Prágai Magyar Hirlap, 1934. december (13. évfolyam, 217-221 / 3548-3552. szám)
1934-12-23 / 218. (3549.) szám
<D64 december — Karácson*. tmmícai-Mag^arhteilaeií lícitiku* Jggfntnd a U&zdtnult toe*né*ttyWi ál Felvonul három hónap világpolitikája Visszapillantás a nyugalmi pontról az elmúlt viharokra - A Saar-kérdés fejlődése Marseille és következményei - A csalódott Doumergue - Gii Kobes - Németország a döntés e'őtt» Marina hercegnő és az angolok - Japán útja - Roosevelt til Amerikáia Szovietoroszország otthon és Genfben - Agyudörgés Afrikában Ida: Szmtítá Pét A Prágai Magyar Hírlap beszüntetése alatt kri't ikus időket olt át az. európai politika. Ha most karácsony kor vissza tekintünk a három elmúlt őszi hónap történetire és megkíséreljük, hogy kiemeljük az események tömkelegéből a legfontoeabbaka1? megborzadva láthatjuk, mennyi bonyadalom, mennyi veszély, mennyi súrlódás tud összegyűlni rövid három hónap alatt kontinensünkön- Mindig így van? Rendes körülmények között az események mindennapi krónikása alig látja a dolgok jelentőségét, öntudatlanul hajózik Soilíla és öha ryíbdis között, 3 csak ha egyszer megáll és visszatekint, akkor tárulnak eléje fenséges borzalmukban mind az örvények, a mélységek, a meredek sziklák, amik között szerencsésen átvergődhetett. Nyugodtaíblb helyre értünk, visszatekinthetünk. Mert nemcsak a P. M. H. ujrainegindulása ad aktualitást az összegezésre, hanem az általános politikai helyzet is- Elvi tathatatlan, hogy a világ kii l.pol i tikai hajója a jelen pillanatban nyugodtaíbb vizéken evez, miután szerencsésen kikerült a viharok szférájából. Háborúikat súrolt, konfliktusok peremén siklott el a kis hajó, — s ha most fellélegezhetünk, köszönetét kell mondanunk az európai államférfiaknak. mert ez alkalommal kizárólag az ő ügyességükön múlott, hogy nem történtek bajok. Szebb jövő előtt? Gyakran kifogásoltuk © helyen is az európai államférfiak határozatlanságát, tökéletlenségét- Őszintén bevalljuk, ritkán találtunk okot dicséretükre. Ez egyszer kalapot kell emelnünk előttük. Nem egy előtt, hanem valamennyi előtt, az összes genfi diplomata előtt. Szemm e 1 látható tag a veszély nagy pillanataiban össze tudták szedni erejüket és eljutottak azokhoz az ügyes megoldásokhoz, amelyek elejét vették a konfliktusoknak, sőt általános megelégedésre rendezni tudták az ügyeket. Nyugodtaíbb atmoszférát teremtettek. A népszövetség kiállta a tüzpróbáját- A genfi intézmény az elmúlt bárom hónap alatt hasznos, sőt nélkülözhetetlen intézménynek bizonyult. Nélküle az események kétségtelenül súlyosabb fordulatot vettek volna. Mi, akik sokszor rámutattunk a nemzetek szövetségének eredendő hibáira, ez alkalommal, lojálisán elismerjük, hogy Gemif megtette kötelességét. Középeur ópa különösen a halóim nagyhatalom képviselőijének: a mérsékelt olasz A kosinak, a Barth ónnál hajlékonyabb francia Lavainak és az igazságot kereső angol Edémnek tartozik köszönettel, ennék a három nagyszerű diplomatának, aki a két legégetőbb európai kérdést, a Saar-peoblé- mát és a Marséille-i ügyel oly pompásan és annyira közmegelégedésre tudta elintézni, hogy a két Columbus-tojásszerü megoldás az optimistáknál is kellemes meglepetést kelthetett. Mert nagy dolog az, ha élmérgesedett kon- ifliktu&okat jóformán estéről-reggelire sikerül úgy elintézni, hogy a megoldás módjával mindkét fél meg van elégedve. S ez történt az elmúlt hetekben a népszövetségben. Ma megnyugodtak a kedélyek, sőt Európa ujj ^közeledési politika44 hajmalbasadásáxól beszél, amit a német-francia szeizmográf jelez, mert jól .tudjuk: közeledési politikáról a kontinensen akkor szokás beszélni, ha Pániig és Berlin megértik egymást, mint éppen e napokban. Nem lehetetlen, hogy Németország visz- szatér Gertiibe, s akkor — Oroszország belépése után — a népszövetség az európai po- ! Jitika olyan instruniává vállbát, amely méltó a nevéreDe tekintsünk vissza az eseményekre. Az eisi veszély: a Saar-vídék Az európai politika hajójának legújabb Se-illáját Saar vidéknek, Ch arybdisát pedig marseillei merényletnek nevezték- Hón-apókkal ezelőtt., körülbelül a P- M H. e/.ünetelé- sének kezdetén, úgy látszott, hogy a Saar- probléma puskaporos hordója robbanással fenyeget. Már égtek a gyutacsok: a franciák októberben csapatokat vontak össze a Saar- vidéki határon, s a német nemzeti szocialistáik ellen-gyülekezéssel feleltek a német határ mögött. A birodalom tiltakozott, Francia- ország ingerült válaszokat adott, a népszövetség bélién volt- Paris Knox saarvidéki főbiztos riasztó híreinek hatása alatt puccstól tartott vS kijelentette, ha a németek erőszakos akciókba kezdenek, a francia bankok megindulnak Saarbrücken felé. Ez a háborút jelentette volna. A németek izgalmát elsősorban a Géniből érkezett hirek okozták. Ott ugyanis olyan nézetek terjedtek el- hogy a január 13-ra tervezett Saar-vidéki népszavazást elhalasztják. vagy a szavazókat ravasz fondorlattal olyan választás elé állítják, mely megkönnyíti a status quo-hoz, való ragaszkodást. Berlin megijedt s az izgalom átcsapott a Saar- vidékre is, ami viszont a határ menti francia mozgósítást vonta maga után. Ilfesntaifcíiás Az izgalom tetőpontján Géni végre akcióba lépett. Kijelentette, hogy a plebiszcitum elhalasztásáról nincsen szó. Hitler józan és megnyugtató békebeszédét, mondott- A békéltető tárgyalások megindullak s két fontos konferenciával sikerüli megtalálni béke uIjól A lóisi báró olasz közvetítő ügyet- vezetése alatt a birodalom és Franciaország mindenekelőtt megegyezett a Saar-probléma anyagi részében, amennyiben Németország kötelezettséget vállalt, hogy a Saar-vidéki francia frankok beváltásának formájában 900 millió frankót fizet a Saar-vidéki bányákért, amelyek a békeszerződés érteiméiben francia tulajdonba kerültek, de visszaválthatók. A kedvező anyagi megoldás után a politikai sem leesett. Novemberben a népszövetség megállapodott abban, hogy nemzetközi csapatokat küld a Saar-vidékre a népszavazás zavartalan lefolyásának biztosítására. Németország elfogadta a tervet, azzal a kikötéssel, hogy francia csapatok nem mennek Saar- ibrückenbe. Ez a megállapodás is létrejött, és sikerült a plebiszcitum zavartalan lefolyását biztosítani. Német-francia közeledés előtt? Miután Paris és Berlin fölött elmúltak a viharfelhők, a nyomasztó ellenségeskedés után a két nép szín ti© felszabadulva közeledett egymáshoz- Baldwiu, aki tulajd önképem Maodonald. helyett uralkodik Angliában, fontos közvetítő beszédet mondott a fegy verkezési ügyben, s indítványai nem találtak sülket fülekre sem Berlinben, sem Parisban. Barthou francia külpolitikájának vezetőszerepe után a vezetést ismét a közvetítésre beállított argó] politika kezdte átvenni, s ez csak előnyös lehel. A németek és a franciák közvetlenül is barátkoztak: Goy, a legújabban uagy politikai súlyra szeri tett francia frontharcosok vezetője, meglátogatta Hitlert, s rendkívül kedvező lenyomásokkal tért vissza Parisba- HitleCb'aráttsóga ugyan bizonyos körökben vihart keltett Franciaországban, de a német- francia közeledés ma még sincs kizárva az európai lehetőségek sorából. Gént alapos munkát végzett. Az egyik háborús veszély elmúlt, sőt az ellenségeskedés, mintha a barátkozásba csapott volna át.,. A második veszély: Marseille Scilla után Charyibdfs jött. A Saar-kérdés után a marseillei merénylet. Sándor jugoszláv kiirályt és Barthou francia külügyminisztert egy horvát emigráns október 9-ón Manseilleben meggyilkolta s a jugoszláv kormány, amelynek régóta nézeteitéeréisei voltak a magyar kormánnyal a magyarországi horvát emigráció miatt, Budapestet tette felelőssé az eseményért. Magyarország tiltakozott, az ügy a népszövetségi tanács elé került. Voltak pillanatok, amikor úgy látszott, hogy a katasztrófát semmi sem gátolhatja ; meg. A kisen tant egységesen lépett fel Geof- 1 ben, s Benes. aki gyakran kifejezte tántoríthatatlan hitét a népszövetség erejében és a békés megoldási módok szentségében, a kisantant kollektív kivonulásának lehetőségét emlegette, ha a népszövetség nem hozna Jugoszláviának megfelelő döntést. A három nagyhatalom képviselőije — Edén, Aloiei, Lávái — teljes erőivel hozzálátott, hogy elké- I szitse a határozati javaslatot, amit mindkét léi elfogadhat. Bámulatraméltó ügyességgel sikerült a közös plattformiot megteremteni. Az elfogadással sikerült a katasztrófát elkerülni. „Serajevóf hangulat** Európában a deus ex machina szerű megoldás előtt betekig ..Serajevo utáni*4 hangulatról beszéltek s állandóan párhuzamot vontak 1914 júliusa és 1934 novembere között- Bemos külügyminiszter mondotta Genifből hazatérve. hogy a közvélemény nem is sejtette, mily közel állt Európa novemberben a szerencsétlenséghez- Annál örveindetesebb, hogy néhány okos és higgadt- államférfin az utolsó pillanatban fel tudta tartóztatni a lavinát, — sőt mintha ezen a téren is öröm jönne az üröm után: a közép európai légkör megjavult szent. Karácsony ünnepének előestéjén. Pozitív jele ennék egyrészt Benes és Titulesiou barátságos megnyilatkozása Magyarország felé. de mégi inkább Pál jugoszláv régem® herceg egy nagylelkű gesztusa, amit szemmellát- hatólag angol hatás alatt tett. A rendkívül rokonszenves jugoszláv réigems Londonból utasításit küldött Belgrádba, hogy a jugoszláviai magyar állampolgárok kiutasítását azonnal szüntessék be. A háromezer szerencsétlen magyar — anyák, gyermekek, aggok, akik egyetlen zimankóé éjszaka alatt a szó szoros értelmében egy szál ruhában kénytelenek voltak ©lhagyni otthonukat, — nem térhetett ugyan vissza lakhelyére, de legalább a többi húszezer, akire esetleg hasonló sors várt volna, otthon maradhatott. üröm után Őröm? Bizalommal várjuk a jövőt. Az ellentétek találkoznak, s mi remélni merjük^ hogy az eltávolodás politikája után föl virrad a szebb megértés politikájának napja is. Gemf megmutatta, hogy egy-egy ügyes fogással óriási változásokat, lehet előidézni a népek hangulatában, miért ue követné az első szerencsés fogást több hasonló? Ki hitte volna, hogy az elmérgesedett Marseille utáni problémát békésen meg lehel oldani? Az Eden-ALoisi- LavaJ triász varázsszavának sikerült. Az egyik fél is meg van elégedve, a másik is, — ki akarhat ennél többet, és szebbet, békésebbet? Jeftics lemondása Jugoszláviában régóta két’ erő ■(*> két álláspont. küzd egymással. Az egyik a föderatív eszme szolgálatában áll és a délszláv népek egyenrangú szövetségéiben latija az állam ideálját. A másik a szerb nép fölényét hírFORRÁS deli s az adriai tenger hegemóniájára tör. Sándor király halála előtt Jeftics külügyminiszterrel együtt az első álláspontot tette magáévá s azon volt, hogy változtatásokat eszközöljön a hat óv előtt kényszerűségből bevezetett diktatórikus rendszeren. Sándor király halálának genfi pőre után Jeftics haza érkezett, hogy érvényre juttassa a király álláspontját. A külügyminiszter különben is látta Genifbeti, hogy a nagyhatalmak és Jugoszlávia patrónusui szívesen vennék, ha ismét a demokratikus erők kerülnének hatalomra Belgrádiban. A külügyminiszter egyelőre nem ért el eredményt és lemondott, de a harc ko- rántsines eldöntve s nem lehetetlen, hogy az ő álláspontja diadalmaskodik. Megnehezíti a helyzetet, hogy a rendkívül nagy teleimtély- lyei rendelkező Sándor király, aki szavával kétségtelenül elintézhette volna a kérdést, nincs többé, s az alvezérek kénytelenek maguk között tisztázni nézeteltéréseiket. (Folytatása a következő oldalán.) BRISTOL.... BRISTOL.... BRISTOL Szálloda Budapest Dunapart árban és szolgálta- tásban vezeti Szoba tellet ellátáttal személyenként napi 12 pengőért
