Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-09 / 206. (3537.) szám

1984 szeptember 9, vasárnap. A Beregszászban tanuló vidéki diákok éjszakáig kénytelenek a városban leb­zselni, mert nincs korábban vonatjuk A szülők sinautó beállítását kérik — Kifosztotta hadgyakorlatra bevonult szomszédját. Tiszolcról jelentik: Tegnapra virradó éjjel betörtek Kaira ják János tiszolci gazdálkodó lakásába és egy vadászfegyvert, egy Browning pisztolyt, egy ezüst zsebórát és 300 korona készpénzt vittek el. A lakás tu­lajdonosa hadgyakorlaton van 6 így a betörés­ről Teggel felesége tett jelentést a csendőrsé- gen. Gyanúja azonnal a többszörösen büntetett szomszédra terelődött. A tolvaj szomszéd a bi­zonyítékok súlya alatt beismerte, hogy a va­dászfegyvert valóban ellopta a lakáéiból, de a többi holmikról hallani sem akart. A fegy­vert egy odvas fában a csendőrök meg is talál­ták. A betörőt letartóztatták és beszállították a rimaszombati kerületi bíróság fogházába. Az ügyben a legérdekesebb a.z, hogy Katrnják- nak sem volt fegyvertartási engedélye s most a leleplezett betörés után kihágás cimón ellene is eljárást indítottak. xx Érelmeszesedésnél tiltva van a sok folyadék, csak Salvator Forrás vizet ihat bár­milyen mennyiségben, mert az diuretikus hatású. (2) — Bosszúból agyonverték haragosukat. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Pavljuk László és Bagosta László gazdálko­dók tegnap este Lipcséről gyalogosan tartot­tak hazafelé. Az országúton egyszerre négy álarcos férfi állta útjukat és karókkal ütle­gelni kezdte a gyanútlanul haladó két gaz­dát. Pavljuk Lászlót a fején érte egy ütés, amely betörte koponyacsontját, úgyhogy a gazda eszméletlenül terült el a földön. Tár­sának karját törték el a támadók, de volt annyi ereje, hogy elszaladt a közeli Horin- csovo községbe, ott jelentést tett a támadás­ról a csendőrségen. A csendőrök üldözőbe vették az álarcosokat, de azok eltűntek a kö­zeli erdőségben. Közben a két sebesült gaz­dát beszállították a beregszászi kórházba, ahol Pavljuk, anélkül, hogy eszméletéhez tért volna, meghalt. A csendőrség nyomozása ké­sőbb eredménnyel járt s elfogta az álarcos támadókat Berkovics Jákob, Berkovics Há- jim, Berkovics Izrael és Mihalovics Léba brezovai lakosok személyében, akik megival- lották, hogy bosszúból támadtak rá a két gaz­dára. Beszállították őket a beregszászi ügyész­ség fogházába. xx Tényleges hatású ifjitó szer nem létezik! De aki az előrehaladó korral járó ÉRELMESZE­SEDÉSÉNEK a CIGELKA jódos gyógyvíz rendszerezi használatával gátat vet. az feltétlenül meghosszabbítja életét. Nincs orvos, ki ezt meg ne erősítené! Megrendelhető CIGELKA forrás­vállalatnál, Bardejov. — Biztosítási bonyodalmak egy vadászszeren­csétlenség után. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Érdekes port indított a Riunione bizto­sító társaság ellen Góth Sándor 41 esztendős bécsi mérnök. Góth még 1933-ban Palesztinában volt s ott a biztosító intézet fiókjánál 6000 palesztinai fontra biztosította magát, ami körülbelül 900.000 koronának fölei meg. Miután Palesztinában nem tudott állandó munkát találni, visszatért és a fe­lesége keresetéből élt, akinek Becsben kutya-farm­ja van. Ez év februárjában Nyitrára jött rokoná­hoz, özv. dr. U ligám éhez. Február 20-án Vasárut község határában Urbán János gazdának, terüle­tén rókára vadászott. Másnap is kiment s a dél­előtti órákban anélkül, hogy valami zsákmányt ejt át volna, megjelent a nyírfái kórházban, ahol első segélyt kért, mert balkezén három ujja hiány­zott. Elmondotta, hogy baleset érte vadászat közben, puskája véletlenül elsült s a golyó vitte el három ujját. Az orvosi lelet alapján a biztositó társaságtól követelte a 3000 fontot, ami azonban a biztosító társaság nem volt hajlandó neki kifizetni. Gáli mérnök ezért bírósági eljárást indíttatott a biztosító társaság ellen. — Az intéző lelőtte a gabonatolvajt. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Szered mel­letti Kiserdő községben anaipokban ismeretlen be­törők megdézsmálták Slezák József magtárát s onnét öt zsák gabonát loptak el. Slezák cselédsége másnap a gabonát az egyik kazalban megtalálta. A tolvaj zsákmányát ott hagyták a rejtekhelyen é.- estefelé két gazdasági cseléd lesbe állt, hogy a. tetteseket elfogja. Éjfél felé valóban három ember jött a k az alakhoz, mire az egyik lesben álló cse­léd elszaladt Tóth István intézőhöz s jelentette neki az esetet. Tóth puskával kiment a kazlakhoz s a sötétben észrevette, hogy egyik kazalban mo­zog valami. Két lövést tett, le, mire a kazalból bor­zalma-' segély kiáltás hallatszott. Kiderült, hogy ez egyik golyó Kupéé László hasába hatolt. A sze­re ne.-étien ember vérbeborultan esett össze. A sú­lyosan sebesült embert a kórházba szállították, ahol riagyhezen sikerült kihallgatni. Elmondotta, hogy Ruzrnár István és egy ismeretlen harmadik fáma segítségével ő követte el a lopást. Két tár- .-ának azonban sikerült a, sötétségben elmenekül­nie Tóth István intéző ellen eljárás indult, bár őj azzal védekezik, hogy csak ijeífctő lövéseket adott le és senkire nem célzott. I 10 __________________ Be regszász, szeptember 8. (Saját tudó­si tónk! ól.) Az itteni állalmi reálgimnázium magyar és ruszin tagozatának Mse osztályos -növendékei délutáni tanításban részesülnek. Az isfecilaépiüiletb'ein ugyanis nyelte tantermet a ruszin (ukrán) internátus rendelkezésére bocsátották és az igy előálló tanterem-hiány következtében délelőtt nem tanulhatnak a VI., VII. és VIII. osztály növendékei- A környékbeli tanulók igen nagy kárát vall­ják a délutáni oktatásnak. Nagyszőllős irányá­ba ugyanis a délutáni tanítás befejezése előtt, negyed hét órakor .indul a vonat Beregszász­ról >és igy a tanulók kénytelenek este fél tizenegy óráig várni a legközelebbi vonatra. Tizenegy órára, sőt még annál is későbben London, szeptember 8. Keleteurópában a cigá­nyok általában mint zenészek, medvetácoltatók, lókupecek és vályogvetők ismeretesek. Nyugateuró- pában azonban már a cigányok között is sokon vám nak, akik előkelő társadalmi helyet foglalnak el és megfelelő műveltségi fokon állnak. A cigányság elitjének nagyrésze Angliában él és ezek most meg­alapították arí első cigány tudományos társaságot Olvassuk Tompa életrajzát, olvassuk Jókai •életrajzát és egyikben sem olvassuk barátsá­gukat. Pedig meleg barátságuk a sírig tartott. Mint fiatal Írók együtt voltak benne Pesten a Tizek Társaságában. Leírta Jókai a Tenger- szemű hölgy-ben. Tompának vele járt a be­tegségével az ingerültsége. S mikor Jókai nem teljesíti idejében kéréséit, nem szánna huszonöt botot a hátára. Hanem azért szeret­ték egymást mindvégig. Ennek bizonyságai a magyar Nemzeti Mú­zeum kézirattárából előkerült alábbi levelek. Az első két levelet Gyulai Pálnak írja Tom­pa Jókaival kapcsolatban. A többit közvetle­nül Jókaiinak, szeretett barátjának. 1. Idő: 1885. Április 25-én írja Gyulainak: „Édes Palim! Add tudtára Jókainak, hogy kaptam a 10 pengőt; valamint azt is, hogy 25 bot van nálam számára; azaz 25 darab isszonyu 'binkóju, bnnkóju, bünkőjü comfapálca, csak tudnám hogyan elküldeni. Ha hátára raknám mind a 25-öt, akkor sem tennék semmi igazságtalanságot,- hogy igent vagy nemet nem ir nekem olyan régen Heckenasirét.. • Isten áldjon meg édes Pa­likám, barátod: Miska." A levél már csak azért is érdekes, mert a vérengző kritikust a legmeghitteibb barátság hangján: Édes Palikáimnak szólítja. A többi író ugyan nem nagyon sietett a rettenhetet- íe,n műit ész urat „édes Palikám"-nak becéz- getni! 2. Május 1-én írja Tompa Ham várói ugyancsak Gyulai Pálnak: „Kedves Barátom! Hetek óta insbriigálorn Jókait egy dologban ha szóm talain! Arra kér­tem: hogy a Teleki fölötti beszédemet adja el Heickenastmak, ha. adhatja és még egy másikat is; hanem azt 7 év múlva fogom valószínűleg megtudni, hogy nem .is beszélt Heckenasttal. Én nem kívánok egyebet, csak ennyit: kell vagy nem kell, de ezt he­tek óta nem lehetek, szerencsés megtudni." Ha tudjuk azt, hogy Teleki József, az Aka­démia nagy jóit evője, február 15-án halt meg, akkor .megértjük Tompa zugolodását, hogy még májusra sem válaszolt neki Jókai. Jogo­san panaszolja Gyulai Pálnak, mennyi gondot érkeznek lakóhelyük állomására, ahonnan az­tán többnyire még gyalogszerrei is nagy utat kell megtenniök a fiatal növendékeknek, akik között sok leány van. Nem kell küllőin hangsúlyozni, milyen veszedelmet rejt magá­ban az a körűimén}'-, hogy a tanulók az iskola befejezése után otthonuktól távol kénytelenek kószálni az esti órákban. Az érdekelt szülők kérvénnyel fordulnak a kassai vasutigazgatósághoz, hogy az iskolás 'gyermekek részére állítsanak be egy sinautoibuszt, mely fél nyolc órakor indulna Beregszászról és egészen Királyházáig közlekedne. Ily módon megszűnnének a mai lehetetlen állapotok, amelyek úgy egészségi, mint pedagógiai és erkölcsi szempontból tarthatatlanok. „Gypsies Society" néven. A társaság főcélja kiku­tatni a földön élő 2 millió cigány eredetét és azt az okot, amely a cigányságot nomád törzsekre osztot­ta. A társaság bizottságot küldött Indiába, ahol különösen a Buddha kolostorok könyveit fogják tanulmányozni, mert azokban állítólag gazdag anyag van a cigányok eredetére vonatkozólag s ezt I az anyagot ezideig még nem tanAmányozták. okoz neki a Jókai pontatlansága. Sokan kere­sik a beszédet nála is Hamván. Szabó Károly írja, hogy Pesten is keresik. Már kellene. És Jókai nem ir. „Frankéi Bemát Miskolcról sürget, hogy megveszi és kiadjja, de én Jókai miatt nem tudok neki mit mondani. Odaadni nem me­rem, mert hátha már Jókai rendelkezett vele. Megtagadni is haj, mert hátha Hecke- nastnak .nem kell. Az ilyen haszontalanság pedig addig kapós, mig az újdonság érde­ket ad neki s .nekem is jó volna néhány garas; de mindebben eligazodni nekem teljes lehetetlen Jókai miatt." Gyulait kéri, járjon közbe sürgősen: „Arira kérlek téged: menj el Jókaihoz, kérdezd meg, miben van a dolog s tudósíts rögtön, ird meg e két szót: igein vagy nem egyikét. Köszönd meg nevemben Jókai köz­benjárását. Csókollak, Isten veled, igaz ba­rátod Miska." A kiét halotti beszéd végre is Miskolcon je­lent meg 1885-ben. A többi levelét Tompa közvetlenül Jókai­nak írja: 3. „Édes barátom! íme küldök a Honvéd albumba valamit, kérvén, hogy te is küldj érette valamit- Sajnálom, hogy igy kell beszélnem, de egy év óta folyton kuráltatom beteg szemeimet a birodalom orvosai által és... sat. Május 15-ig Miskolcon leszek gőzfürdők vétele vé­gett; ha valamit a versben változtatni akar­nál: leveled addig megtalál a megyeház­nál, egyébiránt is szeretném, ha bármi utón tudtomra adnád, hogy a verset kaptad. Is­ten áldjon meg! Hamva, ápril 26. 1861, barátod Miska." 4. A nemzeti élet megújulásakor, 1867-ben, Tompa is lelkesedve írja Jókainak: „Szeretett kedves Mórom! Még távolról is szédül az ember, ha a polrticai örvénylés és forrongás zaját hall­ja, melyben vagytok." A maga állapotáról szomorúan számol be: „Én mindennap nagyobb hanyatlással esem 3 éves bajomban lefelé. Az Isten tud­ja,. mikor lesz ennek vége-" Szive mélyéből kíván Jókainak minden vál­lalkozásához sikert: „Csókollak kedves Mórom. Isten adjon erőt tiszta telkednek ezen a zavaron, mo­csáron, a politicán úszni: mi csak egykép­pen .lehető, a közügyek és a haza szeretető által. Hamva, március. Igaz barátod Tompa." Jókai is több Ízben mutat figyelmességet Tompa irányában. így Szász Károly utján fi­gyelmezteti, hogy el ne feledje az akadémiai nagygyűlés idejét.. Tompának jól esnek az ilyen kedvességek. Gyönyörű a Tompa búcsúlevele. 5. 1868 nyarán igy sóhajt utolsó üdvözletét Jókai .felé: „Kedves szeretett barátom! Midőn e levelet felbontod, a X eggyel kevesebb. Ifjúságunk, a Petőfi-kor, a barát­ság!!! ezekre visszagondolni olyan jól esik lelkemnek! Éltessen az Isten! nehéz pá­lyádon adjon erőt, hazaszeretet sugallta céljaid kivitelére! Isten veled le magyar humor halhatatlan teremtője! Tarts meg emlékedben. Hanva, 1868, híven szerető Miskád." Tompa julius 30-án valóban elköltözött. A Tizek Társasága kevesebb lett ővele is, Jókai bét évvel fiatalabb volt nála. ő ólt tovább. Ment a csillagai nyomán teljebb-feljebb. Kert­iének virágai között sétálva nem tudta elfe­lejteni a virágok költőijét, aki neki egyszer huszonöt somfabotot készített. Visszagondolt a Petőfi-korra, ifjúságuk aranyidejére. Álmo­dott, mesélt, félistenekről alkotott képet, sír- dombok körül utr .. Nagy barátairól em­lékezett ! Kiss Géza Két ruszinszkói testvérpár harca késsel és gyújtogatással Ungvár, szeptember 8. A szobránci járásban ■levő Zá-hor községben régóta ádáz haragban élt egymással két testvérpár, a Csermák-fivé- Tek és a Korpa-fivérek. A haragosok tegnap összetalálkoztak a faluban és e találkozásnak végzetes következményei voltak. Késsel és baltával támadtak egymásnak a- haragosok, véres verekedés kezdődött, amelyben a Korpa­fivérek bizonyultak erősebbeknek. Csermák András, a fiatalabb fivér, csakhamar véresen bukott a földre, mire bátyja, Csermák György is elmenekült. Egyenesen ellenségei háza felé vette útját és bosszuból felgyújtotta a szalma- fedeles házat, amely pillanatok alatt lángok­ban állott és tövig leégett. A Korpa fivérek, látva, mi történt, a menekülő Csermák György után vetették magukat, súlyosan megverték és összeszurkálták, úgyhogy eszméletlenül terült el a földön. A két Csermák-fivért súlyos álla­potban a kórházba szállították, a Korpa-fivé­reket pedig letartóztatták. — Csütörtökön kezdődik a kassai magyar sziai- évad. Kassai tudósitónk jelenti telefonon: A kelet- szlovenszkói magyar színtársulat kassai ezezonyitó előadása ismét elhal asz tó dott.. Az Iván-tánsulat első előadása csütörtökön, szeptember 13-án lesz a Bál a Savyban című oprettel. Ezen az előadáson a tár­sulat operetl-enseinbleje fog bemutatkozni. Másnap a Párisi vonat című színmüvet mutatja be a társu­lat prózai ensemble-ja. — Festőművészed és iparművészeti kiállítás Kas­sán. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A keletszlovenszkói inuzeum kiállítási termében szombaton délelőtt 11 órakor nyitották meg ünnepé­lyes keretek között a szlovenszkói festőművészek és iparművészek kiállítását. A kiállítást dr. Polák József muzeumigazgató nyitotta meg s ünnepi meg­nyitó beszédet mondott még a városi tanács Revé­ben Janoud Václav helyettes polgármester is. A ki­állítás védnökségét ugyanis a városi tanács vállalta. Az ünnepi szónokok kiemelték a kiállítás fontos­ságát, valamint a művészek értékes munkáját és fontos szerepét a nemzetek közeledésének elősegí­tésében. A városi kulturális bizottság nevében még Wild József bizottsági elnök mondott néhány meg­nyitó szót. A kiállítás rendkívül értékes anyagot tartalmaz. Annak’ aemerítésére legközelebb még visszatérünk, most csak a kiállító művészek ne- vent említjük meg: Féld Lajos, Halász Hradil Ele­mér, Jakoiby Gyula, Jasszusch Antal, Kieselbarh Géza, Flórián Milán, Noivotny Béla, Oravec Samu, Orpivec Imre és Ausztecky Iza festőművészek, to­vábbá Kirz Jolán, Karohnyák Klára. Balassáné, Markó Bözsi és Halmy Judit iparmiivésznők szere­pelnek érékes és szép anyaggal. A megnyitáson rszt vett nagyszámú közönség soraiban kínos feltű­nést kelteit., hogy a megnyíló beszédek során egyet­len magyar szó sem hangzóit cl, jóllehet, a kiállító művészek nagy róste magyar. A kiállítás a hónap végéig marad nyitva. A cigányok tudományos társasága índiában kutatja a cigányfaj eredetét Amikor Tompa Mihály 25 botot ígért Jókainak

Next

/
Oldalképek
Tartalom