Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-01 / 173. (3504.) szám

6

1934 angufifltu* 1, szerda.

Autót* a főttüdűíhu AusMáu ketesstiU

Pörtschach, jfuüiius vágtán.

Air, os 7.t-rák vámőr ezeimme 11 átható Izgalommal állítja te autónkat s szokásos hivatali teendőit sietve rá-zza le nyalkáról. Majdnem kéretlenül mondja, el a közelében lezajlott eeemény'ekft, melyeknek 27-dki áldozatiad két finánc és egy náci voltak. Óva int minket a forradalmi tűzfészkék- től. Izgalma átragad reánk is s tetőfokát éri el, mikor „Amf Wiedereehen“-nel búcsúzik, mely most arra enged következtetni, kegy a® országban dilié forradalom esetleg visszatéríthet bennünket.

Autónkból, mint biztos páncélfedezékből kémleljük a vidéket. Egyelőre csend., béke. Itt-ott dolgozó parasztok. Meglepők & néptelen falvak e komoran nebezedlik az egyre sötétülő égbolt a gyászoló Ausztriára.

Nyomott hangulatunk lassan-lassan egy árnyalattal derűsebb les®. Nincs itt semmi baj. gondoljuk — de pár perc miulva

SINABELKIRCHENBEN

vagyunk s aa egész falu fölka vart. hangyaboly képét mutatja. Igazoltnak Iá teáik az autónkon lebegő fehér békejeIvényt pótló zsebkendő, melyet egy bennünket feltartóztató e hivatalból kiváncsi őr tanácsára tűztünk ki. A városka főterén gépfegyverek, kiészenlétbenlevő katonaság, mely hősiesen visszafoglalta a kisváros még kisebb postahivatalát a náciktól, össze lövöldözött., falak, ablakok. Informátorunk szerint a postahivatalno- kok túlnyomó része náci érzelmű volt, kik éveken keresztül békésen pecsételték a leveleket. A posta eddig az övék volt. ók a- postáé. Most a .posta a másé e ők elfogva, legenyhébb esetiben a börtöné

A városka feketéitek a sok gyászloibogótól. Egyik-másik ugyan csak zsebkendőnyi. ügy halljuk, hogy ezeket a nácik tették k.i — érthető, hogy kényszerből. Sok halottról beszélnek. De ezek el le n ŐTizh e tette n adatok.

Grazig nyoma sem látszik a forradalomnak. A nap barátságosabban süt a letarolt mezőikre. Békés ökrök kapnak itt szájkosarat. Talán azért, hogy el ne pletykálják a szomorú test vérharc ok részleteit. Ezzel szemben az emberek bámulatosan közlékenyek, páratlan udvariasságuk rév-én megtudjuk, hogy a csodaszép

GRAZBAN

nem volt szükség gépfegyverek re.

Színházának kapujáról nagy vöröekereteis plakát ötlik szemünkbe.

„Vaterlándi'Sche Wan-dzeitung Nr. II.“, mely élesen birálja a júniusi németországi pucs- cs-ot. Szövegéből látom, hogy már régibb keletű, mert benne mégcsak célzás sem történik az itt most lezajlott eseményekre. Rámutat a németországi nemzeti szocialista gazdálkodásra e „Peet- beule“-nak nevezi a nemzeti szocialisták vezéreit, kik — szerinte — egy hónap alatt több mint 30 ezer márkát költöttek bankettekre s megjegyzi, — Németország a diktatúrából a zsarnokságba csapott át. Mellette a németországi kivégzettek feketekeretes névjegyzéke, hogy a példa még elretten- tőbb legyen.

Pompás betonúton szalad kocsink a forradalom tűzfészke felé, Rruck a. d. M-uron keresztül

LEOBENBE,

hol s-zószoros értelemben véve vérszagu a levegő. Leirhat-atlan izgalommal csoportokba verődve tárgyalják a lakosok s az ide összpontosított katonaság a harcok részleteit. Számos sebesült. Egy halottnak éppen most viszik kisírt szemű hozzátartozói a hatalmas, feliratos koszorút. A főtéren riadtarcu emberek mutogatnak egy újonnan épült earokházra, melynek ablakait s falát kicsipkézték a fegyverek.

Elszánt piaci árusok hiába kinálgatják portékáikat. Katonák és csendőrök lepik el az uecákat s mikor a posta felé akarunk menni, szuronnyal Intenek le. A csendőrlaktanya rengeteg katonai autóval s gépfegyverrel elbarniikadlroz-va néz far- kaeszemet a Bzemíbenlevő a alaposain öeszelöé’öl- dözött evangélikus templommal, mely a harcok hévéiben a náci csapatok fedezékéül szolgált. Szép festett ablakai tönkrelövöldözve s tornyára nem lehet ráismerni. Bár a fényképezés szigorúan tilos, a főtéri forgalomban mégis s-ikerül felvételt csinálnunk.

Bíííncsbovert s őrökhöz láncolt- foglyok nagyobb csoportja megy végig az uoeán. Statárium van s a bámészkodó, részvétlen tömeg legjobb esetben két-órai életet jósol nekik. A tettemért ek közt feltűnően sok a fiatal fiú.

Bizonytalan érzésekkel jöttünk Leobenbe, de az itteni tömegpszichózis hatása alól mi sem vonhatjuk ki magunkat. Dacára annak, hogy semmi garanciánk sincs arra, hogy elérjük Klagenfurtot, mégis nekiindulunk most már veszedelmet keresőén a katonákkal ellepett, gyönyörű útnak.

A világháború idejét juttatja eszünkbe az előttünk száguldó, de utolért teherautók sora, melyből kacéran csillognak ki a Szuronyok s gépfegyverek. Két orlaröpített piros szegfűnkért máris harcba I <ezcltek a katonák. A sort megelőzve a tiszti kocsihoz érünk s a bont ülőkkel beszélgetve versenyt ez ág oldunk jó pár porcig. A harci készültségi.} tisztek joviálisán viselkednek s mi-kor megmondjuk, hogy mi -is Klagenfurt felé igyekszünk, nevetve nyújtanak védőfegyvert, felénk.

Hiába adunk mindig több és több gázt kocsinknak, hiába minden harci kedvünk, — a forradalom

a físzápartí metropolis

■ ■ ■ Képek egy nagy magyar város ételéből ■ ■ ■

Budapest, julius végén.

Nemrégiben Szegeden voltam. Tábori Kornél kitűnő újságíró kollégánk, a magyar idegenforgalomnak ez a fanatikus rajongója néhány külföldi újságírót vezetett oda és engem le megtisztelt a meghívással. Idestova tiz esztendeje, hogy utoljára jártam a tiszaparti metropolisban, amely mint határmenti város elveszítette -a „hinterlandját", amelyből ezelőtt kereskedelme és ipara táplálkozott. Szeged azonban ennek ellenére fejlődésiben, kultúrában, szépségben az utolsó évek folyamán nagyot nőtt és ma már ott tart, hogy idegenforgalmi nézőpontból is egyik jelentős tényezője lett Magyar- országnak. Már nemcsak a paprikájáról hire3.

Első utam a fogadalmi templom előtti térre vezetett. Oda, ahol nagyszerű életre kelt az álom. Egy szép, nagy, színes álom. Ma már örökre elpihent az agy, amelyik ezt a gyö- györü, artisztikus teret megálmodta és eltávozott az élők sorából az is, aki ezt az álmot valóra váltotta. Klebelsberg Kunó gróf és Rerrich Rezső meghalt. De ha van igazság abban a mondásban, hogy az ember neve a müveiben él tovább, akkor a szegedi tér láttán ez az igazság valóságos hitté magasztosul, mert az embernek ennek a klasszikus szépségű, mesébe illő, majdnem azt mondanám, kacsalábon forgó tündér- térnek a szemlélése köz-ben megszázszorodik a szépb in, a nemesben, a nagyban, a halhatatlanságban való hite. Klebelsberg Kunó grófot a szegediek városuk újjáépítőjének mondják. És teljes joggal. Tisza Lajos gróf után, aki az árvíz mindent elsöprő pusztulásából mentette uj életre Szegedet, Klebelsberg Kunó gróf volt az, aki ennek a városnak az életét megszépítette, nagyszerű egyetemi építkezéseivel uj virágzásnak, nagy lehetőségnek u-tjára elvezette. Lám. már serényen ácsolják és építik a fogadalmi templom előtt azt a színpadot, amelyről augusztus 4-én szabadtéri előadás keretében hangzanak majd fel Madách prófétai ihlettel telitett szavai. Az egész város társadalma most ennek a nagy országraszóló irodalmi eseménynek a hatása alatt áll. (Az ember tragédiájának erről az előadásáról külön fogok beszámolni.) Szegeden ma mindenki erről beszél, ezért fárad é6 lelkesedik, ezen munkálkodik és ennek az előadásnak a sikeréért izgul.

Mialatt a tér árkádjai alatt járunk és Kogu- tovicz Gyula dr.-nak, a szegedi egyetem tudós tanárának magyarázó szavait hallgatjuk, felzug a fogadalmi templom orgonája. Európa második legnagyobb orgonája ez (csak a passaui székesegyház orgonája hatalmasabb nála) és az utolsó billentyűig -magyar munka. Az orgona az a hangszer, amely legközelebb férkőzik az ember szivéhez, amelynek hangja a mosoly derűjét varázsolja az arcra, vagy megindítja a könny árját; az orgona bugását, zengését, dübörgését, szférákra emlékeztető hangját hallva, az ember felemelkedik vagy megtörik, közel érzi magát az Istenihez és lemálik róla minden indulat. A szegedi orgona tökéletes a maga nemében. Nem emlékezem pontosan annak az urnák a nevére, aki művészi orgonajátékával gyönyörködtetett bennünket, — talán Csóka Bélának hivják? — de e helyütt is meg szeretném köszönni néki azt a nagy, maradandó művészi élvezetet, amelyben játékával részesített. *

É6 ha már köszönetnél tartok, meg akarom még mondani, hogy Kogutovlcz professzor uron kivül, aki állandóan velünk volt és mélyen- szántó felvilágosításaival és finom, úri lényével valamennyiünk hálás elismerését és szeretetét vívta ki, esősorban Pásztor József dr-nak, a ,,Délm-agyaroiro-szág“ főszerkesztőjének, az ünnepi játékok egyik lelkes szervezőjének, azután Iván Mihálynak, az „Uj Nemzedék'1 szerkesztőjének, Erdélyiné-Lengyel Vilma asszonynak és Vér György szegedi kollégánknak tartozunk köszönettel azért, hogy kellemessé, széppé és emlékezetessé tették számunkra a Szegeden eltöltött órákat.

*

Van azonban Szegednek az uj fogadalmi templomon kivül olyan istenh-áza, -amely nagy történelmi múltra tekint vissza és amelybe ma is ezren és ezren zarándokolnak a csodatevő Szűz Máriához. Az alsóvárosi Mátyás-templom ez. A tér, amelyen ez a régi -templom és a hozzá tartozó ferences rendiház áll,, már tipikusan alföldi: nagy, poros és földszintes házas szegélyezik. A sekrestyéhez vezető nehéz tölgyfa ajtón iromba betűkkel faragva olvassuk: „A víz it volt 1879 március 12-én. “ Mintegy másfél méter magassábgan öntötte'’ el a nagy árvíz ezt a templomot, amelynek oltárképe ábrázolja a csodatevő Istenanyát, karján a kis Jézussal. A hagyomány szerint a szegediek a török dulás idején ezt a képet a janicsár-hordák elől elásták. A képnek azután nyoma veszett, mig azután egy véletlen folytán elő nem került. Egy török lovas lovának patája vetette ki mocsaras rejtekéből. Több mint háromszáz éve, hogy a kép ilyen csodálatos módon visszakerült az oltárra és azóta az egész környék csodatevő hatalmat tulajdonit neki. Havi búcsú alkalmával legkevesebb tizenkétezer ember áldozik meg ebben a templomban, amelynek egyik falát a híres bauzeni Mátyás-relief hü mása díszíti. A templom egyik -hires ereklyéje a „Fekete Mária" is, amelyet a templom bejárata mellett díszes, üveges aranyozott rámában őriznek. Maga a templom nemes, tiszta gótikájával, remekbe faragott berendezésével, érték-es sekres- lyeberendezésével és múzeumával a legérdekesebb látnivalók egyike. A múzeumban őrzik azt a miseruhát, amelyet állítólag Szent Gellé-rt viselt volna és külön szekrényekbe zárva tartják a templom rég., nagyértékü kincseit. Itt őrzik azt az egyszerű faszéket is, amelyet bar- chiai Szerű Jakab, szegedi házfőnök, saját kezével faragott és azt mondják, hogy ha beteg ember ül e székbe — megegész6égesedik. A templomhoz tartozó rendházban, amint nékem Iván Mihály mondotta, tépték szét a várnai csatavesztést megelőzően azt a szerződést, amelyet a magyar király Szolimán szultánnal kötött és éhből a -rend-házból indult el a király -a hadak élén a török elen.

*

Szeged ma — népességét tekintve — Magyarország második városa. De azt hiszem, nyugodtan állíthatjuk, hogy kultúra, szellemi és társadalmi élet, -tudomány és művészet tekintetében is nyomban Budapest után következik. Mindene megvan, amire egy európai értelemben vett kulturgóepontnak szüksége van. Egyetemén európai hi-rü professzorok tanítanak és klinikái — hála Klebelsberg gróf zsenijének — a legmodernebbül berendezett intézetek. Itt működik az Alföldkutató Bizottság, amelynek az a hivatása, hogy a nagy magyar sikság természeti és történelmi kincseit feltárja és itt, a tiszaparti Kultúrpalotában, ólt és dolgozott Móra Ferenc, a magyar nyelvinek és a magyar irásmüvészetnek ez a nagyszerű, halhatatlan mestere. Itt él ma is betegen, magába roskad- va Juhász Gyula, a költő, akinek leikéből a szebbnél-szebb lírai versek bóditó Illatú kertje virágzott ki. És ebben a városban élt és halt meg Tömörkény István, az író. Szeged mindig jelentős városa volt Magyarországnak, de ma, a határszélen, jelentősége megnőtt, hivatása, megnagyobbodott. És éppen az a szép és nagy dolog, hogy ezt Szegednek minden polgára érzi és tudja és e szerint él és cselekszik.

Zólyomi Dezső.

gyorsabb mint mi, rohan előlünk e csak névjegyét, hagyja hátra pár összeiövöldözött ház képében.

ST. VEIDTBAN

a 6-tatáriumi rendelet este nyolcra üresre eeprl az

egy éhként élé nk uccákat.

A tudón posztóié katonák ismét feltartóztatnak. A külföldi kocsi láttára változatlan előzékenységgel informálnak minkét a helyzetről.

Hirtelen csendre Intenek s a másáéi kilométerre .fekvő erdőségekből fegyverrepogás hallatszik. Elrohan mellettünk egy vöröskeresztéi autó s azt sem nagyon megnyugtató hallani, hogy Klagenfurt

és St. Veiét közt ágyuihairc is volt még délután-. De mindegy, csak tovább . . . tovább.

KLAGENFURTBAN

már a -legeltemtétesebb híreket halljuk. Tény az, hogy itt. harcnak nyoma sincs s a cse-nd-esem szitáló esőben becsapottnak érezzük magunkat.

Ausztria ugylátszik, házi ‘használatra csinálja forradalmait. Felénk jármai két arca közül a nyugodtál, a derűset mutatja még lég válságosabb óráiban is. leohejiben ez ugyan nem sikerült teljesen s bár Pörtsehachibam is sok mii-nd-on-t beszélnek a rossz nyel vek, -de békcs é-s elegáns fürdőéletével élénke-n rácáfol a v-észhírek re.

MAGYAR KATÓ.

Ü1RE1Q.

VÍZUMOT Magyarországra, Romániába, Lengyel- országba éa Bulgáriába még ugyanaenap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap'* pozsonyi kiadóhivatala, Lörinckapu-ucca 17., II. (Central passage). Ideszóló útlevelek meghosszabbítását is vállaljuk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága, Panská ul. 12., III. em, végzi el.------o----Vi

rslii Mária:

HAJNALI

Áléit csendben zsibbad még a világ, a derengés most bomlik színekre;

— boldog diadallal, szivrepesve zengi a rigó ébres-ztöd-alát.

— Szeretnék hinni neked, kismadár, de okulva ezer bús tegnapon

nem bízom a mában, mert már tudom, csak csüggedt tiél] és fásult e-ste vár.

Te csak dalolsz, fütyülsz ezüst kedvvel, mert tudod, hogy neked van igazad s kivárod, mig megbékül az ember.

Lelkem mélyén dereng a jószándék, hogy megérts em a hajnal szózatát; nem ígéret az élet, — ajándék!--O—"

— A külügyminisztérium politikai osztályának uj vezetője. Boihdan Pavlu, az uj moszkvai csehszlovák követ már elutazott uj áililom-áehe- lyére. Helyébe a külügyminisztérium politikai osztályának vezetőjévé a külügyminiszter most űr. Flieder Róbert rendkívüli kö-vetet és meghatalmazott minisztert bízta meg. Dr. Flieder 1919-en Tusai- után .bécsi csehszlovák megbízott volt, majd 1921-be-n a berlini csehszlovák követség élére került s egyúttal állandó megbízó1 ttja lett a csehszlovák köztársaságnak a népszövetségnél. Később követi minőségben Varsóban. Stookihóimban, Oslóiban és Belgrádira® -működött. 1933 május 1-e óta a külügyminiszté- riumiban teljesít szolgálatot.

_ Előléptetés. Budapestről jelentik: Dr. Lukács Géza miniszteri fogalmazót, Lukács Géza ivóit gömöri főispán fiát a magyar kormányzó miniszteri segédtitkárrá nevezte ki a budapesti székesfővárosi közmunkák tanácsához.

— Befejeződött a nemzetközi katolikus cserkészíáborozás Besztercebánya mellett. Tudósítónk jelenti: A katolikus eszperantó cserkészeknek Kordéjházán két hétig tartott XII. nemzetközi táborozása véget ért. A katolikus cserkészek, kiegészítve a Lucatőn nyaraló zsidó cserkészekkel, vasárnap Besztercebányán nagyarányú cserkészünnepélyt rendeztek, amelyen a város szine-java részt- vett.

— Halálozások. Spáczay Lajos érsekujvári anyakönyvvezető, a város legrégibb tisztviselője 79 éves korában Érsekújváron meghalt. Az elhunyt 32 évet töltött a város szolgálatában és mintaképe volt a jómodoru, pontos és lelkiismeretes tisztviselőnek. Temetése nagy részvét mellett folyt le. Ravatalánál ölv-edi János városbiró-helyettes mondott gyászbeszédet. — Sutay Béla munkácsi butorgyáros 59 éves korában meghalt. Váratlan elhuny tát özvegye, leánya, öocse és kiterjedt rokonság gyászolja.

— Kassai magyar hívek zarándoklata a rudnoKi Szent Anna-bucsura. Kassáról jelentik: A kassai magyarajku katolikus hívők tradíciójukhoz híven julius 25-én reggel a premontrei templomban hallgatott szentmise után Listyák Jenő hitoktató vezetésével elzarándokoltak a Rúd nők község melletti Szent Anna-kegyhelyre. Ezernél több hivő vett részt ezidén e gyalogos zarándoklaton. A búcsún résztvett hívőket másnap este a Szent Flórián- kápoinánál többezer kassai hivő fogadta, akik a bucsusok soraihoz csatlakozva, zászlók alatt impozáns menetben vonultak a premontreiek templomába, ahol áldásban részesültek.

— A pozsonyi magyar cserkészet körébőL

Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: A pozsonyi Kiskárpátok Leányeserkészcsapata dr. Friebeisz Gyuláné vezetésével csütörtökön reggel 8 órakor indul a pozsonyi főpálya- udvarról négyheti táborozásra Rajec-fürdőre. A csapatnak 32 tagja mégy Pozsonyból a táborba, ezenkívül Szénéről és Kassáról tizenegyen csatlakoznak a táborhoz. — A Kiskárpátok Fiucserkószcsapata — mintegy 80 fiú — Sendlein János főparancsnok-helyettes vezetésével vasárnap délben érkezeit vissza Pozsonyba háromheti táborozás után Oroszlán- kőről.

%

^MGAI-MaG^ARHI RLflB