Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-08 / 205. (3536.) szám

x l3H6 4*** R*DI^MEUEICLET Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • F[ képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Éti, vasárnap 2.- K<. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség. Prága 11Panská ul i c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11 « sürgönycím hirirp p r a h r, Hová tűnt az elfelejtett esernyő? (ep) Prága, szeptember 7. Egy karikaturista a bölcsészikongresszus al­kalmával Prágát mint az elfelejtett esernyők városát ábrázolta. Minden bizonnyal abból az ősi hitből indult ki, hogy a filozófusok a tu­domány elvont világában élő embereik, akiket földi dolgok nem igen érdekelnek, s ennélfogva feledékenyek, elhanyagoltak, nagy, kócos sza- kálluk, fekete körgallérjuk van és széles kari- májú fekete bölc6észikala.pot viselnek. — Meny­nyi túlhaladott álláspont, mekkora tévedés! Aki figyelemmel kísérte a szeptember 2-án Prágában megnyílt nyolcadik nemzetközi filo­zófus kongresszus üléseit (s ilyen ember sok­ezer volt) meglepetten láthatta, hogy a földön- jfculi problémákkal viaskodó bölcsek leszálltak elefántcsonttoronyból s a szó szoros értelmé­ben kemény ököllel, ellentálíást tipró lábbal gázoltak be az élet és a politika aktuális problémáiba. Ilyet még nem látott a világ. Egyik ámu­latból a másikba estünk, amint a tudományos kongresszusból lass&n-lassan élő valóság, a forrongó politikai eszmék arénája lett s egy­másután merült föl az ötszáz tudós vitájában életünk sok égető kérdése: a demokrácia, a vallás problémája, a szociológia feladata, az intellektualizmus viszonya az élethez, a termé­szettudományok és a szellemtudományok ha­tárának kérdései. Szellemi olimpiásszá alakult az összejövetel, az eszmék versenyévé, min­denki igazolni óhajtotta, hogy helyes az esz­me, amelyet a mögötte álló embercsoport hir­det. Bebizonyosodott — 6 ez a kongresszus egyik legérdekesebb laikus tanulsága — hogy a népek politikai rendszere és filozófiai rend­szere között mélységes összefüggés van; a né­met filozófia nagyjai például magukévá tették a német politika eszméit, mint Hellpach a „völ- kisch“ rendszert, az olasz filozófusok fasiszták, az oroszok marxisták, mig a franciák kitarta­nak a demokrácia elméletei mellett, s a többi demokratikusan kormányzott nép képviselője szívósan asszisztál mellettük. Nem csoda, ha a forrongó eszmék káoszában a kongresszus csakhamar két tézis harcává vált: a fasizmusé és a demokráciáé. Mintha a humanizmus lázas korában élnénk és az emberek filozófiai el­méletekért élnének-halnának, úgy viaskodott a két csoport a porondon. Csupa Luther és Eck vitatkozott: mintha a vita kimenetelétől em­berek, országok, rendszerek sorsa függene. Az európai gondolat, melynek annyiszor költötték halálhírét, egy nagy utolsó felkere- kedésben kiállt a porondra s igazolni akarta önmagát. Óriási erőfeszítést tett, hogy tisztáz­za a fogalmakat és tudományos rendet te­remtsen az eszmék káoszában. Sikerült a ter­vet megvalósítani? Aki végigülte az üléseket, megállapíthatja, hogy nem. A frontok válto­zatlanok: a demokrata demokrata maradt, a fasiszta fasiszta. Elvitathatatlan, hogy azok­nak, akik a kongresszust megrendezték, politi­kai céljaik voltak: be akarták bizonyítani, hogy Európa vezérlő szellemei elítélik a szel­lemen elkövetett erőszakot, a gondolat sza­badságának és a demokráciának hívei. A fel­vonulás tüntetés kívánt lenni a német tézisek ©Ilon, ezért vállalkozott annyi örömmel Prága a megrendezésre. Gyakran hallottuk, hogy az államférfin és a katonai mentalitás között összefüggés van. Az sem ritka eset, hogy a kiváló gazdasági ©tervező válik vezető politikussá. Az újság­Csendes nyitány Genfben BENES MEGNYITOTTA a népsz&retségi tanács őszi ülésszakát Egyelőre jelentéktelen kérdések szerepeinek a napirenden Lengyelországé a dőntő szó Szovjetoroszország felvételénél G e n f, szeptember 7. Benes csebSzlovák kül­ügyminiszter elnöklete alatt a népszövetségi tanács pénteken délelőtt titkos üléssel meg­kezdte általános érdeklődéssel várt ülésszakát. A titkos ülésen történt dolgokról nem sok szivárgott ki. A tanács tagjai fölvették az érintkezést egymással és néhány belső népszö­vetségi ügyet, valamint napirendi kérdéseket intéztek eL A titkos ülést nyilvános ülés kö­vette. A napirenden egyelőre nem jelentek meg a fontos kérdések. A* egyetlen töbibédrevésbé lénye;, probléma a bolíviai és paraguayi el­lentét volt, amelyet a tanács a közgyűlés elé utasított. Bolívia és Paraguay képviselője kü- lön-külön rövid megjegyzést tett a tanács előtt A tanács munkáját szombaton délelőtt fél tizenegykor folytatja. A Petit Párisién rendszerbe Foglalja a nép- szövetségi tanács szeptemberi ülésszakának fontosabb problémáit. Mint többször jelentet­tük már, ezek a következők: Szovjetoroszor­szág fölvételének előkészítése, a Saar-kérdés és az osztrák probléma. A félhivatalos francia orgánum biztosra veszi, hogy a népszövetségi közgyűlés kétharmada Oroszország felvétele mellett foglal állást. A péntek délelőtti bizal­mas tanácsülésen a delegátusok már foglal­koztak a fölvétellel, de az eddig főleg csak a magántanácskozások középpontjában sze­repel. A francia sajtó elsősorban Lengyelor­szág álláspontjára kiváncsi. Nemcsak Orosz­ország fölvételénél illeti meg a döntő szó Len­gyelországot, hanem a keleti paktum kérdésé­nél is. A lengyel álláspont tisztázására Bar- thou és Beck külön konferenciát tart Genfben. Barthou francia külügyminiszter egyébként csütörtök este Párisból Genfbe utazott. Ugyan­abban a vonatban utazott Edén angol főpecsét- őr is, aki Angliát képviseli a népszövetségnél. A két államférfin útközben is tanácskozott. Feloszlatják a saarvidéki nemzeti szocialista pártot ? A Saar-bizottság erélyes rendszabályokat tervez • 16.000 saarvidéki fiatalembert a birodalomban katonailag késeinek ki ■ • Puccshirek Saarbrücken, szeptember 7. A Saajr- vidék kormánybizottsága azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a Saair-vidék területén föl­oszlassa az úgynevezett Saar-légiót? amely a nemzeti szocialista fiatalemberek egyesülése. A bizottság fölfogása szerint a népszavazás nyugodt megtartása érdekében föltétlenül szükséges ennek a légióinak fölös z latás a, amelynek tagjai a határon tuil katonai kikép­zésben részesültek és nagyarányú terrorista tüntetésekre készülnek. A népszövetségben a múlt hét végén nyil­vánosságra hozott okiratok napnál világosab­ban bebizonyítják, hogy a német kormány a hírhedt osztrák légió mintájára a Saar-vidók határán túl 60.000 Saar-vidéki fiatalembert katonailag kiképziett, A kiképzés január 1-én véget ér és a légió az uj év küszöbén, tehát két héttel a népszavazás előtt visszaözönlik a Saar-vidékre. Ez a hir óriási megdöbbenést keltett a Saar-bizottság tagjai között. A Deu­tsche Front főhadiszállásán tartott házkutatás­nál a Saar-bizottság olyan dokumentumokat talált, amelyek a fiatalemberek kiképzésére vonatkoztak. Knox, a Saar-bizottság elnöke a lefoglalt leveleket a népszövetséghez küldte és onnét várja az intézkedéseket. Mint isme­retes, a népszövetség a közeli napokban fog­lalkozik a Saar-kérdéssel s ekkor dönt arról is, vájjon Knox fölo«zlathatja e a Saair-légiót, vagy sem. A Saar-vidék szocialistái azt állítják, hogy a fiatal kiképzett emberek hadserege pucesot tervez a Saar-vidéken abban az esetben, ha a január 13-i választáson nem a nemzeti szo­cialista álláspont győz. Hir szerint a Saar- vidéki kormánybizottság a közeli napokban rendieletet akar kiadni, amely megtiltja a Saar-vdiéki fiatalemberelvnek, hogy a hatá­ron tuili ,,önkéntes szolgálatba^ jelentkezze­nek. A rendelet alapján azután föloszlatják a saarvidéki nemzeti szocialista „Német Front“ valamennyi szervezetét és megtiltják a fiatal­emberek toborzását. Knox főtörekvése az, bog?' megerősítse a Saar-rend őrs éget. Németnyelvű semleges or­szágokban alkalmas embereket akar szerződ­tetni a \Saar-vidéki rendőrség meg erősítésére. Jelenleg ezer rendőr teljesít szolgálatot a vi­lág egyik legsűrűbben lakott területén. Mivel az ezer rendőr közül naponta 4—500 teljesít­het szolgálatot, az ellenőrzés rendkívül gyen­ge. Knox elégtelennek tartja a rendelkezésére álló karhatalmat s legalább 2—3000 pótrend- őrt kíván toborozni. H Echo de Parist kitiltották Németországból Paris, szeptember 7. Az Echo de Paris közli, hogy a lapot bizonytalan időre kitiltot­ták N ém e tors zá gb ól. kedves, naiv, ártatlan tanárai? A legendáikba költöztek, mert az élő tanáiok és filozófusok nem felejtik el többé esernyőiket. Ott van az a kezükben és — egymás hátát csépelik vele. S ha szimbolikusan nézünk: A fegyvernek használt esernyő megnő, gigantikus arányokat ölt, az elvek lángostorává válik, amellyel már nem csak a bölcsészek, de a bölcsészek elmé­leteinek vezetése alatt, egész népek és fajok csatáznak egymással — s igy vélik szolgálni a tudomány cs a gondolat uagyobb dicsősé­gét.-----o----­so raikban. E kongresszus után tisztában kell lennünk azzal, hogy az elvek, az eszmék, az elméletek könyörtelenül bevonultak életünk berendezkedésének rugói közé. Hajdan a poli­tikát az egyén hatalmi vágya vezette, vagy a népek gazdasági kívánságai, vagy a vallásos meggyőződés, később az agresszív nemzeti érzés, — .ma a világnézet az, amely egymás ellen uszítja az embereket. Az egész világ a doktrinerek birodalma lett, de nincs sok örö­münk benne. A filozófusok megváltoztak. Hol vannak a régi bölcsésztipusok? Az elhagyott esernyők irás és a politika összefüggései sean ismeretlen dolgok. De a görögök és a renaissance huma­nistáinak világa óta most e prágai kongresz- szuson történt először az uj korban, hogy a filozófia és az államvezetés manifesztálta nyíl­tan, sőt hivatalosan összefüggéseit. A filozó­fus leszállt az életbe, a politikus felemelkedett az elmélet világába, talán ez a kongresszus legérdekesebb és legfontosabb tanulsága. Csü­törtökön a demokrácia kríziséről vitatkoztak a professzorok. Mintha nem a tudomány csar­nokában ültek volna., hanem a népgy illés ón. A fölszabadult politikai szenvedély uralkodott

Next

/
Oldalképek
Tartalom