Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-20 / 215. (3546.) szám

Xm. évf. 215. (3546) szám • Csütörtök ® 1934 szeptember 20 szám » Csütörtök * 1934 szeptember 20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. ■gyei szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská uliee 12, II. emelet O Kiadóhivatal: Prága II., Panská uliee 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. ® ti SÜRGÖNYÖM HÍRLAP, PRAHA, Varsói rejtélyek, belgrádi kombinációk (sg>) Prága, sz/eiptemfber 19. Lemgyelorszóig uj stilust kezdeményez az európai politikáiban: a kétoldali szerződések sti tusát. A varsói hivatalos lap vezércikke ma párhuzamot von a népszövetségi általános paktumok rendszere és a német-lengyel vagy az olasz-lengyel kétoldalú szerződések elő­nyei között s nyitom lándzsát tör az utóbbi mellett. Azt mondja, az általános szerződések bonyolultak, gyengék, nehezen megköthetők. A Kellog-paktum példája mutatja, mennyire papirosiizü egy olyan általános megállapodás, amely nem közvetlenül államtól államhoz szól, nem intézi el külön-ikülön az országok között létező egyéni ellentéteket, hanem az általános sémáiból indul ki s az individuális nehézsé­gekkel nem törődve egy felsőhbrendü eszme jegyéiben akar gyakorlati eredményeket elér­ni A népszövetség tagjai vidáman háborús­kodnak Délamemkálban, ami lehetetlen volna, ha — tegyük fel — Paraguayi és Bolíviát nem az általános népszövetségi paktum, ha­nem közvetlen Peraguay-boliviai megállapo­dás fűzné egymáshoz. Soha a német kisebb­ségek ügy© nem kerüli rendbe Lengyelország­ban, ha mim* közvetlen megegyezés Varsó és Berlin között. Férfiasán és egyenesen kell eb Intézni á nehézségeket, nem egy hideg nem­zetközi bíróság fóruma előtt, ahol minden íté­let, bármit mond is ki, elégedetlenséget szüli a felek mindegyikénél. Mi is azon a véleményen vagyunk, Ihogy el­lentéteket csak a közvetlen megegyezés kü­szöbölhet ki, nem egy jogi formula vagy egy merev és a procedúrák útvesztőjébe belega­balyodott intézmény, mint a birtokon belül lévők érdiékeit védő népszövetség. De most nem erről kivárnunk 'beszélni. Bennünket a lengyel magatartás következményei érdekel­nek. Emlékezetes, hogy Japán kilépését a népszövetségből a tokiói külügyminisztérium nyilatkozata előzte meg,' amély a közvetlen japán-kinai tárgyalás előnyéről, a genfi közös 1Ó túrós hátáról és á be-nem-avatkozás elvé­ről szólt. Emlékezetes, hogy Németország ki­lépése előtt Hitler állást foglalt a közvetlen és országtól-országhoz irányuló (elsősorban egyenes német-francia) lefegyverzési tárgya­lások célszerűsége mellett és elitélte a.z álta­lános, dolgozni nem tudó konferencia zást. kongresszus-ósdit. Japán és Németország kilé­pését ugyanolyan elvi kampány előzte meg. mint amilyent most Lengyelország folytat. Rossz jelnek kell ezt tekinteni? Annak, hogy Varsó követi a német és a japán példát? Egyforma előjel még nem jelenti az egy­forma következményt. De a német sajtó már úgy ir, mintha Lengyelország elhagyta volna Géniét, ami bizonyára túlzás lesz. Két nagy an­gol lap, a Daily Express és a Daily Mail — mint tegnap jelentettük — ugyancsak a len­gyel kilépés lehetőségéről szól Az egyébként fölöttébb józan és óvatos angol külpolitikai ro­vatvezetők máris uj középeurópai katonai blokkot látnak keletkezőben: a német-lengyel- japán csoportosulást, amelyhez állítólag Ma­gyarország is csatlakozik, továbbá Bulgária és — Jugoszlávia. „Ez volna a világ legerősebb katonai szövetsége Napóleon óta“ — irja nagy komolyán a Daily Mail — „mert a németek, a lengyelek, a japánok, a magyarok, a bolgá­rok és a jugoszlávok harci értékét és szilaj katonai mentalitását senki kétségbe nem von­hatja. Katonanemzetek találkoznának, a világ legerősebb hadseregei vonulnának föl s e két­százharminc millió lakÓ6U biok senki előtt, nem lehetne elhanyagolható mennyiség/1 Mondanunk sem kell, hogy a szokatlan an­Genf, szeptember 19. Mini tegnapi szá­munkban jelentettük, Szovjetoroszország teg­nap elfoglalta helyét a népszövetségben, A plénum 39 igennel és 3 nemmel foglalt állást a szovjet meghívása mellett, mig hét állam delegátusa tartózkodott a szavazástól. Az ál­landó tanácstagságot 40 szavazattal szavazták meg Litvinovnak. Szovjetoroszország a nép- szövetség 58-ik tagja lett. Miután a szovjctdelegáciő elfoglalta a szá­mára kijelölt helyet és S&ndlér elnök néhány üdvözlő «zuval fogadta Litvinovot, az oiosz külügyi népbiztos szólásra emelkedett és megköszönte a barátságos fogadtatást. Első­nek Barthout és Benest üdvözölte, majd kije­lentette, hogy Szovjetoroszország uj állam, amelyet uj eszmék vezérelnek, Oroszország komolyan hisz a békében és azon a vélemé­nyen van, hogy a világháború volt az utolsó háború. Senkit sem akar arra kényszeríteni, hogy elfogadja a szovjetorosz ideológiát. A szovjetunióban sok szabad nép él és helyze­tük olyan jó, hogy nincs különbség kisebbség és többség között. Oroszország maga egy nép- szövetség. Litvinov kifejezte Oroszország haj­landóságát a nemzetközi együttműködésre és kijelentette, hogy hatásos eszközökre van szükség a béke biztosítására és a biztonság garantálására, A szerdai munka Géni, szeptember 19. A népszövetség plénuma néhány napig nem tart ülést, miután elintézte főfeladatát, a szovjet felvételét. Az eljövendő napokban a különböző bizottságok fognak dolgozni. A hatodik, a politikai bizott­ságban valamennyi delegáció képviselve van, úgyhogy annak munkája csaknem egyenlő a plénum munkájával. A népszövetségi tanács szerda délelőtti tit­kos ülésén a Saar-népszavazással összefüggő kisebb kérdésekkel foglalkozott. A legfelső goi kombináció inkább rémlátás, mint valóság. Abból a feltevésből indul ki, hogy az olasz- francia közeledés Jugoszláviát épugy elidege­níti a francia szövetségtől ée a németekhez ta­szítja, mint a francia-orosz közeledés tette a lengyelekkel. Belgrád épugy „közvetlen szer- ződést11 kötne szomszédaival, akikkel eddig rosszban élt, mint Varsó kötött a németekkel. Ha ugyanis Olaszország nyugaton felszabadul a francia nyomás alól, teljes erejével ráfeküd­het a keleti expanzióra, ami Jugoszlávia rová­sára megy. Parisnak pedig többet cr Róma szö­vetsége, mint Belgrádé, s az utóbbit elhanya­golná, épugy, mint a moszkvai szövetség ked­véért elhanyagolta Varsót. Jugoszlávia tehát folytatná már megkezdett németbarát polifi- l.á’át. amely gazdaságilag amúgy is a legtöbb 1 >t jelenti számára. A kombináció kétségtelenül logikus, de a bírák kiküldéséről és a népszavazási hivatal­nokok fizetéséről volt szó. Ugyanekkor a sza­vazási szervezet tagijainak imunitását is le­tárgyalták. . A népszövetségi tanács ezután nyilvános ülésén a felsősziléziai kisebbségek helyzeté­vel és a bolíviai és paraguayi fegyverszállítá­sokkal foglalkozott. Az érdeklődés középpontjában természete- sen a szerepét megkezdő szovjet delegáció áll. Litvinov először foglalja el az újonnan terem­tett tanácstagságot. Ugyanakkor bevonulnak Spanyolország, Csile és Törökország újonnan megválasztott tanácstagjai is. Lengyelország egyre élesebben Genf ellen fordul Varsó, szeptember 19, A lengj 1 távirati ügynökség jelenti: Szeptember 10-é®, Szovjet- oroszoirszág genfi megjelenésének előestéjén a lengyel kormány kezdeményezésére jegy­zékváltás történt a lengyel és a szovjet kor­mány között. A jegyzékben a két hatalom köl­csönösén megállapítja, hogy a szovjetuniónak a népszövetségbe való belépése után is a két ország viszonya teljes egészében a Varsó és Moszkva között kötött szerződéseken fog ala­pulni, a támadást kizáró szerződésen és a tá­madót defináló megállapodáson. A hivatalos Gazetta Poteka „Meghatározá­sok és megállápitások“ cimü vezércikkében a következőket irja: — Lengyelország jó szomszédi viszonyban él Szovjetoroszországgal és meg nem támadási Szerződést kötött vele, amikor a többi ország még idegenkedett Moszkvától. A közvetlen szomszédság régóta arra késztette Lengyelor­szágot, hogy jó viszonyban éljen a szovjettel. Nagy nyomatékkai közöljük azt a nézetünket, hogy minden további lépésnek a már elért eredmény konszolidálásából kell kiindullnia. Szovjetoroszország genfi szereplése lengyel vélemény szerint arra kényszeiritette a varsói kormányt, hogy megállapítsa, hogy a lengyel- orosz viszony a jövőben elsősorban a Moszkva és Varsó között létező kétoldali Szerződésen fog alapulni. — A mi véleményünk szerint ez a kétoldalú szerződés megfelelőbb alapja a jó szomszédi déli átcsoportosulás útjában óriási nehézségek állnak. Ámbár az északi átcsoportosulás: Len­gyelország- páífordulása azt látszik igazolni, hogy a meglepetések újabban nem tartoznak a ritkaságok közé. Varsó fc6 Belgrád az utóbbi időben feltűnő barátkozást mutat, a berlin- belgrádi jóviezony pedig régen ismeretes. Az orosz kérdésben Jugoszlávia felfogása elüt a csehszlovák és a román felfogástól s közeledik a lengyeléhez, a lengyel-jugoszláv autoritativ állana,Forma is sok hasonlóságot mutat, a ki­sebbség-politikai nézetek terén egyezik a két ország véleménye. Mindazonáltal Jugoszláviát sokkai erősebb és lényegesebb kötelékek fűzik a kisantantboz, semhogy a szakítás ma elkép­zelhető volna. A jövő ezen a téren Rómától Függ: ha Mussolini a Parissal való megegyezés után is agresszív arccal fordul Belgrád felé, akkor a jugosz'lávok elorientálódása Páristód viszonynak, mint a népszövetségi paktum. Kétoldali sUerzödésék mindig hatásosabbak és praktikusabbak, mint a-z általános paktu­mok. A népszövetség tagállamai között dúló háborúk bebizonyítják ezt. Amikor Lengyel- ország és Németoirs®ág egyformán tagja volt a népszövetségnek, a két ország viszonya nem javult meg. Ellenkezőleg, a népszövetség ki­sebbségi procedúrája lassú és ügyetlen mun­kájával elmérgesitette a helyzetet. A legtöbb nézeteltérést csak akkor sikerült kiküszöböl­ni, amikor a két hatalom a népszövetség he­lyett közvetlen tárgyalásba kezdett és köz­vetlenül szabályozta viszonyát. — A lengyel kormány kötelességének tartja megállapítani, hogy Szovjetoroszország genfi megjelenése után is kitart álláspontja mellett, amely előnyben részesíti a kétoldali szerződé­seket az általános szerződésekkel szemben. Páris Moszkva genfi szerepéről Páris, szeptember 19. A francia sajtó biza­lommal várja, hogy Oroszország hasznosan köz­re fog működni Európa békéjének megszerve­zésénél. A Petit Párisién szerint a béke utáni vágy volt az, ami Oroszországot és más álla­mokat Genfbe hozott. Számos delegátus, aki meghallgatta Litvinov keddi beszédét, megle­pődött a békés tartalom hallatára. Egyes dele­gátusok rebellisnek tartották Moszkva képvi­selőit és most láthatták, hogy erről szó sincsen. elképzelhető. De ha megváltoztatja adriai poli­tikáját, akkor megvalósul a földközi-tengeri Locarnó keleti része s Németország nem érhet el a varsóiakhoz hasonló eredményt Belgrád- ban. Az uj kombinációk felmerülése csak annyit mutat, hová vezethet a kétoldali, — nemzettől nemzethez ímenő, — uj szerződési rendszer, ame­lyet most Lengyelország szorgalmaz. Régi el­lenfeleket kibékit, különösen, ha közös belpo­litikai mentalitás van a szerződő országokban, e eltüntethet olyan haragcsirákat, amelyek népszövetségi kezelésben megoldhatni kí nok. De uj csoportosulásokat is eredményezhet, s ezért azok, akik biztonságát a genfi rendszer pillanatnyi állása a legjobban garantálja, húzódni fognak a kétoldali szerződések rend­szerétől, mert kiépített fölényük veszélyez­tetését látják benne. Éles lengyel kritika Genfrel Varsó többre becsüli a kétoldali szerződéseket, mint a népszövetségi paktumot A lengyel-orosz viszony további alakulása - Litvinov a tanácsban -- Saar-iigyek, kisebbségi problémák

Next

/
Oldalképek
Tartalom