Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-20 / 215. (3546.) szám

r 8 ^TOGM-MAcAaR-TTTOnaft Hét évi fegyházra Ítélték egy ruszinszkói táncmulatság virtuskodó hősét, aki agyonlőtte legénytársát Beregszász, szeiptemíber 19, (Salját 'tu­dósítónk távirati jelentése,.). A 'beregszászi ke­rületi bíróságon bélien kezdődtek meg az es- küdlbíróság őszi cikluséinak tárgyalásai. Az első ügy Ozsebáuyi Iván kis rákód legény hűn- pere volt, akit báláit okozó súlyos testi sér­téssel vádolt az ügyészség- A nyár folyamién táncmulatság volt a falu­ban, amelyen Ozsebémics, a fa.lm „elteő legé­nye'- minden leányt felkért táncolni és leütés­sel fenyegette meg legénytársait, akik szemet mertek vetni az ő kiválásztot-tjaiira. A legé­nyek nem hagyták magukat, ók is táncra kér­ték a falu szépeit, miire Ozseháinics bosszút forralt ellenük. Eltávozott a láudhelyiségiből és kint. a sötét uecán várt a hazatérő legé­nyekre- Csakhamar egy öttagú legén véső port érkezett. Ozseháinics élöugrott rejtekhelyéről és furkósbotjával hadonászva a legényekre tá­madt. A puszta kézzel védekező, meglepett le­! gényék nem tudták letfegyvereaaii dühöngő el- lenfelüket, aki vadul csapkodott közöttük (bob javai. Az egy ik ütés Rakusineo Iván lejét érte oly erővel, hogy a legény eszméletlenül terült e] a földön. A lebukó emlbar láttára Ozsehánics leosillaipo- dott és abbahagyta a -verekedést.. A sebesült embert társai a kórháziba a kantáik szálliiani. de a szerencsétlen legény útközben kiszen­vedett. Az esküd tbirósági tárgyalásom Ozséhánics azzal védekezett, hogy önvédéleinből cseleke­dett, a kihallgatott legények azonban megcá­folták ezt- Az esküdtek verdiktje 'bűnösnek minősítette a gyilkos legényt és a bíróság ha­lál tokozó súlyos testű sértés miatt hét évi fegyházra Ítélte. Az elitéit ügyvédje semmi ségi panaszt adott be az ítélet- ellen. Gyújtogatás és e egy pohár viz megtagadása miatt egy ruszinszkói faluban Hat évi fegyházra Ítélték a bűnöst Beregszász, szeptember 19. (Saját tu­dósítónktól.) A rusiziinszkó'i Nagyceongván „a falu bolondja", Ivániska Iván. két évvel ez­előtt egy nyári napom beltért Iváinkó Met-ru portájára és egy „ital vizet" kért, A gazda ki­kelhette az ügyefogyott embert, mire Ivamiska bosszút forralt. Mikor leszállt az este, Ivánkó Metru udvarára lapozott és meggyujMta az istálló szalmatetőzetét. Csakhamar lángban állt az épület, a '.felriadt gazda berontott a.z égő istállóba, hogy kisza­badi ts a állatait. Az istálló közben összeomlott és maga alá temette a gazdát. Ivánkó Metru niagyueikézen kivánszorgott az 'égő (zsarátnokok közül, de pár nap múlva belehalt égési sebeibe. A csendőrök hamarosan éltfogták a gyujtoga- tót és a hosszúra nyúlt előkészítő eljárás után tegnap állították a beregszászi esküdtlbiróság elé- A 'tárgyálá'son Ivániska Iván beismerő vallomást- tett és a terhelő verdikt alapján a bíróság hét évi fegyházra ítélte. Ivániska megnyugodott az Ítéletben. — Nem kap pénzt Komárom városa közmun­kákra. Komáromi tudósítónk jelenti: Ismeretes Komárom súlyos anyagi helyzete, amely mellett a 2000 munkanélküli .problémája is nyomja a várost. A város még most is késedelmesen fizeti tisztvi­selőit s állandóan 2—3 hónap hátralékban van a kifizetésekkel. A napokban megtörtént-, hegy alig volt másfélezer korona a pénztárban, amikor tíz­ezer koronát kellett volna kifizetni a város sze­gény m/unkáeainak. Ctsizunazia és Ko üde lka fő­jegyző a natpokban ismét Prágában volt s végig­járták az összes mánisztériúrnőkat, hogy anyagi támogatást szerezzenek a városnak. A város több munkát tervezett: vágöhM-'épiltéet, a kikötő építé­sének továbbfejlesztését, a régi eirődmüvek lebon­tását, epre azonban éppúgy nincs pénz, mint kór­házi felszerelésére, népkonyhára, stíb. Annyi igé-1 retet kapott a város, hogy a szénszállítás megin­dulása. esetén a szén- és olaj átrakásának munká­ját Komárom fogja ka-pni kikötőjében, Viszont a komáromi hajógyár is munka nélkül van s a vá­ros most állami megrendelésekkel szeretne injek­ciókat adni a hajógyárnak, hogy legalább itt- fog­lalkozhasson néhány munkás a félidőben. xx 72 éves vagyok, 52 évesnek látszom, 32 évesnek érzem magam, mióta a Cl GÉL KA jódos gyógyvizet haszná­lom. — Letartóztatták egy saazi hitelszövetkezet igazgatóját. Saazból jelentik: A briixi kerületi bi- ság utasítására a rendőrség házkutatást tartott a „Patria" építési hitelszövetkezet irodáiban, lefog- taJlta. a- szövetkezet könyveit és a helyiségeket le­pecsételte. A szövetkezet vezetőjét, Henger igaz­gatót letartóztatták ée a bríjx.i kerületi bíróság fogházába szállították. A vizsgálat tovább folyik a feltünéstkeltő ügyben. — Az Én Újságom. Modem Jancsi és Juliska. Bá­jos fénykép Az Én Újságom uj számának címlapján. Tábori Pál érdekes és izgalmas cserkégzregénye. Babadivat rovat. P. Á'brahám Ernő, Piroska néni, Fa­zekas Ernő, Molnár Mária meséi, sok vers, cikk, kép tarkítja az uj számol. Érdekes a német oldal.. A lap utolsó oldalán pedig az okos Szúrtos kutyá­ról szól a vers. Mutatványszámot szívesén küld a kiadóhivatal (Budapest,^!., Andrássy-ut 16.). Elő­fizetési ára Csehszlovákiában egy negyedévre 14 irwona, <=gyes :,ra<m ára 1 korona 20 fillér. — Halállal végződött a tiltott magzatelhajtás. Nyitrai műnk a társunk jelenti: A napokban vénmér- gezési tüntetek között meghalt a közeli Ghimee községbe® Pudh.ov'S>ziky Hona asszony. A 'haláleset gyanús körülményeire való tekintettel vltriendelték a holttestet felboneolását. melynek soTán megálla- pit-ást -nyert, hogy az asszony tiltott müitét áldoza­ta lett. A beavatkozás k övetkeztében vémvérgewée állott be, mely halált okozott. A csend őrség nyo­mozásit tett folyamatba annak megállapítása iránt, hogy ki követte -el a végzetes magzatelhaj­tást, — Ugyancsak magzatelhajtás gyanúja miatt letartóztatta a csendőrség Dilinké A'lojzia Naigyta- po-lcsányvidéki cligányasszonyt. Vele együtt le­tartóztatták Pavlovics Yenont is. alki a jelek sze­rint megkérte, a cágányasszomyt a, tiltott beavat- I kozásra. Mindkettőjüket a bírósági fogházba, szál- li tolták. xx A fogyasztóközönségnek a cipőjavitóinüJielyek beszüntetése elleni tiltakozása minden várakozást felülmúlt. A tíafa-müvék arra. számítottak, hogy a tiltakozást 14 nap alatt 5 millió ember irja, alá. Ezt a szá mot aznnban ni ár vasárnap felülmúlták az alá­írások. A tiltakozó iveket hétfőig 5,575.112 személy irta alá s ebhez a keddi napon további iklb. 500.000 aláírás járult. A Bála-müvek ezért az akciót 10 na­pos tartam után a mai napon beszüntetik. A kor­mányhoz benyújtandó petícióhoz 300.000 íven össze­gyűjtött aláírásokat 1200 kötetbe kötik, melyek 4 métermázsát nyomnak és egymásra rakva 36 méte­res oszlopot alkotnak. A nagy visszhang, mélyet az akció keltett, bebizonyította, hogy a Bafa-müvek nagykiterjedésü munkaközössége a köztársaság gaz­dasági és szociális életének elválaszthatatlan része. Vállalkozók, munkások, árusok, kereskedők és az összes szakmabeli iparosok tízezrei, valamint a fo­gyasztóközönség milliói egzisztenciális érdeküknek tartják a javítóműhelyek fenntartását, amit a drága­ság, a spekuláció és a munkanélküliség gátjának tekintenek. — A csehszlovák osztálysorsjáték mai húzásán a következő nyereményeket éorsorlták ki: 20.000 korona; 84 179 15.615. — 10.000 korona: 77.724 69.728 03.506 94.531. — 5000 korona: 32.613 28.274 98.053 <38.176 71.482 107.316 2715 43.535 88.744 20.572 18.794 104.348 65.295. — 2000 korona: 56.546 15.302 73.508 82.264 15.209 8394 70.781 2616 50.545 40.613 107.320 38.453 64.761 43.564 83.831 1449 86.999 08.502 53.262 83.061 66.374 101.603 106-319 83.278 70.(358 48.394 43.515 71.005 60.461 1424 1 05.788 48.878 20.078. — 1200 korona: 24.788 54.501 22.626 30.133 18.730 19.020 43.370 47.517 38.81 Ö 70.383 90.816 70.106 8874 7377 42.251 96.730 80.931 39.156 57.832 80.592 54.503 25.794 65.830 20.765 31.487 1474 73.248 19.021 87.510 3157 87.224 G65ÍÍ 68.574 96.263 95.027 80.890 62.576 81.656 102.220 32-267 62.802 44.460. 1894 •wp'teitíbetr 20, osíltőrtgk, SzmHÁz-Kön^yKabTüRA.. Chaplin uj filmjében kifigurázza Napóleont Éles francia támadás a nagy komikus elten a készülő film miatt Párte, szeptember 19. Emilío dél Ovo olasz író, Chaplin egyik 'legbizalmasabb barátja ée régi munkatársa hosezabb interjút adótt egy ■elterjedt párisi déli lapnak Chaplin készülő Na- poleondilm jéröl. — Hoeszu tanácskozás után — végleg meg­állapodtam Chaplinnel a film szűzeéjében. A film cselekménye a briennei katonai iskolában kezdődik. Napóleon nagy jövőről álmodozik, de a legjobb barátja, aki állandóan ugratja, elcsüggeszti. „Nézd, Bonaparte, elismerem, hogy van tehetséged a katonai pályához, de eohasem fogod semmire sem vinni. Külső meg­jelenésed miatt is, modorod miatt is mindig ne­vetséges színben fogsz majd föltűnni az embe­rek előtt." — Ez a motívum kíséri végig az uj Na-po- leon-filmet. A hadvezér bármit is csinál, mindig fülében cséng barátjának szigorú kritikája és csak arra gondol, hogy ne tegye magát nevet­ségessé. Amikor békét kellene adni a népeknek, erő­sebb lesz lelkében a becsvágy, mint a jóság s tovább folytatja a háborúskodást. Szent Helénán fejeződik be a film. A császár itt végre meg van elégedve önmavávál. „Igaz, hogy fogoly vagyok, de legalább senki sem tart nevetségesnek", — ismételgeti önmagának. Ekkor keresi fel őt régi barátja, aki most már nyugalmazott ezredes. Bocsánatot kér tőle: „Felség, tévedtem, amikor az ön jövőjét meg­jósoltam. Most már a világtörténelem tudja igazolni, hogy ön sohasem volt nevetséges éle­tében ... kivéve ... most Szent Ilonán." Napóleon mélységes keserűséggel veszi tudo­másul ezt az utoteó inzultust. Ez az interjú általános nagy felzúdulást keltett a francia sajtóban. A lapok élesen ki­keltek Chaplin ellen és megfenyegették, hogy ne merészelje Napóleont gúnyos formában aposztrofálni, mert különben egyik filmjét sem engedik a francia közönség elé. Azt Írják, hogy csak Bemard Sha-w-nak volna talán joga ilyen frivol formában színpadra, vinni a világtörténelem egyik legnagyobb hő­sének életét. — Nekünk, franciáknak jogunk van Napó­leont kifigurázni — igy fejeződik be az egyik cikk. — Élünk is ezzel a jogunkkal és a császár szelleme bizonyára, megbocsátja ezt nekünk. Idegennek azonban nem engedjük meg, hogy komikus figurát fessen történelmünk legna­gyobb alakjáról. A Magyar Színház és a Belvárosi Színház bemutatójává megindult a budapesti színházi évad Budapest, szeptember 19. Paul Schurek osztrák író „Strassenmusik" ciniü darabjával nyitotta meg kapuit a Magyar Színház. Ez a darab Becsben kétszázszor ment és még ma is műsoron van. Hogy Budapesten is olyan diadalmas lesz-e ennek a nagyvárosi életkép­nek a pályafutása, mint amilyen Becsben és ezt megelőzően Hamburgban és Boroszlóban volt, azt nem tudom. De erősen kételkedem benne. Nem mintha Schurek darabja rossz tvolna. Igen sok kedves, megható, mulatságos és emberi jelenet váltakozik benne, nagy­szerűen is játszák a Magyar Színházban, de a darab magyar átdolgozása — Vaszary Já­nos kitűnő munkája — nem tudja érzékel­tetni azt. ami a lényege: a couleur local-t. Ebből az életképből — a magyarban „Muzsi­kusok" a cime — itt Budapesten hiányzik a — lerebenfeldi dialektus. Vaszary a Franz- stadtba — a Ferencvárosba — helyezte át a cselekményt, próbálta magyar, illetően buda­pesti földbe átültetni, ez azonban nem sike­rült. mert nem is sikerülhetett, hiszen Buda­pesten nincsen — franzstadti dialektus. Itt van egy csibésznyelv, amelyet csak kevesen beszélnek és amelyet kévésén értenek és él­veznek; Budapesten a darab muzsikus-alak­jai is ismeretlenek, mert itt nem szakszofon, hegedű és harmonika az „udvari zeue", ha­nem a cigánypurdé hegedűje vagy a verkli. De azért a darab menüi fog és lesz is publi­kuma. Csak nem lesz az az átütő sikere, ame­lyet a vérniesebb emberek vártak tőle. Mert ami a darabban történik, az couléur local nélkül is érdekes, mert alapjában ivévé igaz és becsületes dolog. Talán legjobban úgy fe­jezhető ki az életkép tendenciája, hogy a kincs, a gazdagság nem egyben a béke és a boldogság is. Sőt. Három földhözragadt, sze­gény uccai muzsikus és egy fiatal leáuy él együtt a külváros egy kis lakásában. Sze­gények. rongyosak, bohémék, boldogok, sze­retik az életet, amely oly keveset nyújt nekik és imádják a muzsikát, amely a kenyerük. Egy este az egyik hrilliáue nyakéket talál. Ez a váratlanul hozzájuk került kincs, amely­nek erédetét nem kutatják, egyszeriben fel­forgatja az életüket. A fiatal szakszofonosban nagyrátörő tervek és vakmerő álmok kelnek életre, elkergeti magától hűséges kedvesét és más leányt keres, a szegényes hajlékba beköltözik a békétlenség, a féltékenység ör­döge és már-már végső szakításra kerül a dolog a három jóbarát ée a szerelmesek kö­zött, amikor a leány — tudomást szerezve a nyakékről — az ékszert eljuttatja a — rend­őrséghez és ezzel helyrebillenti a felborult lelki egyensúlyt. A kis társaság megmarad a maga nyomorult szegénységében, de a maga gazdag, színes, könnyelmű boldogságában és együttérzésében is. És a muzsikusok vidáman muzsikálnak tovább ... A Magyar Színház, mint már említettem, elsőrangú előadásban hozta színre Schurek darabját. Olyan triót állított színpadra, amelyre büszke lehet Európa bármelyik színháza. Rátkai Márton, Gózon Gyula és Pá- ger Aulai személyesíti meg a három muzsi­kust. Mindegyik ragyogó a maga helyén, de az előadás hőse mégis Gózon Gyula, aki az iszákos harmonikás figuráját az őshumor de­rűs, napsütötte tájain és a dráma fenséges sziklaormain egyforma biztonsággal vezeti át. A harmadik felvonásban az életről elmondott előadása nyomán percekig zúgott és tombolt, a taps. Olyan lenyűgöző egyszerűséggel, annyi szívvel és erővel csattant fel ajkán a szó, hogy utána a nézőtér tombolva ünne­pelte ezt a nagyszerű művészt és embert.. A két női szerep Dayka Margitban és Lengyel Giziben talált művészi tolmácsolóra, inig Kö- peczi Boócz Lajos egy orgazda kis szerepé­ből formált kabinet alakítást. A darab rendezésére Barnay Pált, az ide­gembe szakadt színigazgatót kérte fel a szín­ház. ö rendezte a darab boroszlói és bécsi előadását is. Sok finom részletet, derűs meg­látást, mulatságos fintort és jellemző mozdu­latot varázsolt a színpadra és szép és jó, sőt művészi munkát végzett. De — egészen sze­rényen — mégis csak megkockáztatom azt a megjegyzést, hogy egy színház, amelynek ren­delkezésére áll Hevesi Sándor és egy ország, amelyben olyan drámai rendezők vannak, mint Vaszary János, Horváth Árpád, Tárnái Ernő, SiklósSy Pál és mások, — talán még­sem szorul reá rendező-importra. Hacsak a comleur local miatt nem. De bál ezt Barnay sem tudta megcsinálui. * v * A Belvárosi Színházban Ligéti Erzsébet „Oroszlán" ciifoü vígja tékát, mutatták be. A bemutatót a színészi képességében megbán­tott iszerző körül támadt bonyodalom előzte meg. Ha Ligeti Erzsébet a darabjában tudott volna akkora bonyodalmat teremteni, amesjg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom