Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-31 / 198. (3529.) szám
4 ra^GM-MAfe^Aft-HIELfiÓ „Nem férünk el Európában"... Huszonkilenc bécsi munkanélküli egy ócska torpedórombolón nekivág az óceánnak, hogy uj hazát keressen Különös hajó a budapesti Duna-kikötőben Budapest, augusztus 30. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Kedden különös hajó kötött ki a pesti Dunaparton s most is ott horgonyoz az Erzsébet- és Ferenc Józsefeid között, a fővárosi uszodák tőszomszédságában. Van bámulója elég, a rakpart lépcsőin sűrűn állanak az érdeklődők, a hajóhíd is ki van vetve s a parton kitűzött táblán a hajó utasai szives szóval invitálják az érdeklődőket a hajó meglátogatására. Nem koldulnak, nem gyűjtenek, aki mégis néhány fillérrel hozzájárul szükségleteikhez, a hajó képét mutató autogrammos levelezőlappal ajándékozzák meg. Égszínkékre festett alkotmány ez a horgonyt vetett vizi jármű, a hajó derekára tűzött tábla piros betűi hirdetik: Wien—Südamerika, a hajó kiindulási pontja és végcélja, orrán ot díszeleg a neve.- Olympia. A fedélzeten a hajó néhány utasa, derékig meztelen, izmos testű, kisportolt fiatalemberek, egykét látogató, a hajó mélyéből vidám gramofonzene zeng ki a partra. Éppen a Kék Duna- keringőt tették most a korongra. Angol torpedórombolóból kolonisták kivándorló hajója Ennek a hajónak szinte kortörténeti érdekessége van. Bécsi fiatalemberek, akik évek óta sínylődnek a munkanélküliség s a rossz kereseti viszonyok terhe alatt, nem akarnak véglegesen felőrlődni a kilátástalan harcban. A fiatalok meré&z fantáziájával, gyors elhatározásával elhatározzák, hogy uj hazába indulnak s ott egzisztenciát teremtenek maguknak. Ott állok most közöttük és egyikük barátságos szóval fogad, mellém szegődik kalauznak és közben elmond mindent vállalkozásukról, terveikről. — Nem férünk el Európában, 450 millió embernek kicsiny ez a földrész. Túlzsúfoltak a nagyvárosok A kis Ausztriában Bécs olyan, mint egy óriási fej végtagok nélkül. Nekünk, fiataloknak oda kell mennünk, ahol egzisztenciát teremthetünk. Délamerikában alig lakik 100 millió ember. Pedig elfér hatszor annyi. Óriási földterületek állanak gazda nélkül. Töretlen föld, de ha erős akarattal hozzá.'tünk, kultúrát teremtünk rajta s megélünk belőle. A múlt év derekán összeálltunk, tervezgettünk, beszélgettünk, míg megérett a szándék. Hajót tudtunk vásárolni magunknak. Az Olympia a mi hajónk, mi vagyunk a matrózok rajta, de mi vagyunk a hajó urai is. — Hogy jutottak a hajóhoz? — Hajónknak a törzse egy angol torpedóromboló, amelyet a newyorki Milton-miivek épített 191.4-ben. A bábom után először magán jacht volt, majd vontatóbajó és uszályokat húzott a Dunán. Egyszer aztán elsülyedt s a tulajdonos vállalat annak engedte át, aki kiemeli. A téli kikötői hajómüvek emelte ki s ettől vettük meg a múlt év augusztusában. Nyolcszáz sül ingünkbe került. Egy éven át dolgoztunk rajta, kitataroztuk, beépítettük a motorokat. 15.000 sillinget építettünk bele. Most aztán útra kész. Az Olympia Pillantása szeretettel simogatja végig a hajót. — Munkánk eredménye. A mi kis hajónk. Az Olympia. — Hogyan választották ezt a nevet? — Mi mindnyájan sportemberek vagyunk: téli sportolók, atléták, futballisták, harmincán az átlag-sportolók közül. Vállalkozásunknak is van némi sportbeli jelentősége. Ezért. Theodor Schmidthez, az osztrák olimpiai bi- zotlság elnökéhez fordultunk, őt kértük fel a keresztapa tisztségére. Theodor Schmidt választotta az Olympia nevet. — Hát bizony, kis ^jajó lesz ez a nagy óceánon! — De bízunk benne! Nem is olyan kicsi, pompásan elférünk benne. 24’30 méter hosszú, legnagyobb szélessége 3’78 méter s 45 tonnás. A sebessége 20—25 kilométer. Két 80—80 lóerős benzinmotor hajtja, a tartályban 5000 liter benzin fér el. A másikban 5000 liter viz. — Mikorra érnek át? — Úgy számítjuk, hogy január derekán Paraguay partjain leszünk. A bécsi argonauták Huszonkilenc üde, friss fiatal ember indult útnak, húsz férfi, őt asszony, két gyerek. Az öt nő közül kettő feleség, három menyasz- szony, odakünn, az uj otthonban lesz az esküvőjük. Paraguayban telepszenek meg, a kormány egy-egy kolonistának 20 hektárnyi földet ad, 500 hektár lesz a telepük, falut építenek rajta, márciusra már készen is lesz, The.dór Schmidt fogja majd kábel utján elnevezni. A múlt szerdán, augusztus 22-én indultak útnak. A dunai útra Forget kapitányt, egy régi Dunajárp tengerészt szerződtettek, Brai- lában majd egy hamburgi német tengerész- kapitány veszi át a parancsnokságot, hogy a Fekete-tengeren, Földközi-tengeren s a déli Atlantikumon át vezesse őket ütjük céljához. Eddigi útjuk simán, epiződök nélkül telt el. A múlt hét csütörtökjén értek Pozsonyba s a téli kikötőben horgonyoztak szombatig, aztán Esztergomban állapodtak meg szombat estétől hétfőig, majd Szobon átestek a vámkezelésen s kedden délelőtt futottak be Budapestre. Itt vasárnapig maradnak, a motorokon szükségessé vált átépítéseket végzik. Szükségletüket most napról-napra szerzik he, az óceáni útra Romániában vásárolják meg a szükséges készletet, ahol az agrárterményekhez olcsón jutnak. Szigorú fegyelemben és munkabeosztásban élnek. A férfiak végzik a hajóval s hajózással kapcsolatos ösz- sz-sá munkát, a nők látják el a konyhát s ők ártják rendben a férfiak ruházatát. A kapáik-vi kabinon kívül van egy másik kis kabin nők számára, a férfiak pedig a hajó dérekáMinden külön értesítés helyett... 84 éves aggastyán és 21 éves leány házassága Besztercebánya mellett Besztercebánya, augusztus 30. (Saját I tudóéi tónk jelentése.) Régóta kéltett házasság olyan feltűnést Besztercebánya környékén, mint az, amelyet most vasárnap fognak ,megkötni a radvámyi evangélikus templomban. Nem is csoda: a vőlegény nyolcvannégyéves, a menyaszszony valamivel fiatalabb: húsz- légy éves.! A bátor aggastyán, Czagán Lajos, Beszterce-: bányai vasúti nyugdíjas, a Legszebb re.mé-; nyekkel megy a házasságba, amit igazol az a j körülmény js, hogy ifjú arájával, a radványi j Nátan Annával reverzálist íratott alá, amely szerint a házasságból születendő gyermekek az apa vallását fogják követni. Elfogták a semmeringi kettős rabtógyiikosság tettesét Egy másik ausztriai rabló gyilkosság tettese öngyilkos lett Semmering, augusztus 30. A P. M. H. beszámolt arról a megdöbbentő rablógyilkosságról, amely augusztus 19-én játszódott le a Semmering közelében és amelynek a magyar származású Jónás Ferenc József bécsi mérnök és társnője, Wesely Emília bivatalnok- nő, estek áldozatul- A hatósági nyomozás a 'gyilkos kézre kerítésére mindeddig eredménytelen volt, mig most váratlan fordulat állt be ebben az ügyben és sikerült a valódi tettest letartóztatni. Kezdetben a csendőrség feltevése az volt, hogy a rablógyiiloksságot valami vándor csavargó, vagy cigány követte el. Akkoriban letartóztattak két fiatalembert, akiket a gyilkosság színhelyének közelében találtak, de hamarosan kid érült, hogy nem ők a tettesek. A csendőrség feltevésével szemben kiderült az is, hogy hogy egy helybeli műnk anélküli követte el a rablógyilkosságot, akit a nyomor késztetett a bűntény elkövetésére. A rablógyilkos Fleiscther János 26 éves s'dbottW'ieni illetőségű segédmunkás. FJeisciher a legnagyobb nyomorban él vad- házastársával és két gyermekével, annál inkább feltűnő volt az utóbbi napokban, hogy Fleiseher különböző bevásárlásokat eszközöl. A szokatlan költekezés terelte rá a nyomozó csendőrök gyanúját. Az egyre szaporodó gyanuokok alapján végül letartóztatták Flei- schert, aki kezdetben makacsul tagadott, később azonban a keresztkérdések súlya alatt megtört és beismerte, hogy ő a tettes. Azzal védekezett, hogy a szörnyű nyomor késztette a gyilkosságra. Egy schottwieni embertől, Spitzer Ágosttól kérte kölcsön a revolvert, azzal az ürüggyel, hogy vadászni akar az erdőben. A fegyverrel lesben állott a Sőnn- wendsteinre vezető utón, ahol szerencsétlenségükre éppen Jónás mérnök és társnője haladtak el. Két lövéssel leterjtétte mindkét embert, azután kirabolta őkét. A rablott tárgyakat az erdőben rejtete el, azután hazament és másnap visszaadta a revolvert Spitzernek azzal, hogy semmit sem lőtt. Spitzer Ágostot eddig nem tudták kézrekeri- teni. A rablógyilkos a statáriális bíróság előtt fog felelni bűnéért. A KRUMPEND0RFI RABLÓGYILKOS SZERELŐ ÖNGYILKOS LETT Grác, augusztus 30. Néhány nappal ezelőtt beszámoltunk arról a másik ralblógyilkósság- ról is, amelyet a gráci országúton követett el egy Kari Flórianz nevű munkanélküli szerelő, aki állítólag a nemzeti szocialista párt tagja volt. Az első hírek úgy szóltak, hogy Florianz Németországba menekült, most azonban kiderült, hogy a rablógyilkos önmaga ítélkezett maga fölött és öngyilkosságot követett el. A Grác melletti Gösting község állomásán a sínpáron egy felismerhetetlenségig szétron1934 augusztus 31, péntek. tói az orrig nyúló, egyre keskeuyedő közös, nagy kabinban laknak. A hálóhelyek két sorban húzódnak. A hajó aljában van a kis konyha, az asz- szonyok éppen az ebédet készítik. Hatalmas tálba apróz almát egy szőke bécsi lány, az egyik menyasszony, almakompót készül. Az egyik asszony burgonyát hámoz. A konyhaasztalon a gramofon vidám kísérőzenét szolgáltat. A kormányos fülkéjében áll a pompás, négy- lámpásos rádió, amelyet a bécsi Hornyphon- cég ajándékozott az argonautáknak. Ez köti majd össze őket az otthagyott régi világgal, ha majd az óceán hullámaival küzdenek. Ha majd a kilométerek ezrei választják el az Olynipiát a Duna-parti metropolistól, egy csavarintás s a fedélzeten felcsendül a feledhetetlen bécsi „Walzer“ s a vidám „Land- ler“. De a rádió főrendeitetése mégis csak az lesz, hogy a meteorológiai jelentéseket felvegyék. ¥ Vidámak, bizakodóak, teli vannak energiával, életkedvvel. — Nemcsak megélni akarunk, de gazdagok szeretnénk lenni. Und wir werden aucli reioh! Tele önbizalommal feszíti ki a mellét s kék- szeme bizalommal tekint délnek, amerre a Duna habjai annyiszor mutattak utat két évezreden keresztül. Mi pedig összeszorult szívvel nézzük a partról ezeket az egész embereket, akiket kivet magából egy rozoga hajón a rozoga Európa teste. Mennyi friss, fiatal energiát vészit el igy ez az öreg kontinens! Uj világok épülnek s a nagy Humboldt látnoki szava közeledik a beteljesüléshez: Nem telik el száz esztendő s a világgazdaság e világtörténelem színpada elvándorol Európából. csőit férffiholttestet találtaik. A Imiin Zsebében levő írásokból csakhamar megállapították, hogy az ilető Kart Florianz a krumpendorfi rablógyilkos A holttestben Florianz mostoha fivére kétségtelenül felismerte a tettest. Mahr.-Ostraura esik a forgalmi balesetek legmagasabb arányszáma. Huszonhét csehszlovákiai nagyváros statisztikai adatai alapján megállapítható, hogy a forgalmi balesetek legnagyobb arányszáma Máhr.-Ostcaura esik. Múlt évben 1809 forgalmi baleset történt Ostrouban, ahol minden 100 járműre 17 baleset jutott. A forgalmi belesetek abszolút számát illetően Prága vezet. A csehszlovák fővárosban egy év alatt 22-276 baleset történt és 3376 egyén sérült meg. Prágában miniden 100 járműre 15.1 baleset esett. Zűrben 100 járműre 15.6 baleset jutott. — A Holttenger környékén végzett ásatások. A pápai bibliád intézet nemrég bocsátotta közre a jelentést, amelyet P. Mállón a Teleilat Ghassul területen végzett ásatások eredményéről benyújtott. A kiásott tárgyak sok tekintetben teljesen ismeretlen kultúrára mutatnak, amely főbb jellegében még a kőkorszakhoz tartozik, de egyes részleteikben már a bronzkorba nyúlik át. A sokalaku kések és ollók mellett találtak baltákat, sarlókat, nyilakat, vetődárdákat és egyéb vésőeszközöket. A legtöbb tárgy köböl készült, a finomabbak például tűk állati csontokból. A cserépedények igen változatosak. Többnyire komyhaedények kétfülü ivópoharak formájában. Ez edények részben bazaltkőből, részben agyagból készültek. a fiilek elkészítésének és a díszítések sokféleségével tűnnek ki. Kagylóiból, gyöngyök- Iből, kornalinból és egyéb félnemes drágakő- ivekből készült díszekre is találtak. Különböző festményeiket is fedeztek fel, amelyek az archeológia szempontjából kiváló értékkel bírnak, mert eddigi nézetek szerint Palesztina irégi kulturnépei a festést nem ismerték. Különösen feltűnő egy csillag piros, fekete, fehér és sárga színezésben. P. Maiion vallásos jelképet lát benne, mely valósziniileg Isthar istennőt ábrázolta. Máekülöben a ghassul iák vallásáról csak igen kevés nyomok maradtak. A gyermekkoponyából, amelyet egy vázában találtak, és a temetés módjából arra lehet következtetni, hogy emberáldozatot hoztak isteneiknek. E régi kulturnép valósziniileg nem (Palesztina nomád népei közé tartozott, hanem állandó lakhelyű és szorgalmas nép volt. Becslés szerint a gihas&uli kulturkorszak kezdete a (Kt. előtti 11. évezredre tehető. P. Bea, a pápád bibliadntézet elnökének véleménye sze- irint Ghassul vidékén valósziniileg amaz öt. iváros egyike állott, amelyekről Mózes első könyve tesz említést s amelyek közül négyet >a tűz hamvasztott el. az ötödik pedig Lóth (kedvéért épei? maradt.
