Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-02 / 200. (3531.) szám

1964 szeptember 2, vasárnap. trxgsiJVVag^srmi ftLáP 19 ASSiÚktiOK HAVA A Egymásért 1 A házasság, két ember egyesülése, túl a szerelem misztikus Összekapcsolásán, egy életre vállalt etikai cselekedet. öntudatos vállalása a közös sorsnak, vég­zetnek, életnek. Olyan erkölcsi tett, amely­nek felelősei maradunk holtunkig, önmagunk­kal szemben s a társunkkal szemben. Az Is­tennel szemben. A házasság nem egyszerű együttélés. Nem azt jelenti, hogy két ember közös érdekekbe tömöríti az életét. Nem azt jelenti, hogy váll­vetett közös harcba indulnak az élet értékei­ért. Art sem jelenti, hogy egymás mellett élik le a napjaikat. Azt sem, hogy egymással karöltve. A háziasság több. Több a szerelem misztikus harmóniájánál és több az élet reális valóságánál. A házasság, két ember erkölcsi öntudattal vállalt egyesülése, azt jelenti, hogy mindkét fél a másikért él. Nem egymás mellett, nem egymással, ha­nem: egymásért: A házasság erkölcsi tartalma egyedül az az áldozatos kézség, amivel kiét ember egész életén át a másikért vállalja az élet — nehe­zebbik feladatát. A házasság örökös áldozathozás. Feladása az énünknek, az életünknek. önként. Magunk tisztán meggondolt akara­tából. A lélek legteljesebb áldozata: mindent, mindenünket odaadjuk. Odaadjuk a másik­nak. A társunknak. És ha ez kölcsönös, amint mind két fél részéről igy kell legyen, akkor megteremtő­dik egy olyan életforma, amely, mert tisztán erkölcsi fundamentumra épített, biztos várunk lesz az életben. A mi önző korunk nem szereti még hallani sem az áldozat szót. Mindenki önmagában kí­ván élni, önös érdekeiért. így az élet nem harmónikus és szelíd összefogás, hanem ép­pen minden egyes személyben harcos és ellen­séges lénnyé tagozódik. Ezek az önző terem­tések mindenkit ellenségesen fogadnak, vagy legalább csak azt mérlegelik, hogy kit milyen mértékben tudnak — kihasználni és felhasz­nálni. ügy tekintik az embereket, mint holmi tárgyakat s úgy is akarnak élni velük: egye­dül a hasznosság dönti el az értéküket a sze­mükben. Erkölcsét vesztett s nyomorultul alantas ez a felfogás! Istentelen és emberetelen. Sajnos, a mai házaséletek sem a kölcsönös Budapest, szeptember 1. Rövid, világoskék t-orna- naidrágban, egyszerű fehér blúzban siet elénk a Testnevelési Főiskola gyakorlóterén Kael Anna, a főiskola tanársegéde, aki augusztus 30-án „A női atlétika" címmel előadást tartott a rádióban. Éppen elvégezte a napi tréningjét, amikor meg­kérjük beszéljen valamit rádiióelőadásáróL Éppen olyan ütemesen beszél, éppen olyan rlt- musee, finom taglejtésekkel kiséri a szavait, mint amilyen decens, ösztönösen szabályozott a mozgá­sa atlétizálás közben. Az egész Lényéről bátorság és fegyelmezettség árad. — Az atlétikának is megvannak a maga értékei és szépséged — kezdi a beszélgetést Kael Anna, akiinek a szeme tele van elragadtatással, amikor a hivatásáról, a pályájáról beszél. — A legarányosabban fejleszti a testet az atlé­tika. Egészségi szempontból vizsgálva pedig szinte felülmjudbatatlamiil kedvező férfiakra és nőkre egy­aránt. Szabadlevegő, napfény, mozgás és ami nem áldozaton épülök fel. Azért labilisak, azért bomlanak olyan könnyen fel, azért lesznek a házasfelek kegyetlen és kérlelhetetlen ellen­felek, sőt: irgalmatlan ellenségek! Nem egymásért, egymás ellen élnek. Pedig ha lehet megújhodás, ha lehet még jóra fordulás, az csak a tiszta házasságból te­remtődhetik meg! A társadalom csak innen támadhat fel. Meg kell értenünk, hogy az áldozat, a ma­gunk önös, durva érdekeinek feladása, az egyetlen ut, amelyen az Isten felé közeledhe­tünk. Meg loell értenünk, hogy az áldozat nem elavult s értelmetlen cselekedet, hanem az élet örök parancsa. És amikor majd szivünkkel és eszünkkel felfogjuk, hogy csak áldozatos készséggel vi­hetjük előre az életet s emelhetjük fel magun­kat s azt is világosan átértjük, hogy nem Utolsó sorban fontos, a ver&enykedv, mind hozzá­járul ahhoz, hogy néhány percnyi atlétizálás után testileg, lelkileg fel üdülve folytathassuk munkán­kat. Különös jelentősége van az atlétikának a mai nőnél. Bár a nő fizikuma még az emancipáció el­lenére sem érte utói a férfi fizikumát, megfelelő tréninggel, szabályszerű, okszerű és célszerű moz­gás-technikával és a női testalkathoz idomított at­létikával nagyon szép eredményt lehet elérni, még az úgynevezett közepes képességű nőknél is. — Beszéljen valamit a női atlétikáról Laikus nyel­ven — kérjük. — A női atlétika, éppen úgy, mint a férfiatléti­ka — a görögöktől ered. Európában csak a világ- háíboru után kezdett elterjedni, amikor Pániéban megalakult a Nemzetközi Női Atlétikai Szövetség, amely négy évenként rendezi bajnokságait. Fenn­állása óta a negyedik verseny éppen most volt Londoniban. Nagy szolgálatot tesz a nőatlétáknak a -Nemzetközi Olimpiai Bizottság íb, amely szintén Az atlétika a legfőbb kozmetika — mondja Kael Anna, a budapesti Testnevelési Főiskola tanársegéde Divatos prémek — Vasárnapi divattevéi — Az első őszi divathírek megérkeztével és az újszerű, őszies szövetek feltűnésével egyidejűiéig felélénkült a nyári ’ álmaikat alvó prémüzletek élete. A juliaisi és az augusztus elejei hőségben még a kimondottam divatdámáknak sem ju­tott az eszébe, hogy a félig leeresztett redő- nyü prémkereskedések kirakatai felé akár csak egy pillantást is vessenek. Nyaralás, stran- dolás járt az árnyékos uccaoldalakom tova­siető nőik fejében; a lágy prémekről bizony teljesen elfeledkeztek. Természetesen — csakis a nyári szünidő időtartamára!... Mert az őszi újdonságokat tárgyaló divattudósi tá­sok, a hirtelen sötétedő hűvösebb városi al­konyaink isimét felébresztik a nők lelkében szunnyadó örök vágyat a puha prémek lan­gyos ölelése után! Az addig elhagyatott prém- üzlet'k előtt feltűnnek az érdeklődők, akik egyre fokozodó figyelemmel nézik nap-nap mellett a kirakatokba^ feltűnő uijabb és újabb prémicsodákat... Nem nagyítás „a prémcsoda" kifejezés! A mai szücsiipar valóban csodálatos dolgokat alkot! Egy-egy szőrméskirakat előtt bá­mészkodva, önkénytelenül is irigykedve gon­dolunk elődeinkre. Mennyivel könnyebb helyzetűk volt, mint nekünk! Bár a prém- szeretet megvolt még a legősibb korok női­ben is és a prémet minden korban a leg­különbözőbb változatokban viselték — mégis jóval kisebb és kevesebb kísértésnek voltak kitéve, mint késői unokáik. A mi századunk­ban a szücsipar eddig még nemlátott, tökéle­tes dolgokat készít. A kirakatok lépten- nyomon szebbnél szebb prémkabátokkal, ere­deti módon összeállított sálakkal és peleri- nefckel csábítanak. Nem csoda, ha szemünk önfeledten gyönyörködik és válogat a felhal­mozott lágyságok közül és csak mikor kép­zeletünk már annyira elragadott bennünket, hogy szinte egy-egy szép bunda vagy ezüstró­ka átvető tulajdonosának érezzük magunkat, — eszmélünk a kiábrándító valóságra: a tár­cánk elszomoritÖ laposságára! Bizony ez ősszel nehéz Éva igaz leányainak a helyzete. Mert bármennyire is egyszerű a divat irányzata — díszítés terén elsősorban a prémet alkalmazza. Még hozzá nagyon is bőkezűen... A kabátokat például nemcsak prémgallér­ral és manzsettálkkal díszítve készíti. A leg­több kabáton az egész vállrészt, sőt — az ujjak felsőrészét és elől az áthajlást vagy a kabát alját körbe prémezi. Az átmeneti, őszi ruhákhoz és angol kosztümökhöz két rókából összeállított átvetőket vagy körpelerineket késált. A délutáni ruhákat, estélyi fémszövet ka zakókat és bársony estélyi ruhákat nemes prémest kokkal szegélyezi. Az estélyi belé­pőket — amennyiben nem egészen prémből vannak — nagy prémgallérokkal és egy-egy imuffnak beillő manz&ettával disziti... Pillanatnyilag az átmeneti ruháikhoz és könnyű kompi ékhoz divatos át vetők, prém- nyakkendők, körpelerinek és kis prémbole- Tók a legaktuálisabbak. Az átvető alatt a régi „boának" átmoder­nizált és — drágább változata értendő! Mert mig a boát egy darab rókából készítették, addig a mai átvetőt két hatalmas rókabőrből állítják össze Oly módon, hogy két, egyfor­ma hosszúságú bőrt egy fejhez dolgoznak hozzá. A hátsó lábakat díszkövekkel kirakott nagyszerűi lánccal vagy ezüst gyöngyfüzérrel erősitik egymáshoz. Magától érte töd őleg az átvetők sokkal szebbek és dekoratívabbak, mint a „boa" néven ismert elődeik voltak. Még a legegyszerűbb ruhának és kompiénak is elegáns jelleget kölcsönöznek. Az átvetők egyetlen és legnagyobb hibája az, hogy — drágák! Mert csakis a polár-, az ezüst- és a kékróka változatok divatosak ... Az átvetőlket minden valószínűség szerint csak kevesen fogják viselni. Annál nagyobb népszerűségre számíthatnak a csinos és fiata­los kis prémnyakkendők. Ugyanis az oldalt átfüzött vagy elől egymásra gombolt keskeny prémnyakkendőket nemcsak nemes, de az olcsó és minden részéről megfizethető nyírott bárányból, csikóból, préselt nyulból és fran­cia prém lm i tárlókból is készítik. A vállig érő körpelerinekhez úgy a hosszu- szőrü, mint a rövidszőrü prémeket alkalmaz-, zák. Nagyon szépek a két-három ezüstróka prémből összeállított pelerinek. Mutatósak a breitschwanz pelerinek, melyeket körbe ezüstrókával szegélyeznek. Szerencsére pele- rinekben nemcsak a nehezen megfizethető nemesprém, de az olcsóbb prémváltozatok is divatosak. így a sealt, a nutriát, majd csikót, a nyírott bárányt és a különböző érdekesen nyírott nyuliprém fajtákat is feldolgozzák. —• Szépek a mintás ezelőtt galléros barna csikó pelerinek. Télen a pelerin prémanyagából készült barettet és muiffot fognak viselni. A rövid, derékon felüliig érő prémbolerók rövidszőrü prémekből készülnek. Elsősorban a csikót kell megemlítenem, a fekete, barna és — sötétkék csikószőrme aprómoarés válto­zatát. Igen sötét kék szőrme, amely külön­leges színét a festésnek köszönheti! Legújabb párisi eredetiség a sötétkékre festett csikó, bárány és nyulszőrme. Patou és Maggy Rouff kollekciójában nemcsak sötétkékre, de sötét sárgászöldre és divatos lilásba hajló kék szín­re festett prémek szerepeltek. A festett szőrmékből főleg kabát és kosztüm díszeket majd rövid bolerókat szabnak. A most felsorolt újdonságon kívül a breit- schw'anz, perzsa, karakul seal és biber a leg­többet szereplő prémifajták. A mintásak közül a leopárdot, a tigrist, a zebrát és a gazellát alkalmazzák. A félhosszu paletták, a rövid és hosszú prémkabátok is a most felsorolt prémeikből készülnek. Legtöbb esetben a gallért és a kézelőt elütő szinü, de rövidszőrü prémből készítik. A hosszuszőiüek közül az ezüstrókát és a szkunkszokat alkalmazzák, ezeket is csak a perzsa vagy breitschwanz kabátokra. A mintás prémekből készült sportkabátokat eredeti módon bőrből készült széles fasonki- hajtókkal, övvel és gombokkal díszítik. A palettó-prémkabátok szabása teljesen az ismert paletták szabása szerint készülnek. — Térden akiiig érő a hosszúságúk, a hátuk bő. Miég a nagy oldalzsebek sem hiányzanak róluk. A hosszú bundáknál viszont a derékban testhezállóan dolgozott, alul kissé kibővülő princessz formák divatosak. Sok eredetiség nyilvánul meg a bőrök összeállításában és az ujjak szabásában. RADVÁNYI MAGDA. A TARTÓS PÚDER haszontalan s főként: nem a magunk ostoba megalázása az áldozat, akkor tér újra vissza közénk a boldogság. A harmónia. A béke. A tiszta élet. Az erkölcs biztos és nyugodt világa. Ha majd nem egymás ellen, nem egymás mellet élünk fagyos hidegségben, ha majd nem elégszünk meg, hogy egymással éljünk, hanem egymásért fogunk élni, akkor jön el az emberiség paradicsoma újból. Ha majd a házasságok önként vállalt er­kölcsi tartalma lesz: a kölcsönös áldozatkész­ség, a kölcsönös áldozat. Amikor szivünk szelíd mosolyával s lel­künk egész odaadásával úgy élünk — egy­másért. mégyévenkimt tartja versenyeit. Az utolsó oiim- piá&z, — amint tudjuk — 1932-ben volt Ameriká­ban. — Mennyire tudott elterjedni a női atlétika Magyarországon ? — kérdezzük. — Bizony az elterjedéssel baj van — feleli Kael Anna. — A magyar nők nagyon nehezen adják rá a fejüket az atlétizálásra, azonkivül pedig hiány­zik a kellő előképzettségük is. A női középiskolák­ban csak a legutóbbi időkiben kezdenek nagyobb gondot fordítani az atlétikára, miig a fiiaknál ez már évtizedek óta be van vezetve. Ennek pedig jórészt az az oka, hogy a fiúiskolákban eddig sok­kal nagyobb gyakorlótér, illetőleg játszótér állt az atlétizálók rendelkezésére. — Szépség szempontjából is számbajöhet az at­létika? — kérdezzük reményteljesen. — Merem állítani, — válaszolja Kael Anna. — hogy az atlétika a legideálisabb szépségápolás, Nincs az a kozmetika, amely olyan sokáig meg­őrizné a nőt fiatalnak és rugalmasnak, mint az at­létika. A futás, ugrás, dobás hetenként három­négyszeri gyakorlása a legbiztosabb konzerváló­szer a női testnek és léleknek. Mértékletesen, évenként egyszer, vagy legfeljebb kétszer a ver­senyzés sem egészségtelen, sőt ellenkezőleg egy egészséges belső ösztön természetes levezetése. A versenyzés ősi ösztöne éppen úgy benne van a gyermekben, mint a felnőttben. A kis gyemnek is mindenáron le akarja győzni a pajtását, egyszer au tanulásban, máskor a játékban, harmadszor meg az ügyességben. Ez a vágy aztán megmarad benne jóformán élete végéig. A versenyzés csak akkor káros, ha valaki gyors-egymásután száll síkra, vagy ha örökösen rekordok felállítására törekszik. A nők bármilyen korban atlétizálhatnak. ötven éves nő is sportolhat éppen úgy, mint egy tizen­hat éves leány, csak az a fő, hogy a mozgást so­hasem szabad abbanhagyni. Ezek után természetesen elhatároztuk, hogy mi is mindennap fogunk tornászni. (x). Receptek Lecsó kolbászkarikákkal. Félkiló szép, húsos zöld­paprikát megmosunk, a magokat kiszedjük belőle és karikákra vágjuk. Három-négy szép paradicso­mot meghámozunk és darabokra vágjuk. Közben két vöröshagymát karikára vágva megpirítunk tiz deka füstöltszalonnából kiolvasztott zsírban, ha szép aranysárga, kevés pirospaprikát teszünk bele és hozzátesszük a felvagdalt paradicsomot, paprikát és megsózzuk. így pároljuk saját levében, amig a paprika megpuhult. Akkor húsz deka megmosott és lehámozott karikára vágott kolbászt teszünk bele, ezzel még tiz percig főzzük. Forrón tálaljuk. Ugyan­ezt készíthetjük tojással is. Ebben az esetben azon­ban a tojással csak két-három percig főzzük. Diósrudacskák. Huszonnyolc deka daráltdiót ke­verjünk össze huszonnyolc deka vaníliás porcukor­ral. Két tojás fehérjével gyúrjuk össze. Darabos cu­korral meghintett táblán nyújtsuk ki vastag késfok­nyira. Közben készítsünk rá jeget a következőkép­pen: két tojás fehérjének habját kavarjuk tizenöt percig hat evőkanál porcukorral. Névjegy segítsé­gével kenjük a kinyújtott tésztára. Vagdaljuk fel egy ujjnyi széles, nyolc-tiz centi hosszú rudacskákra és éles kés segítségével rakjuk a kikent tepsire. Lassú tűznél süssük, hogy a hab szép fehér ma­radjon. RÁNTOTT PALACSINTA (Előétel, vagy klönnyü vacsora.) Oukor­nélküli palacsintatésztát keverünk, megsüt­jük. Tejfölös sonkával vagy apróra vágott velővel töltjjíük. összesodorjuk, kettévágjuk. Tojásba, morzsába mártjuk és forró zsírban gyorsan kisütjük. TÖLTÖTT KEL (Előétel, vagy vacsora.) Gyenge, jól meg­mosott és leforrázott kelkáposztalevelet tölt­sünk meg daráit disznókussal és félig meg­főtt rizzsel. Sósvizben főzzük meg lassan, hogy szét ne essen. Ha megfőtt, kevés rántásban pároljunk meg apróira vágó t fokhagymát, főzzük bele a töltelék levét és tálalás elölt tegyünk rá néhány kanál tejszínt. r—manna ■ * ebbh I ?KITIEN I

Next

/
Oldalképek
Tartalom