Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-19 / 188. (3519.) szám
1334 augusztus 19, vasárnap. t>ra:gai-A\ag^!AR-HÍRLAP 19 A& wf Ua{vitelei Vasárnapi divatlevél Az elmúlt tizennégy év alatt a divat — mintha esak a saját hatalmát és átalakitóképességét akarta volna kipróbálni — minden eszközzel a nők külsejének gyökeres átalakításában mesterkedett. Általános meglepetésre először a büszke copfok lenyi- rását irta elő. Ezzel egyidejűleg a ruhákat térden- felülig érővé kurtította, ezenfölül pedig a sovány é6 fiúsán lapos termetet nevezte ki az ideál-alakká... Á divathoz közelállók heves ellenzést vártak, — de nem igy történt! Ki hamarább, — ki később, de mindenki behódolt a fiatalító irányzatnak. A nők az előírás szerint lenyiratták gongosan ápolt hosszú fürtjeiket, apró ruhákat öltöttek é6 á la garcone-vonalak elnyerése s megőrzése céljából állandó fogyókúrák hatása alatt szenvedtek és — hősiesen koplaltak. Mindennek az lett az eredménye, hogy a nők váratlan mértékben „visszafiata- lodtak“! A nagymamáktól kezdve az unokákig, mindannyian etonírizurás, rövidruhás és sovány görlökké alakultak át... így ment ez pár éven keresztül. Egészen addig, mig a divat időszerűnek vélte a második számú meglepetést: a külsőleg gyerekekké lefiatalitott nők vis6zanagykorusitását. Minden átmenet nélkül azzal az újdonsággal lepte meg a kurtaruhás görl szerepükbe egészen beleszokott női alattvalóit, hogy újra a nőiesen díszített, hosszú ruhákat, a diszkréten gömbülyded női formákat, a kigöndöritett frizurákat és a kissé tartózkodóbb, nőies modort nyilvánította divatossá. A divathoz közelállók ismét nagyfokú ellenzést vártak. Abból a megállapításból indultak ki, hogy a fiatalításba minden nő — még áldozatok árán is — őrömmel belenyugszik, de az öregedésbe — senki! Pedig ez esetben is hiába féltek. A nagy nőközőn- ség ellenkezés nélkül fogadta, hogy Párisban a gyerekes görl'ből ifjú hölggyé nagykorusitották. A lehető legrövidebb időn belül felvették a sokat ki- csúfolt hosszú ruhákat. A hajukat öt-hat centiméterrel megnövesztették és igy — a rövid és sima hajviselet kényelme után — újra a fodrászok rabjai lettek. A rendszeres gimnasztikát is elhanyagolták. A toraaláz hirtelen alábbhagyott; a nők egyre kevesebbet tornáztak és — többet ettek... Mint a mozivászon visszanőiesedett csillagai sejtelmesen hosszú szempillákafc ragasztottak, platina- szőke hajat és pirosra lakkozott körmöket viseltek. Coctail-partyk helyett ismét tea-délutánokat rendeztek, ahol serény zsömperhorgolás vagy kötés mellett, Freud teóriái helyett — a minden oldalról leépített háztartás vezetésének problematikus kérdését vitatták! Mikor e nyáron a híres párisi autószépségversenyre felvonult autók mondén tulajdonosnői ölebeik helyett gyermekeik kíséretében jelentek meg a nagy nyilvánosság előtt — azt gondoltuk, hogy ez a maximum! A modern nő elérte a visszanőiese- dés legmagasabb fokát. Jó anya, ügyes háziasszony, amellett újra nőiesen öltözködik ... Többet igazán senki sem kívánhat. így képzeltük, — de rövid időn belül megjött a cáfolat. — Az uj őszi kalapokkal egyidejűleg megjelentek az uj frizurák is! Páris — mintha be akarná bizonyítani, hogy a mostani nőies divatot még lehet fokozni és a mai szépen kiondulált hajviseletnél vannak még jóval nőiesebb és — kényelmetlenebb változatok is — a magasra tűzött, kigöndöri- tett ko-ntyocskákat meg a tarkóról felfésült és a fej félsőrészéa beloknizott frizurát tette divatossá. Mi lehet ezek után az igazi nő első teendője? Megkezdi a haj-növesztést, — mert az uj hajviselethez, ha nem is Csillag Anna-szerü hajtömeg, de a mostaninál hosszabb, majdnem vállig érő haj szükséges. Ebből kétoldalt, a fül fölötti részt időnként utána vágják, mert a loknizáshoz és a kigöndöritett kontyocskához csak a fej hátsófelén nőtt haj szükséges. Az uj frizuráknál, még akkor is, ha a középen vagy oldalt elválasztott hajról van szó, a hajat a homlokból és az arcból ki, hátrafelé onduláljá'k. A fül minden körülmények között csak félig letakart. Az erősen kigöndöritett végű hajat a nyakból felfésülik és a fej közepe táján csattok meg hajtük segítségével, kontyszerü formában összefogják. A homlok fölötti hajból „frufrukat“ vágnak a homlokba. A szőkéknél, akiknek a homlokba vágott hajviselet jól áll, sűrűn és az egész homlok szélességében — sötéthajuaknál pedig csak a homlok közepére vágják. Láttam olyan újszerű frizurákat is, ahol a „frufru“-kat az egész homlok szélességébe felloknizott fürtökkel pótolják. Ez a változat az egykori „sopfos" frizurákra emlékeztet. A második számú divatos hajviseletnél a hátra ondulált és a nyakból felfésült hajat nem konttyá formálják, hanem különálló loknikba csavarják. A loknikat természetesen apró csattokkal vagy hajtük- kel erősiti meg. Ez a legújabb divatu nappali hajviselet. A délutáni ruhákhoz bizonyára stilszerü lesz, — de, hogy az angol kosztümökhöz és sima zsömperruhákhoz hogy fog illeni, — az még kérdéses. Vagy éppen a ruhák és a hajviselet közötti nagy ellentét fog tetszeni? Előre igazán nem lehet megjósolni. Az uj hajviselet, — mint a leírás is mutatja, — nem kényelmes és nagy gondozást igényel. Előnye azonban, hogy uj és tagadhatatlanul nőies, amellett a legtöbb nőnek jól fog állni, mert érvényre juttatja a fejformáját. Azáltal, hogy a hajat a nyakból kifésülik s magasra erősitik, az egész alak és főleg a nyak magasabbnak és karcsúbbnak fog feltűnni. ügy látszik, valóban nincsen uj a nap alatt. Tizennégy év előtt, az emancipáció nevében feláldozott kontyokat — ba kisebb változatban is, — de újra felelevenítik. És mi — minden valószínűség szerint — viselni fogjuk azzal a titkos reménnyel, hogy a konty meg a loknik csak ősszel és télen át fognak vendégszerepelni. Tavasszal újra megszabadulhatunk nehezen megnövesztett fürtjeinktől. Reméljük... Radványi Magda. Az időjárás és az ember élete Virágzó kalászosok himpora okozza a szénalázat Reumatizmus és meteorológiai térképek ■ A szervezet érzékenysége a mérgező anyagokkal szemben Múltkor! oikkiimkibeE fogtMkaztumk az aáler- giáis betegségek egyik csoportjával, az asztmával, amelyben az időjárás egyik legérdekesebb klinikai hatását láttuk. A másik meteorológiai vonatkozású allergiás betegség az úgynevezett ezénaláz, vagy Bostook-féle betegség. Ennek helyi tünetei legtöbbször a féled Hőgutákra korlátozódnak. A szénaláz keletkezésére vonatkozó sok téves féltevést megdöntve Blakley saját 'betegségének körülményeiből bebizonyította, hogy a széoaláz allergénje a virágzó kalászosok himpora. A mi éghajlatunk aflafct főkép a komócsin és a borjupázsit, továbbá a rozs. A ezénaláz elnevezése rém találó, inkább virág- lázról kellene beszélnünk. Éppen ezért a rohamok az évnek aránylag csak rövidebtb időszakaiban lépnek fel. Nálunk két kritikus időszak van: Az egyik május középétől július közepéig, a másik szeptember elejétől október elejéiig szokott tartani, ámde kezdetük és végük mindig az időjárástól függ. Az egymásra következő években eltérő lehet. A virágpor terjedését akadályozó időjárásban, szélcsendben és esőben a 'beteg megmenekül a kínzó rohamoktól. Védekezés Minthogy a viráglázat biztos sikerrel gyógyítani nem mindig sikerül, a betegek a virágpor elől igyekeznek menekülni Ehhez veszik igénybe a meteorológus tanácsát. Olyan lakást kell választaniuk, amely a virágzó mezőkről fúvó szélnek nem esik útjába. Ha a beteg viszonyai engedik, meteorológiai tanács meghallgatása után olyan vidékre utazik, amelynek levegőjében nincs szénaláz-alergén. Oda és akkor kell utaznia, ahol és amikor megfelelő az időjárás. Legbiztosabb esős éghajlatú, északi fekvésű szigetekre (Hebridák, fleb goland, Lundy-Island a Bristol-csatoimában), vagy a nyült ó'ceánra, vagy a magashegységbe, később pedig a már elvirág zott délvidékre utazni. De a nyit tengeren is meg lehet kapni a cárból — REMETE Az orosz nép körében ma is él a legenda, hogy I. Sándor cár, I. Napóleon legyőzője Taganrogban, a déloroszországi kis kikötővárosban, ahol betegségében gyógyulást keresett és halálát lelte, a valóságban meg nem halt, hanem a világot megtévesztve, visszavonult népe közé s mint egyszerű remete fejezte be életét. A cárt egész életén keresztül súlyos lelkiismeret- furdalások mardosták. Bűntársnak érezte önmagát atyja, I. Pál cár halálában, akit az összeesküvőknek az ő tudtával a trónról való lemondásra kellett volna kényszeriteniök, akit azonban az ő — I. Sándor cár — akarata ellenére megöltek. Sándor a bűn tudatában, egész életén át sokat szenvedett; e lelki állapotában a bibliához menekült, hogy abban enyhülést találjon. Ama szándéka is ismeretes, hogy a katolikus hitre akart térni és a Szentszékkel tárgyalásokba is bocsátkozott, hogy a pápa feloldozá- sát elnyerhesse s az áttéréstől csupán koronázási esküje tartotta vissza, melynél fogva az orosz cárnak a görög-orthodox hitnek hü fiaként kell népét kormányoznia. A hagyomány beszéli, hogy a cár Taganrogban, ahol súlyos beteg felesége, Erzsébet cárné, született badeni hercegnő kedvéért időzött, sétája alkalmával tanúja volt egy kozák hirtelen halálának, aki a sziklás tengerparton lovával együtt összeesett. Ez esemény behatása alatt Sándor elhatározta, hogy még azn*”- elvonul a világtól, hogy uj emberként második eletet kezdjen bűnbánatiban és alázatban, más név alatt, távol a gondoktól és kötelességektől, tekintetét egyedül az örökkévalóságra irányítva. A halott kozákot, aki igen hasonlított, a cárhoz, a cár egyenruhájába öltöztették, a cáréhoz hasonló álszakállt ragasztottak arcára, felravatalozták, ma^d begzenteléa után csendben eltemették. Egy üres koporsót pedig Taganrogban lepecsételve Moszkván át Szentpétervárra szállítottak, ahol a Péter-Pál erődnek székesegyházában a Romanovok sírboltjában ünnepélyesen eltemették. A lepecsételt koporsót sem Moszkvában, gém Szentpétervárott fel nem nyitották; magasabb parancsra a halottnak nyitott koporsóban való felravatialozása is elmaradt a két székvárosban, holott ez a cárok holttestének be- balzsamozása után mindig megtörtént, hogy a népnek alkalma nyíljék a cártól való elbucsuzásra. Mikor a múlt század harmincas éveiben Szibériáiban egy magas, tiszteletreméltó „starec" (öreg ember, rendszerint szerzetes, akinek csodatevő hatalmat tulajdonítottak) megjelent ée Kusmitsch Fedor neve alatt Tomsk közelében Cbromow kereskedő birtokán letelepedett, a nép Pawlowitsdh Sándor cárt, vagy miként a nép és az egykorú történetírók nevezték: „az Istentől megáldott Sándort" ismerték fel benne. Kusmitsch Fedor később Tomskba költözött át; Ghromow kereskedő a város végén levő kertjében szerény egyszobás házacsát építtetett számára. Itt élt és halt meg. A kutatásokat, melyeket a titokzatos Kusmitsch Fedór személyének megállapítása végett a múlt század végén megindítottak, eredményre nem vezettek. A cár koporsóját felnyitni nem volt szabad, enélkül pedig a személyazonosságot megállapítani nem lehetett. A bolsevikiek azonban a cárok koporsóit — ékszer- és kincskeresés céljából — felnyitották és ekkor kitűnt, hogy I. Sándor cár koporsója — üres. A legenda ezzel történelmi hitelességre tett szert. Az emigrált kutatók a külföldi levéltárakban a népbagyo-mány valóságát igazoló adatokat las?ai tek, de okmányokkal máris beigazolható, hogy Sándor cár átihóiagos hala,a után téuj ,, a h;. likus hitre tért és a világtörténelemben ritkaságba menő hősies lemondással a magányba vonult. A katolikus vallást persze nem gyakorolhatta, amennyiben Tomskban és környékén akkoriban katolikus pap nem volt. így 30 éven át a szentségekhez nem járulhatott és asatk halála előtt (1864 február 19-én) vette fel a haldoklóik szentségeit, és pedig ezeket is a tomski Alexejewski kolostor egyik szerzetesétől, Bertalan atyától. Szemtanuk erősitik, hogy I. Miklós cár, Sándornak fivére és utóda Kusmitecth Fedort remeteségében egyizben meglátogatta .Kísérete a kertben maradt, ők ketten pedig a kunyhóban beszélgettek. Mikor I. Miklós cár a kunyhót elhagyta, kisérői a cár szemeiben különös fény villanását vették észre. Mélyen meghatva és szótlanul távozott a kertből. Hogy II. Sándor és III. Sándor cárok miképp vélekedtek a Kusmitsch Fedort körülvevő legendáról, nem tudni. Azonban kétségtelen, hogy II. Miklós cár tisztában volt a remete személyével, mint dédnagybátyját és I. Sándor cárt tisztelte. Mikor trónörökös korában keleti útja alkalmával a starec sírját meglátogatta, sírkövére e feliratot vésette: „Itt nyugszik az Istenáldotta starec Kusmitsch Fedor teste." ő Krsmitsch Fedort az „Istenáldotta" jelzővel illette, e címet pedig csak egy cár viselte se jelzőt az okiratokban hivatalosan is használták: e cár pedig I. Sándor volt. Itt minden kétkedés és félreértés megszűnik. Bizonyosra vehető, hogy Miklós cárnak csak általa ismert okiratbizonyitékai voltak arra, hogy Kusmitsch Fedor és Sándor azonos. E feltevésre némi világot vet a vizsgálat, amelyet még a cári időkben a cár titkos iratai közt Kusmitsch Fedor személyére vonatkozólag magánúton ejtettek meg. A „Psoljednia Nowosti" párisi orosz lap annak idején bővebb jelentést adott le róla. A jelentés egy szerzetes elbeszélését tartalmazza, aki 12 éves korában Bertalan atyát kisérte, mikor Kusmitsch Fedorhoz ment, hogy őt a szentségekben részesítse. A fiúnak a starec ajtaja előtt kellett várakoznia. Mi történt a szobában, nem tudhatta, egyszer azonban olyasmit hallott., mintha valaki elesett volna. Felnyitotta az ajtót és látta, hogy a pap Kusmitsch Fedor előtt térdel. Csak e szavakat hallotta: „Felség, Ön előtt térdre kell borulnom." A fiú megijedt és elszaladt. Ugyancsak történelmi értékű Cbromow kereskedő leányának elbeszélése, mely Sándor önkéntes | ezénalázat, ha a hajót a szárazföld felől légáramlat éri. A levegő nagy távolságba • ez állít ja magával a ikömnyü virágport, amely megfelelő széliben többszázfeilométeree utat tehet meg a nyiilt tenger felett. A magas hegység tavasszal még biztos menedékhely, de később a gleccser-régió sem ad feltétlen oltalmat. Az 1850 méter magas St. Mo- ritzbam a Felső-Engadinom át felfelé fúvó maí-o- ja-szél még okozhat szénalázas rohamot. Utazás köziber is esetleg virágzó mezőkön kell a (betegnek keresztül haladnia. Régebben a szénalázas beteg fejét és arcát költötte be kezdetleges gáz-maszkokba, ina a meteorológushoz fordul tanácsért és csak tartós esőzéskor indul útnak, amikor nem juthat virágpor a vasúti kocsiba. Reumatizmus Az orvosi diagnosztika fejlődésé vei kitűnt, hegy sok megbetegedés, melyet régebben a reumatizmus névvel jelöltek, más betegségek fel nem ismert alakja volt. Elsőrangú kutatók véleménye szerint reumának minősíthető betegség egyáltalán nincs, csupán az ismeretlen okból jelentkező fájdalmakat nevezzük annak. A diagnosztika fejlődésével a reumáiogamm semmivé fog zsugorodni. A kutatók más csoportja viszont azt állítja, hogy a téves diagnózisok 'leszámítása után még mindig maradnak esetek, amelyek önálló betegségeknek tekinthetők. Ezeket éppen meteorológiai alapon lehet elhatárolni. Reumának nevezendő az olyan megbetegedés, amely fronitátvonulás alkalmával a jellegzetes reumatoid fájdalmakat váltja- ki, anélkül, hogy e fájdalmak keletkezésének egyéb kórtamá oka volna. Az ilyen értelemben vett reuma megbízható diagnózisát az orvos csak a meteorod óguesial együttműködve állapíthatja meg. Ha valamely beteg panaszai nem haladnának párhuzamosan a frontátvonulásoik- kal, akkor más okot kell keresni. A meteorológiai front tér-képek alapján való megfigyelés módját ad más betegségek korai felismerésére ée idej-ék órán való kezelésére. A reumatikus fájdalmak legismertebb aláik- jai a tagifájdalmaik izmokban, Ízületekben, a melihártyán érzett fájdalmak és a neuralgiálk egy csoportja. Végül csak említjük a sebhelyeken és a bőr sza-rurétegének megvastagodott részein jelentkező frontreakeiókat. Legérzékenyebbek a csontra lenőtt hegek. Autointoxikáció Időjárási okokból a szervezet érzékenyebbé válhat a mérgező anyagokkal szemben, akár kívülről jutnak azok bele, akár magában a- szervezetben keletkeznek. A különböző élvezeti cikkekkel szemben való ellen áll ás front át vonulás alkalmával csökken, a gyógyszerek egyforma adagja melegben valamivel hatásosabb, a szervezetben dolgozó baktériumok mérged feltúr; őbb mértékben hatnak idegrendszerünkre. magányba vonulásának titkára némi fényt vethet. Ghromow asszony jól emlékezik arra, hogy a 6tarec halála után atyját Szentpétervárra hívták, hogy a starec által neki halála előtt átadott tárgyakat átszolgáltassa. E tárgyak: egy lepecsételt levél ée Sz. Sándor Newski (I. Sándor cár védőszentje) képe, melynek hátulján II. Katalin cár-nő nevének kezdőbetűi állottak. Köztudomás szerint Katalin cárnő a trónörökös nevelését maga irányította s arra felügyelt. A levélnek kellett a starec titkát tartalmaznia; II. Miklósnak pedig tudnia kellett róla, máskülönben kizárt dolog, hogy a remetét az emléktáblán I. Sándor hivatalos címével: „Blogoslovenny" „Istenáldotta" nevezte volna. Cbromow asszony a starec szokásairól is megemlékezik. Oly szokásokról, amelyekről a cár ismeretes volt. Sohasem ült sokáig az asztalnál. Hirtelen kelt fel és fel s alá járt a szobában. Mikor Chro- mow, aki korlátlan bizalmát bírta, egy iz-ben arra kérte, nevezze meg szüleit, hogy imáiban megemlékezhessék róluk, Kusmitsch Fedor csak azt felelte: „a 6zent egyház egész Oroszországban imádkozik szüléimért." Kusmitsch Fedor szobájában páratlan tisztaság uralkodott. Téle-n-nyáron orosz módra fehér térdnadrágot és inget hordott. Fekvőhelyéül egyszerű fa-pad szolgált matrac vagy szalmazsák nélkül. A házikó, amelyben lakott, a háború előtt még teljesen jókarban állott; augusztus 30-án, Sándor névnapján évenként istentiszteletet tartottak benne. A „Psoljednia Nowosti" tudósitója személyesen meggyőződhetett ama ragaszkodásról és szerétéiről, amellyel a parasztnép a jámbor remete iránt még halála után is viselkedett. „Az egyszerű emberek fel nem foghatták, hogy akadhatnak olynok is, akik a cárnak és Kusmitsch Fedornak azonosságában kételkednek." A tomski temetőben, ahol a remetének csontjai porladnak, még nemrég diszes sirkápolna állott, amelyet egy magasrangu ismeretlen állíttatott fel, aki a halottnak titkát ismerte és kegyelettel őrizte annak a férfiúnak emlékét ,aki az örök élethez vezető utat másik élettel, a lemondás és a bűnbánót utján kereste. (Sch. Z.)
