Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-04 / 201. (3532.) szám

^ ^532^ SZám * » 1934 szeptember 4 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több, Egyes sxám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és rusziiszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség Prága 11,, Panská u 1 i e e 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská uiice 12, Hl. emelet. • • TELEFON; 303*11. • <1 SÜRGÖNYC1M HÍRLAP. PRAHA, A prágai filozófiai kongresszus figyelmébe Irta: Neubauer Pál Prága, szeptember 3. A vasárnap megnyílt nyolcadik prágai filo­zófiai kongresszus a program értelmében ab­ban különbözik bét elődétől, bogy ezúttal az elvont rendszereknek a gyakorlati életre való alkalmazása áll előtérben, és a gondolkodás rendszerei azzal fogják jogosultságukat és igazságukat igazolni, hogy ma is belyt álla­nak, amikor a jelenségek stabil volta alig ész­lelhető. Rendszer rendszer ellen vonul fel, a természettudományos világszemlélet az idea­lizmus ellen, a logisztika az absztrakció ellen, megvizsgálják a tudomány és a vallás össze­függését és megvitatják, milyennek kell lenni a feltétel- és előitéletnélküli filozófiának. A kongresszus a „demokrácia iválságával" is fog foglalkozni és bir szerint ezen a vita- délutánon Benes doktor külügyminiszter fog elnökölni. Ez a politikai aktualitás feljogosít, hogy a kongresszus figyelmét felhívjuk arra, milyen labilis lett ma a politikában megfe­neklett logika, minden filozófia alapja. Pél­dául egy híres német Író, aki emigrált, szó- szerint ezt írja egy lapban: „A Goethe-év Né­metországban úgy festett, mint egy hatnapos | kerékpárverseny, Schillerből Németországban! csak a Sdkiller-gallér maradt meg, Nietzsche egyetlen hatása a félreértett emberfelettiség,} Fichte leszármazottja Jaihn, a német torna-! tanár, Nagy Frigyes emléke már csak a fu-1 volahangverseny, Kantból egy katonai pa­rancs maradt meg mindössze, a Pál-templom- ból a Frankfurter Zeitung lett, a forradalom­ból csak Grzesinsky volt szocialista rendőr- főkapitány emlékiratait ismerik és a refor­máció vége a horogkereszt. Ez Németország/4. Nem lenne fontos, ezzel a mondattal és aj halmozott ellentmondásokkal foglalkozni, haj egyrészt nem egy kiváló német iró irta volna,! másrészt pedig első pillanatra nem ejtené: meg a tömegeket. A hosszú mondat többszö- j rös és aknaszerüen jól elhelyezett paradoxon- j jai villámszerűén vakítanak és a 'villámra be j álló sötétségben valóban úgy lát az ember, i ahogyan az emigrált iró szeretné. De a végén j megcsattantja az ostort, amikor azt írja: „Ez i Németország." Ha mindén igaz lenne, amit ir, akkor sem lenne ez Németország, mert Né­metországot Kanttól Nietzschéig egyetlen mondatba zsúfolni senkinek sem sikerült. Attól eltekintve, hogy még ha minden igaz lenne és ez nem lenne Németország: meg kell állapítani, hogy ez a megejlő paradox dialektika milyen szégyene az intellektuális demagógiának: egyenesen a rosszhiszeműség propagandaminisztériuma, amellyel a prágai filozófiai kongresszusnak foglalkozni igen ta­nulságos lenne. Mert, ugy-e, annyi első pilla­natra is bizonyos, hogy ha a Goethe-év taláo a rendezés terén hasonlított egy motorkerék­párversenyhez, mert eltúlozták, az év maga túl nein becsülhető nevelő és erkölcsi hatás­sal volt a nagy német tömegekre, és Goethé­vel számos olyan ember ismerkedett meg könnyed formában, aki eddig csak a nevét is­merte. Olcsó Goethe-kiadások gyorsan keltek él, Goethe klasszikusan merev neve átválto­zott élő és ható fogalommá és száz évvel a halála után a német lángész úgy játszott a milliók szivén, mint egy óriási hárfán. A Scbiller-gallér már rég kiment a divatból de a legegyszerűbb német emberben is valóság a „Lied von dér Glocke", hogy csak egyetlen költeményt említsünk. Nietzsche emberfelet­AZ OSZTRÁK KÁOSZ Leleplezések Fey miniszter és a nemzeti szocialisták összeköttetéséről Winkler, a Csehszlovákiába menekült alkanceiiár vádiai - letar­tóztatott fegyvercsempészek - Életképes-e Ausztria, vagy sem? Schuschnigg népszavazást helyez kilátásba Innsbruck, szeptember 3. Az 1809-es tiroli szabadságharcok 125. évfordulója alkalmával Schuschnigg kancellár beszédet mondott Ausztria helyzetéről. Többek között a követ­kezőket jelentette ki: — Nem mi választottuk országunk határait, de az egész világgal egyetértve egyek vagyunk abban, hogy a haza földjét minden körülmé­nyek között megvédjük. Bizonyos körök nagy pénzügyi áldozatokkal terjesztik azt a hirt, hogy Ausztria gazdaságilag életképtelen. Ausztria gazdaságilag nem életképtelen, ezt az elmúlt nehéz nyári hónapok igazolták. Ha békében hagynak bennünket, gazdasági fel­lendülésünk biztosítva van, sőt minden jel arra mutat, hogy a fellendülés a jövőben gyor­sabban fog előre haladni, mint eddig. Azt is tudjuk, hogy a gazdasági eredményt kizáró­lag a vállalkozók és a munkások békés együtt­működése biztosíthatja. Szerződéseinket kizá­rólag az ország érdekének megfelelően kötjük meg. Aki Ausztriával barátságban akar élni, az barátot talál bennünk, de fel kell tételez­nünk, hogy gazdasági életlehetőségeinket nem veszi el senki. Egyedül szép szavakból nem tu­dunk megélni. Azzal is számolni kell, hogy mi osztrákok előbb-utóbb igénybe vesszük önren­delkezési jogunkat. Kiméljen meg bennünket a külföld a javaslatoktól és a követelésektől. j A mai nehéz időkben nem engedhetjük meg a S politikai pártok uralmát. Súlyos helyzetünkben j csak a személyileg felelős vezetés oldhatja j meg a feladatokat. Ha eljön az ideje, önma­gunk határozzuk el, hogy mikor és hol járul népünk az urnához. A választás természetesen nem a régi parlamenti választási formák kö­zött fog lezajlani. ;■ ] Schuschnigg ezután Németország ellen po- i lemizált és kijelentette, hogy azok a romok, | amelyeket Ausztriában terrorcselekedetek ! okoztak, a jövő háborújának útjelzői. Fey szerepe Eger, szeptember 3. Winkler mérnök volt osztrák alkanceiiár, akinek politikai múltjáról és Ausztriából való szökéséről az elmúlt na­pokban sokat Írtak a lapok, nem tartózkodik Bajorországban, hanem Északcsehország né­met vidékén. Egy interjújában kijelentette, hogy július 24-én szabályos útlevéllel hagyta el Ausztriát és Csehszlovákiába jött, ahol elhe­lyezkedést kérés, mert az utóbbi napokban helyzete Ausztriában elviselhetetlenné vált. , Azóta egyszer ismét szabályos útlevéllel Ausz- í triába utazott, majd visszatért Csehszlová­kiába. Arra a kérdésre, hogy mit válaszol az ellene elhangzott vádakra, Winkler kijelentet­te, hogy a korrupciós vádak alaptalanok. A korrupt férfiak nem az ellenzékben, hanem a kormányban ülnek Ausztriában. Schumyt, a Landbund jelenlegi vezérét mindenki feddhe­tetlen politikai jellemnek ismeri s mig a közel­múltban nemzeti szocialista hangokat hallatott, a kormánnyal való kibékülése után hirtelen szembehelyezkedett Münchennel. Julius 25-ről a volt kancellár kijelentette, hogy a puccs a kormányhatalom tűnőben lévő tekintélyének volt a jele. Az ellenzék tovább szervezkedik Ausztriában és az események nem fejeződtek be julius 25-én. •, • Winkler ezután rendkívül érdekes leleplezé­seket közölt Fey miniszter személyéről. Fey a julius tl-i osztrák kormányrekonstrukció- nái kegyvesztett lett és elkeseredésében föl­vette az érintkezést a kormány ellenfeleivel, főleg a nemzeti szocialistákkal. Megbeszélése­ket folytatott velük a Dollfuss-kormán.y gyors megbuktatásáról. A Fey és Starhemberg közötti feszült viszonyt mindenki ismeri. A puccs előtti napokban Fey a Heimwehrek egyik vezérét a nemzeti szocialistákhoz küldte és fölbátoritotta őket, hogy megerősítsék Doll- fuss elleni akciójukat. A német nemzeti szo­cialisták előbb utóbb közölni fogják azokat az adatokat, amelyek Feyt véglegesen kompro­mittálják. A világ egyébként is csodálkozni fog, ha megtudja, mily szoros összeköttetés tiségről szóló elméletét csak az helyezheti előtérbe, aki Nietzschét és hatását nem is­meri, mert nem ez volt a nietzschei örökség, hanem a „jó européer" fogalma, amely éppen Németországban hódított erősen, és aki az Übermenschet idézi ma, az vagy rosszhisze­mű, vagy felületes. Fichte és Jahn tornatanár, mint német típus, -- lehet! De akkor úgy, mint a görögök mondták és cselekedték, akik­nél két részből álltak az olimpiádök: filozó­fiából és tornából. Ha könyvet Írnék Fi elité­ről, már csak azért sem zárnám ki a torna­tanárt, mert Fichte nagy súlyt helyezett rá, ha akár Jahnnak is hívják, és nem Fichte te­het róla, hogy az emigrált német iró ezt nem tudja. Nagy Frigyes elég jó dilettáns zenész volt, és szimpatikus mellékjelenség az életé­ben, hogy fuivolázott, de úgy tudjuk, hogy egyebet is csinált, és Németországban épp az maradt fenn tőle, ami nem fuvola és zenei dilettantizmus, hanem politikai mestermü. Még az emigráns német írónak is meg kell hagynia, hogy Nagy Frigyes a politika terén Beethoven volt. Ami Kantot illeti, ugv tud­juk. hogy a „kategorikus imperativus“-nak semmi köze katonai parancshoz, liáné n sok­kal inkább „az örök békéhez", amelyről Kant könyvet irt. Ha a katonának a kategorikus imperativus alapján pedig altruizmust paran­csolnának, az ütközet meg sem történhetne, nem lenne háború. Persze, már Alexander Bernát, a ki váló magyar filozófus mondotta, hogy „Kant igen nehéz", és rendszerint sze­met hunyt, ha a kriticizmus kategóriáit resz­kető jelöltek összezavarták. De feltétlenül megbuktatta volna azt a jelöltet, aki a huma­nizmus alaptörvényét katonai paranccsal azo­nosította volna. A német reformációból ho­rogkereszt? Ez horogke,resztszó-rejtvény, amely feloldhatatlan, akárhogy is olvasod. így fest az előítélet nélküli logika ott, ahol az előítélet — nyomdafesték. így fest a lo­gika a politika gyakorlati megnyilvánulásai­ban és ezért ajánlom az emigrált és egyéb­ként kiváló német iró idézett, mondatát a prágai filozófiai kongresszus figyelmébe, hi­szen a filozófus tisztázni akarja a fogalmakat és ki akarja mutatni, hogy százszázalékos tár­gyilagosság nemcsak az elvont tudományban, hanem a gyakorlati alkalmazásban is lehet­séges. A kongresszus egy nagy és becsült csoportja annak a kimutatását célozza, hogy csak a tapasztalat számit és empíria nélkül felállított tételek nem fogadhatók el igazság­nak. Nos hát, a tapasztalat mutatja, hogy „po­litikai tárgyilagosság" paradoxon, amely iendoxonná eddig soha sem vált: a rabuüszti- kából eddig soha sem lett filozófiai igazság. A kongresszus empiristái logiszlikus filozófu­soknak nevezik magukat, egyszerűen; olyan gondolkodóknak, akik számára minden foga­lom és érték viszonylagosan igaz. Nem lenne érdektelen, ha az idézett német iró viszony- 1 agosságá va 1 fog la 1 koz n á na k. Paradox állítások halmozása és a végletbe kilengő konklúzió: „Ez Németország." A prágai kongresszus a gyakorlati bölcselettel kivan foglalkozni: íme, itt a bölcselet gyakor- latisága, mint a szofizina túl nem licitálható diadala. Mert: Goethe. Kant. Fichte, Schiller, Nagy Frigyes, a Pál-templom és a Frankfur­ter Zeitung, Grzesinsky és a reformáció együtt még akkor sem Németország, ha meg­tízszerezed és megszázszorozod. és minden filozófiai gondolkodás előfeltétele az a végte­len csodálkozás, anieh el Plátó lanitoll. min­den legkisebb életje fenséggel szemben. A csodálkozás azonban a Teremtésnek szól és nyomában jár a tisztelet. A demokrácia vál­ságáról filozófiai értelemben ma talán azért lehet szó, mert ez a Észlelet hiányzik •• •;»•« •••>- Uráciából és helyéi az előítélet fmiaih el. Előítélet, amelyről azt hiszik, hogy Ítélet. -----o-----

Next

/
Oldalképek
Tartalom