Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-16 / 212. (3543.) szám

1984 Btéptem b-er 16, vasárnap. T>IíACAiyv\AG¥ARHlftíiAB 1J . KdZfiíAZDAiSAcr1 . Az át nem vett gabonára Is pénzt kell kapnia a gazdának A gabonamonopóliumról szóló rendelet 23 §-ánah 2-ik bekezdése kótelezi a Gabonatársa­ságot, hogy még az átvétel megtagadása esetén is megfelelő előleget adjon a termelőnek Prága, szeptember 15. Sziíovenszkóról és Kár­pátaljáról érkező fairek szeriint a Gabonatárea- 6ág egyes bizományosai megtagadták a hozzá­juk szállított gabona átvételét, mivel raktár­helyiségeik megteltek és a bevásárláshoz kellő anyagi eszközeik kimerültek. A Csehszlovák Gaibonatársaság hozzánk intézett levelében, amint arról tegnap beszámoltunk, cáfolja a ga- ;bonabevásár 1 ások terén mutatkozó fennakadás fairét. A cáfolat ellenére fölhívjuk a gazdák fi­gyelmét arra, hogy a gabonamonopóliuimról szóló kormányrendelet értelmében jogukban áll a Gabonatársaság számára fölajánlott termé­sük egy részének átvételét követelni, illetve mindenképpen előleget követelhetnek a Ga­bonatársaságtól. A g abonam onopóliumró 1 szóló k ormán yrende- 23. §-nak második bekezdése ugyanis a követ­kező rendkívül nagyjelentőségű rendelkezést tartalmazza: — Amennyiben a Csehszlovák Gabonatár­saság nem veszi át idejében a fölajánlott ga­bonát, illetve a gabonát csak részletekben veszi át, akkor a gazda kívánságára a Gabo­natársaság megfelelő előleget ad az át nem vett gabona vételárára s ezt az előleget áz átvétel alkalmával számolják el. Ez a nagyfontosságu rendelkezés kimondja, hogy a gazdának mindenképpen joga van pénz­re és a Csehszlovák Gabonatársaság köteles a termésre előleget adni. Ez az első ilyen törvényes rendelkezés. , A gabomamonopóliumróil szóló kormányrende­let 23. paragrafusa ugyanis kötelezi a Ga- bonatánsaságot arra, hogy a gazdának előleget adjon még akikor is, ha az árat nem veszi át. Ezt az előleget csak az átvétel során lőhet el­számolni és mindadig nem tarthat igényt a Gabonatársaság a előlegül adott összeg vissza­fizetésére, arnig a gazda gabonáját rém vet­te át. A másik módja a pénzszerzésnek a gaJbona- záiogjegyek intézményében áll. A gabonazálog­jegyek intézményét többi ében ismertettük s kö­zöltük, hogy minden gazda jogosult gabonazálogjegyek ki­állítására. A gabonazálogjegyek bankszempontból úgy­szólván azzal a jelentőséggel bírnak, minit a kereskedelmi váltók. A kereskedelmi váltókat kereskedelmi fizetési eszköznek nevezik, a ga­bona zálogjegyek joggal nevezhetők mezőgazda- sági fizetési eszközöknek. A gabonazálogjegye­ket a Csehszlovák Nemzeti Bank 4 százalékos kamat mellett reeszkoutálja. Nem mérséklik a szeszadót Alaptalanok a boradó emelésiről szóló hírek Prága, szeptember 15. Lap jelentések nyo­mán 'beszámoltunk arról a hírről, hogy az il­letékes tényezők elhatározták a szeszadó jelen­tős mérséklését. Ez a hirünk, amint azt bereg­szászi tudósitónk jelenti, nagy feltűnést keltett Kárpátalján, ahol a szőlőtermelők attól tarta­nak, hogy a kormány a szeszadó mérséklése által adódó bevételi csökkenést a boradó eme­lésével ellensúlyozza. Az érdekeltek körében mozgalom indult meg az iránt, hogy a kormány ne emelje a boradót. A szeszértékesitő vállalat ma közzétett jelen­téséből kitűnik, hogy a szeszadó mérsékléséről szóló hir nem felel meg a valóságnak. A szeszértékesitő vállalat ugyan azzal az indít­vánnyal járult a kormány elé, hogy a szeszfo­gyasztás emelése érdekében mérsékelje a szesz­adót, de a kormány illetékes tagjai közölték a szeszértékesitő vállalattal, hogy az áUamikncstár helyzete nem teszi lehetővé kívánságuk teljesítését s a szeszadó mérsék­léséről ezidőszerint nem lehet szó. Ezzel a szeszadó mérséklésének híréhez fűzött minden kombináció alapját vesztette. Május élőit aligha fekteti föl a Nemzeti Bank tervbevett hiteiiístálát Prága, szeptember 15. Tegnap jelentettük, hogy a Csehszlovák Nemzeti Bank listát készül felfektetni a 100.000 koronás összeget meghaladó hiteltételekről e a listákra fölveszik ügy az adósokat, mint e hi­telezőket. Az eredeti elgondolás szerint a listának fetőmag Peíenady csoda búza. Nemesített-pecenady búzánk az idei kritikus évben is min­denhol meghozta óriási bő termését. Kitűnt acélos, sikérdus, súlyos magyával, rozsdamentes, magas, megnemdülő szal­májával, fagy és rovar ellenállóságával, korai érésével. Megrendelhető: Pecenady Uradalomban, Pe?enady posta Velké-Kostolany. Stanica Leopoldov. Vételára: A monopol alapár és 25°/0 nemesitési felár. Az egységár üzletek tilalmáról szóló törvény szigorítását követelik a kereskedők Prága, szeptember 15. A cSehszlovákiai ke­reskedők központi tanácsa beadvánnyal for­dult a kereskedelemügyi minisztériumhoz. A be­advány arra kéri a kereskedelmi kormányt, hogy szigorítsa meg az egységárüzletek tilal­máról szóló törvény rendelkezéseit. A törvény P.rága, szeptember 15. A külföldi fizetési eszkö­zök és a külföldi értékek összeírásáról szóló kor­mányrendelet következtében szükségessé vált a kül­földi értékpapírok kereskedelmének szabályozása ifi. A prágai értéktőzsde elnöksége a pénzügymi­nisztériummal egyetértésben most irányelveket ha­tározott meg a külföldi értékpapírok kereskedel­mére. A me közzétett irányelvek szerint tilos az Alpine, az Union Européenne és a Steg- prioritásokkal való kereskedelem. Ezzel szem­ben továbbra is szabadkereskedelmi cikk marad a Horvát Cukor, a Jugobank és a* osztrák népszö­vetségi kölcsön csehszlovák tranche.a, valamint a délszláv és a török állami sorsjegy. A csehszlovákiai pénzintézetek szervezetének meg­bízottal tegnap a Csehszlovák Nemzeti Bank veze-. tőségével a hivatalosan nem jegyzett vaiutapapirok koreskedelmének kérdéséről tanácskoztak. Az ér­tekezleten kialakult álláspont ezerint a kormányren­ér tel méhen 1935 végén lejár az egységár üzletek létesítésének tilalmi ideje. A kereskedők azt kérik, hogy az egységárüzletek létesítését 1940-ig tiltsák meg. Továbbá arra kérik a ke­reskedelmi kormányt, tiltsa meg az egységár­üzleteknek, hogy azok élelmiszereket és fo­gyasztási cikkeket árusítsanak. delet értelmében tilos az osztrák Solo és a Caisse Commune értékek kereskedelme. A hivatalosan nem jegyzett valutaértékekben köten­dő üzletek tárgyában a csehszlovák Nemzeti Bank október 15-ig irányelveket fog közzétenni. Annyi bizonyos, hogy továbbra is szabad kereskedelmi cikkek maradnak azok az értékek, melyek Csehszlo­vákiával clearing-viszonyban levő balkáni államok­ból származnak. Szabadkereskedelmi cikk marad a csehszlovák dollárkölcsön és a csehszlovák fontkölcsön, vala­mint Prága város valutakölcsöne, Karlsbad valuta- kölcsöne és valamennyi Skod»-obligácló. Az öeszeirási, illetve bejelentési és fölajánlási kö­telezettségről szóló kormányrendelet rész,létkérdé­séi tárgyában a pénzügyminisztériumban tegnap újabb értekezlet volt, amelyen a Csehszlovák Nem­zeti Bank megbízottai is résztvettek. már 1935 február elsejére kellene elkészülnie. A jegyzék fölfektetése azonban nagy munkát jelent, miért is nem valószínű, hogy május 1. előtt elké­szülhessen. A prágai kamara a cfevizarendeletröl Prága, szeptember 15. A prágai kereskedelmi és iparkamara most tartott ülésén letárgyalta a külföl­di fizetési eszközök és külföldi értékek bejelentésé­ről szóló kormányrendeletet. A prágai kamara ér­tekezletén kialakult álláspont szerint a rendelet gyakorlati végrehajtása az érdekeltek számára nagy munkatöbbletet jelent. A rendelet ugyanis a többi között kimondja, hogy a val'Utatéfelek könyvelése előtt ki kell kérni a Nemzeti Bank jóváhagyását. Már ez a körülmény is erősen megnehezíti az ügyvitelt, A kereskedelmi vállalatok minden tételt beérkezésük sorrendjében könyvelnek el s ha egyes tételek könyvelésével vár­nék kell, akkor ügyvitelük bonyolulttá válik. Szinte elháríthatatlan akadályok várnak azokra a vállala­tokra, melyeknek külföldi fiókjaik vannak. A prá­gai kamara ezért arra kéri az illetékes tényezőket, hogy a valutayendelet rendelkezéseit egyszerűsítsék. □ A kárpátaljai jégkárosult szőlőbirtokosok segélye. Nagyszőllősi tudósítónk jelenti: A riagyszőllősi szőlőtermelő község elnöke tegnap felkereste Rozsypal országos elnököt, hogy in­formálja a szőlőbirtokosok kártalanítási ügyé­nek állásáról s kérte, hogy az országos hivatal a rendelkezésére álló alapból utaljon azonnal megfelelő gyorssegélyt a tönkretett szőlőbir­tokosoknak. Rozsypal országos elnök a hegyközségi el­nök kérésére a minisztérium által nyújtandó segélyre előlegül 150 koronát utalt katasztrá- 1-is holdanként a szőlősgazdáknak. Életbelépett a külföldi értékek kereskedelmi forgalmának aj rendje Meghatározták a burgonya irányárait Prága, szeptember 15. A csehszlovákiai bur- gonyaértékeeitő szervezet árbizottsága tegna­pi ülésén a következőképen határozta meg a burgonya irányárait: sárga burgonya 36—42, rózsaburgonya 32—35 korona. Fajburgonyáért minőség szerint nagyobb árat lehet számítani. Az árbizottság által meg­határozott burgonyaár franko vagon ab föl* adóállomás 100 kg-os mennyiségekre vonat­kozik. A burgonyaértékeeitők szervezete arra kéri a termelőket, hogy termésük értékesítése során tekintettel legyenek ezekre az irány­árakra. 4.6 millió pengővel aktív Magyarország külkereskedelmi forgalmának augusztusi mérlege Budapest, szeptember 15. Az augusztusi külkereskedelmi forgalom a Statisztikai Hiva­tal jelentése szerint 28.6 millió pengő értékű behozatallal és 33.2 millió pengő értékű kivi­tellel zárult. A mérleg tehát 4.6 millió pengő kiviteli fe­lesleget mutat. Tavaly augusztusban 26.6 millió pengő volt a behozatal és 34.7 millió pengő a kivitel, vagyis akkor a forgalom kiviteli feleslege 8.1 millió pengő volt. A mérleg aktivitása tehát valami­vel gyengült és pedig nemcsak a behozatal kétmilliós növekedése folytán, hanem azért is, mert a kivitel 1.5 millió pengővel alatta ma­radt a tavalyinak. Az augusztusi forgalom részletes adatai sze­rint a behozatalban tavalyhoz képest emelke­dett a fa, dohány, nyersbőr, kőszén, papír­anyag és gyapjú importja. Visszaesett viszont a behozatal nyers jutából, műhelyemből, nyers- pámutból és gyapjufonalból. A kivitel oldalán növekedést mutat a disznózsír, szalonna, gyap­jú és toll exportja, ellenben csökkent a kivitel tengeriből, rozsból, olajmagvakból, lisztből, bú­zából és lóból. Az év első nyolc hónapjának külkeres­kedelmi forgalma a következő: 225.6 millió pengő értékű behozatal és 247.7 millió pengő értékű kivitel. A mérleg aktívuma tehát 22.1 millió, pengő Tavaly ebben az időszakban a behozatal ér­téke még csak 196.1 millió pengő volt és a kivitel értéke 224.2 millió pengőt tett. A ki­viteli többlet tehát 28.1 millió pengőre rúgott. □ 30.000 q magyar kristálycukrot vásárolt AuszViá. Bécsiből jelentik: Az osztrák kormány 30.000 q magyar kristálycukor behozatalára en­gedélyt adott. □ Fa,{e.c''Kedelmi kongresszus lesz Bégben. Bécsiből jelentik: Október 25-től október 28-ig faikereskedél-mi kongresszus lesz az osztrák fő­városban. A kognresszuson csehszlovák, ma­gyar, délszláv, román, lengyel, svéd, finn, orosz és egyéb delegátusok vesznek részt. □ Október elsején kezdődik a pénzügyi Rls- antant^onferencia Bukarestben. Tegnap jelen­tettük, hogy a kiearit áiitállamok jegybankjai­nak vezetői Bukarestben konferenciát tarta­nak. A pór - "gyi kisantantkonferenci a október elsején kezdődik. □ A gabonazálogjegyek visszlcgzámitolási kamat­lábának csökkentését kívánja a kereskedelmi mi- raszter lapja. A Dostálek kereskedelmi miniszter­hez közelálló Lidové Listy Vrba Jan mérnök cik­két közli a gabonazálogjegyek reeszknotjánek kér­déséről. A cikkiró rámutat arra, hogy a csehszlovák Nemzeti Bank 4 százalékos reeszkont-kamatlába túlságosan magas. A newyorki Federal Réséivé Board 1 és fél, a londoni pénzintézetek 1 és még ennél is kisebb százalék mellett reeszk utálják a gabonazálogjegyeket. Az idézett lap abbeli kívánsá­gának ad kifejezést, hogy a csehszlovák Nemzeti Bank is szállítsa le a gabonazálogjegyek reeszkontá- lásának kamatlábát. □ Olaszország is csökkenti a búzaterületet. Rómából jelentik: Az olasz földmivelési mi­niszter felszólította a mezőgazdasági szerveze­teket, hassanak oda, hogy a gabona vetésterü­lete csökkenjen és e helyett a gazdák több gyümölcsöt, főzeléket és takarmánynövényt termeljenek. □ A Dunagőzhajó Társaság pénzügyei. Becsből jelentik: A Dunagőzhajózási Társaság és Kihitelező}, az állam és a Hitelintézet kö­zött tárgyalások folynak, amelyeknek célja, hogy tisztázzák a Dunagőzhajózási Társaság pénzügyi viszonyait és biztosítsák az osztrák lobogó alatt történő dunai járatok fenntartá­sát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom