Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-06 / 203. (3534.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓÍ és rUSZÍT\SzkÖÍ TYiaQUQTSCLQ ulicel2, 11. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . &C7 d Prága II., Panská ulice 12, III. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11 Q <• Egyes szám ára 1.20 K{, vasárnap 2.— Ki. SŰROÖNYCIH HÍRLAP PRflHR, ^S6S4^ nÍm * <>^rtM( ^ 1934 SZePtember 6 Vér és araaiir— a nagy üzlet Irta: NEUBAUER PÁL Washíngtoná jelentés: az angol Viekers­Armst.rong müvek az amerikai Electric Boát Company-val szövetkeztek és fegyverkezési üzleteiket együtt és egy szigorúan méghatá­rozót! hányad alapján bonyolítják le. Ez a washingtoni jelentés szenzáció akar lenni és döbbenetes szenzációként tálalják fel. Az amerikai társaság elnöke a szenátus fegyver­kezési bizottsága előtt drámai vallomást tett, amely drámai, mert cinikus .és azért „szen­zációs", mert azt tartalmazza, atmit már min­denki tudott. Mindenki tudta, hogy van nemzetközi kar­tell, amelyet fegyverkezési iparnak neveznek. Számtalan könyv jelent meg a nemzetközi kartell tevékenységéről és azok számára, akik nem kávámnak gazdasági kérdésekkel foglal­kozni, a német és francia könyvpiac egyéb, szinte szépirodalmi termékeket hozott ki, igy többek között Sir Basil Zaharoff életrajzát, amely valóiban érdekes és szenzációs. Sajnos, nem regény, hanem valóság. Ez a titokzatos szürke aggastyán, aki ma iközel kilencven éves, sokkal ismertebb ember, mint az az öt­száz filozófus, aki Prágában egybegyült. hogy logisztikai és metafizikai kérdésekről tár­gyaljon. Könyvolvasó emberek tisztában van­nak Zaharoff kariérjével, tudják, hogyan csi­nálta a vér és az arany gigantikus üzleteit, .és most egyszerre csodálkozni illene rajta, hogy él, vagy azon, hogy üzleteket csinál? Csodálkozni talán csak egy mozzanaton le­het: példátlan, milyen cinikus őszinteséggel tárgyalták az amerikai szenátusban azt az egyáltalán nem meglepő tényt, hogy egy an­gol és egy amerikai fegyvergyártási konszern megállapodást kötött arra nézve, hogy fel­osztják a rendeléseket egymás között és bé­késen megegyeznek a háborús előkészületek nagy üzleti lehetőségeiben. Vickerséknek megvolt az a joguk, hogy Angliában, Kana­dában. Írországban és Indiában kössék meg az üzleteket és ezt a jogot az amerikai fegy­ver-konszern a szerződés értelmében respek­tálta. A szerződés természetesen titkos volt. Az amerikai társaság ezzel szemben Ameri­kát, Kubát és egyéb területeket volt feljogo­sítva fegyverrel ellátni és ezeken a területe­ken viszont Viekersék nem halászgattak a za­varosban. Piszkos versenyt a két konszern nem iürt és egymás közt osztották fel a nagy üzletet. Sem az amerikai, sem az angol kor­mánytól erre nem kértek külön engedélyt, mert nem kapták volna meg- Zaharoff az amerikai konszerntől tíz év alatt közel egy millió dollár jutalékot kapott, ami kis összeg ugyan, de hiszen csak egy m el léküzl étiből származott, a spanyol kormány tengeralattjá­róinak rendeléséből. Ezért az összegért nem kell irigyelni és nem kell lármázni, mert Za­haroff megszokta, hogy miltiárdokat kereken és pár millióért csak akkor megy a szomszéd­ba, ba már nagyon unatkozik. Ezt mindenki elolvashatja a róla szóló könyvben, amely né­hány évvel ezelőtt a berlini Fischer kiadónál jelent meg. Az amerikai szenátus fegyverkezési bizott­ságának az elnöke felháborodva mutatott rá arra, hogy ezeket a fantasztikus összegeket oly módon zsebelik be a kartell urai. hogy nem törődnek a hazával, amelyet nem ismer­nek. és hogy egv amerikai konszern eladja a titkosan őrzött gyártmányokat akár Japán­jaik te, ha nyereség mutatkozik m üzlet láb A százezrek letvonuíása Hitler proklamádója a nürnbergi pártkongresszuson A római szent birodalom nevében • Növekvő esvbázeilenes mozgalmak a birodalomban ■ „a forradalom befejeződött” Trónszék állt a F ti h r e t mellett N üruber g, szeptember 5. Mint tegnap jelentettük, a nürnbergi nemzeti szocialista pártkongresszust keddiem megnyitották. Ez volt az első alkalom, hogy a rohamosztagok és a párt számos alosztálya mellett a hadse­reg is hivatalosan képviselt ette magát. Meg­jelent Blomberg tábornok, Fritsch tábornok, Raeder tengernagy és számos magasrangu katonatiszt. A líilju/uii diplomaták közül etednek a len­gyel követ Jelentkezett, hogy rés^tvesz a kongresszuson. A vásártéren, amelyet most Hitler Adolf tér­nek neveznek, óriási emelvényt állítottak föl, amelyen Hitler kedden este nyolc óra után először jelent meg a nyilvánosság előtt. A Führer kedden késő délután érkezett re­pülőgépen. Est-© a középkori színezetű város­házán nagy fogadtatás volt. Nürnberg vala­mennyi harangja zúgott. A hatalmas városház­terem egyik oldalán szónoki emelvényt állí­tottak, amely mögött elhelyezték a nagyérté- toü 1424-ből származó vaspámtos ládát, amely­ben 850 évig őrizték a római birodalom erek­lyéit és jelvényeit. A szónoki emelvényre frónszéket állítottak és arany baldaehint vontak föléje. A balda- chint négy aranyozott lándzsa tartotta. Közvetlenül a szónoki emelvény előtt karos- szék volt, amelyben Hitler foglalt helyet. Jellemző, hogy Nürnberg főpolgármestere megnyitó 'beszédében a római szent birodalomból vette hasonla­tait, s kijelentette, miként annakidején1 a római birodalom első országgyűlése Nürnbergiben folyt le, úgy tartja a nemzeti szocialista párt most is kongresszusait a város falai között. A kongresszusnak egyetlen szónoka van: Hitler Adolf. Ő beszél a rohamosztagoknak, az SS-nek, a munkaszolgálatnak, a kulturális szervezetek képviselőinek, a Hit'ler-úf jóság­nak, sőt a nemzeti szocialista asszonyszerve- zetekinek is. A proklamáció Nürnberg, szeptember 5. A nemzeti szo­cialista pártkongreszuson szerdán felolvasták Hitler proklamációját, amelyben a Fiibrer ki­jelenti, hogy a nemzeti forradalom sürgős szükségszerűség volt. A nemzet erőszakkal lefojtott önfenntartási ösztöne robbant ki a forradalomban, de minden további forrada­lom a zsákmányra éhes politikusok küzdelme volna a hatalomért. A proklamáció többször nagy nyomatékkai leszögezi, hogy a nemzeti szocialista forradalom befejeződött. Csak a jogbirtorlók követelhetnek további forradal­makat. Hitler kijelenti, hogy a nemzeti szocialisták ötven olyan hétre tekinthetnek vissza, amely alatt nagyobb és jelentősebb dolgok történ­tek, mint a régebbi német történelemben gyakran ötven év alatt. Mellékes, hogy a né­met vezérek tetszenek-e ennek, vagy annak. Mellékes az is. hogy a vezérek egyike-másika kisebb-nagyobb hibákat követ el, mert a lényeg az, hogy valamennyi vezetőt egyfor­mán áthatja az alkotó erő és a jővőt szervezik meg. A keresztényeilenes saitó Berlin, szeptember 5. A német egyházi ellenzék küzdelme ma elsősorban a kötelező hivatali eskü ellen irányul, amelyet az evan­gélikus egyház nemzeti szinódusa kötelezővé tett valamennyi pap számára. A wiirtem- bergi országos püspök fölemelte tiltakozó szavát a szinódustól elhatározott törvény ellen és azt középkorinak és régiesnek nevezte. Jellemző a német egyházellenes mozgalom elterjedésére, hogy a keresztcnyellencs sajtó a nemzeti szocializmus uralma alatt rendkívül megerősödött a birodalomban. Hauer thü- bingeni egyetemi tanár, aki az ugynevezet „német hitet“ propagálja, Rewentlow gróf támogatásával folyóiratot ad ki. Míg ez m újság egy év előtt 5—-6000 példányban jelent meg, ina példányszáma csaknem eléri a SO.OGÖet. Ludendorff feleségének egyháza- lakitó folyóirata 35.000 példányban jelent meg, mig az úgynevezett „uj szellemmozga- lom“ lapja 70.000-ben. A Neues Deutschland cimii asztrológiai folyóirat, amely ugyancsak keresztényellenes és misztikus csillagvallást hirdet 175.000 példányban jelenik meg. — Mindezek a lapok pozitívan keresztényellene­sek. Vannak olyan lapok is, amelyeknek programjában nines bent a keresztényellenes- ség, de gyakorlatilag állandóan támadják az halárán. A konszern éluöke arra a kérdésre, hogy kicsoda Zaharoff, azt felelte, hogy a leg­képzettebb és legragyogóbb tulajdonságok­kal bíró ember, akivel valaha találkozott. To­vábbá azt is nyugodtan vállalta, hogy az ame­rikai konszern szabadalmait japán tenger­alattjáróknál is felhasználják. Arra pedig, hogy a titkos nyereségek után nem fizettek adót, még csak megjegyzés sem volt: mosoly­gott. Végül pedig leveleket olvastak fel, ame­lyekben a konszernek urai arról panaszkod­nak, hogy „ezek a zavaró genfi tárgyalások hátráltatják az angol kormány (engeral a tt­ja ró-rendelései t.“ Genf zavarja az urakat, nem tudják tet­szés szerinti gyorsasággal lebonyolítani az üz­leteket. Gemf még mindig védi a vért az arannyal szemben, még mindig ellene van a vérontásnak és nem látja be, hogy igy nem ■tudnak a Vickers-müvek és az Electric Boát Conrpany eredményesen működni és hogy ju­talékok és osztalékok évről-évre gyengülnek. Nem egészen értjük ezt a felfogást, meri hi­szen éppen most hallottunk néhány „jó" hirt, mint, amilyen például a*} hogy Londont, és Parist nem tudták a légi támadástól meg­menteni és’a honiba vetőknek sikerült a két fővárost igen rövid idő alatt „elpusztítaná". Gondoljuk, hogy ebből Berlin, Róma és New- york is okult és légi hadgyakorlatok nélkül be fogják látni, hogy ez igy tarthatatlan. London és Paris jelképes katasztrófája ör­vendetes esemény, mert a való lehetőségek rémképeit idézi fel és kézzelfoghatóan illusz­trálja, mi vár háború esetén az emberiségre. Ez csak elég sulival bíró döntő és ronrbadöntő érv lesz amellett, hogy mindenkinek a békét kell akarnia és ha a békét akarod, készítsd elő a háborút". Viekersék e tutti quanti meg lehetnek tehál nyugodva: mindenütt nagyon akarni fogják ezek után a békét, tehát nagyon elő fogják készíteni a háborút és ezzel Vi- ckersék ügyét szolgálják. Viszont az is bizo­nyos, hogy éppen Cot volt francia légügyi miniszter mondta ki a nagy szót: minden or­szágnak tiltsák el a légi fegyverkezést és té­nyék lehetetlenné a „reménytelen" légi há­borúi. Egyelőre magányos szó ez, de ez a magányos szó nemsokára kórus lesz, niessze- hangzó kórus, amelyet nem azok énekelnek, akik idealizmusból és pacifizmusból állnak sorompóba, hanem akik ésszel gondolkoznak. A kórus pedig azt fogja hangoztatni, hogy a háborúban ezek után már csali egy lehet a vesztes: aiz emberiség. Ma távolabb állunk a háború lehetőségétől, mint bármikor. Ezt Pa­ris és London légi „elpusztítása" bebizonyí­tott a. Ezért nem olyan nagy esemény7 az ameri­kai szenátus szenzációja és nem válthat ki csodálkozást, vagy megbotránkozást. Ennél fontosabb az a tudat, hogy a profi'téhes fegy­verükön szernek az emberiség jóltevői, mert ők teszik lehetetlenné, vagy legalább is na­gyon valószínűtlenné a háborút az által, hogy minden titkos talál mányi és fegyvert min­denkinek eladnak, aki megfizeti és mindenki oly jól van felfegyverkezve mindenki ellen, hogy senkit sémi érhet baleset a jobb fel jegy- verkezés formájában. Ez az egyetlen tiszta haszon: haszna azoknak, akik kívül állnak a nemzetközi fegyverkezési világkonszernen. A Vér és az arany7 csatáját léhát vér te len ül vív­ják meg. minél jobban és hathatósabban ké­szülődnek a vérontásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom