Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-10 / 181. (3512.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 KE., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • B képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet. O « TELEFON; 30311 « • SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, P R fi H fi. Papén Bécsben A juniu$ 30-i összeesküvés résztvevői kegyelmet kaptak Hitlertől Általános amnesztia a kancellári és elnöki mii óság egyesítése alkalmából Berlin, augusztus 9- Abból az alkalomból, hogy a legfőbb állami méltóság Hitler kancellárra szállott, vagyis hogy a kormány egyesítette a kancellári és elnöki méltóságot, amnesztia-törvényt alkotott a birodalmi kormány, amelyet ma hozott nyilvánosságra a hivatalos közlönyben. A törvény elrendeli az általános amnesztiát és külön kegyelmi rendelkezéseket tartalmaz bizonyos politikai csoporthoz tartozó bűnösökre vonatkozóan. A törvény szerint kivétel nélkül kegyelmet kapnak azok a kisebb bűnösök, akik hat hónapig vagy 1000 márkáig terjedő büntetést kaptak, feltéve, hogy az illető j büntetlen előéletű volt a tett elkövetése előtt vagy cs*k egészen jelentéktelen, tehát — mondjuk — kihágási büntetése volt. A három hónapig terjedő szabadságveszté# és 500 márkáig terjedő pénzbüntetéseket a büntetett előéletüeknél is elengedik. Hasonlóképpen azokat a kisebb büntetéseket, amelyeket augusztus 2-ika, tehát a birodalmi elnök halálának napja előtt követtek el, szintén kegyelmi utón elengedik. Az amnesztiarendelet legszenzációsabb része kétségtelenül az, amely a politikai bűnösök Kegyelmére vonatkozóan intézkedik. Eszerint kegyelemben részesülnek azok, akik megsértették a Führert és a birodalmi kancellárt Továbbá azok, akik akár Írásban, akár szóban a birodalom megbecsülése ellen vétettek anélkül, hogy nép- vagy államellenes tendenciája volna ennek az írásban vagy szóban elkövetett sértésnek. Továbbá azok. akik a nemzeti szocialista mozgalom és gondolat ellen léptek lel és hasonló kisebb bűnesetek, amelyeket politikai véleménynyilvánitással követtek el. Ebben a tekintetben is irányadó aug. 2-ika, mert csak a birodalmi elnök halála előtt elkövetett bűnesetek részesülnek kegyelemben. Nem részesülnek semmi körülmények között amnesztiában súlyosabb politikai biiuö- sok, akikét hazaárulással, nemzetgyalázással vagy katonai titkok elárulásával vádolnak, továbbá azok, akik bombamerényletet, politikai gyilkosságot vagy politikai gyilkosság kísérletét követték el. A törvény ezenkívül rendelkezik arra nézve is, hogy a jelenleg őrizetben vagy letartóztatásban levő politikai bűnösök ügyét még egyszer felül kell vizsgálni és ha megállapítást nyert, hogy a politikai bűnös az őriz©tbevétel tartama alatt rendesen és államimén viselkedett és bizonyságot nyernek arra nézve, hogy az illető a nemzeti szocialista állammal és annak szerveivel szemben nem tanúsít ellenséges magatartást, szintén kegyelemben részesül. A birodalmi vezér a kegyelmi kérvény kapcsán külön hangsúlyozza, hogy azokat a bűnösöket, akiket a junius 30-iki eseményekkel kapcsolatban vettek őrizetbe és akiknek nemzeti szocialista meggyőződésükről a hatóságok meggyőződtek, különösképpen részesítsék © rendelet alapján kegyelemben. Habsburg fitté Kopenhágába érkezett A viareggiói tanácskozások ideién semleges földön akar tartózkodni Kopenhága, augusztus 9. A „Reuter“-iro- da kopenhágai tudósítójának jelentése szerint Habsburg Ottó Eisbergből ma Kopenhágába érkezett, ahol Polavesing gróf néven szállt meg. Habsburg Ottó kíséretében van titkára és jószágkormányzója. Hirek szerint Ottó ma este Svédországba utazik tovább, onnan Norvégiába megy rövid tanulmányútra, majd visszatér Belgiumba. Beavatott körökben azt az álláspontot hangoztatják, hogy Ottó utazását az osztrák monarchisták és Mussolini tanácsára határozta él, mert éppen a viareggiói Habsburg- tanácskozások idején akart semleges helyen tartózkodni. Ottó kopenhágai utazását valószínűleg a francia lapok ellensúlyozására hozták nyilvánosságra. A párisi sajtó ugyanis a „Matinnel^ az élén néhány nap óta élénken foglalkozik Habsburg Ottó személyével és tegnapi számában római tudósitójának jelentése alapján hirt adott arról, hogy Ottó már meg is érkezett Viareggioba ahol résztvesz a nagy családi taPrága, augusztus 9. Tehát Papén mégis bevonul Bécsbe. Mint elegáns diplomáciai figura, aki elsimít és kiegyensúlyoz. Vagy pedig mint Hitler helytartója, aki kellő tapintattal, de nyomatékkai fogja éreztetni a hatalmas szomszéd el nem évülő igényeit a kis alpesi köztársaságra. Vagy pedig, mint ahogy a francia lapok írják: a harmadik birodalom szálláscsinálója, aki a diplomáciai exterritorialitás védelme alatt talpra segíti a vérbefojtott osztrák nemzeti szocialista mozgalmat? A jövő nagy kérdései. Egy bizonyos, hogy Papén kinevezése első pillanatban inkább nyugtalanságot, mint bizalmat keltett. A világsajtónak az a része, amely nem látja szívesen az osztrák—német barátkozást, felhorkant erre a gesztusra, amely valóban gyorsan és elég váratlanul jött Berlinből a julius 25-iki események után. Akkoriban sokan hangoztatták, hogy Hitler nem is annyira az osztrák kérdést akarta megoldani ezzel a gyors kinevezéssel, mint inkább a Papen-kérdést, _ amely június 30-ika óta álandóan nyugtalanította a harmadik birodalom kormányát. Valóban számos jel szólott amellett, hogy Papén tapintatos eltávolítása a kormányból, érdeke Hitlernek, ha másért nem, azért, mert túlsókat szerepelt az alkancellár neve a junius 30-iki eseményekkel kapcsolatban. Nem lehet kétséges az sem, hogy Papén, — akinek talán nem voltak közvetlen kapcsolatai a lázadókkal, ellenben magdeburgi beszédével maga is hozzájárult ahhoz, hogy az ellentétek, amelyek a felszín alatt forrtak, elemi erővel robbanjanak ki a harmadik birodalomban, — kényes helyzetbe került junius 30-ika után. El kellett szenvednie kétizben is a házi őrizetet, házkutatást, le kellett nyelnie, hogy rövid utoa kitették hivatalából és íróasztalát egyszerűen „átküldték" magánlakására. Szemet kellett hunynia afelett, hogy bizalmas munkatársai áldozatul estek a tisztogatásnak. É!s végül meg kellett járnia kalandos politikai pályájának legtüs- késebb útját, amelyet lehet talán Canossának is nevezni, — ha meggondoljuk, hogy Papén, aki valamikor bizalmi embere volt az elhunyt elnöknek, csak úgy juthatott végre Hinden- burg elé, hogy lehajtott fejjel elsimított néhány olyan akadályt az útból, amelyeket tegnap még hetykén el akart pöckölni helyükről. Hindenburg halálos ágya körül azonban szemmelláthatóan megváltozott a helyzet. Hogy mi történt a kulisszák mögött, hogy a Reichswehr fokozott befolyása jutott-e szóhoz, vagy pedig Papén újabb jeleit tapasztalta a birodalmi vezér bizalmának, vagy valóban az a helyzet a harmadik birodalomban, hogy a Reichswehr a maga messzemenő katonai céljainak megvalósítása fejében minden politikai kezdeményezést átenged a nemzeti szocialista párt vezérkarának — ezekre a kérdésekre nem lehet felelni. Bizonyos azonban, hogy Papén egészen más atmoszférában távozik most a kormányból, mint ezelőtt két héttel. Ez pedig nagyon fontos főleg azért, mert ha Papén bécsi küldetése valóban csak száműzetést jelentett volna a volt alkancellár- nak, akkor azok, akik a konzervatív Papenre számítanak, esetleg több bizalommal fordulhattak volna az uj osztrák követ felé, mint igy. A legújabb fordulat azonban megerősíteni látszik Róma gyanúját, amelynek az ©Iső pillanatban kifejezést adtak az olasz lapok. jJPapen Bécsben — ez annyit Jelent, hogy a bécsi német követség épülete észrevétlenül átalakul kormányzósági palotává, ahonnan Hitler parancsai szerint fogják irányítani Ausztria sorsát." Ezt Írták Papén kinevezésével kapcsolatban az olasz lapok, és el kell ismerni, nem alap nélkül. Papén túlságosan nagy egyéniség ahhoz, hogy Róma idegesség nélkül tudomásul vehetné jelenlétét az osztrák fővárosban. Kevesebb több lett volna, — átmenetnek talán helyesebb lett volna Rieth helyére egészen szürke diplomatát küldeni, aki alkalmasabb arra, hogy elfeledtesse mindazt, amit Európának julius 25-ikével kapcsolatban el kell felejtenie, mint Papén, akinek puszta megjelenése ismét felkavar mindent, ami Európát Ausztria hatalmas szomszédjával kapcsolatban nyugtalanítja. Maga az osztrák kormány a várakozás álláspontjára helyezkedett a kinevezéssel szemben és az agréement-al várt néhány hétig. Végre megadta azzal az indokolással, hogy diplomáciai szokásokkal ellenkezik az agréement megtagadása. Ezt az indokolást a kormány hivatalos lapja, a „Reichspost" hozta nyilvánosságra, nem lehet kétséges, hogy a kormánytól indul ki, — tehát, ha Papén akar. megsértődhet még az utolsó pillanatban és visszavonulhat a különben se rózsákra ágyazott megbízatástól. Csakhogy Papén nem olyan fából van faragva, aki ne tudna nyelni ott, ahol a diplomáciai okosság a legcélravezetőbb fegyvernek a jó gyomrot írja elő. Papén erényei közé tartozik, hogy „túl tudja tenni magát", — ezt a legutóbbi események során többizben bebizonyította. Papén ruganyos és kitartó politikus s hogy nem kis kaliberű diplomata, ezt egyelőre csak homályos jelékből Ítélhetjük meg, ellenben az utókor — igén, a történelem — fogja bébizonyitani róla, hogy a mai Németország égyik legtehetségesebb politikusa volt. Egy Fouché vagy egy Talleyrand, akinek az alakja csak akkor kezd el ragyogni, ha a történelem felhői eloszlottak a Vezér körül és a történetiró bepillanthat a kulisszák mögé. Papén bécsi missziója saját nyilatkozata szerint: a kiengesztelődés szellemét szolgálni, enyhíteni Európa súlyos helyzetén és híven szolgálni a missziót, amit még Hindenburg tűzött ki eléje. Mi ez a nyilatkozat? Nyílt lázadás Hitler ellen vagy pedig ügyes politikai sakkhuzás azok felé, akik szívesen látják Papent, a konzervatív német urat a katolikus Ausztria fővárosában — és akik Hindenburg váratlan halála óta bizalmatlansággal nézték Papén küldetését? Meri Papén ugyan megbízható szemükben, de vájjon ki támogatja Papén konzervatív politikáját, ha Hindenburg kidőlt? Papén helyzetét Hindenburg halála kétségtelenül megnehezítette. Mert akár rejtett, akár nyílt céljai vannak a volt alkancellár- nak, minden körülmények között a katolikus körök bizalmát kell kivívnia. Ezt pedig a konzervatív és katolikus Papennek talán nem lett volna nehéz elérni, ha hivatkozhat arra, hogy a legfőbb tekintély fedezi politikáját, így azonban nem láthatnak benne egyebet, mint vagy magánembert — vagy Hitler követét. Hitler ugyan kijelentette, hogy Ausztria német népeinek a birodalomhoz való csati a-* kozását most nem tartja megvalósíthatónak, de azt is mondotta, hogy senki nem akadályozhatja meg, hogy az osztrákok ne kívánkozzanak megtérni a nagy német népközösségbe, így tehát az osztrák kérdés erről az oldaláról éppúgy nyitva van, mint volt julius 25-ike előtt. S azoknak, akiknek fáj, még jobban sajog, mint ezelőtt. Ha Papén ezt a nyitott kérdést valahogy — akárhogy — legalább is egyelőre, addig, amig az egész európai hely* zet valahogy tisztázódik, esetleg úgy, hogy 4 német vezérkar és a francia vezérkar megér* tik egymást — le tudja zárni, és helyreállítja a megbillent egyensúlyt — elévülhetetlen szolgálatokat tesz nemcsak hazájának, d« egész Európának.
