Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-04 / 201. (3532.) szám

4 1934 gaeptemibér 4, kedd. Bodrogköz legsúlyosabb problémái a nyilvánosság lényében köxi viz rendező társulat vezetőjével, aki szin­tén hangsúlyozta a Hiányzó szabályozási mun­kálatok megínditá sának szükségességét: — Vara egy tervünk még 1913-ból, mely szerint 30 millió koronás költséggel harmincegy kilométeres bailparti Latorca-töltést kelle­ne épít énünk Szentmarjától Csapig. Ennek a rendkívül szükséges töltésnek az egyharmadát még 1917-18-ban cxrotsz foglyok­kal építtették ki, azóta azonban a munka megszakadt és miég az a töltés-rész is tönkre­ment, amit akkor építettek. Második nagyon fontos munka volna a bel- vizmentesités, amit megfelelő csatorna­rendszerrel kellene véghezvinni. A bodrogközi föld ugyanis 2—3 méterrel mélyebben fekszik a környező folyók árviz- szintjénél, ezeknek a csapadékokból származó belvizeknek nincsen lefolyásuk. Ezeket a bel­vizeket szivattyútelepekkel kellene kiemel­ni s terveink szerint meg kellene építenünk a huszonegy kilo­méteres szonio-tori főcsatornát, amely kibo­csátó zsilippel és szivattyúteleppel torkol­lana a Bodrog medrébe- Ebhez 25 millió koronára volna szükségünk. Az előzővel együtt azonban ez a munka is áll a szükséges költségek hiányában, annak ellenéire, hogy a földművelésügyi mioiszté- rinmiinmai] is megegyeztünk a munka vég­hezvitele tek kilétében. A harmadik nagyon fontos teendőnk a szo- motori töltés megépítése. Szomotor és Bodrogszerdahely között van ugyanis a Bodrognak négy kilométeres sza­kasza. amely nagyon ki van téve hullámve­résnek. Ezen a szakaszon van ugyan egy gát, de az gyöngének bizonyult s a vizrendező tár­sulat kénytelen most uj védelmi vonalat épí­teni. Ennek a költsége harmadfé] miilé koronát tesz ki, a terveink készem vannak, az építési engedé­lyünk és a tervek jóváhagyása megvan, még az államsegély is megvan elvileg, csak a számszerű megállapítása hiányaik. A pénz­ügyminisztérium már három hónappal ezelőtt megígérte a számszerű sikést és a pénz kiuta­lását, s ezt most minden, nap várjuk- Antínt ez megtörténik, azonnal elkezdhetjük a mun­kát, remélhetőleg még ebben az esztendőben, s egy éven belül készen leszünk véle. Ez a nyilatkozat élénken rávilágít a Bod­rogköz folyószabályozási problémájára, amely — elismerjük — nem kis összegeket igényel, de ugyanekkor olyan fontos nemzeigaaüdJaságá érdek, bőgj sut illetékes kormánytényezők nem térhet­nek ki mielőbbi megoldása elől. Még a mai nagy pénztelenségben sem. meri Ismételjük: van olyan esztendő, hogy az ár­vizek okozta károk, amiket, a kormány köte­les volna a gazdáknak megtéríteni, többet tesznek ki, mint a szabályozási munkálatok­nak arra az évre eső annuitása. Itt legfeljebb' csak arról lehet sző, hogy ezeket az annyira szükséges munkálatokat több esztendőre osz- szák fel, mint tennék normális körülmények' között, de további hataszigatiásuk egy tekin­télyes adófizető réteg teljes leszegényitését' és az ország nemzetgazdasági érdekei ellen elkövetett súlyos mulasztást jelentene. KELEMBÉRI SÁNDOR. S Az árvizek pusztítása miatt sürgősen meg kell kezdeni a bodrogközi folyószabályozási munkákat A bodrogközi földet az árvízen kívül a hetvenszázalékos adósság­tenger is pMisztitja ■ A gazdákon csak adósságaik gyökeres revíziója, két-három jó termés és megfelelő adóleirások segíthetnének Bodrogköz, szeptember eleje. (Kiküldött munkatársunktól.) Amit Nyugatsz lóvénszkó részére a Csallóköz jeleni, ugyanazt jelentené Bodrogköz a köztársaság keleti vidékei részé­re, ha .. • Itt megáll az újságíró tolla és rezig­nál tan kénytelen megállapitani, hogy a föl­engedni látszó gazdasági válság ellenére még nyakig uszunk a — pénztelenséfben, amely nem engedi, hogy ezt a valóban éléskamrává hivatott termőterületet a mezőgazdasági kul­túra olyan fokára emeljék, hogy meg is tud­jon felelni rendeltetésének. Ezzel nem azt akarjuk mondani, mintha a Bodrogköz a je­lenlegi viszonyok között nem is állama a ter­melés eléggé kedvező színvonalán, csakhogy ezt a színvonalat a mai körülmények kö­zött alig lehet állandósítani különféle külső behatások miatt. E külső be­hatások egyik legerősebbje az évenként ismétlődő árvíz, amely hetekre elönti Bodrogköz nagyrészét és sokszor milliós károkat okoz. Ha meg nagy­ritkán olyan esztendő következik el, amikor a folyók rendesen viselkednek és nem kap­nak kedvet gátjukat vesztő kirándulásokra, akkor mértéktelen szárazság köszönt a Bodrog­közre, amely megint csak érzékeny károkat hagy maga után. Ahogy együk bodrogközi ismerő­söm mondta: ka esik, az is baj, ha nem esik, az is baj; sehogyan sem jelent ma örömöt a Bodrogközben gazdálkodni. Nem a legkedvesitőbb megállapítás ez, kü­lönöseit neip akkor, ha tekintetbe vesszük azt is, hogy ezeken felül a Bodrogköz sx köztársaság termőterületei­nek talán a I cg elad ósodottab b részié e’ez a helyzet egyformán sújtja otl a nagyobb és a kisebb birtokosokat. Ez az áldatlan kö­rülmény hozza magával, hogy a bodrogközi gazdák még azokat az eszközöket is egyre ritkáiban vehetik igénybe, melyek a terme­lés színvonalának emelését szolgálnák s ame­lyek igénybevétele tisztán tőlük függne, ha — megfelelő anyagi erővel rendelkeznének. A gazdák gyökeres megsegítése sehol sem lenne olyan égetően aktuális, mint éppen a Bodrogköziben s itt a hangsúly a gyökeres segítségen van, mert a gazdamoratórium és a gabonamonopólíum egvre inkább csak félmegoldásoknak köz­ben az irányban távol áll tőlünk minden ál­talánosítás, de azt előre bejelenthetjük, hogy a jövőben hasonló eseteknél mindenkor a gazdák védelmére fogunk kelni, sőt-: ha szük­séges lesz. nyilvánosságra is fogjuk hozni azoknak a felvásárlóknak a nevét, akik ilyen eljárásukkal, a gazdákon kiviül, a tisztességes gabonakereskedelem jóhirnevéoek is alapos kárt okoznak. Mert az idei termés csak meny- nyiségileg gyönge, minőségileg majd minde­nütt, iigy a Bodrogközben is, igen jó, ezért a gazdáknak a legmagasabb hivatalos árat kell kapniuk beszolgáltatott búzájukért­A fülig eladósodott Bodrogköz Talán hihetetlennek tetszik, de igy van; Bodrogköz a maga elsőrendű termőföldjével az adósságok tengerében fuldoklik. Ezelőtt két esztendővel is éppen mi voltunk azok, akik megáll api toltuk, hogy a bodrogközi föld hat van-hetven százaléka magas adósságok terhe alatt nyög s ez a helyzet az elmúlt két esztendő alatt még jobban el súlyosod ott. Nincsen gazda a Bodrogközben, akinek a már megszokottá vált és szociális tartozásain kívüli inkább nagyobb mint kisebb bankadósságai is ne lennének s még szerencse, hogy a hitelező bankoknak pillanatnyilag az a felfogásuk, hogy követe­léseik peresitése a gazdamoratóniurn miatt csak költségeiket növelné. A bankok tehát várnak, legalább a moratórium leteltéig, de már a bodrogközi gazda is legalább két-három jó termésre és adóhátralékai jórészének a legtöbb esetben jogos leírására, ezek alapo­sabb segítséget jelentenének és kissé bizto­sabb talajra lendifenék a gazdát adósságai tengeréből. A gyökeres orvoslás természete­sen az volna, ha revízió alá vennék az összes gazdafartozá- sokat és méltányos esetekben megfelelő há­nyadukat leírnák. Ezt az orvoslási módot a Bodrogközben, de az ország egyéb részeiben is, az a tény teszi szükségessé, hogy a föld egv tekintélyes részén mai értékét túlhaladó teher fekszik, melyet a gazda sosem fog tudni kifizetni. Ezek tiz-tizenkét éves adósságok, amikor a föld értéke még a mai érték két-háromszoro­sem tudják. Annyit tudnak azonban, hogy a gazdaad osságok revíziója nélkül képtelenek lesznek segíteni magukon­A bodrogközi folyók szabályozása Legsúlyosabb tehertétele Bodrogköz termő­földjének az évenként, sokszor tavasszal és ősszel, ismétlődő árvíz,' melynek egyedüli okát az oltan-i folyók szabályozatlanságában találjuk. Bodrogköz három folyó: a Bodrog, a Laboré és a Latorca egymás­sal határos árterületén fekszik s ez a három folyó zabolátlan természetiével rendszerint alapos ,,munkát végez“ és méte­res árvizekkel gondoskodik arról, hogy ezen az egyébként áldott termőtalajon egyetlen fű­szál se maradjon bán tat lan ul. A másik baj ez­zel kapcsolatosan az, hogy a Bodrogköz termőterülete két-három mé­terrel alacsonyabbá® fekszik a három folyó árvizszintjénél s emiatt a csapadékokból keletkező belvizek nem tudnak megfelelő lefolyást találni. Ez okozza azután, hogy a bodrogközi föld sok helyen mocsaras, szárazság idején meg Olyan cserepesre szárad, hogy szinte kivet magáiból minden vegetációt. Ezeknek a bajoknak az eltüntetésére * egyrészt: a három folyó mindkét parti sza­bályozása, másrészt: megfelelő csatorna­rendszer és szivattyútelepek építése volna halaszthatatlanul fontos és pedig nemcsak a gazdák, hanem a kormány érdekébe® is, mert van olyan esztendő, hogy sokkal töb­bet tesznek ki az ár- és a belvizek által oko­zott károk, mint az az anuitás, amely a szük­séges szabályozási munkálatok költségeiből arra az esztendőre esnék. Az állam változás óta ez a hélyzel csak rosz- szaíbbodott, mórt a magyarországi árvizsza- bályozó társulatok kői tségmegt elütés és tálán megfelelő egyezmény hiányában nem tartják karban a határon túlra átnyúló osatornaré- szeket és szivattyútelepeket, úgy, hogy az azokban felgyülemlett viz visszazudul a bod­rogközi földekre és még- alaposabbá teszi az árvizek pusztítását. Erről az égető bodrogközi problémáról be-1 szélg^tést folytattunk Királybólmecen Bor­bély Nándor igazgató-főmérnökkel, a bodrog­Londonban meggyilkoltak egy német katonai feltalálót, aki az angoloknak akarta eladni legújabb találmányát d-enék bizonyulni. Az elsőnek talán az idei gyönge termés miatt mutatkozik valami gyakorlati értéke, de csak akkor, ha az érvényét meghosszabbítják még cgv to- vábi esztendővel, a másodikról meg már a kezdet kezdetén is megái lapíthatjuk, hogy sokkal több panaszra fog adni okot, mint azt bárki is gondolta volna s e gyönge termés miatt, a beváltási árak országrészenként! disziparifásait nem is szá­mítva, éppen a gazda lesz az, akire a legke­vesebb áldás fog hárulni a gabonamonopó­liumból. Hogy mennyire a tárgyilagosság szempontjai vezetnek bennünket ennél a megállapításnál, mutatják azok a panaszok, m°'yek szerint. a bodrogközi felvásárlók nem ® fajsuly sze­rint veszik át a búzát, az árpáért a hiva­talos árnál kevesebbet fizetnek, sőt: meg­történt az is, hogy az egyik fölvásárló (egye­lőre még nem akarunk nevekkel szolgálni) csak azért, mert az átvett búzában néhány szó m rozsot talált, métermáz sáliként öt ki- Jograrnot vont le a súlyból, de ezenfelül le­vont még Ötven fillért is méteirmá/zsánként. Ha igy kezdik a felvásárlók, hogyan fogják folytatni, amikor egyesek már nyíltan be is ismerik közülük.. hogy a felvásárló csak úgy Ind keresni valamit a mai monopolizált hely­zetben, ha a! a csőm y albb% f a j súlyt állapit meg a búza átvételénél? — Természetes, hogy' eb­sát tette ki s a bankok az akkori érték két­harmadáig folyósítottak kölcsönöket. A föld értéke azóta a mai nívóra csökkent, de a régi adósságok jórésze rajtamaradt a föl­dön, amely emiatt természetesen közel sem járhat a rentabilitás határaihoz, különösen a mai kö­rülmények között nem. Bodrogköz siralmas képét ebből a szempontból élesen jellemzi az, hogy egyedül a királyheímeci bankok (hat pénz­intézet működik Királyhelmecen, részben önálló, részben fiókintézetek) több mint 20 millió koronát helyeztek ki az elmúlt esz­tendőben a bodrogközi gazdáknál s ha hoz­zászámítjuk ebhez a többi nagy pénzinté­zetek kihelyezéseit, legalább megy ven-öt ven millióra tehető az a teher, amely ma Bod­rogköz földjét nyomja. Ez az összeg még akkor is horribilis, ha a mérleg másik oldalára aktívumként Írjuk be, hogy Bodrogköz termőterülete 53.000 hektárt tesz ki, melynek értékét hozzávetőlegesen 212 millió koronára vehetjük egyre-másra á mai földárak mellett. Csakhogy ennek a területnek alig ötvenhat százaléka szántó csupán, — katiasztrális holdanként 1500— 2000 koronás átlagárral, a többi rét. le­gelő s valami erdő is, ami szintén hozzájá­rul a helyzet súlyosbításához. Hogyan lábalnak ki éhből a súlyos helyzet­iből a bodrogközi gazdák, .azt egyelőre maguk London, szeptember 3. Az „Intelliigencc Servi- oe“, az angol titkosrendőrség lázasan nyomoz a londoni Southamptou •egyik legelőkelőbb penzió­jában elkövetett titokzatos gyilkosság tettesei után. A gyilkosság áldozata Gerlie'h német szár­mazású mérnök, akii különböző hadié zeneket talált fel. Tregibicefiobb találmánya az úgynevezett. „Halger [Mra“ puska volt. amellyel át lehet lőni akármilyen erős burkolatu pán­céltankot, Gerlich találmánya iránt több idegen hatalom érdeklődött. GerlicJh Párásba ée Brüsszelbe utazott s mind a két fővárosban találmányának eladá­sáról tárgyalt. Majd Londoniba utazott e az angol ihodügymin'ieztéiriiu'mimal folytatott tárgyalásokat. Londoniban katonai szakértőknek is bemutatta ta- lálmá/nyát, akik a legteljesebb elismerés hangján nyilatkoztak róla. Gerliidh néhány nappal meggyilkolása előtt be­jelentette az angol „Intelligonce •Serv'iee“-nél, hogy állandóan nyomon követik egy Idegen hatalom megbízottai, akiknek elsőrendű érdeke lenne a találmány* meg­szerzése. S Gerlich aggodalmai alaposak voltak. Éptpen, amikor az angol 'hadügyminisztériumba akarta el­vinni az uj fegyver tervét, szobájában ismeretien tettesek meggyilkolták. a terveket pedig elrabolták. Az angol kikötőkben inegkeltőzüU figyelem­mel vizsgálják az utasokat, mert az angol rend- őíségnek az a feltevése, hogy az értékes tervei ki akarják csempészni a szigetországból. — - <► — — A csehszlovákiai németek nem használ­hatják a fekete-vörös-fekete színeket. 1 leiek előtt jelentettük, hogy a csehszlovákiai néme­tek külön nemzeti lobogót akartak használni s ennek színeiül a fekete-vörös-fekete színe­ket választották. A tetscheni járási hivatal a múlt napokban kiadott rendeletével e lobo­gók s e színek használatát megtiltotta. A tila­lomnak ellenszegülőkre 5000 koronáig terjed­hető birságot, vagy 14 napig terjedhető élzá rást szabnak ^i büntetésül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom