Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)
1934-09-02 / 200. (3531.) szám
í*yi Bjt^pteanjbec jL vasárnap. <PIWíAIVV\A£VARHlRIiAI> SzmHÁz-KönWKobTaRA. Eisemann és Szilágyi a Tátrában írja uj darabját így készül egy operett... ■ „Én és kisöcsém" fesz az uj operett címe ■ Beszélgetés a Tátra-szanatórium halijában a hét európai hirü magyar társszerzővel Ó t á t r a í ü r e d, szeptember 1. (A P. M. H. munkatársától.) Érdekes vendégei vannak a Tátrának: az ófüredi Tátraszanatóriainnbain piheni ki londoni premierje fáradalmait Szilágyi László és Eisemanin Mihály, a két európai hirü magyar operettszerző. Az operett világpiac idei szezonjának egyik legérdekesebb darabja volt a „Zsákba macska'*, amely budapesti háromszázas szériája után az összes nagy metropolisokat bejárta. Becsben száz, Prágában százötven, Berliniben százötven, Ko- penhágában több mint kétszáz és Olaszországban is számtalan előadást ért meg a „Katz im Sack“, „Kocicka v pytli", „La gatte mel eac- co“, „Katten in saecken", ez a kedves és vidám zenés vígjáték, Szilágyi és Eisemann legutolsó darabja. Páriában most készül a francia és német filmváltozata, amelynek női főszerepét Zilahy Irén játsza és Richard Eidhberg rendezi. A londoni sikeres premier után most vitték a darabot egy nagy angliai turnéra, ugyanakkor pedig Hollandiát Grete Mosheim és társulata járja a darabbal. De ezzel még nem ért véget a szerencsés darab karriérje, a jövő szezónban következnek a lengyel, spanyol, francia premierek és sor kerül a darab newyorki bemutatójára is. Érthető érdeklődés előzi meg ezekuíán a társszerzők uj müvét, amelyen Szilágyi mintegy hét hete dolgozik már a Tátra-ezanató- riáimban és az eddig komponált zenét most hozta el Eisemann a Tátrába. Az egyik délelőtt a zongora mellé ült Eisemann és részleteket játszott Szilágyinak az uj muzsikából. Egymásután csendült fel a darab nagy val- oere, a tangó 'és a vezető motívum, amely egyúttal az uj darab címét hozza: „Én és a kis- öcsépi..„lűh und mein Brüderlein •. ahogyan nemsokára olvasni fogjuk az európai színházak műsortervezetén. Az uj darab zenéje csupa invenció, ritmus, fülbemászó melódia és még a „Zsákba macska" gramo- fanlemezekről annyira ismert melódiáit is túlszárnyalja. Ebédutáni feketénél a Tátra-szanatórium halijában a szerzőtársak beszélnek uj darabjukról, amelynek tartalmáról eddig még sehol se írtak: — Uj operettünk a Zsákba macskához hasonlóan 1934-esen mai témát hoz. Alcime nem is sablonos operett-megjelölés, hanem: egy vidám társasutazás története három felvonásban, 12 képben. Számtalan színes jelenetén keresztül egy velencei autókarutazás kedves és megható epizódjai tárulnak a közönség elé. Maga a főszerep úgynevezett kettős alakítás: a primadonna egy kis pesti lányt és a saját kisöocsét játssza. Ehhez az alakításhoz természetesen egy fiatal, énekelni és táncolni tudó színésznőre van szükségünk, aki azonban prózailag is tökéletes, mert hiszen a da- yab rvf Pesten prózaszinházban fog színire ke- rülnr, előreláthatólag a Vígszínházban, vagy a Magyar színházban. Bécsben és Pesten Bársony Rózsi, Berliniben Grete Mosheim, Kópénké gában Margarethe Wiby fogja ezt a figurát alakítani, ezekben a városokban már a premiér dátuma is le van szögezve: karácsony előtt kerül 6zinre az operett egyszerre Bécsben, Berlinben és Kopenhágában, Az angol szinrehozatalra vonatkozólag kiadónk most folytat tárgyalásokat Dolly Haas-sal, a világhírű filmcsillaggal, ez a konzorcium egyben rögtön az angolnyelvü filmet is meg akarja csinálni ugyancsak Dolly Haassal a főszerepben. Szilágyi azután arról beszél, hogyan Sírja a librettót: — Nézetem szerint a színpad mai írójának állandóan az aktuális élet ütőerén kell tartania a kezét. Én pl- sohase írok meg költött témát, az én tématáram az újság. Ebédután a fekete mellett átlapozom a napilapokat, a napihirek és nagyon sokszor a törvénykezés rovata az, amely a legjobb darabötleteket adja. A közönség is azokat az operetteket és vígjátékokat kedveli legjobban, amelyek az ő életét mutatják be, amelyeknél szinte felkiálthat: milyen egyszerű, hiszen ezt akár én is meg tudnám írni. A sok kriminalista és kaI landorregény és színmű sikere is erre vezethető vissza. Ugyancsak k'i kell használnia 1934 szerzőjének a hatalmasan fejlődött színpadi technika legújabb vívmányait is, főleg természetesen a forgószinpadot. Az „Én és a kisöcsém" előadásának végignézése pl. egy teljes társasutazás illúzióját fogja a közönségnek nyújtani. Mintha a néző is részese lenne ennek a filléres utazásnak, átrohan az auió- kárral a Dolomitokon., látja Velencét, ül a Flórián tenraszán, táncol a Idői Excelsior- hotel gálaestélyén, megeteti a Szent Márk- ténen a galambokat és remélhetőleg az előadás végén azzal fog felkelni, hogy ezt az utazást mégegyszer is szivesen végigcsinálná. Végül Eisemann megemlíti, hogy most van először a Tátrában. Azt mondja, hogy nem szokott meghatódni, de a Tátra szépségei olyan lenyűgöző hatással voltak reá, hogy azt nem is tudja szóval, legfeljebb muzsikával kifejezni. De ehhez egész szimfóniát kellene komponálnia, azt pedig inkább a Stráüss Ri'Chárdra hagyja. Eisemann különben a „Cirkusz csillaga" zenéjén ek is társ kompon istája és a „Zsákba macska" után még két másik nagysikerű operettet is komponált („Egy csók és más semmi", „Vadvirág"). Szilágyi László, (akinek különben a jövő szezon még több külföldi premierjét hozza, a „Kék lámpás“-t Londoniban Alpár Gittával, a „Kadétszerelem" c. operettet Parisban és a „Kalóz“-t a Theater am dér Wien-ben), egy tátrai rádióköz vetítés alkalmával ezeket mondta a Tátráról a mikrofonba: — Miihez hasonlítsam a Magas Tátrát? Úgy hiszem, ő az a tündöklő szópasezony, aki a nap minden szakában varázslatos toalettjeivel kábit el minket, szegény hódoló szerelmeseit. Hajnal'hasadáskor rózsaszín pizsamában ébredezik, elnyúlva a poprádi sík halványzöld nyoiszolyáján. Délben mezei virágokkal teleszórt imprimét ölt fenyőzöld cape-el, napsugarakból szőtt arany tokkal. Este pedig a csillagos ég mélykék selyempalástja borul a vállára, homlokán szikrázó holdffény-dia- dém, keblén finom müvü antik ékszerek: Késmárk, Lőcse, Igló... igy nézi magát a poprádi tó ezüst tükrében. Gyönyörű ez az asszony! Sokszor mosolyog, ritkán szeszélyes, de mindig más, sohase lehet megunni és aki egyszer szerelmes lett bele, mindig visszatér hozzá! (Dr. N. V.) Szeptember 27-én állásának ötvenéves évfordulóját a budapesti Operaház Budapest, szeptember 1. öt évtizede lesz szeptember 27-én, hogy az Ybl Miklós tervei szerint készült Magyar Királyi Operaházban megkezdődött a művészi élet. 1884 szeptember 27-én Ferenc József király és Tisza Kálmán miniszterelnök jelenlétében tartották a megnyitó ünnepi díszelőadást, amelyet Erkel Ferenc, az Operaház első igazgatója vezényelt. A jubileum méltó megünneplésére már szeptember első hetében kezdődik a munka az Operaházban. Az Operaház vezetősége Radnay Miklós igazgatóval az élén önzetlen lelkesedéssel, komoly művészi munkával készíti elő a jubiláns évad művészi eseményeit. A szeptember 27-iki díszelőadáson a tervek szerint az Operaház valamennyi tagja — tehát nemcsak az egész együttes, hanem az Operaház tisztviselői, a műszaki személyzet és a segédhivatalnokok is — együttesen részt vesznek. Dr. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter mondja el ünnepi beszédét az Operaház színpadán. A kultuezminiszetr beszéde után öt képben a legszebb magyar dalművek részleteit adják elő: Liszt Ferenc „Szent Erzsébet ilegendájá"(*) Szeptember 8-án kezdődik a kassai magyar sziniszezón. Kassai szerkesztőségünk jelenti; Iván Sándor, a kassai magyar színház igazgatója, a múlt héten kezdte el uj társulata összeállítását, azonban az egyes szerződtetéseket nem tudja addig perfektuálni, amig véglegesen el nem dől, megkapja-e a kárpátaljai 6zinikerületet, vagy sem. Ez a kérdés ma dől el a kárpátaljai színházi szövetkezet munkácsi közgyűlésén, utána Iván igazgató befejezi uj társulata összeállítását és értesülésünk szerint szeptember 8-án, szombaton este kezdi el az őszi kassai szezónt. (*) A prágai Velká Opereta idénybeli első darabja a „Pokoli szerencse" cimü zenés operett három felvonásban és tiz képűén. A szöveget dr. Tobis, Spilar, Mirovsky és dr. Rohan írták. A filimdiszlétezést a Grafotfilm készítette. A zenét Jára Bence, a közkedvelt prágai operettzeneszerző irta. akinek zenei tudását a P. M. II. már többször méltatta. A szöveg szellemes és mulattató, Bene6 zenéje fülbemászó, sőt annyira átütő erejű, hogy réhány slágerét nak rózsa jelenetét, a Goldmark „Téli rege" Perdita-jelenetét, Szabados Béla „A bolond" című müvének templomjelenetét, Bartók Béla „Fából faragott királyfi" oimü táncpaotomim- jének egyik jelenetét és Doihmányi Ernő a „Vajda tornya" oimü müvének menyegzői kórusát. A szünetekben Bodó Erzsi a La Grange áriát, Hubay Jenő „Cremonai hegedűs" hegedűszólóját, az Operaház zenekara pedig Kodály „Háry Jánoskának internt ez zó ját és PoJdini „Farsangi ilakodaJjmá“-nak palotását adja elő. Az első újdonság egyébként, amely a jubilá- rie évadban színre kerül az Operaháziban, Mo- sornyi Mihály, a múlt századibeli kiváló magyar zenéköltő „Állmos" című postlhumus müve, amelynek szövegkönyvét Márkus László dolgozta át. Októberben mutatják be Doihnányi Ernő tánclegendá'ját, a „Szent fáklyá“-t, novemberben Strauss Riohárd „Arabella" cimü uj dalművének bemutatójára kerül a sor és decemberiben két Hubay-dalmü — a „Milói Vénusz" és a WiMe-novellából készült „önző óriás" szerepel az újdonságok között. A jübiláris évad gazdag műsorába iktatják még ezenkívül Kodály Zoltán táncjátékát is, a „Galácitad táncost", amelynek szövegét Har- eányi Zsolt irta. már a prágai uocákom éneklik. A szereplők közül az ismert Annié Steimarován kívül különösen ki kell emelni Alena Fr i m 1 o- v á t és Slávfca T a u b e r o v á t, akik nemcsak kedves külső megjelenésűikkel és elegáns toalettjeikkel, hanem szinjátszási képességükkel és hangjukkal is kellemesen feltűntek. A többi szerepekben Jára Pospisiil, Arno V e 1 e c k y, Autón H o 1 z i n g e r igen jó alakításokat adtak, de egy báró szerepében különösen pompásat nyújtott Hugó Kraus, akinek egyéni ötletei és játéka magas nívót jelent. A balett a szokottnál jobb volt és a kupiék szellemessége mutatja, hogy a prágai ope- rettszinház tulemelkedett a kicsinyeskedéseken. Van egy kupi éj a, amelynek egyik versszaka: „Ha látsz egy embert, aki ennyit mond: beef- steket és Hímeteket rendel és lábát a szemközti ■asztalra rákja, ez egy angol; ellenben, ha egy embert látsz, aki szerelmesen súg a nők fülébe, cigánnyal huzat magának és az utolsó pengőt is szivesen odaadná egy vig éjszakáért, ez egy magyar". n. p. U (*) Szombaton nyílik meg a kassai festőművészek kiállítása. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassai festőművészek kollektív kiállítása, melyről már több előzetes jelentést közöltünk, szeptember 8-án, szombaton délelőtt 11 órakor nyilik meg a kassai Keletszlo- venszkói Muzeum kiállítási termeiben. A kiállítási anyag rendezését dr. Pollák József muzeumigazgató és Michel Ferenc mérnök végzi. A város az ünnepélyes megnyitási aktusra a maga részéről Janoud Vencel és Tost László helyettes polgármestereket, Vild József tanácstagot és Loóez Dezső kulturtaná- csost küldte ki, azonkívül képviseltetni fogja magát több kulturegyesület is. A kiállítást egész Keletszlovenszkón megérdemelt érdeklődés előzi meg. (*) A szezón első magyar filmje. Budapestről jelentik: Szép Ernő „Lila ákác" cimü híres regényének filmváltozata a jövő héten i kerül a közönség elé. Ezzel a filmmel a bu- l dapesti stúdió be akarja bizonyítani, hogy valóban versenyezni tud a külfölddel. Ábra- hám Pál ragyogó zeneszámai minden bizonnyal rövidesen slágerek lesznek, Ágai Irén, Kabos Gyula, Gózon Gyula, Biller Irén és Somogyi Nusi alakításai tökéletesen sikerültek. Mihályi István szcenáriuma teljes egészében megőrizte Szép Ernő regényének szépségeit. (*) A prágai Theatre Variété a nagy siker jegyében nyílt meg. A színház igazgatósága az uj idény első műsorát szakavatottan állította ösz- sze és sem fáradtságot, sem költséget nem kiméivé, a lepergő tíz műsor pontiban olyat produkált, ami minden világvárosban megállja a helyét. Karéi P e 6 ke karnagy igen jó zenekart állított össze és úgy a bevezető számokat, mint a kísérő zenét is ritmikusan és zenei élán- nal vezényelte. Mory and Gybsy zenei excentrikusok teljestiménye semmi kxváinniiva- lót nem hagyott hátra, B e d a Lak modern bohóc nem produkálta megszokott nyugalommal, az ismert tréfákat, hanem azon túl ötletes és egyéni volt és mindvégig szórakoztató, Mike Bohby amerikai komédiás szintén megfelelt a várakozásnak, a három A11 i- son girl ugrási bűvészmutatványai láncszerű ritmusban peregtek He, Lou Lény kiváló cirkuszt perodukált. Mindezek után a műsor kiválósága következett Kaesner illuzionista személyében, akinek egyrészt technikai fölszerelése ejtette bámulatba a közönséget, másrészt súrlódásmentes tudása, amellyel elérte azt, hogy a büvészmutaványok mögött nem keresték a nézők a trükköket, hanem valóban elhitték, hogy nem bűvészmutatványról van szó. A közönség, amely a Variété-ezinházat teljesen megtöltötte, mindvégig pompásan mulatott és zugó tapssal honorálta az egyes számokat. n. p. (#) Kis hírek. Thea von Harbou „Ki lennék nélküled?" cimü uj filmjének női főszerepét Olga Csechova fogja játszani. — A szeptemberi londoni premierek között szerepel Elmer Rice, az ismert amerikai drámairó uj darabjának, a „Törvényszéki tanácsosinak bemutatója. — Darvas Lili, aki jelenleg Ba- denben üdül, tiz nap múlva érkezik Budapestre, hogy szeptember közepén megkezdje a próbákat a Vigszinházban Molnár Ferenc uj drámájának „Az ismeretlen lány"-nak címszerepében. — A stockholmi eszperantó- kongresszuson nagy érdeklődéssel fogadták Szilágyi Ferenc eszperantó nyelvű előadását „Madách és a magyar irodalom" cimmel, amelyben főleg „Az ember tragédiáját" ismertette. — A „Cirkusz csillaga" szeptember 6-án érkezik el századik előadásához. Az előadássorozat után Rökk Marika Becsbe utazik s ott az ő vendégszereplésével kerül színre a darab. — Kóczé Antal „Cigánymuzsika" cimmel operettet irt, amely még az idén bemutatásra kerül Bécsben és Lom donban. Az operettet nem színházi zenekar, hanem cigánybanda fogja kisérni a színpadról. (*) A világi tá«. Egy budapesti komikus, akinek nem volt nyári elfoglaltsága se filmen, se színpadon, egy vidéki városkába ment nyaralni Amikor egy helyen alkudozott a lakás és ellátás dolgában, miután szeret éjjel olvasni, külön megkérdezte: — Mondja, kérem, ebben az árban a világítás is benne van? — Igen, kérem, de csaik a nappali, a villanyt külön keli fizetni. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: A bolygó zsidó. Conrad Veidt monumentális fii nxnemeke. — Elő műsor ként a bécsi filharmonikusok zenekara Brúnó Waltér vezényletével az Oberon nyitányát játsza.
