Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-21 / 189. (3520.) szám

6

1994 afflgasgfas 81, fcaflBL

VÍZUMOT Magyarországra, Romániába, Lengyel- országba és Bulgáiiába még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap** pozsonyi kiadóhivatala, Lörinckapn-ncca 17., II. (Central passage). Ideszóló útlevelek meghosszabbítását is vállaljuk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága, Panská ul. 12., III. em,! végzi el

Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentései —

a Szent István napjával kapcsolatos magyaror- !

szági munkaszünet miatt — ma elmaradtak.

— A csapi katolikusok házavató ünnepe.

Csapról jelentik: Nevezetes ünnepe volt Csap katolikus lakosságának abból az alkalomból,! hogy a Katolikus Kömek átépített és kibővi- j tett helyiségeit átadták rendeltetésének. A ház- j szentelést nagyszabású katolikus nap keretében j tartották meg. Az ünnepség nagymisével kéz-; dödött, amit Tóth József csapi római katolikus! plébános mondott. A templomi 6zentbeszédet \ Momdy Miklós fancsikai görögkatolikus paró- chus. a jónevü iró tartotta. Istentisztelet után a hívek papjaik vezetésével körmenetben vonultak a Katolikus Kör udvarára. Tóth József egyházi elnök megnyitóbeszédében a katolikus akció szempontjából méltatta a megfeleld katolikusköri helyiségek fontosságát. Mondy Miklós ünnepi beszédében többek között a keresztény szellemű sajtó áldásos hatásairól emlékezteit meg s találóan mutatott rá a rossz sajtó romboló hatásaira. Végül Tonhaizer Ferenc, a munkácsi Katolikus Kör elnöke emelkedett szólásra s tartalmas fejtegetésével meleg hatást ént el. Majd Tóth József plébános felszentelte a Kör helyiségeit. Délután minden izében pompásan sikerült mükedvelőelőadás és táncanulat&ág j fejezte be a katolikus napot.. A műkedvelők eo-1 rában különösen Pap Manci, Szmuitkó Etelka, 1 Szkaila György és Orosz Lajos aratott tapsot! és elismerést. — A Kör uj helyiségei Tóth Jó- i zsef és Lutor János elnökök és munkatársaik lelkes agilitását dicsérik.

— Halálozások. Sütő Áron vári református

lelkész 68 éves korában hosszas szenvedés után meghalt. Temetése vasárnap délután ment végbe nagy részvét mellett. — Farkas Béla, komáromi nyug. városi irattáros életének 50-ik évében váratlanul elhunyt. A meg-, boldogult több évtizeden át volt Komáromj városának buzgó tisztviselője. Társadalmi téren s a magyar kultúra terén is munkálko- dott: a Komáromi Református Ifjúsági j

Egyesület egyik alapitó tagja volt. — Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Rózsa-1 hegyen szombaton este meghalt Dubovec j Róbert szaktanító. Az elhunyt a szlovák néppárt titkára volt s e minőségében értékes szervező munkát végzett a párt javára.

— Felmentettek Kassán egy kémkedéssel vádolt keresKedő^egédet. Kassai szerkesztőségünk telefonon jelenti: A kassai kerületi bi-; róság Slezák-tanácsa ma foglalkozott Fried- ’ Ián dér György szinnai kereskedő bűnügyével, I aki a vádirat szerint idegen állam javára kémkedett és katonai árulást követett el. Zárt tár- j gyalás után a biróság Friedlándert felmentette j s elrendelte szabadlábra helyezését. Ügyészi felébbe zés miatt Friedlánder azonban továbbra isi vizsgálati fogságban marad. A vádlottat dr. Varga Sándor ügyvéd védte.

— Prágában megmérgezte magát a cseh nemzeti szocialisták egyik pozsonyi titkára. A prágai Meran-szállóban ma délután holtan találták Juszt N. dunaivánkai (Ivánka pri Du- naji) lakost, aki a cseh nemzeti szocialista pártnak pozsonyi titkára s a vasutasok országos jednotájának egyik vezető tényezője volt. A boncolás eredménye szerint Jusát méreggel ölte meg magát. Tettének oka eddig ismeretlen.

— A lévai kórházban nem állítanak fel elmeosztályt. Tudósítónk jelenti: Mint ismeretes, az egészségügyi statisztikai adatok szerint Szlovén-' szkon oly kevés az elmegyógyintézet, hogy a be-; legeknek csupán 25 százalékát tudják elhelyezni,, miig 75 százalék — igen sokszor megfelelő ápolás ': és felügyelet nélkül — a közbiztonságot veszélyezteti. Léva városa már régebben akciót indított, hogy a lévai országos kórházban elmeosztályt létesítsenek, amelyre a lévai kórház nagy körzetében okvetlenül szükség van. Az országos hivatal most leiratban értesítette a városi tanácsot, hogy a kívánságot nem teljesitik, mert a meglevő nagyszombati elmegyógyintézeten kívül Lőcsén ■ fognak felállítani elmeosztályt.

— Halálba ment a két prágai szerelmes.'

Prága Stresovice nevű külvárosában! Havel Mária 19 éves háztartása alkalmazottat, pin- j celakásában agyonlőtte szerelmese, Novácsek László 28 éves szabósegéd, azután önmagát1 lőtte főbe. A leány azonnal meghalt, a férfit beszállították a Scbloffer-klinikára ahol hajnalban ő is kiszenvedett. A szerelmesek le-j velet hagytak hátra, amelyből kiderül, hogy közös elhatározással mennek a halálba re-j mén y telem ezer elmük miatt, I

A véletlenüt elsült vadászfegyver megölte Simcsik országos hivatali főtisztviselőt

Pozsony, augusztus 20. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefon jelentése.) Simcsik Ferdlnánd, az országos hivatalhoz beosztott közigazgatási tanácsos tegnap délután nagyobb társaságban Zohor környékén vadászott. Fegyverét hóna alá fogva ment mezőkön, legelőkön, árkon-bokron át, közben virágot szedett. Egyszerre váratlanul elsült a fegyvere, a ravasz valószínűleg beakadt valami ágba s a söréttöltés Simcsik balmellébe fúródott és a bal kezet is összeroncsolta. A súlyosan sebesült tanácsost nyomban kórházba szállították s itt dr. Csárszky orvos azonnal amputálta a balkezet. Mindez azonban hiába volt, a mellén szenvedett sérülésbe ma hajnalban meghalt Simcsik, aki özvegy ember volt s három árvája siratD "" államfordulatig Gálszécsen főszolgabíró volt Liptószentmiklósra került a nagymegyéhc óta pedig a pozsonyi országos hivatalban tett szolgálatot

Budapest múltja és jelene

Fejezetek egy milliós város életéből ■ USyefaivi I. Lajos

nagyszabású munkájának ismertetése (4)

Budapest, augusztus i A. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A kötet egyik legérdekesebb része a magyar főváros gyáripari részéről szóló fejezet. Budapest gyáriparának a fejlődése szinte szemmelilátható volt. A gyárkémények a főváros gazdasági életének lüktető ereje következtéiben egyre-másra emelkedtek Budapest perifériáin. Rá kell mutatnunk azonban arra, hogy a fejlődés menetéire kétségtelenül ráütötte bélyegét a világháború.

Budapest világhíres malomipara és az élelmezési ipar más ágai a háború utáni években rendkívüli mértékben megsínylették a változott viszonyokat. Azonban e megszűnt gyártelepek helyét idők folyamán uij iparágak telepei népesítik be be és Budapest gyáripara végeredményben mégis haladt tovább a fejlődés utján. 1921-ben 750 gyártelepről ad számot Budapest székesfőváros statisztikai hivatalának grafikus kiadványa, amely a 60 éves évforduló idején 1.100-ra emelkedett. Ezalatt az idő alatt a muníká síét szám 62.000- ről 90-000-re,

az évi termelés értéke pedig 390 millió pengőről több mint 1 milliárd pengőre emelkedett.

Ha voltak is e fejlődési periódusban egyes megszakadások, mint például az 1924. és 1925. évi szanáló válság, a fejlődés utján mégsem tudott a gyáripar tartósan megtorpanni.

Az egyes iparcsoportok közül munkáslétszám tekintetében a gépgyártás vezet 18.229 főnyi munkásságával.

A második helyet a legutóbbi időben a textilipari munkásság foglalja el 16.000-ren felüli létszámmal, mely a háború utáni Budapest leggyorsabban fejlődő iparcsoportját képviseli. A gyáripari telepek személyzetére vonatkozó diagrammokról leolvashatjuk, hogy 1.173 budapesti gyártelep az 1930 évben közel 107.000 főnyi személyzetet foglalkoztatott. E hatalmas embertömeg évi javadalmazása meghaladta a 215 millió pengőt. E két számadat mindennél élénkebben .illusztrálja Budapest gyáriparának nagy gazdasági jelentőségét. Szociális szempontból is érdekes képet ad a gyáripar üzemi kiadásainak diagrammja. A legutóbbi évben a főbb üzemi költségek 31 százaléka a személyzeti kiadásokra esett.

A nagyvárosok fejlődésének külső jelei különösen két pontban nyilvánulnak meg. A fejlődés egyik tünete a nagyvárosias építkezésekben, a másik pedig az uccai forgalom nagymérvű növekedésében jut kifejezésre. A budapesti statisztikai hivatalnak grafikus kiadványa élénken szemlélteti azt a folyamatot, hogy a 60 év folyamán hogyan tűntek el a kicsiny viskók, ódon házsorok és helyükbe lassanként hogyan sorakoztak fel a modern ■bérpaloták nagy tömegei, minek következtében a kisvárosiam uocák patriarchális nyugalmát felváltotta a világváros nyugtalan, lüktető élete.

Számos grafikus ábra szemlélteti azt a nagy átalakulást, amely Budapest közlekedésügyi terén 60 esztendő folyamán ment

végbe.

A nagy változást légfrappánsabbau domborítja ki annak a két térképnek a szert)beállítása, amelyek egyike az 1873. évi, másika pedig az 1932. évi közlekedési helyzetet tárja az olvasó elé. Hisz Majdonképen a három testvérváros egyesítéséinek idejében a mai értelemtan vett közlekedésről szó sem lehetett. Az egyesítés időpontjában csupán csak a lóvasutak és a nagy vasutak hálózatai szerepelnek szórványosan a térképen.

Az elmúlt 60 esztendő alatt a villamosvasút acélsínéi már sűrűn behálózzák a magyar főváros egész lakott területét és jólkiépitett vonalai a perifériákat is közel hozzák a város központi részeihez. Ezenkívül lényegesen jobbá, feji eltebbé, egyszóval világvárosivá vált a főváros közlekedése az autóbuszhálózat megfelelő kiépítése révén.

A magyar székesfőváros egyesítésének évedben a közúti vasutak pályahossza mindössze 23 kilométer volt, mig ma 180 kilométer hosszú sinihálózaton bonyolódik le Budapest közutj vasúti forgalma.

Ez alatt az idő alatt a szállított utasok száma 8-4 millióról 252 millióra emelkedett. Jellemzőbb képet alkothatunk a magyar főváros villamosvasúti forgalmára aibból, hogy ma naponként mintegy háromnegyed millió utas szállításáról kell gondoskodni.

A pesti oldalon a városrendezési tervnek megfelelően a körutak és a sugárutak bonyolítják le a legnagyobb villamosvasúti forgalmat. Szervesen kiépített rendszert mutat rövid múltja ellenére az autóbuszba] ózaí is. E közlekedési eszköz fontossága leginkább kitűnik, ha megemlítjük, hogy 1932 év folyamán 278 millió utast szállítottak a budapesti autóbuszok.

De nemcsak a helyiközlekedés 60 éves fejlődésére vonatkozólag találunk Budapest, székesfőváros statisztikai hivatalának kiadványában szemléltető grafikus rajzokat, hanem a távolsági forgalom fejlődésére is. Az egyesítés éveiben a székesfővárosnak mindössze négy vasúti vonala volt; mégpedig a Vác- mandheggí, a szóin ok-szegedi, a hatvan-miskolci és a nagykanizsai vonal. Ezzel szemben jelenleg nem kevesebb, mint 10 vasúti vonal indul ki sugárszerüen szétágazva a magyar fővárosból.

Látható tehát, hogy Budapesttel, mint vasúti gócponttal az ország lakossága intenzív kapcsolatba jutott az elmúlt 60 esztendő folyamán. A budapesti helyiérdekű vasúti vonalaknak kiépítését — amely az 1886. évben kezdődik — a főváros környékének hatalmas fejlődése tette megokolná. A távolsági vasúti forgalom emelkedésére jellemző, hogy mig 1875. évben 607 ezer személy utazott el a budapesti pályaudvarokról, addig az

1932. évben 17.6 millióra emelkedett a magyar fővárosból elutazott személyek összes száma.

A helyiérdekű vasutak forgalmainak lényeges emelkedését ugyancsak igazodik az utas- sízállítási adatok. Kitűnik ugyanis, hogy mig 1890. éviben mindössze 900 000 utasa volt a környékbeli forgalomnak, addig az 1932. évben a helyiérdekű vasutak utasforgalma meghaladta a 24 milliót.

(Folytatjuk.)

Meghalt a szepesváraljai

repülőszerencsétlenség egyik áldozata

Kassa, augusztus 20. (Kassai szerkesztik ségünk telefonjelentése.) Legutóbb jelentettük, hogy Szepesváralja kötelében lezuhant egy katonai repülőgép s hogy annak két ut%- sa súlyosan megsebesült. Az iglói kórházba szállított sebesültek egyike, Pajtás András tizedes sérüdéseibe ma délelőtt belehalt. <**i Simkó József tartalékos főhadnagy állapota iszont jelentősen javult s életét közvetlen aszály már nem fenyegeti.

— Nagy tűz Farnadon. Alkalmi tudósítónk 1*

lenti: Az elmúlt szombaton délután kigyulladt Csorna Sándor famaxii gazdálkodó szérűje és a nagy szélben a lángok csakhamar átterjedtek Fazekas János és Mészáros Lajos kazlaira is. Csakhamar lángba borultak a közeli gazdasági épületek s leégett a bennük felhalmozott terménnyel együtt. A kár körülbelül 80—100.000 korona.

— Felvágta ütőerét, mert meg akart menteni két* liter bort. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Priíbila Katalin 47 éves háztartásbeli ma délelőtt a Szőllősi-uton kétliteres palackiban bort vitt. Útközben a palaok kiesett a kezéből. Utána kapott, köziben elesett, olyan szerencsétlenül, hogy az üveg szilánkjai átvágták az ütőerét. Súlyos sérülésével a kórházba szállították.

— Falusi lövöldözés vasárnap délután. Pozsonyi

szerkesztőségünk jelenti telefonon: Horvát Ferenö 23 éves máj t ényi legény tegnap délután revolverrel rálőtt Mydlarik Ferenc farkasdi legényre. Horvát Ferencet a o&endőrség a pozsonyi ügyészség fogházába kisérte be. Horvát azt adta elő, hogy önvédelemből lőtt, ezzel szemben a Mydlarik társaságában volt Vagovics Döme azt tanúsítja, hogy Horvát Ferencnek semmi oka sem volt a lövöldözésre és valótlan, hogy önvédelemből lőtt volna. Mydlarik könnyebb sebesülést szenvedett.

xx Igaza van annak, ki hátgerincsorvadás- bán szenvedvén, bizalmatlan minden gyógyszerrel szemben. De tartson néhány hónapig CIGELKA jód-brómos vizkurát... és meg lesz lepve az eredménytől. Megrendelhető: CIGELKA forrásvállalatnál, Rardejov.

— A vonat elé vetette magát, mert elbocsátották állásából. Lévai tudósítónk jelenti: Máté Sándor . 19 éves lévai malommiunkiás tegnap a. lévai vasútállomáson az utasok szemel át tára a beérkező vonat elé vetette magái. A mozdony kerekei halálra gázolták a szerencsétlen fiatalembert, aki özvegy édesanyjának és öt fiatalabb testvérének egyedüli támasza volt. Máté Sándort állásából mint létewámfelőttit elbocsátották és a fiatalember emiatti e Ürese re (lésében követte cl végzetes tettét, j

— A bomibavetöt is halálosan megsebesítette a robbanás egy havannai áruházban.

Havannából jelentik: Az egyik itteni áruházban borzalmas hatású merénylet történt. A legsűrűbb látogatás idején felrobbant két bomba, amelyeket egy merénylő dobott el. A szétrepülő szilánkok egy asszonyt azonnal megöltek, hat férfit és hét nőt pedig súlyosan megsebesítettek. A legsúlyosabban sérült meg az az ember, aki a jelek szerint a bombákat elhajította. Testét szétroncsolták a bombaszilánkok és állapota teljesen reménytelen.

xx Pedikűr a katonaságnál? Érdekes cikket közöl a „ZLin“ cimü Bafa újság, mely bizonyára visszhangra talál katonai körökben. B Zenaty, a cikk írója többek között a következőket írja: „Egész biztosira veszem, hogyha a gyalogság vezérkara egyszer teljes felszerelésben egy egyhetes menetelésben venne részt és ezután pediköröztetné lábait, elrendelné, hogy minden századiba a szakács, szabó, cipész és borbély mellé egy olyan katonát is beosszanak, aki ért a pedikürözéshez. Egy egészen motorizált hadsereg csak ideál, de a pedikűr hadsereg könnyen megr^lósitható Bizonyos, hogy ©gy ilyen hadsereg sokkal jobb szolgálatokat tenne, mint az ápolatlan, tyuk- szemes és izzadásos lábú katonák. Elő kellene írni, hogy a hadseregben ugyanúgy, miaut szakácsok és szabók, pedikűrösök is legye- nek.“ Mindenki, aki a gyalogság lábbajait, akár békében, akár háborúban, ismeri, bizonyára csak támogatná ezt a tervet. A gyalogosnak lábápolásra van szüksége, m« *t a meneteléseknél, gyakorlatoknál sok szenvedést okoznak a daganatok, benőtt körmök, tyúkszemek és bőrkeményedések. Ha minden századnál csak egyetlen pedikűrös lenne, megszabadulhatnának a katonák e szenvedéseiktől- Egy hét alatt a század minden tagja részesülne lábápolásban és az ezzel kapcsolatos kiadások sem rúgnának magasabbra, mint a szabónak vagy cipésznek tartásával, tehát egész jelentéktelenek volnának. A pedikür- bememdezés nem kerül sokba és gyakorlott pedikűrösökben sem mutatkozna hiány, mert a Bafa-müvek évente sokezer fiatalembert tanítanak ki a pedikürözésre, kiket majdnem mind bevesznek katonáinak. Ezer ember elég ahhoz, hogy 100 000 embert egyszer egy héten pediikürözzöm A költségek is egész jelentéktelenek lennének, mert a pedikörözésinél az idő kerül a legtöbb pénzbe, ebből pedig a fiatal kalonákfiak bőven telik