Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)
1934-09-21 / 216. (3547.) szám
4 ^^cmMag^arhtmj^ 1934 szeptember 2:1. péntek. Széchenyi nyomdokain, — a népi gondolái legyében A kárpátaljai magyar főiskolás ifjúság kétnapos, országos ankétja Beregszász, szeptember 20. (P. M. H. tudósítójától.) A beregszászi és ungvári KMAE (Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete) kétnapos országos magyar főiskolás kultur- ankótot rendezett szeptember 15. é6 16-án Beregszászon, melyen a helybeli egyesület tagjain kivül Keletszlovenszkóról és Ruszinszkó- ból 25 főiskolás delegátus vett reszt. Jelen voltak még Szombathy Viktor iró, a Szlovem- szkói magyar Kulturegylet országos titkára, Ortutay Jenő, gör. kát. esperes, Beregszász főbírája, Pásztor Ferenc, beregszászi római katolikus főesperes, Wellmann Mihály, a Kárpátaljai Magyar Kulturegylet ügyvezető alelnökié. Rácz Pál szerkesztő és mások. Az ankét a csehszlovákiai uj magyar szellemiség Széchenyi Reformmozgalmának jegyében volt megrendezve. A megnyitás szeptember 15-én, szombaton d. e. fél 10 órakor kezdődött. Abkarovics József, a beregszászi KMAE elnöke, megnyitó beszédet mondott, Zapí László, a Széchenyi Reformmozgalom vezetője, a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Országos Szövetségének nevében, Estók Gyula az ungvári KMAE, Gönczy Tibor a munkácsi KMAE, Papp Simon a bríinni magyar főiskolások, Ónody Zoltán pedig a prágai MÁK és a Bethlen Gábor-mozgaloan nevében üdvözölték az ankétot. Az ankét „Az uj nemzedék mai problémákról^ címen, Papp Simon előadásával kezdődött, aki a népművészetről és faluszépitészetről tartott előadást. Vázolta részletes tanulmányok és helyszíni tapasztalatok alapján, hogy a falu a város modernizáló befolyása alá került s ezért a népművészet és a régi magyar építkezési formák kihalóban vannak. Szükségesnek tartja, hogy a falu átvegye az építészetben a jelen kor gyakorlatias újításait, de a magyar nemzeti érzés és közszellem konzerválódása végett meg kell tartania a kisebbségi magyar falu sajátos népi jellegét és művészetét is. Zapf László az idealista világnézetről beszélt. A filozófia történetéből vett eszmefuttatásokkal és gyakorlati példákkal rámutatott arra, hogy hogy a háború utáni Európa legnagyobb gondolkodói az idealista világnézet alapjára helyezkednek. Ezekből a kezdeményezésekből arra következtet az előadó, hogy Európa szellemtörténete a közel jövőben uj alapokon, az idealista világnézet alapjain fog felépülni s ez a közszellem fogja elfoglalni mindenütt a már most megbukott újkori racionalista és materialista gondolkodás helyét. Estók Gyula, az ungvári KMAE elnöke „A népi gondolat11 cimen értekezett. Megállapította, hogy a mai magyar szellemi mozgalmakban van egy közös vonás és ez az intelligenciának a nép felé fordulása. Ennek történelmi eredete az újkori liberális szabadságeszmében van. De mig a liberalizmus megelégedett azzal, hogy felszabadította a népet, a jelenkori népi eszme célja az, hogy a nép kulturálisan és gazdaságilag legyen megszervezve és bekapcsolódjon a közéletben. Ónody Zoltán, a prágai MÁK titkára, „A vallás reneszánsza*4 cirnii előadásában rámutatott a keresztény vallásosság európai ujjáébredésé- re és különös figyelmet szentelt e világjelenség kisebbségi magyar vonatkozásainak. Duruttya István a testnevelési pedagógiáról irt értekezését olvasta fel. Vázolta a testnevelési pedagógia történetét éB kimutatta, hogy milyen nagy jelentősége van a tervszerű és rendszeres testnevelésnek és sportnak nemcsak a test edzése és erősítése, hanem az emberi jellem, az erkölcs és a közszellem megjavítása szempontjából. Sípos Istvánnak, a prágai MÁK kulturrefe- ronsenek ,.A magyar kultúra és szomszéda;!44 cimii előadása hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a magyarság megismerje a körülötte élő népek szellemi életét és azoknál a saját kultúráját is propagálja. Toperczer László, a prágai MÁK elnöke, előadásában kifejtette, hogy a csehszlovákiai magyar kuli túr életben két feladat áll előttünk. Az egyik: kivezetni szellemi életünket a vidéki ességből és felemelni azt európai szinvonaI- ra egy européer szellemi, vezető réteg kiteríti f; lésó vek Ezt vállalta magára a Széchenyi Reformmozgalom. A másik nem kevésbé fontos feladat:., hogy az jgy megalapozott kisebbségi magyar kultúrát a legszélesebb népréte- gekben is propagáljuk és elterjesszük a szloven- szkói és kárpátaljai magyar kuílturegyesületek (SzMKE és P. R. M. K. E.) Tévén. Az ankét második részének cime: „Az uj nemzedék önmagáról.44 Abkarovics József „Az uj magyar nemzedék44 cimii előadásában történelmi visszapillantást adott, elemezte a legújabb magyar generáció történelmi gyökereit. Arra a megállapításra jutott, hogy a mai magyar ifjúság szellemi kezdeményezései az idealista 48-as és a háború előtti, problémás Ady-nemzedék harmonikus szintézisének jeleit hordják magukon. Más szóval a magyar nemzeti eszme és az egyetemes európai problematika összeegyeztetése ez. Az ankét végén Zapf László és Estók Gyula Széchenyi Reformmozgalommá! kapcsolatos sajtó- és szervezkedési kérdésekről számolt be. Minden előadást értékes vita követett. A kétnapos országos ankéttal kapcsolatban a beregszászi KMAE szeptember 15-én, szombaton este a legteljesebb erkölcsi és anyagi siker jegyében kuiturestet és táncmulatságot rendezett a Beregmegyei Kaszinó összes termeiben. Megnyitó beszédet Abkarovics József mondott. Szónoki lendület tel fejtegette a kisebbismeretes. hogy a magyar tanítóképzés menynyire rendezetlen Szlovenszkón. Az egyetlen pozsonyi állami magyar 'tanítóképzőiben a négyéves tanfolyamon csak minden második évben nyílik meg az első osztály. Az idei 1934—35. tanévben nem nyitt meg az első osztály s igy sok tanuló kénytelen- ségből egy évet vészit, mert a négy középiskola, befejezése után nem mehetett a tanítói pályára. A Komáromba tervezett református tanítóképző ügye is egyelőre megoldatlan. Ugyancsak teljes bizonytalanság van évről- évre a pozsonyi magyar albituriens kurzus ügyében is. Minden éviben külön-külön engedélyezi az iskola ügyi minisztérium az érettségizett, ifjúságnak ily módon a tanítói pályán való elhelyezkedését. Az a bizonyos és sokat emlegetett érettségi utáni kétéves pedagógiai akadémia nem tud megszületni. Van azonban egy harmadik eset is. ez az exíernista tanítói képesítés megszerzése. A magyar tanítóság, érezve ennek a módszernek roppant visszás voltát, már többször felemelte tiltakozó szavát, azonban hiába. Elismerjük, hogy az áillaraforduilat utáni első években hirtelen években szükség volt ily módon tanítói generációt teremteni, azonban, az idők múltával nem tartjuk szerencsésnek továbbra is fenntartani ezt a rendszert, mert a tanító! kar nívójának állandó süllyedését eredményezi. Jelen sorainkkal a, fenti intézmények kapcsán oly visszás dolgokra kívánunk rámutatni, ami ikelll, hogy gondolkozóba ejtse az illetékes köröket, és cselekvésire (késztesse. Jelezni kívánjuk azt is, hogy nem személyekről vagy személyek ellem emeljük fel szavunkat, hanem elvi álláspontot kívánunk elfoglalni. Az 1934—35. tanévre is megnyílt Pozsonyban a.z aJbituriens kurzus. Erre az egyéves kurzusra Szlovenszkóról és Ruszinszkórél 125 érettségizett diák jelentkezett, , illetve kérte a felvételét. A fevételi vizsga, csupán a, zenei hallás kipróbálása. A kurzusra az előírás értelmében csak negyven növendék vehető fel. Tehát a 125 jelentkező közül minden körülmények között lemaradt 85. Ezek nagyrésze szinten öregségi sors feladatait, melyeik között első helyen áll olyan intelligens és felkészült uj nemzedék kitermelése, amely a kisebbség szellemi élteiét a környező idegen kultúrák közepette nívóban és értékben versenyképessé teszi. Szállá György, ungvári szavalómüvésiz, megkapó stílussal adott ellő egy Ady-’verset és Abafi József, fiatal beregszászi költő „Bar- rikádos magyar (hittel44 oimü versét. Ladányi Irén zongoraművésznő Liszt LiObes traumáját és Sauer-koncerteket játszott. A (művésznő neve sokat szerepelt az európai metropolisok hangversenyein és ezúttal is nagy sikert aratott mély átér zéssel aláfestett birilliáns technikájával. Az est kiemelkedő száma Szombathy Viktor iró fellépése volt, aki a közönség lelkes ünnepeltetésétől kísérve egy kisalföldi palóeino ve lilát olvasott fel. Majd Gorondy Sándor, dereeni legény lépett a pódiumra és cigányzene kísérettel magyar népdal óikat énekeli. A meglepően elsőrangú hanganyaggal! rendelkező magyairruhás legény egészen közel férkőzött a városi közönség szivéhez és hosszantartó tapsviharokat aratott. Az ungvári KMAE szavaló kórusa Arany János „Walesi kardok“ című költeményét adta elő Á műsor végén az ifjúság felkérésére Wellmann Mi- j hály intézett a közönséghez rövid beszédet, melyben az idősebb és a fiatalabb magyar ne m z edékek együ 11 mű köd és i 1 eh etőségeiv el felelt a felvételi vizsga követelményének, azonban a megkötöttség miatt nem voltak felvehetők. Ellenben engedélyt kaptak arra. hogy a tanév végén a szokásos externista vizsgát le- tehessék. Nem tudjuk, milyen magasabb szempont vereti az iskolaügyi hatóságokat. amikor numerus clausust vezet be az abituRimaszombat, szeptember 20. (Saját tudósítónktól.) Petuch Margit 29 éves ti szoléi asz- szony, aki levélhordói minőségben van alkalmazva a postánál, kedden este afeletti elkeseredésében, hogy élettársa elhagyta, öngyilkosságot akarl elkövetni és a viszonyból származó kilencéves löuvénytélén fiát is meg akarta ölni. Bezárkózott szobájába és úgy a gyermek, mint a saját testét borotvával összevagdosta. A postamesternő röviddel későbben bezörgetett a lakás ajtaján, mire a már félig ájult gyermek elhaló hangon segítségért kiáltott. A postamesternő az asszonynak a házban lakó édesanyjával együtt feltörte az ajtót és a szobában vérben ázva találták meg Petuch Margitét és gyermekét. Első segély nyújtása után beszállították őket a rimaszombati kórházba, ahol bekötözték sebeiket, majd egy második emeleti kórteremben helyezték el őket. Alig távozlak el az orvosok és ápolónők, mikor Petudh Margit a nyitott ablakhoz rohant és kivetette magát az uocára. Szerencsére a gyepágyra eseti és néhány horzsoláson kivül komolyabb sérüléseket nem szenvedett. Az éjjeli őrök találtak rá és visz- szaszállitották a kórháziba. Az orvosok intézriens kurzusra és ugyanakkor a fel nem veiteknek megengedi az externista vizsgát. Ez a kérdés sürgős rendezésre szorul, ha meggondoljuk a következőket: Az természetes, hogy az abdituriens kurzusról 'kiszorult, de externista utón vizsgát tehető diákok élni fognak a kapott joggal. Ezeket a kiszorult diákokat rohanják meg a különböző előkészítő tanfolyamok vezetői, hogy rendszeres tanítással előkészítsék őket. Ezen előkészitő tanfolyamokon való részvétel tisztán anyagi jelentőségű a diáikra nézve. S a mai viszonyok között súlyos anyagi gondot okoz a szülőknek, de magának a diáknak is. A tanfolyamon való részvétel havi 350 korona. Ehhez jön még a lakás és ellátás, ami szerény kereteik között is 400 korona havonként és igy egy diáknak a Pozsonyban váló tartózkodás havi 750 koronába kerül, amiben még nincs benne a ruházkodás és az apró kiadások. Ezt az összeget ma előteremteni szülőnek és diáknak nagy gond. ha tekintetbe vesszük azt, hogy a tanítói pályára éppen a legnehezebb viszonyok között élők küldik gyermekeiket. Ezt az anyagi gondot sok esetben úgy oldják meg szülők és diák, hogy a jövőbeni állás reményében nagy kamatra kölcsönt vesznek fel. Így tehát bekövetkezik az a helyzet, hogy, a fiatal, kezdő tanító, akinek havi fizetése legjobb esetben 700 korona, már adóssággal kezdi pályáját és nagy anyagi gondok terhelik mindjárt munkája kezdetén, amiből nem tud egy-két év alatt kilábolni. Amilyen káros anyagi szempontból az előkészítő tanfolyamok rendszeresítése, épp oly káros és visszás a pedagógia és a pedagógusok szempontjából is. Ismételjük, hogy soraink neon személyek ellen szólnak, csupán az elvet hangoztatjuk és a szlovenszkói magyar tanárság érdekeit akarjuk szolgálni. Az előkészítő tanfolyamok vezetői azzal igyekeznek hatni, hogy ..tanfolyamunkra sikerült megnyerni44 s Ht felsorolnak tanárembereket, mind elsőrangú tanerőket. Ehhez nem fér kétség. Azonban ott setteng az öeeszeköttetések lehetősége Is és sok suttogásra adnak alkalmat különösen azok körében, akik nincsenek abban a szerencsés anyagi helyzetben, hogy tanfolyamok utján készüljenek el, hanem otthon könyveket bújva készülnek elő a vizsgára és csak tudásukkal súlyosbítva, abban reménykedve mennek a vizsgára. A megoldás egyszerű. Szűnjék meg a numerus clausus az abitu- riens kurzuson, hiszen úgyis vizsgára megy mindenki, aki a felvételi vizsgát kiáílotta. Az egyéves, rendszeres munka alapján bírál- tassék el a diák. akit a tanárja egy év alatt tudás tekintetében is megismerhetett és ne tö- megvizsgáztatás alapján. Szűnjék meg minden további externista vizsga, mert hiszen a tanítói pótlás biztosítva van egyelőre a tanítóképző és az abituriehs kurzus utján. Ez az ideiglenes megoldás, szülők, diákok, pedagógusok és a magyar társadalom érdeke. kedésére az asszohyt, aki rendkívül izgatottan viselkedett, az elmeosztálvon helyeztek el. Sem az ő, sem a gyermek sebesülései nem életveszélyesek. Az öngyilkos jelölt asszony szobájában kétsoros búcsúlevelet találtak, amelyben vadlházastársát okolja szerencsétlenségéért. A tábla felemelte Mészöly őrnagy gyilkosának büntetését B xi da p e st, szefptemíber 19. (Budiaipesli szer kesztőségüník telét önje leütése.) Is 11 ler-etes, hogy az egri törvényszék tavaly hét esztendei fegyházbüntetésre ítélte Banai Józsefet, aki a magyarországi kommunizmus idején meggyilkolta Mészöly őrnagyot. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelenteit be. Must tárgyalta az ügyét másodfokon a királyfi többi, amely Banai büntetését tíz esztendei fegyházru emelte <fö' f ------0fo glalkozott. Externista vizsgák helxett biztosítsák a rendes maifar tanítóképzést! A felvételi vizsgán megfejelő tanítójelöltek elölt nyissák meg a pozsonyi magyar tanítóképző kapuit Borotvával vagdalta össze magát és gyermekét, majd kiugrott a kórház ablakán a tiszolci levélhordó asszony
