Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-04 / 201. (3532.) szám

trkgaiMagíarhtrlap . Közgazda . A keletszlovenszkői birtokosok és bérlők gazdasági egyesülete a földművelési minisztériumhoz intézett beadványában a gabonamonopóliumról és a sertéstenyésztés korlátozásáról szóló rendelet sérelmes rendelkezéseinek orvoslását kéri Prága, szeptember 3. A keliefeziloveinszikói birtokosok és bérlőik gazdasági egyesülete legutóbbi értekezletén tanácskozott a gaJboma- momoipóbíuanról és a sertéstenyésztés korláto­zásáról. Az egyesület elhatározta, hogy fölter­jesztést intéz a föMmüveléeűgyi mimszitérimn-. hoiz. A fölterjesztés a többi között a követke­zőiket tartalmazza: A esebezlovák kormány jnlius 13-án kelt 137. számú kormányrendeletével életbeléptette a. ga-bonamonopóliumot és a 186. számú r^nde­letérvned pedig korlátozta a sertéstenyésztést. E két rendelet mélyen belenyúlt a magán- gazdálkodás és a termelés eddigi rendjébe s a gazdasági termelésben igen nagy* átalaku­lást vont maga után. Az említett kormányrendeletek sok tekintetben sérelmesen érték a koletezlovenszkói birtoko­sok és bérlök gazdasági egyesületében tömö­rült tagokat, miért is az egyesület fölhívja a földművelésügyi kormány figyelmét ezekre a sérelmekre és kéri azok orvoslását. Gabonamonopólium Mindenekelőtt kSjelenítjük — mondja a föl­terjesztés — hogy gazdatársadalmunk liberálisan végrehajtott és a gyakorlati gaz­dálkodás kívánalmait szem előtt tartó gabo- namonop611 innot elvben helyesli, mivél a® ítyen. gabonamonopélium hivatva len­ne a gabonaárakat stabilizálni és ezzel módot ádnl a gazdának ahhoz, hogy stabil tényezők­kel kalkuláljon. A 137/1934. számú kormány­rendelet egyes intézkedéseiben azonban a szlo- vomszfcói gazdák, különösen Keletezlovenszkón. sok sérelimet látnak. „Sérelemnek tartjuk, hogy rólunk, de nél­külünk határoztak és különleges helyzet fink igényed felől meg sem kérdeztek minket. Sé- refanezzük a prágai paritás alapulvételét, mi­sre! ennek következtében a keletszolvenszkói bevásárlási árak 20 koronával alacsonyab­bak lettek." A keletszolvenszkói gabonatermésre 1922. évtől kezdődően soha nem állott fenn a prá­gai, de még a pozsonyi tőzsdeparitás sem. Keletszlovenszk ón, főképpen a csányi, kas­sai, nagy sáros! és igfói malmok árai voltak rranyaaoK. Bsefc az árak alacsonyabbak voltaik a pozsonyi terménytőzsdén jegyzett áraiknál, de ás árkülönbözet álig tette ki a pozsonyi fu­varköltség felét. Rossz termés esetén kelet- sílovenszkói árak még a pozsonyi termény- tőzsdén jegyzett árakat is fölülmúlták. Arz áralk kialakulása természetes folyamat alap­ján történt, mert a keletszlovenszkői gabonatermő vidék még jó termés idején is alig fedezte a Zemplén­től Ruttkáig terjedő vidék fogyasztóinak szükségletét. ..... Eg észen kivételes ■eseteikben Zsolnáig, esetleg valamivel azon M is eljutott a keletszlovensz- kóí gabona. • Gyönge, vagy rossz termés, idején a malmok az idegen termés fuvardíjának egy részét, hozzászámították a keíletszilovenszikói ga­bona árához és így előfordult olyan eset is, hogy a. keletszlovenszkói gabona drágább volt annál az árnál, amelyet a pozsonyi termény­tőzsdén jegyeztek. . Kéletszlovenszkó termelési viszonyai mos­tohábbak. Ez a körülmény is indokolatlanná teszi a Prága és Kassa közötti 20 koronás diszpa.fi fáét. Törménycsere A gálxtf.nmonopólhimtól szóló kormányren- ilélet 17. §-a megengedi a gazdák közötti ter­mén vese-rét. de a termérvcsere módozatait nem határozza meg. A csere-lehetőség nem elégíti ki a keletszlovenszkói gazdákat, mert az inten- ziv gazdálkodás megkívánja, hogy vetési és hízilalási célokra a gazda szabadon szerezhes­se be szükségleteit. Keíetszlövenszkón alig van elismert vetőmag, miért is a keletszliovetiszkói gazda ilyet csakis nyugatszlovenszlkói gazda- társától szerezhet. Ez annyit jelent, hogy vetőmagot magasabb paritáson, felárral és fuvardíjjal terhelten lehet csak Keletszlo­venszkóra hozni. Ez a körülmény nagy mér­tékben emeli a keletszlovenszkói gazda amugyis igen magas termelési költségeit. Rövid a bejelentési határidő 'A gabonámonopöliumról szóló rendelet ki­mondja, hogy a gazda 1934 december 31-ig kö­teles eladásra szánt gabonáját fölajánlani a Gábor atársaságnak. A bejelentési határidőnek későbbi időpontra való kitolását kéri Keletszlovenszk ó gazda­társadalma, mert K eletszlo venszik ón sok olyan vidék van, ahol az aratás Igen későn kezdődik. E vidékeken a rövid nyár miatt alig van idő ahhoz, hogy a terményt behord­ják a csűrökbe; ősszel pedig a gazda szánt, vet, burgonyát szüretel és a cséplés már a téli hónapokra esik. Sok gazda december végén még nem ismeri terméseredményének pontos adatait és nem tudja, hogy termésé­ből milyen mennyiséget adhat éL Munkabé­rekre Is kell gabonát biztosítania, mert az idénymunkások közül többen inkább termé­szetbeli munkabért, mint készpénzt kíván­nak. Takarmény A kefletezrtovesnsizkói gazdák eételmeeneik tar Hálják a takarmány árakat. A mai viszonyok mellett a korpa magas ára nem áll arányban a bú­za árával, A takarmányárak magasságát az alacsony álatárakra való tekintettől sem lehet méltár nyosnalk tartani. Az állatárak olyan mélyre es­tek, hogy szinte elérhetetlenné teszik a drága korpát. Az állati termékek ára íe esett. A tej literjéért alig 70 fillért kap a gazda, aiki ilyen körülmények között aligha vásá­rolhat 85—90 koronás áron korpát. A keflotszlovemszkói gazdák úgy védik, hogy a földművelésügyi kormányzatnak még áldo­zatok árán is intézkednie kellene a takarmány­árak leszállítása érdekében. A keletszloverszkói birtokosok és bérlők gazdasági egyesülete azzal a kéréssel forduH a földművelésügyi minisztériumhoz, hogy a ga- honamonopóliumról szóló rendeletet és az az­zal kapcsolatos rendelkezéseket egybefoglalva hirdettesse ki, hogy a gazdaközönségnek könnyebb áttekintése legyen. A sertéstenyésztés korlátozása A keletszlovenszkói birtokosok és bérlőik f rendelet nem vette tekintetbe, hogy számos gazdasági egyesülete a sertéstenyésztés koriá-! gazda az utóbbi időben drága pénzen sertés- tozásárói szóló rendelet kapcsán sajnAlatta.1 ál- \ tenyésztésre rendezkedett íbe, drága ólakat lapátja meg, hogy ! építtetett, magas árakon, tenyészállatokat szer­Szlovenszkó gazdáit ez a rendelet is megle-1 zett be. petésszerüen befejezett tények elé állította. I A gazdákat ebben a kérdésben sem tájékoztat- j ták, 'kívánságaikat nem hallgatták meg, miért j is a fcefetealovenezfcói birtokosok ás bérlőik j egyesülete a gazdák kívánságait az utólagos teljesítés reményében a következőikben ismer­teti; Tíz anyasertéssel sertés tenyészetet fenn- tartani nem lehet, mert ilyen állomány nem birja el a termelési költségeket. Tiz kocához nem áll arányban 50 hízó; különösen akkor nem, ha a 12 hetes malac már hízónak szá­mit. Tiz koca évi kétszeri fiadzás mellett legalább 100 malacot nevel. Angol malacot öthónapos, mangalica malacot azonban 8— 10 hónapos koron alul hizlalni nem lehet s azokat egyéves korukig 100 kg-os súly fölé hizlalni elképzelhetetlen. Minden körűimé- j nyék között egyéves koron túl elhúzódik a i hizlalás, ha csak 150 kg-os súlyt akarunk elérni. A rendelet nem válaszolja meg azt a fölmerülő kérdést sem, hogy mi történjék a második fiadzásból származó malacokkal!. A korm ány ­A rendelet még az átmeneti időre sem tar­talmaz intézkedéseket. Ha a mai sertésállo­mány nagyrésze ez év végén piacra kerül, a sertéspiacokon katasztrófális bessz követ­kezhet be. A rendelet ‘különösen közelről érdekli Keflet- szlovenszikó gazdáit, mert főképpen Zemplénben fokozták az utóbbi években nagy mértékben a sertéstenyésztést. Ezen a vidéken a tejgazdaságokat redukálták, mivel a tejet nem lehetett elhelyezni, a juh­tenyésztést pedig legelőik hiányában kellett megszüntetni. Bujanovics Gyula elnök és Singer Má­tyás titkár, a földművelésügyi minisztérium­hoz benyújtott beadvány aláírói, arra kérik a minisztériumot, hogy a beadványban fog­lalt érveiket tegye mérlegelés tárgyává és orvosoltassa a keletszlovenszkói gazdák sé­relmeit, mert a két rendelet nagy mértékben alkalmas arra. hogy a keletszlovenszkói gazdák anyagi romlásának folyamatát elősegítse. Nagyszabású exportüzleteket kötöttek a prágai mintavásár első két napján Prága, szeptember 3. Az idei ő»zi minta- vásár a nagyközönség általános érdeklődése mellett tegnap kezdődött. A vásáron mintegy 3000 kiállító vesz részt. Erősen emelkedett a külföldi látogatók száma, különösen Magyar- országról jöttek a vevők igen nagy számban. Kellemes meglepetést keltett, hogy a vásár el­ső és második napján már tekintélyes mennyi­ségű üzlet jött létre. Külföldi vevők nagy ér­deklődést tanúsítanak üveg- és butoráru iránt. Marokkói kereskedők nagy mennyiségű fém­bútort vásároltak. □ Két ti j részvénytársaság alakult Po­zsonyban. Pozsonyból jelentik: ...Mercator“ névvel uj mezőgazdasági részvénytársaság ala­kult Szlovenszkó fővárosában. A vállalat 0.5 millió koronás alaptőkéje 2500 darab 200 ko­rona névértékű részvényből fog állni. Alapítói Freünd Ferenc főtiszt viselő. Alsójátó és Goild- stein Mó,r kereskedő, Somorja. A rt. terményeik és műtrágya kereskedelmével szándékszik fog­lalkozni. *— Dr. Gombai Imre pozsonyi ügyvéd és Bissa Rudolf pozsonyi keményiitőgyáros „Megotium rt.“ céggel áru kereskedelmi rész­vénytársaságot alakítottak. A vállalat 0.5 mil­lió koronás részvénytőkéje 2500 darab 200 ko­rona ■névértékű részvényből tevődik Össze. □ Az Unióban növekszik a munkanélkülieK száma. Washingtonból jelentik: Júliusiban az Egyesült Államok területén 10,722.000 volt a munkanélküliek száma, vagyis 672.000 lélekkel több, mint a múlt év szeptemberében. □ Petschek a „Bebka“ igazgatóságában. A Bömische Escompte Bank igazgatósága Pe­tschek Frigyest, a Petschek és Co. bankház társtulajdonosát tagjai közé kooptálta. □ Megnyílt a béc®i mintavásár. Bécsiből je­lentik: Az idei őszi mintavásár tegnap meg­nyílt;. A vásáron Magyarország, Olaszország és Bulgária külön kiállítással szerepel. 11 Ha a GAZDA kalkulál, akkor Gombaszögi Szénsavat Mésztrágyát használ ~~ Kérjen árajánlatot Szénsavas Mésztrágyagyár Igazgatósága, Ciz-Kúpele Kihirdették az importtengeri árát Prága, szeptember 3. A hivatalos lap va­sárnapi száma közli a pénzügyminiszter és a földművelésügyi miniszter rendeletét a külföldi eredetű tengeri eladási áráról. A pénzügymi­niszter és a földművelésügyi miniszter a gabo- namonopóliumról szóló rendelet értelmében a Csehszlovák Gabonatársaság eladási árait az első átvevő számára a következőképpen hatá­rozta meg: szokványos ótengeri 110 kor. besszarábial ótengeri 112 kor. ó«clnquantino 120 kor. Ezék az árak olyan árura vonatkoznak, mely a vevő szempontjából illetékes termény­tőzsde szokványainak megfelel, franko vagon Pozsony, vagy Komárom. Az ár továbbá 100 kg nettosulyra vonatkozik, vagontételben, vámmal, forgalmiadóátalánnyal és importadó­val együtt. A rendelet kihirdetésével életbe­lépett.-----o-----­ÉR TÉKTŐZSDE Lanyha a prágai értéktőzsde Prága, szeptember 3. (Pragoradio.) A vasár­napi lapok az elmiult hét során mutatkozó hosszal szemben rendkívül kritikus álláspon­tot foglaltak el s rámutattak arra, hogy a prá­gai értéktőzsdén mutatkozó szilárd irányzat ellentétben áll a nemzetközi piacokon látható folyamattal. Ez a köri Imiény elkedvetlenedést keltett. A hangulatot a kontremin alkalmas­nak találta akciójának megindításához, ami az irányzat ellauyhülását idézte elő. Az irány­zat kialakulásában az a körülmény is szere­pet játszott, hogy a közönség igyekezett nye­reségeit realizálná s árujának egy részét piacra vetette. A tőzsdeidő későbbi folyamán a kínálat mértéke csökkent s az irányzat is­mét megjavult. Noha a kezdeti veszteségeket az érték túlnyomó része már nem hozta be, árfolyamjavulások is adódtak. Bánya és Kohó 5, Cseh-Morva Gépgyár 25, Brünni Gépgyár 2, Dnx-Bodenbadii 2, Kábel 9, Koliini Pótkávé 6, Rézmüvek 8, Poldi 3, Prágai Vas 2, Ringhöflfer 5, Sellier 5, Északi Vasút 30, Schöller 5, Csehszlovák Solo 2, Aussigi Vegyi 7, Aussigi Finomító 5, Henger­művek 10 és Nyugatcséh Szén 4 koronával gyöngült. Ezzel szemben Csehszlovák Nemzeti Bank 35, Brosche 10, Koliini Vegyi 10, Schön- prieseui 2, Tejipar 5, Zettlitzi Kaolin 5, Észa­ki Vasút régi szelvénye 15, uj szelvény 15 és Északcseh Szén 5 koronával megszilárdult. A beruházási értékele piacán jól tartott irányzat uralkodik. A hivatalosan nem jegy­zett értékek piacán a Csehszlovák Munka- ikölcsöu és a magyar CC járarék megszilár­dult; osztalékos értékek iránt nem volt ér­deklődés, csupán Brüxi Szén javult 7.50 ko­ronával.-----o----­Va luták: Holland 1622.—, jugoszláv 54.4214, német 873.—, belga 562.—, magyar 496.50. román 17.85, svájci 782.50. dán 527.—, angol 117. . spa­nyol 328.—, olasz 207.40. észak,amerikai 23.40, norvég 583.—, francia 158.32, bolgár 25.65, svéd 598.*—, lengyel 453.65, osztrák 447.50. DEVIZÁK: Budapest, szeptember 3. Holland 231.05. jugo­szláv 7.82, német 135.80, belga. 79.20, román 3.11, dán 74.90, angol 16.76, olasz 29.98, észak amerikai 836.30, norvég 84.45, francia 22.32. csehszlovák 14.0734, svéd 86.45, lengyel 61.85, osztrák (cica r!ing) 80.454, bolgár (clearing) 4.13, svájci 110.80.-f- Megszilárdult a berlini kifizetés. A mai prágai devizapiacon Berlin 1.50 koronával megszilárdult. London 0.425, Alexandria 0.50. Amszterdam 3, Brüsszel 0.125, Zürich 0.125, Helsingfors 0.25, Koperahága 1, Lisszabon 2, Milánó 0.25, Newyork 0.02, Oslo 1. Paris 0.05, Tallin 3, Stockholm 1.50 és Varsó 0.75 koro­nával gyöngült.-----Ili-----­Bu dapest tartott Budapest, szeptember 3. Nagyfokú izlel- telenség mellett kezdte meg az értéktőzsde e

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom