Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-25 / 193. (3524.) szám

Na: RADIOMELIEKLET V/v. Na: RADIONELLEKLET (3524) szám ® SsomB^at ® 1934 augusztus 25 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76. havonta 26 Kt., külföldre: évente 450, szlovenszkói és ruszinszkói mapuarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. pOÍltlrCQl TLCipiLO.pj Q Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 1 i c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON; 303-11. * • SŰRGÖNYCIM HÍRLAP. PRAHfl. Firenze után (sp) Prága, augusztus 24. Schuschnigg, a harminoh étéves osztrák kancellár, jóformán napok alatt ugyanolyan európai nevezetességű és európai érvényű ál- lamférfiu lett, mint elődje, a szegény Dollfuss volt. Bizonyos, hogy a harminchétéves fiatal­ember rendkívüli képességekkel van meg­áldva, amelyek a gyors karriérre predeszti­nálták, de mégsem e képességek tették hí­ressé, hanem a helyzet, amelybe került, az állam, amelyet képvisel. Az Ausztriához ha­sonló kis államok — Portugália, Svédország vagy Görögország — miniszterelnökeit a nyu­gati közvélemény bizonyára nem ismeri any- nyira, mint Schuschnigg nevét. Rendkívüli körülmények között került hatalomra a kan­cellár s nyomban rendkívüli — 'világpolitikai — események középpontjába jututt, mint most Firenzében, nem csoda, ha hamar nép­szerű név lesz. A helyzet viszi, a helyzet emeli, jóformán „malgré lui“, önszántán kí­vül változik fontossá és tekintélyessé. Ha nem is annyira belső tulajdonságai, i mint inkább külső helyzeti energiák teszik Európa egyik legfontosabb politikai tényező­jévé az osztrák kancellárt, annyi elvitathatat­lan, hogy személyétől, politikai rokonszenve- től és irányeszméitől is sok függ. A firenzei összejövetel bebizonyította például, hogy bármennyire Dollfuss nyomdokain halad Schuschnigg, sőt Németországgal szemben ha­tározottabban képviseli elődje vonalát, árnya­latokban mégis különbözik tőle. Dollfuss tel­jesen Olaszországra támaszkodott, Schusch­nigg visszatér Seipel irányához s nem egy kiváltságos nagyhatalomra, hanem a nagy­hatalmak összességére igyekszik rábizni Ausztriát és függetlenségét. Természetesen az olasz barátság az osztrák politika alfája és ómegája marad, de — mint az osztrák hiva­talos lap tegnapi feltünéstkeltő nyilatkozata bejelentette — a francia és az angol orientá­ciót sem fogja elhanyagolni Schuschnigg s bi­zonyos értelemben visszatér a népszövetségi politikához, amitől Dollfuss tartózkodott. A kancellár kijelentéseiből és az osztrák hiva­talos körök nyilatkozataiból a világsajtó máris előre kombinál s látni véli, hogy Schuschnigg közeledést keres — Párison át — a kisantant- hoz és szakit az egyoldalú olasz irányzattal. E beállítás valószínűleg korai. Elvitatha­tatlan, hogy az egyoldalú olasz orientáció, amennyiben túllépi a szuverén államok kö­zötti szokásos szövetség méreteit, belpoliti­káiig kényelmetlenné válik Ausztriában. A nemzeti szocialista agitáció máris gúnyolja a tulszoros összeköttetést és izgat ellene. Olasz­ország garantálja Ausztria függetlenségét? — Írja. De micsoda függetlenség az? Ugyan­olyan, mint Mandzsúriáé. Japán politikájának ugyancsak sarkalatos tétele „Mandzsúria füg­getlenségének garantálása41 s jól tudjuk, mi­féle fán terem a mandzsu szabadság. Ausz­tria is független marad, addig, amíg ebből Olaszországnak haszna van. Az osztrák nép önmaga nem rendelkezhet sorsáról, nem vá­laszthatja azt a kormányformát, amit esetleg akar, nem keresheti gazdasági prosperitását ott, ahol esetleg a legkönnyebben megtalál­hatónak véli, hadseregét nem fordíthatja arra a célra, amire óhajtja, A kis köztársaság olasz gyámolitás alá került. Ez már csaknem az Anschluss, írják a berlini lapok, de nem Né­metországhoz, hanem Olaszországhoz. Ausz­tria Olaszország „tartománya" lett s azt cse lekszi, amit Mussolini parancsol. Az idők mi­iéle változása ez! Száz évvel ezelőtt Olaszor­Keletázsia a napirenden Moszkva ultimátumszerű jegyzéket intézett Tokiéhoz A konfliktus csirája: a keietkinai vasút - Oroszország tilta­kozik a japán vádak ellen - Anarchisztikus helyzet a vasút­társaságnál - Kisiklattak egy japán csapatszállító vonatot Mo8zk va, augusztus 25. Jurenev, Szovjet-' Oroszország tokiói nagykövete augusztus 22-én a következő jegyzéket nyújtotta át Hirota ja­pán külügyminiszternek: Az augusztus 13-ról 14-re virradó éjszaka a keietkinai vasút keleti vonalán a vasúttársaság tizenkilenc szovjetorosz alkalmazottét, többnyi­re vezető személyiségeket, a japánok letartóz­tatták. Az illetékes japán tényezők ennek az alaptalan és törvényellenes rendszabálynak megindokolására különböző lehetetlen vádakat kovácsoltak, amelyek szerint az alkalmazot­tak állítólag merényleteket szerveztek meg a japán katonaszállitó vonatok ellen, szították a csunguzok fölkelését és összeütközéseket idéz­tek elő. Ezenkívül a vasút számos japán alkal­mazottát állítólag kirabolták és meggyilkolták. Ezeket az alaptalan vádakat a japán had­ügyminisztérium és külügyminisztérium hivata­los közegei támogatták. A japán-mandzsuriai hatóságok nem elégedtek meg a keietkinai vasút alkalmazottainak letartóztatásával és megvádolásával, hanem ugyanilyen vádakkal illették a hivatalos szovjetorosz politikai ható­ságokat is, igy például japánellenes tevékeny­séggel gyanúsították meg a pogranicsnajai szovjet konzulátust és a keleti vörös hadsereg parancsnokságát. A szovjetkormány összefüggést lát a vádak és a keietkinai vasúttársaság eladására meg­indult tokiói tárgyalások meghiúsulása kö­zött. A japánok igy akarják a vasutat dezorga- nizálni és megsérteni a megállapodásokat. A szovjetkormány különösen arra utal, hogy a japán hadügyminisztérium augusztus 17-i hi­vatalos kommünikéjében azt a hallatlan állí­tást kockáztatja meg, hogy a keietkinai vörös hadsereg szervezi a vasútvonalon egyre gyak- rabbá váló összeütközéseket és vasúti merény­leteket. A japán hadügyminisztérium agresszív jellegű kijelentésekkel egészíti ki a külügymi­nisztérium jeelntéseit. A szovjetjegyzék meg­állapítja, hogy mindezek a kijelentések és kommünikék azt igazolják, hogy Japánnak Ke- letázsiában agresszív szándékai vannak. A szov- jetkormány a mandzsu riai hatóságokat és a japán kormányt teszi felelőssé a veszedelmes keletázsiai helyzetért. A japán nagykövet a jegyzék átnyujtása al­kalmával szóbelileg is kifejezte tiltakozását. A szovjetkormány reméli, hogy a jegyzékből Ja­pán levonja a megfelelő következtetéseket. Ili veszedelmek Az egyre gyakrabbá váló japán-orosz jegyzékváltásból kitűnik, hogy rövid féléves Shanghai, augusztus 24. Impampotól 50 kilométerre (100 km-re Charbintól déli irányban), ismeretlen tettesek csütörtökön fölszedték a keietkinai vasútvonalon a sine­Páris, augusztus 24. Az Beho de Paris berlini munkatársa közli, hogy a legújabb né­met-lengyel gazdasági tárgyalásoknál a két hatalom konvenciót kötött a háborúban való kölcsönös megsegítésre is. A konvenció ér­telmében Lengyelország német ipari cikkek fejében nyersanyaggal és élelmiszerrel látja el a birodalmat. A szerződésnek olyan klau­zulája van, amely háború esetére vonatkozik. A szállítás a háborúban nem szűnik meg. A szünetelés után a keletázsiai helyzet ismét elmérgesedett. Japánban lázas katonai elő­készületeket tesznek. Az ifjúság katonai nö­velése napról-napra nagyobb méreteket ölt és minden fiatal japán gyermek fejébe jó­formán mesterségesen benevelik az orosz- gyülöletet. Mandzsúriát Japán hihetetlen mér­tékben megerősíti és a határokon bevehetet­len erődöket épít. Ugyanilyen lázas katonai készülődés folyik szovjetorosz területen is. Valószínű, hogy a konfliktus hamarosan any- nyira kiéleződik, hogy szükség lesz a nyugati hatalmak intervenciójára. két és kisiklattak egy japán csapatszállító vonatot. A mozdony és négy kocsi a mélybe zuhant. 21 japán katona meghalt, 58 súlyosan megsebesült. francia lap kiemeli a konvenció nagy jelentő­ségét és a francia-lengyel szövetség megsér­tését, valamint Lengyelország népszövetségi kötelezettségeinek semmibevevését látja ben­ne. A baszkok követelik önrendelkezési jogukat Madrid, augusztus 24. A spanyol közpon­ti kormány mindent elkövet^ hogy meggátol­! 21 halott ét 53 testűit egy lüaetoriai vasúti merényletnél Lengyelorsztg segédkezik Németország felszeretésében Gazdasági szerződés háború esetére • Megdöbbenés Franciaországban ■ szag egy része osztrák provincia volt, másik része Bécs hatalmi szférájában élt, — s ma a hajdani hatalmas Ausztria az olasz hatalmi szféra egy kis egysége, szinte vazallusa a római birodalomnak. Ez a beállítás kétségtelenül túloz. Schusch­nigg mindazonáltal elérkezettnek látta az időt, hogy Firenzében figyelmeztesse a Dúcét a római egyezmény záradékára, amely kilá­tásba helyezi a többi középenrópai hatalom bevonását, hogy igy megszűnjön Ausztria egyoldalú gazdasági és politikai megkötött­sége. Alapjában véve Mussolini sem idegen­kedik a római egyezmény kiterjesztésétől, ha Olaszország érdekei és hatalmi pozíciói csor­bítatlanok maradnak. Nem lehetetlen tehát, hogy a firenzei találkozó, amennyiben a ró­mai paktum kibővítésének kérdésével fog­lalkozott, fontos kiindulópont lesz az európai politikában s Ausztria függetlenségének szé­leskörű és általánosított garantálásával kap­csolatban bizonyos középeurópai kristályoso­dás felé vezet. A küszöbön álló genfi tanács­kozás már tisztulást hozhat e téren, de a vég­érvényes döntés csak Barthou római utjának idejére várható. A krízisben élő Középeurópa minden la­kója csak örömmel fogadhatja, ha az ősszel kezdődő uj politikai szezónnak tényleg az lesz főatrakciója, hogy végre hozzálátnak a dunai probléma megoldásához. A kisebbségi ember kétszeres örömmel várja a kibontako­zást. mert elsősorban az ő bőréről van szó. De éppen a kisebbségi ember köteles meg- jeg. -"zni, hogy a középeurópai nagy rendezés csak akkor érhet valamit, ha valóban vala­mennyi probléma napirendre kerül benne s a tárgyaló felek nem veszítik szemük elől a kisebbségi kérdést sem. Az államok kö­zötti kiegyezés csak e kérdés végérvényes rendezése után képzelhető el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom