Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-04 / 201. (3532.) szám

^ ^532^ SZám * » 1934 szeptember 4

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több, Egyes sxám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki.

A szlovenszkói és rusziiszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség Prága 11,, Panská u 1 i e e 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská uiice 12, Hl. emelet. • • TELEFON; 303*11. • <1

SÜRGÖNYC1M HÍRLAP. PRAHA,

A prágai

filozófiai kongresszus figyelmébe

Irta: Neubauer Pál

Prága, szeptember 3.

A vasárnap megnyílt nyolcadik prágai filozófiai kongresszus a program értelmében abban különbözik bét elődétől, bogy ezúttal az elvont rendszereknek a gyakorlati életre való alkalmazása áll előtérben, és a gondolkodás rendszerei azzal fogják jogosultságukat és igazságukat igazolni, hogy ma is belyt állanak, amikor a jelenségek stabil volta alig észlelhető. Rendszer rendszer ellen vonul fel, a természettudományos világszemlélet az idealizmus ellen, a logisztika az absztrakció ellen, megvizsgálják a tudomány és a vallás összefüggését és megvitatják, milyennek kell lenni a feltétel- és előitéletnélküli filozófiának.

A kongresszus a „demokrácia iválságával" is fog foglalkozni és bir szerint ezen a vita- délutánon Benes doktor külügyminiszter fog elnökölni. Ez a politikai aktualitás feljogosít, hogy a kongresszus figyelmét felhívjuk arra, milyen labilis lett ma a politikában megfeneklett logika, minden filozófia alapja. Például egy híres német Író, aki emigrált, szó- szerint ezt írja egy lapban: „A Goethe-év Németországban úgy festett, mint egy hatnapos | kerékpárverseny, Schillerből Németországban! csak a Sdkiller-gallér maradt meg, Nietzsche egyetlen hatása a félreértett emberfelettiség,} Fichte leszármazottja Jaihn, a német torna-! tanár, Nagy Frigyes emléke már csak a fu-1 volahangverseny, Kantból egy katonai parancs maradt meg mindössze, a Pál-templom- ból a Frankfurter Zeitung lett, a forradalomból csak Grzesinsky volt szocialista rendőr- főkapitány emlékiratait ismerik és a reformáció vége a horogkereszt. Ez Németország/4.

Nem lenne fontos, ezzel a mondattal és aj halmozott ellentmondásokkal foglalkozni, haj egyrészt nem egy kiváló német iró irta volna,! másrészt pedig első pillanatra nem ejtené: meg a tömegeket. A hosszú mondat többszö- j rös és aknaszerüen jól elhelyezett paradoxon- j jai villámszerűén vakítanak és a 'villámra be j álló sötétségben valóban úgy lát az ember, i ahogyan az emigrált iró szeretné. De a végén j megcsattantja az ostort, amikor azt írja: „Ez i Németország." Ha mindén igaz lenne, amit ir, akkor sem lenne ez Németország, mert Németországot Kanttól Nietzschéig egyetlen mondatba zsúfolni senkinek sem sikerült. Attól eltekintve, hogy még ha minden igaz lenne és ez nem lenne Németország: meg

kell állapítani, hogy ez a megejlő paradox dialektika milyen szégyene az intellektuális demagógiának: egyenesen a rosszhiszeműség propagandaminisztériuma, amellyel a prágai filozófiai kongresszusnak foglalkozni igen tanulságos lenne. Mert, ugy-e, annyi első pillanatra is bizonyos, hogy ha a Goethe-év taláo a rendezés terén hasonlított egy motorkerékpárversenyhez, mert eltúlozták, az év maga túl nein becsülhető nevelő és erkölcsi hatással volt a nagy német tömegekre, és Goethével számos olyan ember ismerkedett meg könnyed formában, aki eddig csak a nevét ismerte. Olcsó Goethe-kiadások gyorsan keltek él, Goethe klasszikusan merev neve átváltozott élő és ható fogalommá és száz évvel a halála után a német lángész úgy játszott a milliók szivén, mint egy óriási hárfán. A Scbiller-gallér már rég kiment a divatból de a legegyszerűbb német emberben is valóság a „Lied von dér Glocke", hogy csak egyetlen költeményt említsünk. Nietzsche emberfeletAZ OSZTRÁK KÁOSZ

Leleplezések Fey miniszter és a nemzeti szocialisták

összeköttetéséről

Winkler, a Csehszlovákiába menekült alkanceiiár vádiai - letartóztatott fegyvercsempészek - Életképes-e Ausztria, vagy sem?

Schuschnigg népszavazást helyez kilátásba

Innsbruck, szeptember 3. Az 1809-es tiroli szabadságharcok 125. évfordulója alkalmával Schuschnigg kancellár beszédet mondott Ausztria helyzetéről. Többek között a következőket jelentette ki:

— Nem mi választottuk országunk határait, de az egész világgal egyetértve egyek vagyunk abban, hogy a haza földjét minden körülmények között megvédjük. Bizonyos körök nagy pénzügyi áldozatokkal terjesztik azt a hirt, hogy Ausztria gazdaságilag életképtelen. Ausztria gazdaságilag nem életképtelen, ezt az elmúlt nehéz nyári hónapok igazolták. Ha békében hagynak bennünket, gazdasági fellendülésünk biztosítva van, sőt minden jel arra mutat, hogy a fellendülés a jövőben gyorsabban fog előre haladni, mint eddig. Azt is tudjuk, hogy a gazdasági eredményt kizárólag a vállalkozók és a munkások békés együttműködése biztosíthatja. Szerződéseinket kizárólag az ország érdekének megfelelően kötjük meg. Aki Ausztriával barátságban akar élni, az barátot talál bennünk, de fel kell tételeznünk, hogy gazdasági életlehetőségeinket nem veszi el senki. Egyedül szép szavakból nem tudunk megélni. Azzal is számolni kell, hogy mi osztrákok előbb-utóbb igénybe vesszük önrendelkezési jogunkat. Kiméljen meg bennünket a külföld a javaslatoktól és a követelésektől.

j A mai nehéz időkben nem engedhetjük meg a S politikai pártok uralmát. Súlyos helyzetünkben j csak a személyileg felelős vezetés oldhatja j meg a feladatokat. Ha eljön az ideje, önmagunk határozzuk el, hogy mikor és hol járul népünk az urnához. A választás természetesen nem a régi parlamenti választási formák között fog lezajlani. ;■

] Schuschnigg ezután Németország ellen po- i lemizált és kijelentette, hogy azok a romok,

| amelyeket Ausztriában terrorcselekedetek ! okoztak, a jövő háborújának útjelzői.

Fey szerepe

Eger, szeptember 3. Winkler mérnök volt osztrák alkanceiiár, akinek politikai múltjáról és Ausztriából való szökéséről az elmúlt napokban sokat Írtak a lapok, nem tartózkodik Bajorországban, hanem Északcsehország német vidékén. Egy interjújában kijelentette, hogy július 24-én szabályos útlevéllel hagyta el Ausztriát és Csehszlovákiába jött, ahol elhelyezkedést kérés, mert az utóbbi napokban helyzete Ausztriában elviselhetetlenné vált. , Azóta egyszer ismét szabályos útlevéllel Ausz- í triába utazott, majd visszatért Csehszlovákiába. Arra a kérdésre, hogy mit válaszol az ellene elhangzott vádakra, Winkler kijelentette, hogy a korrupciós vádak alaptalanok. A

korrupt férfiak nem az ellenzékben, hanem a kormányban ülnek Ausztriában. Schumyt, a Landbund jelenlegi vezérét mindenki feddhetetlen politikai jellemnek ismeri s mig a közelmúltban nemzeti szocialista hangokat hallatott, a kormánnyal való kibékülése után hirtelen szembehelyezkedett Münchennel. Julius 25-ről a volt kancellár kijelentette, hogy a puccs a kormányhatalom tűnőben lévő tekintélyének volt a jele. Az ellenzék tovább szervezkedik Ausztriában és az események nem fejeződtek be julius 25-én. •, •

Winkler ezután rendkívül érdekes leleplezéseket közölt Fey miniszter személyéről. Fey a julius tl-i osztrák kormányrekonstrukció- nái kegyvesztett lett és elkeseredésében fölvette az érintkezést a kormány ellenfeleivel, főleg a nemzeti szocialistákkal. Megbeszéléseket folytatott velük a Dollfuss-kormán.y gyors megbuktatásáról. A Fey és Starhemberg közötti feszült viszonyt mindenki ismeri. A puccs előtti napokban Fey a Heimwehrek egyik vezérét a nemzeti szocialistákhoz küldte és fölbátoritotta őket, hogy megerősítsék Doll- fuss elleni akciójukat. A német nemzeti szocialisták előbb utóbb közölni fogják azokat az adatokat, amelyek Feyt véglegesen kompromittálják. A világ egyébként is csodálkozni fog, ha megtudja, mily szoros összeköttetés

tiségről szóló elméletét csak az helyezheti előtérbe, aki Nietzschét és hatását nem ismeri, mert nem ez volt a nietzschei örökség, hanem a „jó européer" fogalma, amely éppen Németországban hódított erősen, és aki az Übermenschet idézi ma, az vagy rosszhiszemű, vagy felületes. Fichte és Jahn tornatanár, mint német típus, -- lehet! De akkor úgy, mint a görögök mondták és cselekedték, akiknél két részből álltak az olimpiádök: filozófiából és tornából. Ha könyvet Írnék Fi elitéről, már csak azért sem zárnám ki a tornatanárt, mert Fichte nagy súlyt helyezett rá, ha akár Jahnnak is hívják, és nem Fichte tehet róla, hogy az emigrált német iró ezt nem tudja. Nagy Frigyes elég jó dilettáns zenész volt, és szimpatikus mellékjelenség az életében, hogy fuivolázott, de úgy tudjuk, hogy egyebet is csinált, és Németországban épp az maradt fenn tőle, ami nem fuvola és zenei dilettantizmus, hanem politikai mestermü. Még az emigráns német írónak is meg kell hagynia, hogy Nagy Frigyes a politika terén Beethoven volt. Ami Kantot illeti, ugv tudjuk. hogy a „kategorikus imperativus“-nak semmi köze katonai parancshoz, liáné n sokkal inkább „az örök békéhez", amelyről Kant könyvet irt. Ha a katonának a kategorikus

imperativus alapján pedig altruizmust parancsolnának, az ütközet meg sem történhetne, nem lenne háború. Persze, már Alexander Bernát, a ki váló magyar filozófus mondotta, hogy „Kant igen nehéz", és rendszerint szemet hunyt, ha a kriticizmus kategóriáit reszkető jelöltek összezavarták. De feltétlenül megbuktatta volna azt a jelöltet, aki a humanizmus alaptörvényét katonai paranccsal azonosította volna. A német reformációból horogkereszt? Ez horogke,resztszó-rejtvény,

amely feloldhatatlan, akárhogy is olvasod.

így fest az előítélet nélküli logika ott, ahol az előítélet — nyomdafesték. így fest a logika a politika gyakorlati megnyilvánulásaiban és ezért ajánlom az emigrált és egyébként kiváló német iró idézett, mondatát a prágai filozófiai kongresszus figyelmébe, hiszen a filozófus tisztázni akarja a fogalmakat és ki akarja mutatni, hogy százszázalékos tárgyilagosság nemcsak az elvont tudományban, hanem a gyakorlati alkalmazásban is lehetséges. A kongresszus egy nagy és becsült csoportja annak a kimutatását célozza, hogy csak a tapasztalat számit és empíria nélkül felállított tételek nem fogadhatók el igazságnak. Nos hát, a tapasztalat mutatja, hogy „politikai tárgyilagosság" paradoxon, amely

iendoxonná eddig soha sem vált: a rabuüszti- kából eddig soha sem lett filozófiai igazság. A kongresszus empiristái logiszlikus filozófusoknak nevezik magukat, egyszerűen; olyan gondolkodóknak, akik számára minden fogalom és érték viszonylagosan igaz. Nem lenne érdektelen, ha az idézett német iró viszony- 1 agosságá va 1 fog la 1 koz n á na k.

Paradox állítások halmozása és a végletbe kilengő konklúzió: „Ez Németország." A

prágai kongresszus a gyakorlati bölcselettel kivan foglalkozni: íme, itt a bölcselet gyakor- latisága, mint a szofizina túl nem licitálható diadala. Mert: Goethe. Kant. Fichte, Schiller, Nagy Frigyes, a Pál-templom és a Frankfurter Zeitung, Grzesinsky és a reformáció együtt még akkor sem Németország, ha megtízszerezed és megszázszorozod. és minden filozófiai gondolkodás előfeltétele az a végtelen csodálkozás, anieh el Plátó lanitoll. minden legkisebb életje fenséggel szemben. A csodálkozás azonban a Teremtésnek szól és nyomában jár a tisztelet. A demokrácia válságáról filozófiai értelemben ma talán azért lehet szó, mert ez a Észlelet hiányzik •• •;»•« •••>- Uráciából és helyéi az előítélet fmiaih el. Előítélet, amelyről azt hiszik, hogy Ítélet. -----o-----