Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)
1934-09-09 / 206. (3537.) szám
1934 szeptember 9, vasárnap. 12 SzmHÁzKön^vKaLTORA ruMiw »■iiiim ■gggggg,Mlwwinl!HSI!?!Í^.11*""WM1!1!1 "gBggjg^y Nem Kolozsváron, hanem Kassán játszották először a Bánk bánt száévvel ezelőtt Budapest, szeptember 8. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A budapesti Nemzeti Színház lázas buzgalommal, nagy ambícióval készül a „Bánk bán“ felújítására, a színház gárdájának legjobbjai vesznek részt az előadáson, amelyet a színházi közönség körében általában a „Bánk bán“ centennáris előadásának említenek. A „Bánk bán“ — a legjobb magyar szomo- rujáték — tudjuk, hogy tragikus nehézségek közt indult el diadalutjára. Katona József, a Kecskemétről Pestre került fiatal dilettáns- színész megírása után azon melegében elküldte történelmi szomorujátékát Erdélybe, Döbren- teiék pályázatára. Ám ott észre sem vették a drámai nyelv komorcsengésti páncél pompájá- bao betoppanó jövevényt. Megbukott másodszor is, mikor a szerző könyvalakban kiadta. A cenzúra nem engedte meg előadását s Katona, a keserű humoru, ..peroegő tollu“ kecskeméti föfiskus úgy halt meg negyven éves korában, hogy legnagyobbszerii költői álma innen maradt a költői megvalósuláson. Általános nézet, hogy csak 1834 őszén került színre először a legszebb, legnagyobb, legmélyebb magyar tragédia Egressy Gábor kezdeményezésére, 6 Kolozsvárott játszották volna először Katona József halhatatlan drámáját, ugyanott, ahol előbb a birálók értetlensége figyelemre sem méltatta. Pedig nem igy volt. Ezt megcáfolja egy eredeti szinlap, amely most a budapesti Nemzeti Színház birtokában van és amely hitelesen bizonyítja, hogy a „Bánk bán“-t már százegy esztendővel ezelőtt, 1833 bán játszották először Kassán. A százegy éves szinlap nagyon érdekes szereposztást hagyott ránk, késői utódokra. Olyan együttes játszotta először Katona József remekművét, amelynél jobb azóta sem verődhetett össze. Udvarhelyi Miklós jutalomjátéka volt az. előadás ée a szinlap is Udvarhelyi hagyatékából került elő nemrégiben. Maga Udvarhelyi Mikihál bánt játszotta, partnerei a következők voltak: Bánk bán: Barta János. Gertrudis: Kantomé, Melinda: Déryné, Ottó: ifj. Egressy Gábor, Biiberac'h: Megyery, Tiborc: Telepy, Petur: Szentpétery Zsigmond. Az 1833. év február havában volt az előadás, amely nagy sikerrel járt, de távolról sem volt olyan nagy része a „Bánk bán“ népszerűsítésében és elismertetésében, mint a következő évi kolozsvári előadásnak. Katona József helytfoglalását. a magyar klasszikusok és a világ nagy drámaíróinak sorában nagyobb részt a kolozsvári előadás napjától kell datálnunk. Mi törté Kárpátalja magyar színháza köm!? Miéri nem sikerűié a megegyezés Sván Sándor kassai színigazgató és a kárpátaljai színházi szövetkezei között? Ungvár, szeptember 8. (Ruszinezkói szerkesztőségünktől.) Egy éve elmúlt, hogy a kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet megalakult s a legnagyobb anyagi és egyéb nehézségek árán keresztülvitte, hogy a ruszinezkói magyar színjátszás a legszebb művészi sikerrel zárult. Az uj szezon kezdetén a Szövetkezet elhatározta, hogy az évadot ismét megnyitja s kérte az országos hivatalt, hogy a szinikoncessziót, melyet az országos hivatal tavaly csak egy évre adott ki, a Szövetkezetitek ismét adja ki. Dr. Beszkid közigazgatási főtanácsos, a színházi ügyek referense, több Ízben megígérte, hogy a koncessziót csakis a Szövetkezet fogja megkapni, ennek ellenére annak kiadása egyre késett. Komplikálta a helyzetet Iván Sándor keletszlo- venszkói színigazgató megjelenése is, aki az országos hivatalban bejelentette, hogy a minisztérium magának tartja fenn a ruszinszkói szinikoncesz- vszió ügyében a döntés jogát e igy közelebbi információkat igyekezett szerezni a koncesszió ügyének állásáról. Beszkid főtanácsos Iván igazgatót a Színházi Szövetkezet vezetőségéhez utasította s azt ajánlotta, hogy Iván folytasson tárgyalásokat a Szövetkezet igazgatóságával. Iván Sándor többizben tárgyalt az. igazgatósággal, de eredményt elérni nem tudót*. Ennek főoka abban rejlett, hogy a Szövetkezet Igazgatósága azt kívánta, hogy Iván igazgató teljes társulatával álljon a Szövetkezet rendelkezésére éspedig abban a formában, hogy nemcsak Ungváron, Munkácson és esetleg Beregszászon játsszék társulatával, de mindazokban a városokban és községekben is, amelyek színtársulatot igényeljek, igy: Nagyszőlősön, Kaszton, Nagybocskón, Aknaszlatinán, Rahón, Téesőn, Viskón, stb. Iván ugyan kilátásba helyezte, hogy ezeken a be lyeken k fog játszani, mikor azonban a Szövetkezet igazgatósága erre nézve biztosítékot kért tőle, garanciát nem tudott adni. Ilyen tárgyalások közepette érkezett el a munkácsi közgyűlés ideje, amit a Szövetkezet igazgatósága anélkül hívott össze, hogy a színi koncesszió a kezében lett volna. Hétfőn Bertók Béla református püspök, a Színházi Szövetkezet elnöke megjelent Ungváron, hogy a Szövetkezet nevében az igért koncessziót átvegye, eredményt azonban ismét csak nem tudott elérni. A helyzet tehát ez, hogy a Szövetkezet uj igazgatósága minden pillanatban hozzákezdhetne a színtársulat megszervezéséhez, ha a koncesszió a kezében lenne. A Szövetkezet igazgatósága és tagjainak nagy többsége az önálló szintársiilat megszervezése mellett foglalt állást, mivel a Szövetkezet azzal a kimondott céllal alakult, hogy a magyar színi kultúrát a legkisebb községbe is elviszi, ha ott csak pár előadást is tarthat, ezt pedig a keletszlovenszkói szinikerülettel karöltve nem tudja keresztülvinni s igy nem felelhetne meg a azinikoncesszidban kikötött feltételeknek sem. Erre vonatkozólag megkérdeztük dr. Eperjessy József igazgatósági tagot, ,a* a színi Szövetkezet ügyeinek oroszlánrészét vitte az elmúlt évedban ia és ő a következőket mondotta: — Hétfőn Bertók püspök úrral felkerestük Mezőik dr. orez. alelnök urat s majdnem két órán át tárgyaltunk vele a szinikoncesszió kiadása ügyében. Az országos alelnök kijelentése szerint a koncesz. sziót a Szövetkezet kapja meg s azt hivatalos utón fogja az országos alelnök kikézbesittetni Bertók elnöknek Munkácsra. — Kedden ismét érdeklődtem a koncesszió ügye mii mim iiiiíniin iiwiim mii ni (*) Felhívás. A podkarpatszká ruszi magyar színi szövetkezet igazgatósága felhívja a cseh szlovák állampolgársággal bíró azon színészeket és színésznőket, akik a színi szjövetkezet társulatában működni óhajtanak, hogy szerepkörük és eddigi működésük, fizetési igényük, valamint képesítésük megjelölésével és állaanpolgárságiukat igazoló okiratukkal írásban jelentkezzenek szeptember 12-ikéig dr. Péter Zoltán igazgatósági tagnál, Muka- csevo, Nedeczey-ucca. — A podkarpatszká ruszi magyar színi szövetkezet igazgatósága. (*) Gaál Franciska utolsó német fiimszere- pét játssza a jövő hónapban Budapesten. — Budapestről jelentik: Néhány nap múlva érkezik vissza Budapestre násziutjáról Gaál Franciska és rövidesen megkezdi a Hunniában a Péter című fiion felvételeit. A Nádas Sándor színdarabjából készült filmben Gaál Franciska egy külvárosi lányt játszik. Járay, az ismert bécsi szinész-iró lesz a partnere. Mint értesülünk, Gaál Franciska ezúttal utoljára filmezik német nyelven. A Londonban tartózkodó Laemie, az Uníversal elnöke szerződést irt alá a magyar primadonnával, amely szerint Gaál Franciska tavasztól kezdve angol nyelvű filmszinésznő lesz. A Péter felvételeinek befejezése után Gaál Franciska Londonba utazik. Négy hónapig nem lesz más kötelessége, mint szorgalmasan tanulni angolul. A szerződés külön pontja szabályozza ennek a tanulásnak a részleteit. A művésznő állandó angol tanárt és angol komornát kap maga mellé. Gaál Franciska egyébként már hónapok óta tanul angolul és ebben a nyelvben is meglepő előrehaladást tett. A filmgyárnak az a terve, hogy négy hónap után feliép te ti egy nagy film főszerepében. Az első filmben a primadonna még egy „külföldi lányt" fog játszani, tehát nem kell hibátlanul beszélnie angolul, de a második filmben már tökéletes angol ladvt akarnak vele játszatni. (*) Verebes Ernő Budapesten. A budapesti Fővárosi Operettszinház leszerződtette Verebes Ernőt, az ismeri filmszínészt. Verebes a színház első újdonságában, a Music Hall című drámai revülben lép fel Honthy Hanna és Kabos Gyula mellett. (*) Stravinszkii Velencében. Velencéből jelentik: Igor Stravinszki, a világhírű orosz zeneszerző részivesz a velencei nemzetközi zenei ünnepségen. Stravinszki szeptember 11-én a Teatro Fenicc-ben két müvét vezényli.. iránt s ezt a választ kaptam, hogy az alelnök hivatalosan távol lévén, az aktát még nem irta alá. Szer- j dán Munkácson érdeklődtem a koncesszió felől, de > oda még nem érkezett meg. Ma ismét érdeklődtem s azt a választ kaptam, hogy valószínűleg már meg is érkezett az akta Munkácsra. Ha a koneesszói kezünkben lesz, azonnal'megkezdjük a társulat szervezését. — Művészeti igazgatót nem szerződtetünk, 'különben a társulatot Nádaesy színművész közreműködésével a Szövetkezet igazgatóságának egy kiküldött tagja fogja összeállítani. Dr. Eperjessy egyébként nagy reményekkel néz a jövő sziniévad elé s sajnálja, hogy nem sikerült az Iván igazgatóval való megegyezés. Ezek után remélhető, hogy a szini évad még október hó folyamán Ungváron megkezdődhetik. •S> így adja elő a bonyolult kérdést a kárpátaljai sziniházügy legilletékesebb tényezője. B ff fi Y 1II juttatják el nagybecsű címére a köve-tk-ező könyvek (1. R. Bér de Mária: Romaiald és An- diriána, 222 oldal, 2. N. Jaczkó Olga: Jspilámgi rózsa, 05 oldal, 3. Marok Antal: Zsákucca, 2C5 oldal, 4. Makkai Sándor: Ágnes, 141 oldal, 5. j Tichy Lajos: A turbán és egyéb elbeszélések,! 161 oldal, 6- Pearl S. Buck: Kwei-lan vergő-j dése, 215 oldal, 7. Wallentinyi Dezső: Hangulatok, 93 oldal, 8. Reinel János: Uj Auró-J •ra 1928, 206 oldal, 9. Uj Auróra 1929, 247 ol-! dal. 10. Uj Auróra 1930, 241 oldal, 11. Uj Au-j íróra 1931, 212 oldal, 12- Uj Auróra 1932, 192 oldal) bármelyikét, ha a dr. Reinel János szerkesztésében havorkint 36 oldal terjedelemben megjelenő MAGYAR MINERVA cimü szép irodalmi és tudományos folyóiratra! ■legalább 1 évre előfizet s ezenkívül az aján-! d ék könyv port óköl tségéí is megtéríti. Ugyanezt a kedvezményt megkapják a Magyar Mi- j morva régi előfizetői is, ha legalább egv uj! egész évire előfizetőt szereznek. A folyóirat eddig megjelent számait és a | kért könyvet (ajánlatos a csekklap hátlapján j 2—3 könyvet fölsorolni, mert könnyen meg-! történhetik, hogy időközben egyik vagy má- j si.k kötet a nagyobb kereslet folytán már nem i lesz kapható) azonnal postára adják, mihelyt j az előfizetési összeg (30 korona) és a portó- költség (3 korona 60 fillér) beérkezik a Magyar Minerva kiadóhivatala cimére. A regényen, elbeszéléseken, s költeményeken kívül orvosi, természeíbudomápyi, zenemű vészeli, bölcsészeti, közgazdasági, stb. közleményeket is tartat mázó Magyar Minerva rendkívüli olcsóságánál fogva éppen a mai súlyos gazdasági helyzetben különösen alkalmas arra. hogy Csehszlovákia legszélesebb rétegeiben elterjedjen, miért is annak megrendelését olvasóinknak a legmelegebben ajánljuk. Csekklapot készséggel küld a Magyar Minerva kiadóhivatala. (Pozsoiny-Birati'S'lava, Kertész u- 1.) ------///-----A TASSAI PAPI TOL-MOZGÓ MŰSORA: Kém voltam Courad Veid! és Madeloine Caroll idegfeszitő kémfilmje. A szlovenszkói könyvpiacon most jelent meg Darvas János hegyország hangja cimü antológiája, mely a modern szlovák lira tizenöt mesterétől mintegy negyven remekbe készült alkotást mutat be kitűnő magyar fordításban. A Kazinczy-kiadó eme kiadványa egyik legnagyobb szenzációja volt a budapesti könyvnapnak s rekordnyi példányszámban vették. Megrendelhető a P. M, H. könyvosztályában. Ara 19 korona Portó 3 Ke, utánvételnél 5 Ke. A szép kiállítású könyvet Nyiresi-Tichy Kálmán látta el remek illusztrációkkal. (*) Ifjúsági játékszín nyílik Budapesten. — Budapestről jelentik: A Magyar Szülők Szövetségének pártfogásával érdekes uj színpadi vállalkozás indul szeptember végén Budapesten. A Pesti Színházban ifjúsági játékszín kezdi meg előadásait. Az ifjúsági játékszín a nevelési szempontból legfontosabb kérdéseket tárgyalja és célja nemcsak az, hogy szórakoztató színházat nyújtson a gyermekek számára, hanem egyszersmind tani tani is akarja őket. A darabok szereplői hivatásos színészek lesznek. Kelcs&nhönyvek napja Könyvnapokat rendeznek mindenfelé, de kölcsön- könyvek napja: ujdonságszámba megyen. Pedig ez talán fontosabb a könyvnapoknál. Sajnos, nem nálunk, hanem Angliában merült felszínre s azt mondják róla, hogy csak könyvbolondok vethették fel. Mindnyájan tudjuk, mily fájdalmasan érint bennünket az, ha pl. Shakespeare vagy Arany ösz- szes köteteiből egy hiányzik, amelyet valamelyik barátunk (ugyan ki is volt?) kölcsönkért és soha vissza nem adott. De megfordítva is: nincsenek-e könyvszekrényeinkben olyan könyvek, amelyek „tulajdonképpen* nem is a mienk? A kölcsön- könyvek napjának tehát amolyan kiengesztelési napnak kellene fennie. A kikölcsönzött könyveket e napon jogos tulajdonosaiknak kell visszaszolgáltatni; kifogásnak, elévülésnek helye nincs. Miként értesülünk, a londoni postahivatal, amelynek e napon ugyancsak sok lesz a munkája, a leendő nagy könyvszáílitási munkatorlódással máris számol; süt hajlandónak nyilatkozott arra, hogy a kölcsönkönyvcsomagokat féláron fogja továbbítani. Jól van ez igy! Hozzáfűzhetjük még a következőket. Senki se érezze magát megbántva, ha őt jó barátja a kölcsön- könyvek napjára szelíden figyelmezteti. Kiki tudni fogja, miért; a könyvek és szerzőik neveit fölösleges külön megírni. Minél nagyobb könyvtára van valakinek, rendszerint — azt mondják legalább — annál nagyobb a hajlandósága az „elbirtoklás- ra“. Aki életében folyton kölcsönkönyvekkel foglalkozott, a könyveket értéktelen holmiknak tekinti és nem is sejti, hogy a néma könyvek beszédes és nélkülözhetetlen barátaink is lehetnek. Természetesen legjobban cselekszik az, aki könyvet kölcsön nem ad, vagy legalább nem olyanokat, amelyekre többször van szüksége, amelyek mintegy saját „én^-jéhez tartoznak, amelyek nélkül magát elhagyatottnak érzi. Legkevésbbé szabad olyan könyveket kölcsönadni, amelyek sajátkezű ajánlással vannak ellátva, mert azoknak kiadása az ajándékozóval szemben a bizaloraszegés bizonyos fokát jelenti. A kölcsönkönyvek napja tehát a hanyag, sekély godolkodásu és udvariatlan emberek nevelőnapjának is tekinthető és minálunk, Közép-Európában a könyveshéire is áthelyezhető volna. Semmiesetre sem ártana, ha az angol kezdeményezésnek nálunk is visszhangja keletkeznék. A dolog elég fontos és joggá! mondhatjuk: Mondd ineg, mikép bánsz a könyvekkel és megmondom neked, ki vagy: (*) Mozitörvény készül. A mozik helyzetének szabályozósa érdekében a belügyminisztérium törvényjavaslatot készíteti. A javaslat rövidesen miniszterközi tárgyalások napirendijére kerül. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROS I: Vasárnap: Ketten egy éjszakában. Hétfőn -kedden, a ^sztárok filmje: ... És ki csókol meg engem. Szerdán—estit ör t ö k ön: A vasgyáré®. Pontok—«sz otnb a t.—v a© á ni ap: A láthatatlan hriganíi. RÁD! Ó: Vasárnap: A pokol angyalai (Pokoli repülök.) Hétfőn—kedden: Az élet álarcban. Szerdán—csütörtökön: Sa*a Ra®ilov, mint uTol®ó bohém. Pénteki-szombat - vasárnap: A Fekete hegyek fia.
