a szomszédos államokba s ezért való­színű, hogy a javuló folyamat is későbben in­dul meg, de mindez csupán gyönge vigasz le­het azoknak, akik a válság súlyát még mindig teljes mértékben érzik. Aránylag a legtöbb munkanélküli az exportiparral és az építési tevékenységgel összefüggő iparágakkal kap­csolatos munkát kifejtük sorából kerül ki. Ez annyit jelent, hogy a válság súlypontja az exportiparban és az építési tevékenységgel összefüggő iparágakban van. Ebből arra a kö­vetkeztetésre jutunk, hogy első sorban ezen a téren kell segítenünk. — Jól tudjuk azt is, hogy a mezőgazdasági termelés is súlyos válságba került. E válság enyhítése érdekében különböző intézkedés történt és a kormány további intézkedések foganatosítását tervezi. Ezzel párhuzamosan olyan intézkedéseket is kell foganatosítanunk, melyek a gyáripar, a kereskedelem és a kis­ipar terén megnyilvánult válság enyhítésére alkalmasak, mert a fölsorolt gazdasági réte­gek fizetőképességének javulásától is függ a mezőgazdasági válság enyhülése. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a körülményt, hogy a köztisztviselők, magánalkalmazoitak és a munkások jövedelme az 1929 évi 45.6 milliárd koronáról 1933-ban 28 milliárdra csökkent s ugyanilyen arányban, ment vissza a tisztviselő- és munkásosztályok fogyasztó- képessége is. — A helyzet .az utóbbi időbeu nem rosszab­bodott s ma már nyugodtan állítható, hogy túl vagyunk a mélyponton. Rohamos javulást azonban nem szabad várnunk, mert a helyzet kialakulása összefügg a nemzetközi helyzet alakulásával. Javul a külkereskedelmi mérleg — Ismételten leszögeztem, hogy nemzet­közi viszonylatban a külföldi államok túlnyo­mó részében 1932 óta javuló tünetek észlel­hetők. Csehszlovákia külkereskedelmi for­galmának volumenje az idén erőteljesen emelkedett. Ez év első tiz hónapja során a tavalyi év azonos szakához viszonyítva a ki­vitel értéke 1.150 és a behozatalé 550 millió koronával emelkedett. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az idén 643 millió koronát tett ki, amíg a tavalyi év azonos szakában az aktívum mindjössze 54 millió korona volt. Sajnos, a számítást némileg befolyásolja az a körülmény, hogy a külföldi követelések egy iésze befagyott. Külkereskedelmi tárgyalások —A külkereskedelmi forgalom terén állan­dó és egyre felbukkanó nehézségekkel kell megküzdeniünk. Az úgynevezett aranyblokk­hoz tartozó, nyugati államok kontingens rend­szeréket léptettek életbe és korlátozzák a be­vitelt, keleten pedig, főképpen a Balkán-ál­lamokban, súlyos gondot okoz az a körül­mény, hogy a számításba jövő piacok fizető- képessége csökkeni. E nehézségek leküzdése érdekében szinte állandóan folynak a keres­kedelmi tárgyalások s számos kereskedelmi egyezményt kompenzációs alapon vagyunk kénytelenek megkötni. Magyar-csehszlovák kereskedelmi kapcsolat — Ilyen kompenzációs egyezmény alapján bonyolítjuk le a kölcsömös á rucseref orgaLm at Magyarországgal is. A legutóbbi kompenzá­ciós egyezmény érvényét február végéig meg­hosszabbítottuk és ugyancsak meghosszabbí­tottuk az úgynevezett fürdőegyezmény érvé­nyét is. A fürdőegyezmény lehetővé teszi a magyar közönségnek a csehszlovákiai gyógy­fürdők és üdülőhelyek látogatását a téli idényben is. Csehszlovák-magyar viszonylat­ban rövidesen újabb tárgyalásoknak kell megindulniok & meggyőződésem szerint mind­két állam szempontjából kívánatos lenne, ha a mai kompenzációs egyezmény helyett a jö­vőben rendes kereskedelmi szerződés alapján lehetne az árucserét lebonyolítani és a ke­reskedelmi kapcsolatokat kölcsönösen ki mé­lyíteni. A kereskedelmi kormány célkitűzései — Visszatérve a kereskedelmi kormány belső kérdéseire — folytatta Dostálek minisz­ter — először is a kisipar kérdéseivel kell foglalkoznom. Tudatában vagyok annak, hogy az iparosok és kereskedők súlyos helyzetben vannak és talpraállitásuk érdekében meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. — E cél érdeklében revízió alá vettük az ipartörvényt s e munkálatok keretében elké­szült a kis ipar törvény nőivel Iájának előzetes javaslata. A javaslat az állami ipartanács plé­numa elé, maijd gyorsított eljárásban a minisz­terközi tanácskozások tárgysorozatára kerül. — Ugyancsak az iparosok és a kereskedők érdekeinek védelmében készül a végeladás szabályozásáról szóló törvényjavaslat, melyet az érdekeltek szaktestületei már letárgyaltak. — Szloveoszkó és Kárpátalja szempontjából különös jelentőséggel bir az a tény, hogy a már régebben tervbevett törvényjavaslat a vándoriparosokról rövidesen a nemzetgyűlés elé kerül. — Az iparosok érdeklődésének előterében a cipő javító műhelyek és a robaja vitómühe- lyek, valamint a gyáripari vállalatok fiókjai elszaporodásának problémái állnak. Az ezek­kel a problémákkal kapcsolatos törvényjavas­latok szántén a tárcaközi tanácskozások tárgy- sorozatán szerepelnek. Az önálló keresettel bírók biztosítása — A kisiparosok és a kereskedők gazdasá­gi és szociális ügyeinek nyilvántartása érde­kében a kereskedelmi minisztérium kereté­ben uj ügyosztályt létesítettem. A miniszté­rium szoc. programjában első helyen áll az a munka, mely az önálló keresettel biró egyé­nek aggkori és rokkantsági biztositásáról szóló törvény módosítása és éle tbelép tetése érdek'ében folyik. A kereskedelmi kormány továbbá anyagot gyűjt m iparosadósságok rendezése céljából teendő lépések érdekében. — A kereskedők és az iparosok kifogásol­ták, hogy a járási hivatalok az árak föiülvizs­vagy a kereskedők képviselői beterjeszthes­sék kalkulációjukat. Az állami szállítások Igazságos megosztása — Az állami és a köziszállitások megrende­léseit, melyeket a kereskedelmi minisztérium ad, olyképpen kívánom megosztani, hogy azok a kiöztársiajság egész területén egyformáin és igazságosan jussanak. Idegenforgalom — Az ugyancsak a kereskedelmi miniszté­rium ügyköréhez tartozó idegenforgalmi pro­paganda kérdésével kapcsolatban meg kell állapi tanom, hogy az idegenforgalom jelentő­ségével teljes mértékben tisztában van a ke­reskedelmi kormány. Jól tudjuk, hogy az ide­genforgalom nem csak pénzkérdés, hanem szervezeti kérdés is. Az idegenforgalmi pro­paganda fokozásával párhuzamosan ki kell fejleszteni az idegenforgalom előfeltételeit, hogy maradéktalanul kihasználhassuk a köz­társaság természeti és kulturális szépségeit. Az idegenforgalmi gócokban levő szállók éa vállalatok fejlesztésével egyideijüen gondos­kodni kell emez idegenforgalmi vállalatok adósságainak rendezéséről is. — Összefoglalva még csak annyit mondha­tok — fejezte be érdekes nyilatkozatát Dós­ig biztosítási kötvényt BKjHmH Phönfx életbiztosító társaság, Wien, Csehszlovákiai igazgatóság Prágában, LQtzowova 7. gálása során nem mindig veszik figyelembe az érdekeltek véleményét, ezért elrendel­tem, hogy a járási hivatalok az árak főlül- vizsgálása esetén minden alkalommal kérjék ki az érdekelt ipar testületek szakvélemé­nyét és tegyék lehetővé, hogy az iparosok tálek miniszter, — a válság mélypontján túl­lévőin joggal remélhetjük, hogy az uj esz­tendő mégis csak meghozza a várva-várt ja­vulást s a jobb jövő érdekéiben mindnyájunk­nak céltudatos munkát kell folytatnunk. Teinnyei László. Nem módosítják a sertéstenyésztés korlátozásáról szélé rendeletét December 30-ig csökkenteni kell a sertésállományt ■ December 31-án állatszámlálás lesz Prága, december 22. Annak idején beszámoltunk arról hogy a kormány 186/34. számú rendeletével elrendelte a sertésztenyésztég korlátozását és a sertésállomány érzékeny csökkentését. A rendele­tet az érdekeltek sérelmesnek találták s mozgalmat indítottak, hogy az abban foglalt rendelkezések mó­dosítását kieszközöljék a kormánytól. A gazdaszervezetek közbenjárása eredménytelen maradt 8 azt sem sikerült elérniük, hogy a kor­mány meghosszabbítsa a sertésállomány reduká­lására adott határidőt. A sertésállományt e hó 30-ig a rendeletben meghatározott és a PMH ál­tal is részletesen ismertetett módon le kell csök­kenteni. December 31-én a köztársaság egész te­rületén állatszámlálás lesz s statisztikát készíte­nek a gazdasági állatokról; tizenkéthetesnél fia­talabb malacokat azonban nem tekintik hízóknak. Sajnálatos, hogy a földművelési kormány alig né­hány nappal a rendeletben közölt határidő lejárta előtt adta meg a gazdasági szervezeteknek szóló elutasító válaszát s a határidő meghosszabbításában reménykedő gazdák most kénytelenek lesznek létszámfölötti hízókat tömegesen piacra vetni b ezzel az amúgy is alacsony sertésárakat leszoríta­ni. 130.000 hízót importál 1935-ben Csehszlovákia? Prága, deoember 22. A Právo Lidu jelenti: A ga­bonamonopólium utján olyan gabonabehozatali ter­vezetet létesíthettünk, mely lehetővé teszi a kis- antant államokkal való gazdasági kapcsolataink szabályozását. A tervbevett állatmonopólium ugyan­csak módot nyújt az állati termékek tervszerű beho­zatalára. A külügyminisztérium kezdeményezése alapján határozott indítvány készült. Az indítvány már a kormány tanácskozásainak napirendjén sze­repel. E terv értelmében 1935-ben mintegy 130-000 hí­zót, 1600 vagon zsirt és szalonnát, 86 millió to­jást é§ 65 vagon vajat, valamint egyéb állati pro­duktumot kívánnak Csehszlovákiába behozni. Ezt a mennyiséget az egyes exportáló államok kö­zött óhajtják megosztani­Sertés-statisztika Prága, december 22. Az állami statisztikai hivatal minden év juliue 1-én sertésszámlálást tart. A ta­valyi és az idei év adatai a következők: 1933 1934 Különbözet %-ban Csehország 1,611.609 1,705.927 5.9 Morva és Szilézia 973.662 1,145.165 17.6 Szlovenszkó 644.970 936.539 46.2 Kárpátalja 83.892 100.205 19.4 A osszl. köztársaság egész területén 3,314.123 3,887.837 17.3

Next

/
Oldalképek
Tartalom