Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-16 / 212. (3543.) szám

IEM taepteanibCf 16, ra»Am&p. 19 A házimunka beosztásáról A háztartási tizemben majdnem olyan fontos A helyes időbeosztás, mint a tervszerűen szabá­lyozott költségvetés. Bizonyos az is, hogy az Időbeosztás fontossága növekszik az anyagi eszközök csökkenésével. Ma, amikor nem egy középosztálybeli uriasszony egymaga végez minden házimunkát, legelső teendő a leegysze­rűsítés, racionalizálás, minden fölösleges moz dulat és erőfeszítés kikapcsolása. Ezt a célt szolgálja a kisebb térfogatú, simavonalu búto­rokkal berendezett, lakás, gáz- vagy viilanytiiz- pülyel felszerelt konyha s a ma még eléggé ki nem használt technikai segédeszközök szar?1- ta:;m válfaja Aki mindezeket a r-'form kát bevezeti ház­tartásába, máris rengeteg időt takarít meg. Air mindez nem elég. Okos háziasszony tervszerűen beosztja idá’ét, sohasem siót, mert a kapkodva végzett munka egy -észt tökel-'t.len, másrészt pedig kétszeres 'Töfeszltést igényel. . Éppec ezért jókor kel fel és munkaideje közé pihenő- perceket iktat, ame yek bőségesen kárpótolják *•„-!áldozott álmát, testileg, lelkileg fűíiditik. gyorsabb, tökelotisebb teljesítményre képe- si: ik Konkrét példa kapcsán időbeosztási tervet közlünk, amely azután szükség szerint módo­sítható. Olyan háztartásról szalunk, amelyben a háziasszony mosást kivéve maga végez minden munkát. Ilyen esetben, a család­tagok közül legelőször a háziasszony kel fel reggel félhétkor, öltözködésére harminc- negyven percet számítunk. Ez tökéletesen elegendő alapos tisztálkodásra, félöltözésre, piperézett arccal uriasszony úgysem végez házimunkát, öltözés uitán nyolc óráig azt a szobát takarítja ki, amelyet nem használtak alvásra, hogy a reggelit tiszta, jól szellőzött helyiségben fogyaszthassa el családja. Kí­vánatos volna, hogy minden lakásban legyen ilyen szoba. Egészen kis lakásban pótolhatja ezt csinosan berendezett konyha. Cipő- és ruhatisztítóét cseléd nélküli háznál a család minden felnőtt és nagyobbacska gyermek tagja maga végezze el, hogy ezzel tehermen­tesítsék a legtöbb munkát végző családanyát. A reggeliző tálcát célszerű előző este össze­készíteni, a tej- vagy teavizforralAs azután percek alatt elvégezhető. Reggelizésre fél­órát szánunk, félóra alatt elmossuk a reggeli edényt és a hálók elyiségben nyitott ablakhoz tek együtt sétálni? — Már többet nem megyek vele sehova — és megint elborul s lassan megindul az abla­kom felé. — Én már többet nem szólok hozzá... — Hát akkor mért nem ment a Miholával? —- kérdem. — Mert gyűlölöm a férfiakat — fakad ki erre. — Nem kell egy se. Egész nyáron rá nem néztem egyre se, csak a Ferivel jártam és most azt mondja nekem, hogy mégis csak egy lánynak az imponál, ha valaki mézet ken a kenyerére és hogy ő bizony ... teccik tudni, ezt biztos a Miholára gondolta, mert a mama Jobb szereti Miiholát, mert ő nyugdíjas. Állása van a sófőzdébe... És én erre mondtam: „na bizony, majd rimánkodok magának"... és erre szó nélkül otthagyott engem tegnap este ... ott hagyott a pádon egyedül... És ma se jött a templom elé és én csak álltam... és vártam... és egészen elázott a ruhám... és már csak akkor jöttem haza, mikor mindenki kijött a templomból és én már alig bírtam a sírást tartani... És zuhogott belőle a sző. Most egyszerre kinyílt ő is, mint egy csukott ablak s a résen át beláttam egy pillanatra leikének primitív kis kamrácskáiba. — Teooik tudni, hogy szerettem ón azt az embert?... Reggel, ahogy zörgött a vekker, még aludtam és már az ő neve volt a szá­mon ... És ha törülgettem a port délelőtt a villanyoknál, mindig úgy éreztem, hogy szi­vén üt az áram, mert teccik tudni, szerelő a Feri a villany telepen ... és mindig külön tisz­ta zsebkendőbe törültem a körtéket... És es­te ha imádkoztam, a feszületen Jézus Krisztus helyett az ő két szemét láttam rám nevetni... És első perctől kezdve igy szerettem... Most már ott áll szorosan az ablakom alatt 6 görcsösen gyűri ujjait az ablakpárkányon. — Teccik tudni, tavasszal, mikor megis­merkedtünk. mindjárt ahogy harmadszor sé­táltunk együtt, mondta nekem, hogy ő szeret engem. Ahogy ezt kimondta, olyan furcsa ér­zésem lett, hogy azt hittem, összeszaladnak a házak körülöttem és agyonnyomnak. A kémé­nyek mind srégen düledeztek össze-vissza és lárma vélt az uccákoin és autók dudáltak, meg szekerek zörögtek és össze-vissza kiabáltak újságosok és fagylalté* ok, de én nőm hal­rakjuk szellőzni a széjjelszedett ágyneműt. Kilenc órakor indul a háziasszony bevásárol­ni. Erre legrosszabb esetben is, amikor távol esik a bevásárlás helye, elegendő egy éra. Hazatérve, tiz órakor kerül sor a hálóhelyi­ség és fürdőszoba kitakarítására. Erre hozzá­vetőleg ugyancsak egy óra szükséges. Ha so­kára puhuiló ételt készítünk, úgy már takarí­tás közben feltesszük főni. A főzés kezdetének időpontja természetesen attól függ, hogy mi­kor kell az ebédet betálalni. Általában két- három fogásos polgári ebéd elkészítésére két órát számítunk, bár ez az idő, megfelelően; módosított étrenddel felére csökkenthető. Ha tehát két órakor kerül sor az ebédre, úgy tizenegytől tizenkét óráig egy óra szabad időnk van, amelyet a hét bizonyos napjaira beosztva ablak- és róznemütisztitásra, fehér- nemüjavitásra fordítunk. Ebéd utón esetleg félórát pihenünk, majd elvégezzük a mosoga­tást, konyhatakaritiást. Ezzel elkészülünk négy-félöt órára, kivételt képez a hétnek bi­zonyos napja, amikor a konyhában nagytaka­rítást végzünk. Mindezek után alaposan tisztálkodunk, át­öltözünk, miután a nap hátralevő részében már csak csekélyebb munkát kell végezni. Kisebb háztartásban vacsorafőzés és mosoga­tás együttvéve sem igényel több időt egy óráinál. Utolsó teendőinket, szellőzést, ágya­zást, reggeli tálca összekészitését közvetlenül lefekvés előtt végezzük el. Az elhízás és annak következményei Irta: Dr. Rrany György, karlsbadi fürdőorvos Egy tucat esztendeje foglalkozom már anyag­cseremegbetegedésekikel, évről évre sok száz bete­get figyelek meg és látom, mint fejlődnek ki ko­moly, nehezen befolyásolható, nem teljesen kigyó- gyiiható epebajok, gyomor- és bélmegbetegedések, cukorbaj és kös-zvény, ami részben elkerülhető volna, ha embertársaim többet és jobban ügyel­nének egészségükre akkor, amikor egészségük biz­tos tudatában gondtalanul esznek, isznak és mér­ték nélkül kihasználják az élet emez élvezeteit. E meggondolás készteti arra, hogy átlépjem azt a határt, ami eddig a tudományos szaklapokhoz és az orvosok előtt tartott előadásokhoz kötött és a széles nagy nyilvánosság elé lépjek e lap hasáb­jain. Felvilágosítás utján nagyon sokat tudnánk elérni és az évről évre elezaparodó és súlyos tüne­tekkel járó anyagcseremegbetegedések elszomorító statisztikáját egy türhetőbb fokra csökkenteni. A népszerű felvilágosítás elősegíti az orvos munká­ját, mert tanítja a közönséget a higiénikus élet­módra. Többet és jobban Ügyel az egyén magára és gyorsabban és elébb fordul majd orvoshoz, ha valamilyen kóros tünetet majd észlel. Számos anyagcsexemegbeteged'ésnek első meg­nyilvánulása az elhízás. Mi a normális súly? És mikor elhízott & szervezet? Nagy általánosságban 420—480 gram között van cm. magasság szerint az egyén rendes súlya, ami például azt jelenti, hogy lottóm őket, csak mindig eztet a hangot, ahogy mondta nekem: „Hiába, Vali ka, de sze­retem magát...“ És rimánkodott, hogy felel­jek valamit, azt gondodba hairagszok. De én csak nem tudtam beszólná, mert valami szo­rította a torkomat, hogy zúgott tőle a fülem és sírás meg nevetés volt bennem és imád­kozni szerettem volna ... Tessék elhinni, leg­jobb volna meghalni az embernek... És zokogásra lendült már a karja, hogy rá­borulva az ablakomon sírja él minden keser­vét. — Valika — fogtam meg a karját a levegő­ben — nézzen csak hátra, azt hiszem magát keresik. A sirásnak nekikészülve fordította kicsit hátra a fejét s a következő pillanatban úgy maradt, mint aki hirtelen megmerevedett. De csak a mozdulata. Mert az arcán ezer szín­ben és változatban szaladoztak az érzések­— A Feri — suttogta — visszajött... És a nyárnak minden ragyogása ott tündök­lőit az arcán... Majd hirtelen elszégyelte magát, közömbösre gyúrta a vonásait s lassú­ra fogva lépteit vonakodva indult a fiú felé a kapualjba. A többit neim láttam, mert egy 'boltív el­takarta őket. Elicsavargó hangfoszlányok suttogása csa­pódott csak felém: „Hát ezért?... Na látod... de máskor ... és soha ... és mindég...“ Aztán átsuhant Valika az udvaron, mint egy ragyogó bárányfelhő s pár perc múlva újból megjelent mongolba öltözötten, kalap­pal a karján. Szökellve indult a kapu felé. Hogy meglátott, egy percre még vdssza- libbent az ablakom alá. — Kezicsókolom — köszönt el fénylő sze­mekkel. — Teccik tudni csak azért volt teg­nap az egész, mert félt engem a szegénység­be hívni. Mert megint lehúztak a fizetéséiből. De máma még egyszer eljött megkérdezni, hogy azért akarok-e? És válaszként már repült is felé. Mintha ezüst hintán szállt volna a boldogság elébe. Üres lett az udvar. Fölnézek a háztetők fölé. Most veszem észre, hogy hatalmasan ragyog a nap. Tán újra kezdődik a nyár. é egy 170 cm. magas egyén cca 76M kgr. súlyú lehetne. Számos biztosító társaság magasabb súlyú egyéne­ket már visszautasít, mert általánosságban ismert, hogy kövér emberek élettartama korlátoltabb. Mi az oka az elhízásnak? És mi segiti elő az el­hízást? Az elhízásnak külső és belső oka van. Gyakran mindkét ok is szerepet játszik. A külső ok helytelen életkörülményeken, mértéktelen é6 rosszul összeállított hizlaló táplálékok elfogyasz­tásán alapszik. Az első ok bizonyos belső elválto­zása mirigyeknek a megbetegedése, amivel feltét­lenül orvoshoz kell fordulni. A külső okokat azon­ban, amelyeken a legtöbb elhízás alapszik, nagyon könnyen tudjuk magunk is befolyásolni. Éljünk és együnk helyesen! Ne azt együk, ami ízlik, hanem azt, ami hasznos szervezetünknek. Ezen helyes táplálkozásra akarok röviden rávilágítani, ameny- nyire ezt a cikk 'korlátolt terjedelme megengedi. Minden táplálék tápértékét kalóriákban szoktuk kifejezni. Három alapanyag van a táplálékban: fehérje, zsír és szénhidrát, egy gr. zsír 9.5, egy gr. fehérje 4, egy gr. szénhidrát 4.5 kalóriát tártál-' máz. Egy egészséges dolgozó embernek 24 óra alatt körülbelül 2300—2500 kalóriára van szüksé­ge. Aki többet fogyaszt, fölösleges hájat termel, ami szervezetében felszaporodva testét megterheli és a szervezet munkáját megnehezíti. Ne együnk tehát olyan ételeket, amelyek sók zsírt tartalmaz­nak, mert ezáltal sok fölös kalóriát viszünk be a szervezetünkbe. Zsiradék, vaj, zsíros hús tehát ki­küszöbölendő. Nem elég azonban a zsírt tartalma­zó ételek kiküszöbölése, hanem csökkentendő azon szénhidrátokat tartamazó tápanyagok fölvé­tele is, amelyek a szervezetben zsírrá alakulnak át, ilyenék a liszt, száraz hüvelyesek (bab, borsó, lenese), burgonya, cukor. E helyett az étrendünk­ben kevés kalóriát tartalmazó sovány hús, sok fő­zelék, nem túl édes gyümölcs szerepeljen. A hely­telen életkörülményeken is változtatni kell. A kö­vér ember lusta, keveset mozog, nem edzi testét. Fokozott figyelem fordítandó a napi rendszeresí­tett te6ti munkára. Necsak idénysportot folytas­sunk, de részesítsük előnyben a napi sétát, a reggeli tornát, a langyos lemosásokat, zuhanyo­zást, fürdőket. A diéta és a helyes életmód össze­állítása biztosítani fogja a kövér- és a kövérségre hajlamos ember fokozatos testsúly csők kenését Túl­zásokba azonban ne bocsátkozzunk, orvosunk megkérdezése nélkül ne használjunk semmiféle hirdetett avagy barátaink által ajánlott csodasze­reket, mert az ilyen készítmények a szervezetre káros pajzsmirigyet, jódos anyagokat tartalmaz­nak, gyakran erős hashajtók és felelőtlenül hasz­nálva csak súlyosbítják a helyzetet. Az elhízott ember minden egyes nemes szerve veszélyben forog. A szivet zsírpárna övezi, aminek következménye a szapora szivmüköd'és, ennek kö­vetkeztében a kövér egyén a legcsekélyebb meg­erőltetésnél nehezen lélegzik, elfullad. A vesék munkája, korlátozódik, a vizelet- kiválasztás csök­ken, ez fokozza a vérnyomást. A gyomor lassab­ban emészt, a belek izomzata ellanyhul, ami szék­rekedést idéz elő. A szervezet legelemibb munkáinak megnehezí­tése az anyagcsere, illetőleg a különböző szövet­nedvek tunyább működése az elindítója azon ba­jok kifejlődésének, melyek epe, máj, cukorbaj és köszvény alakjában jelentkeznek. E bajok már olyan tüneteket és kórképet okoznak, amelyek le­küzdése nem könnyű. Ezíért oly nagy fontosságú, hogy az elhízás ellen küzdjünk az említett egy­szerű eszközökkel még akkor, amikor ily könnyen megakadályozhatjuk az e mögött ólálkodó hajla­moknak betegségekké való kifejlődését. A HÉT LEGBOLDOGABB ÓRAJA A News Chronicle ezt a kérdést intézte olvasói­hoz: „Mi a hét legboldogabb órája?* Néhány fele­let: — Mikor a teheneket fejem hajnalban és hallga­tóin a madarak énekét. — Az utolsó nap utolsó órája, egy heti bánya­munka után. — Az az óra, mikor az ö levele megérkezik... — Az az óra, mikor elvégeztem a napi munkát és nézegetem a kirakatokban mindazt a sok szép dolgot, amit megvennék, ha gazdag volnék... G1 ÉRMÉK KOCSI Kegyetlenül tűzött a nap a zöldelő vetésre. Dél volt, fülledt csönd. Egy bevetetlen, nagy darab táblán két asszony dolgozott. Lassú ütemben emel­gették a nehéz kapát, görnyedt hátukról leritt a fáradság. Kemény volt a munka, homlokukon ki­virágzóit a szegényember gyöngye: a verejték. Ott, ahol az ugar találkozott a vetéssel gyerek­kocsi állt. Rugós, csipkés, finom városi portéka. Krómozott fémrészein el-elbotlott a napsugár és bosszúságában nagyokatszikrázott A selyemfüg­göny jótékony árnyékában pötömnyi gyerek fe­küdt. Piciny ökle szinte dacosan markolta a szL nes paplant, mintha álmában is meg akarna ka­paszkodni abba a darabka világba, mely fiatal életét környezte. A gyerekkocsi mellett, egy harmadik asszony feküdt. Talán a kisgyerek anyja volt. Éppen most ejthette ki kezéből a kapa nyelét, ott hever az is a közelben. Az asszony úgy terült el a földön, mint az agyoncsigázott, kimerült állat, mely le­rogy és többé nem mozdul. Fejkendője piroslott a zöld vetés aljában, mint valamely hirtelen ki­nyílott, óriási pipacs. Ez több volt pihenésnél. Izmos két karjával úgy ölelte a durva rögeket, mintha azt akarná kifejezni: Enyém vagy te föld és én a tied és semmi nem választja el tőled az én életemet. Kapáló asszonyok, mellettük szunnyadó kisgye­rek — megszokott látvány a mezőtjáró ember számára. Csakhogy rendesen nem csipkés párná­kon mosolyog a kis darab ember, hanem virág­illatos pázsit?^nyegen. Ott ébred, gögicsél és si­kít táplálék után. Aztán elindul. Utána totyog a nagyoknak s egy napon szinte észrevétlenül át­veszi apja fáradt kezéből az eke szarvát. Mert biztosan hü fia marad annak a földnek, melyen kisded korában álmodott . . . És az a másik gyermek, a ruganyos, kényeztető hintócskában? Elfelejti-e még, hogyan kocsikázott valamikor a barázdán? Megtalálja-e az utat visz- s z a f e lé, az eke szarvához, a becsületes, kemény parasztsorhoz, mely érdes tenyérrel, verejtékes homlokkal borai a kenyéradó rögökre? . . . Vagy elviszi őt is a nagyváros falai közé, elcsábltja-e földjéről — a kényelmes tolókocsi emléke? , . . FORQACH HANNA------o----­Mi t főzzünk? Heti étlap Hétfő. Ebéd.: Sárgaréipaleves, kelkáposztafőze­lék füstölt tarjával, omlós rácsos, tészta sárga.ba­rack-izzói. V a c s o ra: Csirkebeosinált, sárgáddaly- nye. Kedd. Ebéd: Húsleves, főtt marhahús zöldség­gel, gombás rizzsel és paradicsom mártással, túrós- palacsinta. Vacsora: Kaszinótojás, főtt kukori­ca. Szerda Ebéd: Burgonyaleves, borjudió egyben sütve kalarábéfőzelékkel, rizsfelfujt. Vacsora: Töltött paprika, görögdinnye. Csütörtök. Ebéd: Zöldbableves, párolt mariia- felsár 6árgaborsópűrével, piskótatekeros. Vacso- r a: Rakott kel, szőlő. Péntek. Ebéd: Halászlé, turósgombóc. Vacso- r a: Rántott karfiol, őszibarack. Szombat. Ebéd: Gombaleves, székelygulyás, mákos metélt. Vacsora: Bécsi szelet burgonya­pürével, szilva. Vasárnap. Ebéd: Karfdolpitréleves, velőspala­csinta, töltött csirke vegyes párolt gyümölccsel, almásrétes. Vacsora: Libamájpástétom, sajt, retek, szőlő. * Takarékos konyha Hétfő. Ebéd: Lebbencsleves, borjukaraj sárga­répafőzelékkel, ezálva. Vacsora: Burgonya.pa.p- rikás párizsival, körte. Kedd. Ebéd: Karalábéleves, eavanyutüdő gom­bóccal, görögdinnye. Vacsőn: Sajtosmetélt, al- mapüré. Szerda. Ebéd: Gulyásleves, ezilvásgombóc. V a- c s o r a: Paraj tükörtojással, sárgadinnye. Csütörtök. Ebéd: Paradicsomleves, töltöttká- poezta. Vacsora: Szerb rizses lecsó, körte. Péntek. E b éd: Tejfölös burgonyaleves, turós- tószta. Vacsora: Zöldbabfőzelék tükörtojással, szilva. SZOMBAT. Ebéd: Zöldborsóleves, borjnpörkölt galuskával és uborkasalátával. Vacsora: Virsli tormával, szőlő. Vasárnap. Ebéd: Húsleves májgaluskával, töl­tött borjuszegy burgonyaealátával, palacsinta íz­zel. Vacsora: Hideg fás iro zott a déli főtt bús­ból céklával, sárgadinnye.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom