Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-03 / 175. (3506.) szám
1&34 augusztus 8, péntek. <W^GMA\ag<^HIRL2!I? 9 A gaboaamonopőRuffl bírálata ' Irta: Fodor Jenő A gabonáim on ápoltam megalkotói, köztük elsősorban a csehszlovák agrárpárt, azt hangoztatják, hogy ilyen -mélyreható intézikedéhekre főleg azé.rt volt szükség, hogy a válsággal küzdő eladósodott gazdaközöneég tisztességes árat kapjon gabonájáért. Még a számok doibá- lásától sem riadnak vissza, amikor egyszerűen odavetik, hogyha nem lenne monopólium, a szolvensekéi gazda ma csak 120 koronát kapna. egy mázsa -búzáért. Én nem akarok a számokkal zsong!őrködni, csak egyszerűen megállapítom ezt, hogy ma., amikor újság, távíró, telfon, rádió röpíti szét világgá a kataszt/rófá- lis időjárás következtében beállott kedvezőtlen terméseredményeket, amikor az amerikai terménytőzsdéken a gabonaárak óráról-órára emelkednek, amikor értesülünk arról is, hogy az európai export állam oknak is kevés a feleslege, 6 amikor végül sajnosán tapasz-taljiuk, hogy nálunk Szlovenszkón is gyengén közepes, a történelmi országokban pedig kifejezetten rossz a termés, — igen bajos elhitetni még a legtudatianabib gazdával is, hogy az idén, ha nincs monopólium, szabad forgalomban alacsonyabb árat kapott volna a gazda gabonáiéi eslegéért. De ellentmondanak ennek a monopólium életbelépte előtti -belföldi tőzsdei és piaci árak is, amelyék emelkedő irányzatot mutatva már is meghaladták a jelenlegi monopólium! árakat. Aratás után az eladósodott pénzszegény gazdák túlkínálata következtében az árak ugyan kissé ©llany halhattak volna, azonban ez sem lehet érv a monopólium mellett, mert ezt okos ko-nnán yintézkedóoek-kel (ámunimáláe, gabona- sáloglevelek kibocsátása, az intervenciós gar bona visszatartása stb.) könnyen és egyszerűen ki lehetett volna parírozni. Ezeken azonban tol vagyunk, ma már legfeljebb a kész helyzet elé állított kormányrendeletről mondhatunk a „Venkov44 kormánypárti lep kívánságának megfelelően „egészséges*4 bírálatot. Az árdiszparitás, vagyis a Szlovén- szkó és a történelmi országok közötti bevásárlási árkülönbözet annyira sérelmes, hogy ez bővebb bizonyításra nem is szorul. Nem hiszem, hogy akadna egyetlen gazda is Szlovenszkón, bármely politikai párthoz tartozzék is, aki ezt az intézkedést helyeselné. A szlovenszkói gazdákat nem nyugtathatja meg ebben a tekintetben a monopólium jogával felruházott Gabona- társaság elnökének, Feierabend Lászlónak ama kijelentése sem. „hogy ha a jövőben Sloven- szkón lenne rossz termés, akkor olyképpen ha- táro-zná meg a Gabonatársaság az árakat, hogy azok Szlovenszkón lennének magasabbak a történelmi országok árainál44. Mi azonban, szlovenszkói gazdák inkább hiteit adunk annak a megálilapi-táena-k, hogy ez az ármegállapítás csehországi érdekekből történt és főleg azért, hogy a csehországi malmok körülbelül 18 koronával olcsóbban szerezhessék -be búzaszükségletüket. Ezen a réven, tekintélyes keresetre tesznek szert, mert ha a csehországi malmok kapacitását 70.000 vagonra becsüljük, akkor mintegy 91 millió ko-rona kereseti lehetőség kínálkozik. A P. M. H. jnlius 24-iki számában vezércikkben tette szóvá az árkülönbözet sérelmes voltát A cikk megemlíti, hogy a Prágától távol- fekvő szlovenszkói vagy kárpátaljai gazdát ugyanazok az adók, szociális és egyéb terhek nyomják, mint császlavi kollégáját. Ebhez én csak azt fűzöm hozzá, hogy a szlovenszkói gazda a gazdálkodás viteléA bez szükséges ipari cikkeket, mint például gépek, műtrágya, olaj stb., viszont sokkal drágábban kénytelen beszerezni, mint a cseh vagy á morva kolléga. De megállaiptom azt is, hogy a szlovenszkói gazda kedvező éghajlati viszonyainál fogva jobb búzát is termeszt, miért kap tehát kevesebbet azért? Az ármegállapítás sérelmes azért is, mert az 1 korona fajsulykülönbözeti felár csak 82 kilogramig lesz honorálva. Az idén Szlovenszkón nem ritkaság a 84 kilogrammos '/agy ennél nehezcob fajén, yu búza sem, különösen a mimőségbuzák között. Saját idei búzáimnál például a ’évai Schueiler-malom 84.2—84.6 bek toli-tersulyt állapított meg. Ilyen nehéz fajsúlyú búzák teremhettem más gazdáknál is. Amint tudjuk, a hektoiliteirsuly malomipari szempontból esik bírálat alá. Ez alatt azt értjük, mennél magasabb hek tolit emuivá van a búzának vagy rozsnak, annál több Hsaiét lehet abból kiőrölni, ennélfogva a malom a 83 kllogramos búzából több lisztet nyer, mint a 82 kílogramosból, méltánytalan tehát, hogy ez nincs honorálva. Ugyanez áll a rozsra is, ahol a fajsulykülönbözet csak 72 kg-ig lesz honorálva, holott ma Szlovenszkón a 75 kg-os rozsok nem tartoznak a ritkaságok közé. Ezen egy egyszerű rendelettel lőhetne segíteni az által, hogy a bizományosok utasítást -kapnának, hogy a fajsu.ydiferen- ciát a búzánál a 82 kg-on és a rozsnál 72 kg- on felül is fizessék meg. Nagy hibája a rendeletnek az is, hogy nem tesz különbséget minőségbuza és nem minű- ségbuza között A -búza minőségét ugyanis a fajsuly egymagában nem dönti efl. A rendeletben pedig csak erre van korlátolt intézkedés. A búza értékét a sikértartalom, de főleg a sikérminőség dönti el végeredményében. Sütőipari szempontokból e tulajdonságokra k'ü' a búzát elbírálni. A búzák sütőipari szempontból 8 főcsoportba, A), B) és C) csoportba tartoznak. A) búza az, mélynek lisztje gyengébb minőségű lisztnek a feljavítására is alkalmas. A B). búzából készült ílászt egymagában is feldolgozható lisztet ad, míg a C) búzából készült liszt csak A)-val keverve ad használható lisztet. Nem méltányos, sőt teljesen igazságtalan, ha az A) búzáért egyenlő hektoílitersulyt feltételezve csak ugyanannyit fizetnek, mint C)- ért. Az állam a gabonamonopóKum bevezetésével megtette az első nagy lépést a tervgazdálkodás felé. A monopólium révén a termelés is a kézéiben van. Végzetes hiba lenne, ha a termelést rosszul irányítaná. MáT pedig, ha nem jutalmazza azt a gazdát, aki jó sikérminőségü búza. termesztésére törekszik, a minőségbuza termesztésének az eszméje teljesen ku-tba-esett. Ma már vannak vidékek (például a tornaijai járás), ahol a minőségbuza termesztése meglehetősen fel van karolva, ahol már a malmok is szívesen vásárolják és a szaibadkereskede- lemben szivesen vették magasabb árakon ezeket a búzáikat. A tél folyamán prágai malmok is vásároltak a tornaijai járásban ezekből a búzákból. A jövőben a gazda, ha azt látja, hogy búza és búza között árban nincs különbség, ismét visszatér a gazdasági szempontokból talán előnyösebb, bővebben termő, de viszont durvább és rosszminőségü lisztet szolgáltató fajták termesztésére. Hogy ez a mai autarkiás törekvések mellett nem lehet érdeke az államnak, laikus szemmel is egyszerre megállapítható. A monopólium-rendeletből különben erősen szembetűnik az, -hogy annak összeállításánál a gazdavéleményt meg sem hallgatták, ha igen, az nélkülözte a szakértelmet. Legjobban csodálkozunk Hodz&a földművelésügyi miniszteren, akinek a tervgazdálkodás kedvenc eszméje (Angliában is előadást tart erről) s mindjárt az első -lépésnél megfeledkezik ilyen fontos rész-létkérdésről. Igen sérelmes és célszerűtlen rendelkezéseket. tartalmaznak a monopóllum-rendeletreík 16. ét? 26. §§-ai. A 16. §‘. kategórikusan kimondja, hogy a gazda gabonát csupán a Gabonatársaság számára adhat el. A -26. •§. azt mondja. Gabonát csak a Ga bon at á réateágtóT lehet vásárolni. A rendelet 17. §-a megjelöl ugyan bizonyos kivételeket, a fogalmazás azonban nem világos s Így félremagyarázásokra ad alkalmat. E §. értelmében a 16. §. nem vonatkozik a vetőmagvakra. Ezt ml gazdák úgy értelmezzük, hogy vetőmagot a gazdák egymástól vásárolhatnak vagy egymásnak eladhatnak. Mások viszont azt tartják, hogy a gazda vetőmagot is csak a Gabonatársaságtól vásárolhat. Ez az intézkedés teljesen útját állja a gazdasági hal-adásnak, mert nem hiszem, hogy akadna gazda, aki a legnagyobb bizalommal nézne ilyen üzlet elé és ne viseltetnék aggodalommal az iránt, hogy a Gábor atársaeág utján esetleg nem azt a fajtát kapja, amelyet termelni káván. De nincs módjában a ga©dának egyéb gazdasági szükségleteit is, untat például -konvenciót, takarmányt stb. gazdatáreaitól közvetlenül beszerezni. Ezek beszerzésénél a Gabonatársaság közbe- ékeléee drágulást és költségtöbbletet jelent. Egy konkrét példa: Gazdaságomban rozsot-nem termesztek, de alkalmazo-ttaimnak konvenció fejében rozsot is kell mérni. Ezt beszerezhetném szomszéd birtokostá-rsam-tól, megta- takarithatnám az eladási és vételár közötti árkülönbözetet, gazda-társam is jobban járna, mert nem íkel-lene terményét a vasútra vagy a bizományos raktárába szállít-a,ni. Hasonló eset áll! fenn., midőn a gazdának takarmányozási célokra árpát, zabot vagy kukoricát -kell vásárolnia. Számtalan falusi és -kisvárosi hivatalnok és egyéb foglalkozású ember van, akik - nem termelnek, kenyérszükségletüket azonban mégsem -liszt alakjában szerzik -be, hanem 'búzát vásárolnak, azt vámőrlő malmon megőrülhetik s a visszakapott lisztet -háztartásukban, a korpát pedig sertések vagy baromfiak takarmányozására használják fel. A monopólium bevezetésével ezek is elestek ettől a lehetőségtől, ami részükre drágulást jelent. Ha a monopóliumnak, amint a hivatalos körök hangoztatják, nem az a célja, hogy annak révén a Galwnatársasúg vagy mások keressenek, mi értelme van ezen megkötésnek? , Még meg sem kezdődött a bevásárlás, már is (megjött az első in-telem, hogy a gazdák ne siessenek terményeik felkínálásával, míg az intervenciós gabona el nem fogy. A nagyobb tételeket a Gabonatársaság egyszerre nem ig tartozik, de nem is képes átvenni, miért nem adják meg tehát a módját é« a lehetőségét annak, hogy a vidéki kis fogyasztó, vagy az a termelő, akinek valamelyes gabonára szüksége van, azt közvetlenül a felesleggel rendelkező gazdától beszerezhesse? Ezt egy egyszerű rendelettel életbe lehetne léptetni, mely kimondaná, hogy egy méghaMég 37.500 vagon intervenciós gabona fekszik raktáron Prága, augusztus 2. A Csehszlovák Gabonatársaság, amint arról beszámoltunk, csupán annak a vevőnek ad egy vagon ujgabonát. aki két vagon intervenciós ógabonát vásárol. E rendelkezés folytán az intervenciós gabona készletei erősen megcsappantak. Május 26 án 23.660 ragon rozs és 24.000 vagon búza volt raktáron. Ez a mennyiség julius- 30-án 18 500 vagon rozsra és 19.000 vagon búzára ment vissza. Az intervenciós gabona ellen, amint arról ugyancsak beszámoltunk, minőségi Kifogásokat tettek. E kifogások nem voltak egészen alaptalanak, amit a koalíciós Ceské Slovo mai estilapja bizonyít a legjobban. Az idézett lap arról számol be, hogy Rosice községben a Koo- perativa annak idején 1500 vagon intervenciós gabonát raktározott el. A 16 millió korona értékű intervenciós áru gondos kezelés híján megromlott, megpenészedett és használhatatlanná vált. A tekintélyes kár következményeit vagy az állaim, vagy a Kooperativa viseli, a C. S. úgy véli, hogy mindenesetre a köteles göndóSság elmulasztóját kell felelősségre vonni. □ E héten kihirdetik az árpa, a zab és a tengeri bevásárlási árát. A Csehszlovák Ga- bonatársaság most állit/ja össze az árpa, a zab és a tengeri bevásárlási árainak jegyzékét. Az árjegyzéket ezen a héten közhírré teszik. □ Gazdasági szövetkezetek nem állíthatnak ki többé gabonazálogjegyeket. A gabonamono- pó Iramról szóló rendelet érteiméiben eladásra szánt gabonakészletekkel cs-ak a Gabonatáraa- ság és a gazdák rendelkezhetnek. Az 1934—35. évben ga bo n-a zálogjegy eket a Gabonatársasá- gon kívül csak gazdák állíthatnak ki. A gazdasági szövetkezetek, melyek a múltban a légtől 0 I jnazáW* állítatták ki, emésztették ezt a jogukat, mivel a jövőben legifel- jeh1 bizományosi minőségben tevékenykedhetnek. A gabo-n-azáíloigjeigye-k kiállítása és eszkonlálása -szempontjából érvényes irányárak az egyes országr^'zékben egységesek lesznek. A fö 1 adóá 1 lomáso-kra vonatkozó paritásokat a leszámítolás során nem veszik tekintetbe. tároaott időpontig, mondjuk 1984. év végéig saját szükségletére gabonát mindenki szabadon vásárolhat. Ez kömnyitne a fogyasztón, mert szükségletét egyszerűbben és könnyebben szerezhetné be. Könnyítene a kisebb gazdákon, akik azonnal pénzt akarnak látni gabonájukért, de tehermentesítené a Gabona- kereskedelmi rt.-t is, mert az aratás utáni túlkínálatot lecsökkentené. Ma még nem nyilatkozhatunk arról, hogy a Gaibonatársaság és bizományosai miképpen fognak feladatuknak megfelelni. Meglesz-e az a kapacitásuk és készségük, ami az üzletek sima, gyors és igazságos lebonyolításához szükséges? Az azonban kétségtelen, hogy a rendelet abban a tekintetben is hiányos, hogy nem tartalmaz megtorló intézkedéseket ama bizományosokkal szemben, akik a rendelettel visszaélnek ée szándékosan megkárosítják a gazdákat. Hivatalosan az sincs megjelölve, hogy a visz- szaélések ellen a gazda hogy és hol kap védelmet. Az árak kiszámítása eléggé komplikált lévén, különösen a tájékozatlan kisgazda cóny- nyen károsodhat, ha nem ügyel érdekeire. Alig kezdődött meg a gabona felvásárlása, már is tudunk olyan esetekről, hogy a bizományos megfizette ugyan a búzáért a kijelölt alapárat, de neim volt tekintetei a faijaulyra, mert szerinte az „kiegyenlítődik44, egyik gazda könnyebb, a másik nehezebb búzát szállít. Hát ezért a kiegyenlítődésért alaposad rá kellene koppintani az illető bizományos ur körmére! A bizományosok a kisebb tételeket saját raktáraikban veszik át. Úgy tudjuk, hogy ezért jogukban van zsákolás és vasútra valló fuvarozás óimén az alapáiiból mázsánként 1 korina 50 fillért levonni. Azonban azt is tudjuk, hogy ez az 1 korona 50 fillér a bizományos jóvoltából néhol 2 koronára is felemelkedik. Ezekből látható, hogy az üzletek lebonyolításánál bizonyos gazdavédelemre szükség van. Az a gazda, aki a rendeletekkel teljesen nincs tisztában, helyesen cselekszik, ha gabonája értékesítésénél a párttitkárságok támogatását veszi igénybe. A magyar nemzeti párt összes párt titkárainak megküldte a részletes útmutatást arra vonatkozólag, hogy miképpen Járjon el a gazda gabonája értékesítésénél. □ Életbelépett a sertéstenyésztés korlátozásáról szóló rendelet. A törvények és rendeletek gyűjteményében 186. szám alatt most jelent meg a sertéstenyésztés korlátozásáról szóló kormányrendelet, amelynek lényeges rendelkezéseit már ismertette a P. M. H. A rendelet értelmében sertéstenyésztéssel csupán gazdák foglalkozhatnak. A gazdák mindössze annyi sertést tenyészthetnek, amennyit saját termésű takarmánnyal ’ ”’atnak. Egyidejűén azonban legfeljebb tiz tenyészsertés és 50 hízott sertés tartható. Magi..esők, vagyis ne n gazdák egyszerre csupán két sertést hizlalhatnak. □ Csehszlovákia nem vesz föl külföldi kölcsönt. Tegnapi Miiünk tőzsdetudósításában beszámoltunk arról, hogy az egyik prágai lap (Národni Listy) jelentése szerint a kormány mintegy 400 mii Ilié koronás külföldi kölcsön ügyében tárgyalásokat folytat. A Národni Listy hírét hivatalos helyen megcáfolták, A cáfolattal kapcsolatban a N. L. a következőiket közli: mílla^" ’ hogy nem állami kölcsönről számoltunk be. Az egyik állami vállalat különleges természetű, 50 millió svájci frank értél.í hitelműveletéről van szó.44 Li Jugoszláv—csehszlovák kereskedelmi tárgyasok. Dr. Pilja, a jugoszláv kereskedelmi mrá.'z tórium mhízottja Prágáiba érkezett, ahol !' '^válásokat kezdett a jugoszláv- c~ h- sz'lovák kereskedelmi kapcsolatok kimélyité- se érdekében. □ A Graber Mi^a és Fia r*. mérlege. Pozsonyból jelentik: A Graber Miksa, és Fia rt. 1938. évi mérlege 875.569 korona nyereséget tartalmaz. □ Ratifikálták az olaSz-c®ehszlovák kereskedelmi Szerződés pótegyezményét. Az olLaezceeth&zlóvák kereskedelmi szerződés pó tegyed ménjét tegnap ratifikálták Rómában. □ C®őd. A következő csődöt közük: Fisról és Rawner sörnagykereskedés, Nagyszombat. Cégtulajdonos Rawner Henrik és Ffedhtl Adolf.
