Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-29 / 196. (3527.) szám

196. - Szerda •

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed*

évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, /\

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. •

fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több.

Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki.

szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség. Prága II., Panská ulice 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON. 303*11. ••

SŰRGÖNYCIM HÍRLAP. PRAHA,

Mandzsúria

határszéle

(fip) Prága, augusztus 28.

Túlzás volna távol keleti háborúra gondolni most ősszel, a tél beállta előtt. Olyan ez, mintha tavasszal készülnénk szüretre, mert Mandzsúria határszélein se japán, se orosz nem tud küzdeni a keletázsiai dermesztő hidegben, amely 30—40 fokra is alászáll november közepétől kezdve. De a jelen pillanatban nem az a lényeges kérdés, hogy mikor tör ki a keleti háború. Nem tört ki két év előtt, most sem fog kitörni. A lényeges kérdés, hogy távol keleten örökös háborús veszedelem van, az ellenfelek rendszeresen készülnek a hajbakapásra s csak a kedvező alkalmat várják. Olyan ez, mint a sztratoszféra- repülés. A ballon készen áll, a gondolát kipróbálták, a léggömböt bármikor megtölthetik gázzal, — csak a kedvező idő jelentéseket várják még a bátoT repülők az indulás előtt. A „kedvező44 időjelentések Mandzsúria határszélére egyelőre nem érkeztek meg.

Oroszország semaniesetre sem akar most háborút Keletázsiában. Az agresszív szándék Japáné. Hogy miért, könnyen megmagyarázhatjuk. Japán az elmúlt három évtized alatt 6zinte észrevétlenül megkétszerezte lakóinak számát, s a szűk szigeten ma több mint 70 millió ember él. Bármily igénytelen a nép, a szegényes föld nem tudja eltartani a szapora sárgákat. Koreát kolonizálta a japán faj, For- mózát és a szigeteket is, de e földterületeken újabb 30 millió lakos él, úgy hogy nagyobb- arányu uj gyarmatosítás itt 6em történhet. Az újonnan elfoglalt Mandzsúria földje szegényes. A jobb területek délfelé, Peking, Nam- king felé kezdődnek, s ott terülnek el a vladi- voeztoki szűk földsávon, ami orosz birtok. Japán vagy kiterjed, vagy felrobban. A nép amúgy is a legkétségbeesettebb eszközökhöz folyamodott már életfentartása biztosítására s a világszerte ismert „japán dömping44 &em egyéb, mint az igénytelen japánok 6krupulus nélküli kísérlete a piacok megszerzésére s a 70 milliós tömeg munkájának értékesítésére. Néhány millió négyzetkilométer keletázsiai föld évtizedekre, esetleg évszázadokra segíteni tudna a japán emberfeleslegen.

Nippon útja Keletázsiában a szovjethatalomba ütközik.. Oroszország tudja, hogy Japán előbb-utóbb megtámadja Keletázsiát, de szeretné, ha a támadás pillanatát kitolhatná egy-két évtizeddel. A szovjet hatalma és belső szervezettsége évről-évre nő. A 'vörös hadsereg, a fiatal orosz ipar, a keletázsiai erődöv és kommunikációs vonal, a nép katonai nevelése óriási lépésekkel haladt előre, de még nem tökéletes, várni kell, amig a nagy munka befejeződik. Akkor hiába jön Japán, mert a testi-lelki modernizálás után a szovjet olyan birodalommá válik, amelyen senki nem vesz egykönnyen erőt. Ma 168 millió ember él Oroszországban, húsz-harminc év múlva 200 -210 millió ember lesz ott, mig Európa országainak lakosságszáma addig csaknem változatlan marad. S a kétszáztiz millió ember egységesen nevelt, egységesen kiképzett, öntudatos és modern katona lesz, egy uj ka- tonanép sarja, amelyet a gigantikus propaganda szívós és okos, bátor és kitartó harcosokká tud változtatni. A vezetés, az utánpótlás. a szervezés is más lesz a modern világbirodalomban, mint volt az elhanyagolt és népszerűtlen cárizmus idején.

Az idő tehát a szovjet számára dolgozik. Ezt érzi és tudja Japán, ezért sietteti a leszámolás óráját. Igaz, Japán lakossága is rohamosan nő. Gyarmataival ma 100 millió ember lakja a birodalmat, hus-z év múlva 120 millió fogja lakni, ha ne, í számítjuk, hogy időközAz író valósággá akarja változtatni utópiáit

UPTON SINCLAIR

Kalifornia kormányzóságára pályázik

A kommunistából lett demokrata fantasztikus tervei - Uj mammut-iröszt Amerikában - Csikágó boldog napja

Az amerikai munkásháboruság a tetőponton

San PranciSRo, augusztus 28. Az Egyesült Államokban óriási szenzációt keltett az a hir, hogy a küszöbönálló kaliforniai választásokon Upton Sinclair, a híres szocialista iró, mint a demokrata párt kormányzójelöltje szintén résztvesz. Az őszi választások iránt nagy az érdeklődés. A különböző szenátori, képviselői, hirói és városatyai, valamint a sok hivatalnoki állásnak több mint ötszáz jelöltje van. A jelöltek egymás között is harcolnak, de valameny- nyien összefogtak Upton Sinclaiir ellen.

Néhány hónappal ezelőtt nagy szenzációt keltett, amikor a hires iró kilépett a szocialista pártból, demokrata lett és valóságos hűségnyilatkozatot tett Roosevelt mellett. Ellenfelei természetesen azt állították, hogy régi nézeteit is csak politikai szíratégia miatt tagadta meg Upon Sinclair, aki a demokrata párt óriási népszerűségét ki akarta használni, hogy befolyásos pozícióra tegyen szert. Belsejében az iró továbbra is kommunista maradt, mondják ellenfelei.

Upton Sinclair máris nagyarányú terveket mutatott be a választóknak és kijelentette, hogy mindent megvalósít, ha kormányzó lesz. A munkanélkülieket a városokból vissza akar-1 ja telepíteni a vidékre és nagyarányú munkaszerzési irodákat organizál. Sinclair gyárakat akar alapítani, amelyeket a munkások maguk vezetnének és termékeiket a vidéken mező- gazdasági termékekkel cserélnék ki. Sinclair választási jelmondata a következő: szegénységnek el kell tűnni Kaliforniából".

Ellenfelei természetesen azt hangoztatják, hogy tervei fantazmagóriák. Sinclair egész múltját fölvonultatják ellene és könyveivel azt akarják bizonyítani, hogy a kormányzójelölt a magántulajdon ellensége. Sinclaimek ennek ellenére sok barátja van és nem lehetetlen, hogy a demokrata párt az őszi választásokra mégis őt állítja hivatalos jelöltként. A szükebb választások Creel demokrata kormányzójelölt és Sinclair között fog eldőlni.

1,386.800 munkás éSethaiá'-hs?c?a ítészül

Washington, augusztus 28. Az amerikai nemzeti újjáépítő törvények elfogadása óta az amerikai kontinensen nem akarnak megszűnni a munkás konfliktusok, amelyek valamennyi iparág prosperitását súlyosan veszélyeztetik. Különösen a küszöbönálló választási harcok előtt éleződött ki a helyzet és a bérmozgalmak mindenütt döntő stádiumba kerültek.

A munkásszervezetek az elmúlt tizenkét hónap alatt komoly sikereket értek el a munkaadókkal szemben, de eddigi eredményeikkel nincsenek megelégedve és uj döntő küzdelemre

ben Tokió újabb 20—30 millió kínaira ráteszi kezét Peking környékén és japán mintára átneveli a bátor és jó emberanyagot jelentő szívós északkinaiakat. A japán nevelés embere legalább annyit ér katonailag, mint az orosz nevelésé, sőt többet, s a japán szervezettség, a tokiói észszerű vezetés sem marad a szovjetgazdálkodás szintje mögött. De Japán előnye ma kétségtelenül nagyobb, mint husz-barminc év múlva lesz, s alapjában véve Nippon nem bánná a mai háborút, ha ...

Ha Szovjetoroszország diplomáciai munkája nem ért volna el váratlan sikereket, amelyek visszatáncolásra kényszeritették Tokiót. A japánok ma a háború-előtti poroszok szerepét játsszák, Litvinov pedig, ez az ügyes és hajlékony szovjetdiplomata, VII. Ed várd angol királyét, aki an nakidején sorozatos utazgatásaival bekerítette a német birodalmat, mint most Litvinov Japánt. A szovjet értékes szövetségest talált Amerikában. Franciaországban. A keleti paktum megkötése után minden tekintetben biztosítani

készülnek. Roosevelt NIRA-politikája kedvez a munkásoknak. A munkaadók minden eszközzel megkísérlik, hogy a munkások kollektív szerződéseinek jogát lehetetlenné tegyék. A munkások természetesen védik kivivőit jogaikat. Különösen veszedelmes a helyzet a textiliparban. A munkások szakszervezete elhatározta, hogy abban az esetben, ha nem sikerül

megy-egyezni a munkaadókkal, 500J)00 gyapotmunkás sztrájkba lép. Állítólag a munkások már megkapták titkos utasításaikat a központtól és az óriási sztrájk szeptember első hetében törne ki. Ha nem sikerül az utolsó pillanatban megoldást teremteni, akkor ősszel Amerikában kitör a világtörténelem egyik legnagyobb munkásháborusága, amely az egész amerikai közgazdasági életet veszélyeztetné. Az

500.000 gyapotmunkáshoz ugyanis 800.000 selyem- és gyapjumunkás is csatlakozni akar.

Az elmérgesedett helyzetre jellemző, hogy az amerikai szakszervezetek központi szövetsége a textilmunkások sztrájkmozgalmát minden legális és politikai eszközzel támogatja. William Green a szakszervezetek elnöke kijelentette, hogy a kezében összpontosult valamennyi szervezettel a textilmunkások segítségére siet és azt sem bánja, ha döntő háború tör ki a munkások és a munkaadók között.

Fegyverkeznek a munkaadók

A textilmunkások állítólag megtudták, hogy a textilgyárosok Alabamába, az amerikai textilipar központjába gépfegyvereket, automatikus pisztolyokat és dinamitbombákat hozattak, hogy fölkészüljenek az esetleges lázadásra. Lloyd Garrison, a munkahivatai elnöke csütörtökre Washingtonba konferenciára hívta a textilgyárosokat és a munkásság képviselőit, hogy tárgyaljon velük a tervezett döntőbíráskodásról.

Newyork a tönk szélén

Newyork, augusztus 28. Newyork város pénzügyei katasztrofális helyzetbe kerültek.

tudta európai határait, mig Tokió korántsem biztos a Pacific felől, ahol az első mandzsu- riai megmozdulásra nyomban megjelent a fenyegető amerikai flotta, azaz Roosevelt ugyanazt érte el flottája mozgósításával, amit Mussolini julius végén az osztrák kérdésben divízióinak a brenneri határra való küldésével. Oroszország világpolitikai helyzete sokkalta jobb, mint Japáné, s ez az, ami a háború kitörését legalább is elodázza. A japánoknak fogcsikorgatva alkalmazikodniok kell.

Kérdés, mit tudnak elérni Mandzsúriában és É'szakkinában céltudatos és szívós pozició- politikáju'kkal. Csankaiszek és Japán ma a lehető legjobb viszonyban áll egymással, mert sikerült „a sárga faj Monroe-elvét“ elfogadtatni a nankingi árnyékkormánnyal. Mandzsúria kiépítése — nem utolsó sorban angol segítséggel — villámgyorsan halad előre, s az oroszok valószínűleg kénytelenek lesznek végleg lemondani a keletkinai (most északmandzsuriainak nevezett) vasútvonalról, amit pedig annakidején a saját pénzükön

A városnak az eljövendő tél alatt két millió műn kant kívülit kell segélyeznie s az erre szüképitettek, hogy- Vladivosztokot a legrövidebb utón megközelíthessék. Vladivosztokot ma ugyan más utakon is megközelíthetik, de csak óriási kerülővel, úgy hogy a kikötő értéke illuzórikussá vált. Japán ingyen akar a vasút birtokába jutni, s ezért szervez fnindenféle bajokat a vasútvonal mentén, hogy lehetetlenné tegye az oroszoknak az ottartózkodást. A mai konfliktust kizárólag a japánok vasúti agresszivitása okozta. A szovjet — ha nem akar háborút — kénytelen lesz engedni, s amint elvonul a vasút mellől, egyelőre elmúlt a kom:1!iktus is és Japán zavartalanul hozzáláthat Mandzsúria modernizálásához, abban a biztos tudatban, hogy Vladivosztokot sikerűin elzárnia a belázsiai. világtól.

A konfliktus elmúlik, csönd lesz Keletázsiában. Addig, amig újabb ko '71 iklvs nem támad, — s hogy támadni fog. hal.tfvzíos. A kelet ázsiai háború pusztán idő kér'őse, de reméljük, hogy nagyon bosszú időé. mondjuk egy évszázadé ...