Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-30 / 197. (3528.) szám

(

1034 augusztus 30, csütörtök.

"HlREK----——

——r

VÍZUMOT Magyarországra, Romániába, Lengyel- országba és Bulgáriába még ngyanaanap megszerez a „Prágai Magyar Hirlap“ pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu-ucca t7., II. (Central passage). Ideszóló útlevelek meghosszabbítását is vállaljak. A többi államok* ha szolgáló vizumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága, Panská ul. 12., III. em. végzi el

NEM HIÁNYZOL

Jaj, borzasztó, hogy nem hiányzol,

Azt sem tudom, hogy mikor éltél.

Nyár vitt-e el, vagy fagyos éjfél És hányszor zokogtál, óh hányszor?

S nem tudom, milyen volt az arcod,

Mi volt neved és merre jártál,

Mitől féltél és mire vártál És a szived mitől viharzott?

Miként én, ha száz évek múlva,

Eltűntem már siromba hullva,

— óh, mert eltűnik minden lábnyom, —

Majd csak egy költő lázálmára Esem, mint sejtelemnek árnya És e költőnek sem hiányzóm.

FALU TAMÁS.-----o----— Házasság. Tost Mártira, Tost Lászlónak, Kassa város hely-etfes polgár moslőrének leánya és dr. Kábra Kálmán főtitkár szeptember 1-én, szombaton délelőtt tartják esküvőjüket a kassai dómban.

— Házasodik György angol herceg. Londonból

jelentik: A királyi udvar közzétette György királyi herceg eljegyzésének hírét. Az angol király negyedik fia Marina görög hercegnőt jegyezte el. György herceg, az uj vőlegény, 1902-ben született és jelenleg a tengerészeinél szolgál. Jegyese, Marina hercegnő, 1906-ban született és Miklós görög herceg leánya. A házasság révén György herceg sógorságiba kerül a jugoszláv királyi családdal is, mert a menyasszony Olga nevű idősebb nővére Sándor király un ok aö öcsével, Pál herceggel kötött házasságot.

— Meghalt Nieirnsee József, a losonci tanítóképző volt tanára. Tudósít ónk jelenti: Kedden délután temették él nagy részvét mellett Niernsee József nyug. tani tó képző intézeti tanárt, aki 78 éves korában Losoncon elhunyt- Az elhunyt évtizedeken át élénk közéleti tevékenységét fejtett ki a városiban. Igazgatója volt az azóta megszűnt Losonci Takarék és Hitelbanknak, elnöki a Vadászati Védegylet losonci csoportjának és kerületi parancsnoka a losonci járás önkéntes tűzoltó egyesületének. A tűzoltó egyesületek testületileg vettek részt temetésén. A temetési szertartást Mi- chalovits Gyula r. k. esperes plébános végezte.

— Szűcs László tenorista január 1-ig nem léphet föl. Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: Az országos szinészegyesületi tanács tegnap tartott ülésen Szűcs László tenoristának s a szabójának afférjával foglalkozott. A tanács határozatával Szűcs Lászlót 1935 január elsejéig eltiltotta a fellépéstől s erről az összes vidéki színigazgatót is értesítette azzal, hegy a fellépési tilalom megszegése esetén Szűcs Lászlót örökre eltiltja a színpadtól.

— Elfogták Jókai né lakásának kifosztóját. Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: A rendőrség ma délelőtt tartóztatta le Zobel Sándor harminchat éves szücssegédet, aki a múlt napokban fosztotta ki Jókai özvegyének Jósika-uccai lakását. A betörő a 16.000 pengő értéket meghaladó zsákmányt 750 pengőért adta el ócskásoknak. A rendőrség most az orgazdákat kutatja.

— Virtusból megtámadták az autón utazó orvost.

Kassai szerkesztőségünk telefonon jelenti: Dr. Kelemen .János a homonnai betegsegélyzö orvosa ellenőrző körútjáról tért haza autóján. Homonna közelében szilaj legények támadták meg a békésen I hajtó autót s kövekkel hajigálták meg. Az orvos alig tudott épkézláb megmenekülni. Az ismeretlen támadókat most o csendőrség keresi.

— Sikkasztásért és magánokirathamisitásért négy hónap. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonon jelenti: A pozsonyi kerületi bíróság Mazal-tanácsa négyhónapi börtönre Ítélte Ellingee Gyula 38 éves kereskedelmi utazót, aki a Wall is eh cég által reá- bizott 3000 korona értékű ékszert eladta ugyan, a pénzt azonban elköltötte E sikkasztáson kivid Eli inger édesatyja üzleti levélpapírjának felhasználásával magánokiratot hamisított s ennek segítségével két pozsonyi cégtől kisebb összegeket szedett fel. Ellinger az ítéletiben megnyugodott s Így az jogerőre emelkedett.

xx Budapestre érkezve a keleti pályaudvar ral szemben a PARK NAGYSZALLODABAN megtalálja kényelmét. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20% engedmény.

— Kényszeregyezség. Újabban a következő cég .jelentett fizetésképtelenséget: Tauiber Mór malom- tulajdonos, Fél, aktíva 8*000 korona, passzíva 208.933 korona, ajánlat 45 százalék.

Zárt ajtó fogadta

a templomba igyekvő hiveket, mert a templomfestő nem hitelez

A zempléni Velejte község esete a bártfai festővel

Kassa, augusztus 29- A zeniplénmegyei Velejte község görögkatolikus templomát a hívek kifesttették Helfer Antal bártfai festővel, aki 54.000 koronát kapott ezért a munkáért. Amikor a pénzt megkapta, még 2800 korona újabb követelést támasztott,

amit az egyházközség már nem volt hajlandó kifizetni. Helfer erre megjelent Velejtén és a templom ajtajára patentzárat szerelt, úgyhogy a hívók nem tudtak bejutni a templomba, sót most vasárnap istentiszteletet sem tudtak tartani.

A felháborodott falusiak

meg akarták lincselni

a templomfestőt, akit csak Zseltvay István lelkész mentett meg a tömeg dühe elől. A templomot végül csendőri segédlettel nyitották fel. A nem mindennapi esetnek a bíróság előtt lesz folytatása.

udapest múltja és jelene

Fejezetek egy milliós város életéből ■ lllyefalvi I. Lajos

nagyszabású munkájának ismertetése (5)

Budapest idegenforgalmának alakulását az 1880. évtől kezdve- ábrázolja a fővárosi statisztikai hivatal grafikus kiadványa, mivel az idegenforgalmi statisztika vezetését ebben az évben kezdték el.

Az idegenfőágaImi statisztika a budapesti szállodákban és penziók bán megszállóit idegeneket veszi tekintetbe. Ez a szám 1885-ben 102 ezret tett ki és fokozatos emelkedéssel, a világháború kitörését megelőző 1913. esztendőig, több mint kétszeresére, azaz 244.000- re emelkedett. A budapesti statisztikai hivatal idegenforgalmi feldolgozása megkülöiiiböz- leti az ország területéről érkezőktől a küllőidről érkezők számát. A kiülömbsógek figyelembevételével megállapítható, hogy a világháborút megelőző eözlendőbeu az idegenforgalomnak több mint háromnegyed része (77.4) százalék belföldi eredetű volt. A háború uláni területváltozások következtében Budapest idegenforgalmának statisztikai feldolgozása is megváltozott, amennyiben az ösz- szebasoulitás lehetővé tétele céljából a külföldről érkező idegenek közül külön mutatják ki azokról a területekről érkező egyéneket, amely területek a világháborút megelőzően Magyarországhoz tartoztak. E területi különbségek figyelembevételével a grafikus ábrázolás alapján megállapitható, hogy 1932-ben Magyarország jelenlegi területéről 97 ezer, a más országokhoz csatolt területekről pedig 31.000, mig a háború előtti külföldről 63 ezer idegen érkezeit.

A tulajdonkép em] külföldieknek száma jelentékenyen meghaladja a békebeli színvonalat.

A statisztikai gralik-onok nemcsak az érkező idegenek számát, hanem a Budapesten eltöltött éjszakák számát is feltüntetik. Az idevágó ábrákból kitűnik, hogy az 1932. éviben érkezett összes idegenek 528 ezer éjszakát töltöttek Budapesten.

Legtöbb idegen a szó-banlé vő esztendőben Ausztriából érkezett Budapestre (16.940), mig

a második helyet a Csehszlovákiából érkezettek foglalják el (14.972).

E két állam kivételével Németország, Románia és Olaszország növelték jelentékeny számmal Budapest idegenforgalmát.

Érdekes és szemléltető ábrákat találunk lllyefalvi J. Lajos müvében- Budapest éle Imi® ze>r ellátásáéra vonatkozóan is.

A marhaköz vágóhíd forgalmáról már a város j egyesítésének ideje óta találunk adatokat, i mig a sertésközvágóhid adatait az intézmény ' 1902. évben történt létesítésétől kezdve ábrázolja a diagramm. E nagyfontoeságu közéi el mezes! intézményeknek nagy teljesítményét kiválóan világítja meg az a körülmény, hogy a legutolsó évben a levágott állatok száma a marhakezvágó- hidon 188 ezer, a sertésközvágóhidon pedig 473 ezer volt.

Különösen fontos kérdést világit még a húsfogyasztás alakulását feltüntétő diagram, amelyről kitűnik, hogy az 1912. évben a hús- fogyasztás már meghaladta a 450 ezer métér- mázsáf. A fejenkénti húsfogyasztás az 1936,

évben 44.3 kg. volf. Feltűnő a tejfogyasztás diagrammja, amely arról ad számot, hogy a háború utáni években a teglfogyasztás nagymértékben emelkedett és végül a békebeli színvonalait is túlhaladta. Szemléltető rajzok mutatják be az egyes közélelmezési intézményeknek, úgymint a vásárcsarnokoknak, piacoknak és a székesfőváros közélelmezési üzemeinek tevékenységéi.

A grafikus mü fejezetei közül talán legérdekesebb Budapest áruforgalmának az alakulására vonatkozó rajz. Kitűnik belőle az a kétségtelen tény, hogy Budapest 60 év alatt mennyire fejlődött. Az ezzel összefüggő adatok rá világi tarnak a világháború után bekövetkezett rendkívüli viszonyoknak a magyar főváros gazdasági életére gyakorolt súlyos hatására és végül az utóbbi esztendők forgalmának emelkedő vonala rávilágít

Budapest gazdasági talpraállásának jelenségére.

Az egyesítést, követő esztendőkben 13 millió métermázsa volt a behozott és 6 millió métermázsa az elszállított áru mennyisége.

Ez a mennyiség szinte megszakítás nélküli emelkedés folytán az 1910. évig több mint ötszörösére, azaz 106 millió méter mázsára emelkedett- Az adatok ilyetén való alakulásából megállapitható, hogy

Budapest áruforgalma a népesség szaporodását is meghaladó mértékben növekedetit,

ami a lakosság jólétének és fogy asz ló képességének emelkedésén kívül azzal magyarázható, hogy Budapest- lassanként az egész akkori magyar birodalom áruellátásj középpontjává vált.

Az árucsere kedvező alakulását a háború és a forradalmi évek teljesen megzavarták és az 1932. évben a forgalom 05 millió méter mázsát tett ki, melyből 54 millió a beszállításra, 11 millió pedig a kiszállításra esett.

A budapesti áruforgalom legnagyobb tétele a tüzelőanyagokra esik.

A kőszén 21 és félmillió, a tüzelőfa 5 és félmillió métermázsával szerepel a statisztikában. Az építőanyagok forgalmának diagrammjából az építkezési mozgalom élénkségére, a nyersanyag behozatalának és a készgyártmányok elszállításának rajzaiból pedig a budapesti gyáripar helyzetére vonatkozólag nyerhetünk tájékoztatást.

Egészen ujszerüek azok a rajzok, amelyek a székesfőváros

külkereskedelmi forgalmát ábrázolják. Különösen érdekes az a térkép, amely az európai országoknak Budapesten lebonyolított forgalmát szemlélteti

ügy a behozatali, mint a kiviteli oldalon Budapest áruforgalmában Ausztria, Csehszlovákia és Németország vezet.

Előbbire a forgalom értékének közel 16.8 százaléka, Csehszlovákiáira 17 százalékaimig Németországra főbb mint 20 százaléka jut A világháború nyomán fellépő gazdasági baj és nehézség közül talán legsúlyosabb volt a munkanélküliség. A munkanélküliség rajza, amelyeket a követ- , közökben vázolni fogunk, természetesen nem j terjed ki a 60 éves múlt egész tartamára.

I Az 1914. évi felvétel 19 ezer munkanélkülit számolt össze és körülbelül hasonló létszámot hozott ki az 1926. évi összeírás eredménye is. Az 1928-29 évben a munkanélküliek száma 10-000-re szállít alá, kétségtelenül bizonyítékául a gazdasági helyzet javulásának. Az 1930, illetve az 1932. évi adatok szeriint, bár kétségtelen rosszabbodást jeleznek, a munkanélküliek számát illetően azóta a munkanélküliek számában apadás következett be.

A statisztikai hivatal által végrehajtott nagyszabású összeírások mellett grafikonok készültek a szakszervezetek által készített munkanélküli nyilvántartások alapján is. Ez utóbbi ábrák kétségtelenné teszik azt az örvendetes tünetet, hogy a legutóbbi években már ha nem is mutatható ki lényeges javulás, de mindenesetre a rosszabbodás! folyamat megállása bekövetkezett.

Érdekesen világítják meg a szociális viszonyokat azok a rajzok, amelyek a munkaviszályok, a műnkaközvetítések, munkabérek és fizetések, valamint, a társadalombiztositás adatait dolgozzák fel szemléltető módszerekkel.

Azok a diagrammok, amelyek a közjótékonysági tevékenység főbb adatait juttatják kifejezésre, élénken domborítják ki a magyar főváros vezetőségének nagyszabású tevékenységét, amelyet az arra rászoruló budapesti lakosok érdekében sikeresen kifejt. A készpénzsegélyezések, az ebédeltetési akciók, téli tüzelő és ruhaosztás, valamint a gyermek- nyaraltatás rajza valóban mintaszerűnek mutatják a magyar főváros jól kiépített szociális intézményeinek kerületi tagozódását

és az általa fenntartott emberbaráti és szociális szervezetek berendezését.

Vége.

— Három gyermek halálát okozta Erdélyben a sárkányeregetés. Bukarestből jelentik: Pét rozsén y közelében három gyermek vékony sodronyra erősített sárkányt eresztett fel a levegőibe. A sodrony véletlenül hozzáért a magasfeszültségű áram vezetékéhez és a keresztülfutó áram mind a három gyermeket megölte.

— Elsülyedt egy spanyol teherhajó. Liesabonból jelentik: A „Floira“ nevű spanyol gőzös, amely szén- rakománnyal futott ki Swa-nsey kikötőjéből, a Szent Vince foktól két mérföldmvire elsülyedt. A „Torres Mercia“ nevű portugál vámgőzös megmentette a legénységet és a matrózokat Lúgosában partra szállította.

— Konyhakéssel és kaszával fogadta a végrehajtót. Kassai szerkesztőségünk telefonon jelenti: Dr, Bürger Mika nagymihályi ügyvéd Hármán József bírósági végrehajtóval tegnap szállott ki Laborc- falva községbe Burik János gazda portájára. A végrer íjtó sehol sem megy szívesen látott vendég- számba, de itt nagyon csúnyán fogadták. Burik bérlője hatalmas konyhakést fogott, majd kaszát ragadott s ezzel tartotta sakkban az ügyvédet és végrehajtót. A harcias „végrehajtást szenvedő alanyok" az előhívott csendőrökkel is szembehelyezkedtek, de a „túlerőnek" nem tudtak ellenállni. Beszállították őket a nagymihályi járásbíróság fogházába.

— Falusi táncmulatság — legényhalál. Kasai szerkesztőségünk telefonon jelenti: Az Eperjessel szomszédos Sebeskellemesen tegnap este táncmulatság volt, amelyre több eperjesi legény is átrán- dult. Breciha István sebeskellemesá legény késsel támadta meg Lukács József eperjesi legényt, mert ez rendelkezni akart a cigánnyal. Lukács erre revolvert rántott s négyszer rálőtt Brechára. A szerencsétlen legény nyomban kiiszemvedett. Lukácsot átadták az eperjesi ügyészségnek.

xx Töltött káposztát, uborkasalátát bátran ehetnek a gyönge gyomrunk is, ha utána Ci- gelkia István-vizet isznak. A gyomorégés is ismeretlen fogalom annak, aki étkezéshez Cigelka István-vizet iszik. Megrendelhető; Cigelka forrás vállalatnál, Bardejov (Báirtfa).

——a———™—. I —n-n.11. Hl HUH ■ I !!■■— I IIIIIMI ■■■

— Késsel intézte el a vitát. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonon jelenti: Budmericky Boldizsár és Szlovák Mihály, a Lovey szállító cég kocsisad valami csekélység miatt összeszólalkoztak. A vita hevében Szlovák meillbebökte társát, mire ez any- nyiira felingerült, hogy hatalmas kést rántott s azt Szlovák mellébe döfte. Szlovákot a kórházba, Bu'dimerickyt az ügyészségi fogházba szállították.

— Nyomor elöl a halálba menekült. — Kassai szerkesztőségünk telefonon jelenti: Eperjesen a Fürdőucea egyik házának padlásán a gyerekek egy akasztóit férfi hullájára találtak. Az előhívott rendőrség megái lap kotta, hogy Cabán Pál harminchárom éves cipész akasztotta fel magát. Cabán hosszabb ideje munka nélkül volt s tettét nyomora miatt követte el.

— Elfogták a zsizskovi gansztertámadás második tettesét is. Annak idején jelentettük, hogy Kotlán József ezlovemiszkói származású foglalkozásnélküli mázolósegéd két prágai társával délelőtt. tizenegy órakor lakásán megtámadta Lehky 'Mária hatvanöt éves asszonyt s ki akarta rabolni. Kofiánt, — izgalmas hajsza után — nyomban a tett elkövetése után elfogták. Ma került a rendőrség kezére a, másik merénylő, Fűknek István 27 éves betörő, akinek leilkiismereiét már számos hasonló büntette terheli.

________