Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)
1934-09-11 / 207. (3538.) szám
1 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több. Egyes szám ára 1.20 K{, vasárnap 2.— KE. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., P a i\ s k á ulieel2, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága U., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON; 303-11. •• SÜRGÖNYCIM HIRIRP PRflHfl, MEGNYITÁS GENFBEN (sp) Prága, szeptember 10. Két-hároim évvel ezelőtt hangoztatta először Mussolini, hogy a népszövetséget át 'kell alakítani A genfi szervezet súlyos válságba jutott és egymásután érték a. kudarcok a világpolitika színpadán. Sokan voltak, akik ellenezték az átépítést és kitartottak az eddigi formák mellett. Lényeges és hangos elvi jelentőségű változtatásokra tényleg nem került sor, de ha végig tekintünk azon a gyülekezeten, amely ma délelőtt megkezdte munkáját, megáll api thatjuk, hogy az átalakulás mégis megtörtént, anélkül, hogy tudatos és rendszeres ilett volna. A mai gyülekezet lényegesen különbözik a háromnégy év előttiektől. Nemcsak azért, mert a tanács legfontosabb tagjai kicserélődtek, hanem azért is, mert lényegesen megváltozott a Lac Lérnan partján uralkodó szellem. Japán és Németország nem szerepelnek a. jelenlévők listáján, ellenben erélyesen dörömböl a kapun Szovjet-orosz ország. A szovjet fölvételének ellenzéke szemmel!áthatóan beadta derekát és a francia terv mind'en vonalon diadalmaskodott. A változásnak két fontos momentuma van. Az első az, hogy a népszövetség a különböző nézetek és politikai ellentétek ütközőpontja helyett olyan szervezetté vált, amelynek politikai iránya egységes. Ez az irány, mint tudjuk, azonos a francia politika irányával. Akinek nem tetszett az a felfogás, amelyet Paris vall az európai dolgokban, kivonult Géniből, az pedig (elsősorban Oroszország), amely magáévá tette a francia felfogásokat, ünnepélyesen bevonulhat a népszövetségbe. Ritkán uralkodott oly egyöntetűség a delegátusok között, mint most, amit egyrészt a népszövetség sikerének, másrészt azonban lappangó veszedelemnek is rninő- sithetünik. mert a kirekesztett erők a népszövetségen kivü1! könnyen megszervezkedketnek és szembefordúlhatnak vele. A második momentum örvendetesebb az elsőnél. Az évtizedes pepecselő munka után Gewf végre az eddigieknél nagyobb komolysággal és alapossággal lát hozzá az égető problémák elintézéséhez. Nem csoda, ha igy történt. Benes elnöki beszédének sorai mögött kibontakozik az az egész nyugtalan és számtalan veszedelmet rejtő korszak, amelyet, éppen. hogy által estünk. A csehszlovák külügyminiszter fölállítja a népszövetség mérlegét is. Látjuk belőle, hogy néha szinte már csak lépések választottak el bennünket az ellentétek erőszakos kirobbanásától és voltak idők, araikor a népek felelős vezetői szinte tanácstalanul álltak a gazdasági krízis nyomásával szemben, amely kezdett földöntúli és az emberi képességeket túlhaladó méreteket ölteni. Érezzük a beszédből azt a nagy izgalmat, amelyet a világ két elsőrendű nagyhatalmának. Németországnak és Japánnak kivonulása keltett, elénk tudjuk varázsolni azokat a drámai pillanatokat, amikor a népszövetséghez megérkeztek Kelet- ázsiából a háború kitörését biztosra vevő hírek s megértjük azt az elkeseredést és pesszimizmust, amely Genfiben a közelmúltban gyakran elterjedt, amikor az illetékesek érezték, hogy tanácstalanul állrak a feltornyosuló ve- S'zédelmekikel szemben. Benes hagyományos optimizmusával tekint vissza a baljós közelmúltra. Szerinte a nehéz időnek vége van. A helyzet javult és Szovjetoroszország megszelidülése az európai krízis leküzdésének egyik első jele. A háború nem aktuálin többé, a „destruktív erők“ ellen megszervezkedtek az észbekapotl, konstruktívak, azaz a népszövetség tagjai az edA genfi közgyűlés megnyitása Benes felállítja a népszövetség mérlegét „A reakció intermezzója a világ fejlődésében" - Szociáldemokrata elnököt kapott a népszövetség - Beck beleegyezett Oroszország fávitsiéLe «» O.í.si munkaiedv és optimizmus Genfben Az olasz-francia közeledés az érdeklődés előterében Genf, szeptember 11. Benes c®ehszlovák külügyminiszter hétfőn délelőtt 10 óra 30 perckor megnyitotta a népszövetség ez évi közgyűlését. A bizottságok tagjainak megválasztása és a megbizó levelek föliil- vizsgálása után Benes nagy politikai beszédben üdvözölte a delegátusokat. — A világ olyan súlyos válságot él át — kezdte beszédét —hogy csak a világtörténelem legkritikusabb korszakaihoz hasonlíthatjuk a mai időt. A gondolkozás van krízisben, az erkölcsiség, a hit, a világgazdaság, a politikai és a szociális rendszerek és a népek egymás közötti viszonya. Háborús veszedelem fenyeget, különféle forradalmak tarkítják a napi krónikákat és általános a nyugtalanság és a bizonytalanság. A kedvezőtlen atmoszféra természetesen növeli az emberiség pesszimizmusát és gyakran nagyobbá teszi azt, mint az indokoltnak látszik. A közvélemény a népszövetségre is gyakran óriási pesszimizmussal tekint. Ilyen körülmények között rendkivül tanulságos lesz, ha fölállítjuk a népszövetség mérlegét. Benes e megnyitó szavak után vázolja az elmúlt évek népszövetségi történetét. A két elveszett gyermek: Németország és Japán A népszövetség dtagadhátatlan passzívái közé tartozik Benes szerint Japán és Németország kilépése. Bizonyos körök e tényeket a nép- szövetség fokozatos legyengülése jelének tekintették és azt következtették belőle, hogy a népek bizalma egyre inkább megrendül a genfi institúcióban, ami vagy a teljes tönkretevéshez. vagy a genfi institúció kénytelen-kelletlen alapvető átre formálás álhoz fog vezetni. Benes rém osztja ezt a felfogást. A népszövetség szerinte olyan kollektív szervezet, amelynek élete szükségszerűen függ azoktól a változásoktól, amelyek egyes tagállamaiban bekövetkeznek. Mint minden nemzet és minden állam története, a népszövetség is fölfelé menő és lefelé menő periódusokat fog fölmutatni. A népszövetségtől függ, hogy a kívülről jött csapásokat elviselje, vagy megakadályozza. El kell viselnie a múltban kapott csapásokat is. Bíznia kell saját sorsában és ha egy-két tagja elvonul, azonnal meg kell kezdeni az előkészítő munkát visszaszerzésükre és az együttműködés további kiépítésére. Passzívának tekinti Beres azt is, hogy a népszövetségnek az elmúlt két év alatt. nem sikerült elintéznie a délamerikai konfliktusokat-. Keietázsia Passzíva továbbá a Távol Keleten uralkodó helyzet. A Kína és Japán közötti • viszony, a mandzeuriai kérdés, a japán-amerikai feszültség. mind komoly események, de nem csorbították a népszövetség becsületét, sőt ellenkezőleg módot adtak Genfnek arra. hogy bizonyos erkölcsi eredményekkel alátámassza tekintélyét. A világ bizonyos helyein olyan helyzet uralkodik, hogy a népszövetség működése nem járhatott teljes eredménnyel, de az állapotokból a genfi institúció rendkivül 6okat tanult.* Látja, hogy a jövőben gyakran szükségesnek mutatkozhat a közvetlen szankciók alkalmazása. vagy legalább olyan lesújtó felel őssé gr e< vonás. amelynek erkölcsi nyomását egyetlen hatalom sem bírhatja ki. Minden támadó félnek tudnia kell a jövőben, hogy agresszivitásával olyan felelősséget vállal magára, amely egyrészt általános katasztrófához vezethet, de másrészt föltétlenül az agresszív hatalom megsemmisítését eredményezi. A szovjet fölvétele A genfi szövetség aktívái között Benes elsősorban m Amerikai Unió közeledését említi föl. Japán kilépése közelebb hozta Genfhez az Egyesült Államokat. Amerika együttműködése nélkül lehetetlen a világ rendjét biztositami. Ugyanez áll a szovjetunióról is. — Tudom, hogy egyes helyeken kétségbe vonják ezt az állitást, — mondotta Benes. — Méltányolom e felfogást, de az ellenkező nézeten vagyok. Beres ezután vázolja a saarvidéki népszavazás előkészítésének terén .elért eredményeket és köszönetét szavaz az olasz delegációnak az elvégzett munkáért. A keleti paktum Ben©s szerint a keleti paktum megkötése közvetlenül, vagy közvetve megszilárdíthatja a középeurópai állapotokat és további középeurópai paktumok megkötéséhez vezethet. Véleménye szerint természetes, hogy a paktumok diplomáciai aktáitól nem várhatók csodák s csak akkor lehetnek eredményesek, ha a szerződések hü képei a politikai valóságoknak. Annyi azonban elvitathatatlan, hogy a paktumok adott esetekben komoly lépesekkel előre vihetik a béke [jgyét. FOLYTATÁS A 2. OLDAL 2. HASÁBJÁN. diginél sokkalta nagyobb bizalommal és nyu-1 galommal tekinthetnek a jövőbe. Benes, mint mindig, most is készen áll a történelmi példákkal s összehasonlítja a háború utáni időszakot a bécsi kongresszus utáni időszakkal, amikor szerinte szintén évtizedekre volt szükség, hogy a napóleoni háborúk után keletkezett uj világ végleg berendezkedjék és megszilárduljon. Ezt a példát nem-igen értjük. A bécsi kongresszustól az 1830-as és 1848-as forradalmakig tizenhét, illetve harmincöt év telt el s ezek a forradalmak lényegesen megváltoztatták azt, amit a híres kongresszus teremtett, A szent szövetség, a kongresszus eredményeinek konzerválására ala' kult hatalmi csoport, — amelyet csak nem I akar Benes összehasonlítani a népszövetséggel? — már 1830-ban bomladozni kezdett és nemsokára végleg összeomlott. Az optimizmust mi egyelőre még nem látjuk teljesen indokoltnak, ámbár elvitathatatlan, hogy az atmoszféra kedvezőbb, mint régebben volt. Elsősorban annak a komoly elszántságnak és erélyes mun kábakezdésnek örülünk, amely néhány hónap óta Genfben észlelhető. A német birodalom kilépése szemmelláthatóan erélyes fejbekólintág volt, amely tempósabb munkára ösztönözte a különböző procedúrák és kompromisszumkeresések végtelen labirintusába belegabalyodott i genfi diplomatákat. Az orosz kérdés megoldása, a Saar-probléma elintézése, az osztrák ügyek rendezése ma villámgyorsan halad előre s ha igaz az, hogy a nyugati hatalmak megegyeztek a dunai probléma végleges és uj irányú rendezésében, akkor megvan a remény, hogy hamarosan napirendre kerül Európa legégetőbb problémájának ügye is. De éppen ez az, ahol mi — ismételjük, a kétségtelenül meglévő technikai javulás ellenére, — egyelőre nem oszthatjuk Benes optimizmusát. A dunai Locarno még nincsen készen. Minden kisebbségi ember örömmel és lelkesedéssel fogadná, ha végre tisztulna a kőaépeurópai légkör és lehetőség nini atkoz-
