Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-18 / 213. (3544.) szám

1934 szeptember 18, fceflfl. Ugrón Gábor gazdasági közeledést hirdet Ausztria, Magyarország és a kisantant között kára. Hiszen tudjuk, mi volt az egyetlen ok, amely a szovjetet Genfbe hozta, az egyetlen cél, amelynek érdekében leszelidült és sok mindent feláldozott. A nagy inditóok a biz­tonság problémája volt. Az, ami közel hozta Franciaországhoz, mert mindkét állam politikájának középpontjában áll. A szovjet ellenségekkel van körülvéve, lengyelek, né­metek, japánok leselkednek rá s a szovjet­polgár álmában még mindig kisért a kapita­lista hatalmak intervenciós háborújának réme. Időt nyerni, megerősödni, várni, amig kétszáz millió ember él orosz földön s mind meg van nevelve; várni, amig modern, ha­talmas és erős lesz Oroszország — ez a cél. Biztonságot ma semmi más nem nyújt Orosz­országnak, csak az, ha belép a népszövet­ségbe. Ha önként jelentkezik, magáévá teszi a francia politika biztonsági elveit, szövetke­zik mindenkivel, aki a status quot meg akarja őrizni s nem tűr fegyveres vagy békés változ­tatási törekvéseket. A szovjetnek tizenöt-husz évre van szüksége, ezt át akarja virrasztani Genfben. A népszövetségi hatalmak közül so­kan szívesen veszik az orosz belépést s a biz­tonság garantálására alapuló politikáját, — csak a szomszédok nem, amelyek érzik, hogy a tizenöt-húszéves és a Géniből pártfogolt békés szovjetfejlődés olyan hatalommá fej­lesztheti Oroszországot, amelynek nyomását határaik nem bírják többé el. így Finnország, így Lengyelország s nem csoda, ha az utóbbi veszélyt sejt s idegeskedik. Nagy küzdelem kezdődik Gemfbeu, Orosz­ország küzdelme érvényesüléséért és vezető- szerepéért. Nyugalomba megy Tabakovics Dusán, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója? Budapest, szeptember 17. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A Reggeli Új­ság jelentése szerint pénzügyi körökben mint befejezett tényt emlegetik, hogy Tabakovics Dusán, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója nem tér vissza már többizben meghosszabbí­tott szabadságáról, hanem legkésőbb ez év végén nyugalomba vonul. Utódjául a bank főtanácsosát, Reményi Schneller Lajost, a Községi Takarékpénztár vezérigazgatóját em­legetik. SZENT KONSTANCIA! KÁPOLNÁJA FÖLDE*^j (47) A bari esperest vivő négyesfogatol Berger adta kölcsön a mustrakollekcióból. A felvirá- gozott harangláb kis harangját váltott erővel kongatták a falu gyerekei. Még a kis Palika is ráncigálta a kötél végét. A faluban elszór­tan kiadott muszkák tüzoltósisakot, szekercét viseltek, úgy álltak sorfalat tisztelegve, mikor a baldachin alatt lépkedő, arany ruhás esperes a szomszéd plébánosokkal elment előttük. A prédikáció hosszú volt és szép; a pozsonyi vendégek Klári nénivel az élükön, egy-egy kis mosolygást rejtegettek el (de nem na­gyon), midőn a térben távol, de lélekben je­lenlevő pátronusról s még inkább, amikor a hitében és hitvesi hűségében Konstansát kö­vető, állhatatos életé-párjáról emlékezeti meg. A Akarna Sugárné és Juci együttes érdeme volt. Bár Pál apus is megtette a magáét, mert meglőtte a hozzávaló fogolypecsenyét. Hogy öreg szemeivel egy tálravalóval elvétette a dolgot s nagy suttyomban hat fiatal fácánt is hozott haza, nem vette neki zokon senki. Sőt, a jelenlevő főszolgabíró kétszer is vett belőle, minden kifogás nélkül. Hiszen már augusztus 15-ike volt a a vadászati törvényt meghoza­tala óta úgy magyarázta a magyar vadásztár­sadalom, hogy, ha a tilalom augusztus 15-éig tart: e napon már meg lehet a fácánt, nyulat lőni is ,enni is. A vendégek elfértek volna ugyan a Sugár­porta óriási ebédlőjében is, de a nagyobb ünnepélyesség kedvéért mégis a kertben, le­veles s/.in alatt terítettek. A légi cigány húzta s a kert kerítésénél összese reg-lett falu népe gyönyörködött a sok szítles lampion alatt nyüzsgő, ünnepi ruhás vendégseregben. A P á ír i s, szeptember 17. A Havas-iroda bu­dapesti tudósítója beszélget lést, folytatott Ug­rón Gábor országgyűlési (képviselővel a jelen­legi aktuális politikai kérdésekről. Uigron a nemzetközi sajtóiroda tudósitójáinak a kővet­kezőket mondotta: — Úgy vélem, hogy Magyarországnak meg kell ragadnia mindéin alkalmai:, hogy megerő­sítse a gazdasági kötelékeket a dunai államok között. Ez természetesen csak azzal a feltétel­lel történhetik, ha nem kívánják, hogy Ma­Prága, szeptember 17. A miniszterelnök pártjának lapja, a Venkov, vasárnapi szá­mában ingerült hangon kell ki a szakminisz­tériumok ama gyakorlata ellen, hogy a költ­ségvetés összmililásiáuál sokkal magasabb kia­dási tételeket inéiéványorzinak, mint. amilyen a bevétel, ennék következtében az 1935. évi költségvetés mai alakjában még erősen pasz- sziv. A Venkov értesülése szerint a jövő évi állami költségvetés az idei kere­tekben fog mozogni, mert további leszállí­tása már lehetetlen. Legfőbb ideje volna, hogy a magasabb téte­leket indítványozó urak erről a rossz szokás­ról tegyenek le, még ha abból az üzleti élv­ből is indulnak ki, hogy nagyobb igénylésből többet engedhetnek az alkunál. De az állampénztárral szemben nem lehet igy viselkedni s ezzel csak visszatartják a kormány és a nemzetgyűlés költségvetési munkálatait. Reméljük, hogy ez a rossz szo­kás a jövőben nem fog megismétlődni." A Venkov szerint a képviselöházat előre­láthatólag csak október második felében hívják össze. Addig az ideig tatarozni fogják a Rudolifiuu- mot és a klubházai A miniszteri szak értekezletek a mezőgazda­ság tehermentesitéisiéiiőr szóló törvényjavasla­—Il'il Ilii Ilii II H 11 !»■ IHhl II ■> mWIWIII IMII .IMII — I WIIHI Ilim j fé rfiak közül különösen Németh Bandi festeti I nagyon jól a békebeli honvéd-huszár díszben. | Hatalmas alakjával, ősz fejével, a nézők egy- í hangú véleménye szerint olyan volt, mint Kinizsi Pál. Fiatalos hévvel csapta a szelet Kata mamá­nak, aki maga is, ibolyasziii selyemruhájá- ban, mintha leadott volna vagy tiz-tizenöt évet az életkorából. — Alté Liebe rostét nicht! — rosszmájus- kodott. Klári néni, akinek aranyszőke haja szinte szagzott a friss festéktől. De biz a hűség nem tartott csak a vacsora végéig. Kinizsi Pál azután eltűnt Sugárral, a karcsai plébánossal s még egy-két idősebb úrral, be, a szobába. — Breviáriumot olvasni. — mondta — a harminckétlevelü bibliából! A nők közül határozottan Jucika volt a leg­szebb. Sötétzöld selyemruháját a bécsi varró­nő varrta. Elefántcsontszin csipkegallér kerí­tette szivalaku kivágását. Egyéb disz nem volt a ruháján, de éppen ez s a legújabb bécsi divat szerint nagyon simára fésült haja, | melynek csak a két halántékán volt egy-egy kis kunkorodó huncutkája, általánossá tette azt a vélemény1 Disztingvá-ltan elegáns. An­nak is kellett lennie. Körülvették az előkelők. De a fiatalság áttörte a kordont s a lady- patronesszt elvitték táncolni. Még a falubeli őssök fiai közül is bejöttek egynéhányan, hogy Sugárné engedőimével elvigyék Jucit egy fordulóra. Szemben, a Deutsch-korcs mában is húzta a cigány. De a táncosok hiányoztak; itt két leány táncolt összefogód zva, ott egy termetes, tűzöltósisakos muszka rugdalódzott esetlenül a csárdás muzsikájára, É's az éjszakába só­hajok szállottak, könnyek hullottak. Egy-egy szó, egy-egy név, amit az ünneplőbe öltözött, gyarország lemondjon követeléseiről, továbbá ha tiszteletben tartják a kisebbségi szerződé­seik rendelkezéseit, végüll, ha e tárgyalásokból teljesen kikapcsolják a politikai kéirdéseket. A francia-olasz közeledés megkönnyitenié Ausztria, Magyarország és a kisantant együtt­működését. Magyarországnak többé nem len­ne szüksége arra, hogy távoli piacokat keres­sen, hanem a szomszédainál szerezhetné be behozatali cikkeit. Ezzel kitűnő eszköz kinál- kózhatnék arra is, hogy megszilárdítsák a tói tárgyalják. A tavasszal kidolgozott javas­latot az időközben más államokban szorzott tapaszt adatokkal! egészítik ki. Ezen kívül tár­gyalják a tojgazdól kodás kiépítésére kiadan­dó szükségrendelelek tervezetét s készül az ásványolaj-gazdálkodási rendelet. „Tervbe van véve az ásványolaj monopó­lium bevezetése, mert a mai állapot tartha­tatlan s az állam pénzügyileg károsodik. A rendezéssel azonban a kőolaj f terményei­nek árai nem drágulnak meg. — Most készül továbbá a különféle gyárüze­mek tömeges fiókdé'tesidősét szabályozó kor­mányrendelet, mert e fiókok veszélyeztetik a kisiparosokat. Úgy vélik, hogy ebben az •eset­ben a fiókok létesítését engedélyihez kötik. A Venkov szerint az önkormányzatok pénz­ügyi szanálása kérdésében a kormány külö­nösen arról tárgyal, hogy miképpen tegye le­hetővé az önkortmóuyzati testül!eteknek a be­ruházási munkálatokat, amelyek gyakran azon akadnak meg, hogy a község beruházási munka költségének 5-10 százalékával sem rendelkezik s igy kölcsönt nem szerezhet. A Právo Uidu érte­sülése szerint a. kormány annak lehetőségét is mérlegeli, hogy ezt az 5 10 százalékot közvetlenül az állam nyújtsa. kendősfejü asszonyok belesusogtak a cigány- muzsikától hangos éjszakába, harcterek, te­metők, veszedelem, vér és halál — elválás és bánat, emlék, remény és kétségbeesés kép­zeteit elevenítették meg. Tíz óra tájban az ünnepi szobacicának ki­öltöztetett Borosa odament Jucihoz, aki éppen a szolgabiróval táncolt. — Téusasszony. a Palika sir! Nem lúd aludni a muzsikától. Mind azt bőgi: Küldjék haza a vendégeket! Palika aludni akar! Sugárné is küldte: — Eridj a gyerekhez! Altasd el. Én itt ma­radok. Vigyáznom keli, mert füstölög a zsin­dely a tetőn. Juci ijedten nézett a háztetőre. — Na, nem ott. De kártyáznak. Németh Bandi is köztük van! — De visszajöjjön ám, mihelyt alszik a gyerek! — kérte a szolgabiró. LX. Már NEM TALIZMÁN! De hát a Palika gurdinált, nyörrögött. 'Nem aludt el a világért sem, inig az anyja is le nem feküdt. Akkor elaludt rögtön, mikor odavette a karjába. Juci se bírta sokáig — az álom ragadós. A kétféle muzsika, a mula­tók lármája az álom szűrőjén át bizonytalan hang-chaosszá. zavaros dübörgéssé alakult át. Juci ment, Palikával a karján, éjszaka, isme­retlen, borzalmas vidéken. Körülötte tépett testű hullák, kuszáit drótakadályok, eldobott fegyverek. Messze zug, dörög, ordít a csata­zaj. Keres valakit, fájó bizonyossággal, hogy meg fogja találni. Meg fogja látni, még egy- zer, utoljára. Közben találkozik másokkal is; nini, hiszen ez Jani, egy idegen nővel. De ő gazgasági helyzetet Rözépeurópáhan, aminek a politikai helyzet csak előnyét látná. Hodza vitába száll Bethlen kisebbségpolitikai tételevei Prága, szeptember 17. A turóczszentuiár- toni szlovák akadémikusok szombaton este rendezett estélyén Hodzsa földművelésügyi miniszter beszédet mondott, melyben azt fej­tegette, hogy Szlovenszkó politikai, gazdasági és pszichológiai összekötő kapocs a történel­mi országok és Küzépeurópa között. Közép- európa keretébein lehetséges a szláv népek együttműködése. Mi hiszünk — úgymond — Középen répa. esrzméljéíbem. A fölmerülő nehéz­ségek, nevezetesen a Lengyelországgal való diszharmónia nem tartós jellegű. Sóikkal fontosabb akadály Magyarország és revízióra való törekvése. A szlovák politi­ka mindenkor egységes tiltakozás volt a rc- viziomizmus ellen, melynek folytán a ma­gyar politika kalandos utakra tévedt és a realitások felé vezető útra nem talált visz- s*a. Most fordulat van kilátásban. Bethlen volt magyar miniszterelnök nemi ré­giben kijelentette, hogy a magyar politiká­nak számítania kell azzal, hogy a békeszerző­dések s főleg a trianoni békeszerződés reví­ziója a távoli jövőlbe tolódik eb Ha Bethlen­nek ez a kijelentése egyszersmind a magyar kormány programja és a magyar nép meggyő­ződése is lesz, akkor e! lesznek háríthatok a Magyarország és Os eh Szlovákia, politikai és gazdasági köze­ledésének akadályai. Bethlen amellett a ki­sebbségi kérdést is érintette. Követelte, ho \ csehszlovákiai magyar kisebbségeknek olyan jogokat és életföl' tétel eket kell nyuj- tani. melyek biztosítják egzisztenciáját. Ál­lamunk — folytatta Hodzsa — jóval többet ad a kisebbségeknek, mint amennyit a bé­keszerződések megkívánnak és mint anicny- nyit Magyarország képes és akar adni. Ezért Bethlennek — úgymond — inkább az ajánlandó, hogy a magyarországi kisebbségek­kel törődjék. Csehszlovákia becsületesen törő­dik a maga kisebbségeivel, valószínűleg azért, mert mi a kisebbségi politikát nem a magyar kormányzati rendszertől tanultuk. A politikai pártok nemzeti szolidaritása élői fel tét ele és garanciája a csehszlovák függetlenségnek — fejezte be Hodzsa fejtegetéseit­csak keresi az igazit. Fáradt testét alig bírja vonszolni, Palika zsibbasztóan nehezedik a karjára. De csak megy — végtelen sokáig. Végre odaér a legnagyobb hul-lara-káshoz. Ott fekszik Ő. A szive táján szuronydöfés. Még a gyilkos fegyver is benne van. Átfúrta a tárcát, benne a hervadt ibolyacsokorral. — Persze, már nem használt. Mert már nem a szeretet adta, hanem a szerelem — ál­lapította meg olyan természetesen, ahogyan csak álomban lehet gondolkodni. A halott megtört szemei nyitva voltak. — Mit nézel úgy én rám? Én vártam, sziv- szakadva vártam, hogy Írj, de te nem írtál. Rossz vagy! — Hogy én vagyok a gyilkosod? Nem igaz! Magad voltál! Eljöttél hozzám, orvul- éjszaka! Ezért nem használt a talizmán! — Nem igaz! Nem a/, ingyen-kosztért, ér­tein haltál meg! Aztán jött sok-sok értelmetlen, össze-vissza álom. Nem is emlékezett az egészre, csak mikor egy hét múlva az újságban olvasta, hogy Müller százados, a tudja Isten hányadik Isonzo-csatában, augusztus 15-én, roham köz­tien elesett. LXI. MURI UTÁN. Másnap a kislucséi otthon a le/aj! mulat­ság- szomorú képét mutatta. A leveles-szili megfonnyadt, a lampionok rongyai kajlán lógtak az ágakon. A gyepet letaposták, a szo­bában is szemét és rendetlenség mindenütt, amit sápadtarcu, kiéjszakázott szemű cselé­dek iparkodtak eltakarítani. De a legkeservesebb képet Sugár Pali vágta. A csöndesben alaposan megkopasz- tottá'k. r (Folytatjuk.) Csak október második felében hívják össze a képviseloházat a költtégvetét tárgyalására Az ásványolalmonopólium terve a miniszterek tárgyalásainak programján ■ • • A községi beruházások lehetővé tétele államsegéllyel RMS' 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom