Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-13 / 209. (3540.) szám

K‘31 azftptemiber 18, cagtiMttK. 3 Olaszország még nem tárgyal a kisantanttal Budapest, szetptearDber 12. (Budapestiezer- 'kesztőeégiimlk telefonjelentése.) A „Magyar- ország^' római szerkesztője jól tájékozott római helyen érdeklődött a francia-olasz tárgyalások­kal kapcsolatban felmerült kombinációkról és kérdéseire a következő tájékoztatást kapta: = Olaszország és Magyarország között, — mondotta a jól informált tájékoztató, — mint azt néhány nappal ezelőtt Mussolini maga is le­szögezte Bariban, — a legmelegebb baráti kap­csolatok állanak fenn. Semmi ok sincsen arra, hogy e mély és őszinte barátságban a legcseké­lyebb változás történjék. Arra a kérdésre, hogy folynak-e tárgyalások Olaszország és a kisantant között, információim alapján a leghatározottabban azt válaszolha­tom, hogy nem. Illetékes helyen mindenesetre a legnagyobb érdeklődéssel kisérik Benes és Ti- tulescu római útjáról szóló híreket, de értesü­léseink úgy szólnak, hogy hivatalosan még nem tudnak erről. A francia-olasz megbeszélésekkel kapcsola­tos kombinációkról az informátor kijelentette, hogy olasz diplomáciai körökben nem tudják megérteni, miért kell a jelenlegi megbeszélések­kel kapcsolatban olyan témákat felvetni, ame­lyeknek elvi része már elintézett dolog. Erre a leghatározottabb választ ismét Mussolini adta, az amikor az előbb említett kijelentést tette az olasz-magyar barátsággal kapcsolatban. Végül a csehszlovák közeledésről a lap in­formátora kijelentette, hogy Csehszlovákia a legutóbbi időben valóban bizonyos közeledést kezdeményezett a római paktumban való rész­vétel érdekében, de az ezzel kapcsolatban le­folytatott eszmecserék még nem értek el a hi­vatalos megbeszélések stádiumáig. Bethlen nyilatkozata Prága, szeptember 12. Jelentettük tegnap, hogy gróf Bethlen István volt magyar minisz­terelnök ujságnyilatkozatot tett a magyar ki­sebbségek kultúrájának hathatósabb megse­gítéséről. A csehszlovák sajtóiroda a követ­kezőkben ismerteti Bethlen megnyilatko­zását: — Gróf Bethlen volt magyar miniszterel­nök a 8 órai Újságban közzétett nyilatkozatá­ban állást foglal a magyar kisebbségeknek az utódállamokban való állítólagos elnyoma­tása ellen s amaz állítással szemben, hogy ö azt tanácsolta volna, hogy Magyarország mondjon le a revízióról. Bethlen azt mondja, hogy a lelegyverzett Magyarország nem tud védelmet nyújtani a szomszéd államokban I óig magyar kisebbségeknek s igy szerinte a ( A köztársasági elnök egészségi állapota Prága, szeptember 12. Dr. Maixner Adolf orvos és dr. Pelnar orvosprofesszor aláírá­sával, Lány, szeptember 11-i kelettel a követ­kező jelentés számol be a köztársasági elnök egészségi állapotáról: Hitler, az uj államfő, fogadja a diplomatákat Az első hivatalos hődolás -- Súlyos konfliktus Berlin és a wíirttembergi evangélikus egyház között Berlin, szeptember 12. Hitler, a német birodalom uj államfője hivatali minőségében szerdán délben fogadta először a berlini kö­vetségek vezetőit. Az elnöki palotát erős rend- ö rkülönitmények őrizték, amikor a diploma­ták fölvoniultaik. Sokhelyütt lovasrendőröket i lehetett látni. Az elnöki palota élők értjében óriási kampóskeresztes lobogót vontak föl. Az épületben is rendőröket helyeztek el. A rend­őrség ünnepélyes tisztelgéssel fogadta a di­plomatákat, akik 12 és fél egy között vonultak föl a palota előcsarnokába. Az ünnepélyes ak­tust sok ezer kiváncsi nézte végig. A nyugtalan Saar-vidék Saarbrückeo, szeptember 12. Tegnap 30 személy, valamennyi a nemzeti szocialista német front tagja, benyomult a saar-vidéki fémmunkások szervezetének helyiségébe és szétdulta a hivatal belső berendezését. Mint ismeretes Piek, a saarvidéki fémmunkások elnöke, a keresztény szakszervezetek mont- reauxi kongresszusán hevesen megtámadta a német kormányzatot. A német front hívei most bosszút akartak állni. A saar-vidéki rendőrség elkergette a tüntetőket és lepecsé­telte a szakszervezet helyiségeit. Szünetben vannak az egyházi autonómiák Berlin, szeptember 12. Jager dr., a német birodalmi egyház birodalmi gondon ka Walzer berlini főtanácsost kinevezte a wíirttembergi evangélikus egyház birodalmi biztosává. Ez- zel Wurm wíirttembergi evangélikus püspököt megfosztotta legjelentősebb autonóm jogaitól. Az evangélikus egyház központi vezetőségé­nek szemmel láthatóan az a célja, hogy az egyes autonóm egyházakat központosítsa. A wíirttembergi evangélikus egyház önállóságá­nak megszűnésével a délnémet egyházak tel­jesen Berlin főn hatósága alá kerültek. Jager azzal indokolja eljárását, hogy a würtembergi egyház a megállapodás ellenére hosszabb idő óla nem folyósítja illetékeit a központi egy­háznak és igy kénytelen volt a birodalmi biz­tost kinevezni. A württembergi protestánsokat Berlin eljárása rendkívül fölháboritotta ée hir szerint nagy tiltakozás készül Berlin jogfosztó eljárása ellen. A nuncius és Hitler a béke biztosításáról Berlin, szeptember 12. A diplomáciai fo­gadtatáson ötven Berlinben akreditált külföldi nagykövet, követ és ügyvivő vett részt. A fo­gadtatás az elnöki palota nagytermében folyt le. Orsenigo apostoli nuncius, a diplomáciai tes­tület doyenje francianyelvü beszédében tol­mácsolta a diplomáciai testület jókívánságait. G e n f, szeptember 12. A népszövetség ma csak bizottági üléseket tartott. A politikai bi­zottságokban élénk vita fejlődőt ki a politikai emigránsok kérdésében. A román delegátus hosszú jelentésben vázolta az emigránsok sor­sát s megállapította, hogy ma a világon több mint egymillió különféle emigráns él. A spa­nyol, a kinai és a lengyel delegátus ezután rá­mutatott arra a katasztrófáiig helyzetre, amely­ben a Kínába és Mandzsúriába menekült orosz asszonyok élnek. A lengyel delegátus beszéde a szenzáció erejével hatott, mert kijelentette, hogy a népszövetség néhány tagállama és olyan államok, amelyek a népszövetség tagjai akar­nak lenni (itt Oroszországra célzott) lakossá­guk egy részét embertelen bánásmódban részé- siti . A keleti paktum vitája Páris, szeptember 12. A francia lapok még mindig renkiv ül sokat foglalkoznak a keleti paktuimteirv kérdéséivel és a német el­utasítással. A Petit Journal szerint a keleti paktumhoz fűzött német kommentár úgy van megfogalmazva, hogy elősegítse a német fegyverkezési egyenrangúság elérését. A lap szerint kizárólag Lengyelországtól függ, vaj­Hangsulyozta, hogy ugyanúgy reménykedik a kölcsönös együttműködésben, mint már leg­utóbb kifejezte. A diplomáciai testület boldo­gan vette tudomásul, hogy Németország a bé­ke hathatós támasza akar lenni, mint azt a Führer gyakran említette. Hitler válaszában megköszönte a jókívánságokat s ismét leszö­gezte, hogy politikájának egyetlen iránya a vi­lág békéjét megóvni. A külföldi államok kép­viselői előtt ismét ünnepélyesen hangsúlyozta, hogy Németország politikájának célja ez. Csak békében fejlődhetik uj élet és tüntethetők el a háború súlyos következményei. jón a keleti paktum megvalósul-e vagy sem. A német váltasz erőre várható volt és nem fon­tos. A világ közvéleménye most kíváncsian várja Lengyelország elhatározását. Az Excelsior szerint a német válasz már he­tekig készen volt és Koester párisi német nagykövet már audienciát is kért Barthou külügyminisztertől, hogy átnyújtsa a berlini jegyzéket. Berlin telefonparanccsal az utolsó pillanatban elhalasztotta látogatását. Német­ország a népszövetségi közgyűlés megnyitá­sáig vár válaszával, hogy igy pánikot és bi­zonytalanságot keltsen a delegátusok között. Schuschnigg a francia pénzügyminiszterrel tárgyal G e n f, szeptember 12. Germain Martin francia pénzügyminiszter tegnap hos«®antar- tóan tárgyalt Schuschnigg osztrák kancellár­ral az 1923-as osztrák nemzetközi kölcsön kon­vertálása ügyéiben. A francia pénzügyminisz­ter szerdán délelőtt visszautazott Páriába, Mint ismeretes, a köztársasági elnököt má­jus második felében látási zavar sújtotta, amit — mint akkor látszott — a bal szem rece­hártyájának külső felső szakaszán érgörcsök okoztak. A betegség további lefolyása aáatt, amely négy héten belül nagyon megjavult, megállapittatott, hogy annak okai a rece­hártya említett vidékén végződő apró erecs- kéknek a magas kornak megfelelő funkciós elváltozásai. Julius közepéig a látás nagyon megjavult. A látási tájékozódási képesség je­lentősen emelkedett, de oly tünetek jelentkez­tek, hogy hasonló változások, mint a rece­hártyán, az agy bal féltekéjének kéregrészét tápláló véredények végső ágacskáiban is mu­tatkoznak. A tünetek fokozódtak,., mig. végül, a folyamat a jobb kéz ujjainak mozgáskorlá­tozásában jelentkezett a jobb kar és a váll- izomcsoport mozgási képességének megtar­tása mellett. Nyilvánvaló, hogy az agyvér- edények fiziológiai változásai az agykéregnek csak egészen korlátolt területét érintették, ne­vezetesen a jobb kéz idegközpontját. Azok a tünetek, amelyek hasonló elváltozásokat iga­zoltak ez elhatárolt terület környékén, au­gusztus közepe táján ugyan gyengén három­szor jelentkeztek, de ismét elmúltak, nyilván­valóan mint másodlagos jelenségek. Életet veszélyeztető kóros elváltozások a betegség egész ideje alatt nem mutatkoztak. Az érte­lem képességei nem szenvedtek; a test álta­lános állapota s külső színe jó. Alvá6 és étvágy jó, a napi egy-kétszeri kikocsizás a közeli er­dőkben megadja a szükséges felüdülést. Ruszinszkó autonómiájának ügye a kisebbségi kongresszuson Prága, szeptember 12. Az európai nem­zeti kisebbségek legutóbbi Bernben tartott ülésén, mint utólag értesülünk Bródy Endre képviselő, a ruszin autonóm szövetség kép­viselője is megjelent s tartalmas beszéddel hivtá fel e nemzetközi fórum figyelmét Ru­szinszkó autonómiájának kérdésére. — A nagy orosz nemzetnek egy kis töredéke va­gyunk — mondotta egyebek közt Bródy kép­viselő — s meg vagyunk győződve, hogy a világbéke érdekében való, ha a kis nemze­tek Ugyanúgy védve vannak, mint a nagyok. A szónok különösen a népszövetségi pana­szok elintézésének módját kifogásolja, amely eljárás mellett a panaszos kisebbségnek so­hasem adnak igazat. Bródy beszédének be­fejezésében azt fejtegette, hogy a csehszlová­kiai ruszinok legfőbb panasza az. hogy a kormány már tizenhatodik éve halogatja az autonómia életrehivását. Bródy képviselő Bernből Gcnfbe utazott, ahol a nemzetek szövetségének bizottsági ülései után felkereste H. R. G. Rostingot. a kisebbségi osztály igazgatóját s részletesen informálta Ruszinszkó helyzetéről. A lengyel delegátus feltűnő oroszellenes kirohanása a népszövetség politikai bizottságában magyar kormánynak a népszövetség előtt meg kellene világítania a mai helyzetet, amely állítólag még jobban kiélesitheti Kö- zépeurópában az ellentéteket. E kérdésekben való lényeges változások nélkül — mondja Bethlen nyilatkozata végén _ nem teremt­he tő jó, elviselhető és normális viszony Ma­gyarország és szomszédai között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom