Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-19 / 188. (3519.) szám
16 ^RXCAlMAGtARHIRIiAP Fekete fiúcipő erős boxból. Croupon- talpú. m fi szakipartársulatok kérdése Irsa: Telek A. Sándor Rimaszombat, augusztus 18. Koczor Gyulának a P. M. H. julius 29-i- számúiban e tárgyban megjelent cikkéhez az augusztus 5. számban pro és kontra két cikkben szóltak hozzá egy iparos és a pozsonyi szakipartársulatok. Koczor Gyula lényegében egészen helyesen fogja fed a kérdést és a-z ..egy iparosaki védelmére kel a Koczor álláspontjának, feltétlenül ismeri a vidéki kisipari elétet, illetve a.z iparos társulati életét. Miről is van szó? Megszüntetni egy olyan intézményt, ami már valahogyan kialakult és ha nem száz százalékban is, mégis bevált és helyette felállítsák a szak ipart áreulatokat. A szakipartársulatok a céhek mintájára lenne a mai idők szellemének megfelelően, de kevesebb jogkörrel felépítve, vagyis jogköre nem lenne több, miint a vegyes ipartársulatoknak van. ellenben annyiban különbözne a céhektől, hogy központosítaná a szakmáikat. Az elgondolás az és a hageuly azon var, hogy a szakipart ár- sulatok jobban meg tudják védeni a szakmáik érdekeit. És valóban, az első pillanatra úgy látszik, mintha úgy volna. De nem így van. Nem is lehet úgy, mert a szakmák nem laknak olyan kompakt egységben, hogy kulturális és gazdasági érdekeik hathatós védelmét eredményesen ellátni képesek lennének. Az tény, hogy a. szakmák a speciális bajaikat saját maguk ismerik a legjobban, de a bajuk felismerő-! se az erőtlenség, a tehetetlenség miatt még1 nem eredmény. Arról már írtak a cikkírók, hogy a távolság miatt a szakmák képviselői nem tudnak eljutni a központba egy-egy közgyűlésre, mert anyagiak híján nem juthatnak ej. És úgy is van. De nem juthatnak el egy taroneszegödtetésre. vagy szabaditásra sem, egy megbeszélésre sem, egy kulturális előadásra sem, semmire sem. Aki a társulati életet ismeri. láthatja, hogy most a kisebb távolságokról is alig jönnek össze egy-egy közgyűlésre, mert nincs pénz útiköltségre, mert sajnálják azt az egy napot is. A pozsonyi szakipartársulatok vezetői nagy tévedésiben vannak, hogy a szórványosan, szanaszét lakó vidéket Pozsonyihoz hasonlítják. Pozsonyban, mint Szlovenszkó fővárosában, mint ipari központban össze tudtak hozni szakipartársulatokat, de ahol a falvak messze kilométerekre vannak egymástól és ezen elszórt falvakban egy-két iparos él inkább paraszti életet, itt — nem tudóim — hogyan és mekkora területről lehet annyi szakmabeli iparost összehozni, hogy azoknak érdemes volna szakipartársuíatokat szervezni. A régi Magyarországon a vidéken mindenütt vegyes ipartestületek voltak, Budapesten azonban megvoltaik az asztalosok, a szabók stb. szakipartestületei. Mert volt miiből. Pozsonyban is lehet, mert vannak hozzá elegen, a vidéknek azonban erre nincsen megfelelő tömegű szakiparosa megfelelő területén. De nem is szükséges. A vegyes ipartársulatok kebelében ugyanis felállítható mindenütt az egyes iparok szakosztálya, ha megfelelő számban vannak. Ha pedig nincsenek megfelelő számiban arra, hogy szakosztályt alakítsanak, akkor hogyan lehet elgondolni azt., hogy szak ipart á reulatot állítsanak fel? Nem. ez teljesen téves elgondolás. Aztán hogyan gondolják azt el, 'hogy 60— 80 ember eredményesen tudna fentartami egy társulatot, amikor 1500—2000 ember is csak vergődik. Nem gazdaságos biz az sehogyan, hogy ahol eddig egy ad^jnisztárció volt, ott ezután 10— lő legyen. Az iparosság a társulati élet mai f oamájába már valahogyan beledolgozta magát, a szakipart ámulatok semmit nem adnának a mai vegyes ipart áreuiatoik helyett, csupán csak az erőiket forgácsolná szét és a fentartási költséget szaporítaná; a mód megvan a szakosztályok létesítésére, tehát az iparosságnak semmi érdeke, hogy vegyes ipartársuíatokat állítsanak fel. □ Magyarország kereskedelme és ipara 1933-ban. Budapestről jelentik: A budapesti kereskedelmi és iparkamara most tette közzé jelentését Magyarország kereskedelmének és iparának múlt évi forgalmáról. A kamara e publikációja, mely magyar és német nyelven jelent meg, nélkülözhetetlen forrásmü ama külföldi üzletemberek számára, akik Magyarország gazdasági viszonyai iránt érdeklődést tanúsítanak. A kamara jelentése nem csak általános képet nyújt a gazdasági helyzetről, hanem kimerítő tájékoztatást ad az 1933. év mezőgazdasági termeléséről, a termés értékesítéséről, a gyáripari produkcióról, az alapítási tevékenységről, a külkereskedelmi forgalom alakulásáról, a pénzügyi és a hitelviszonyokról, valamint a népjóléti kérdésekről és a forgalmi ügyekről. A nagyszabású jelentés külön fejezetekben taglalja a gyáripar és kereskedelem egyes ágait. A külföld szempontjából főképpen ez a rész számíthat nagyobb érdeklődésre, mivel világos és tárgyilagos képet nyújt valamennyi magyar iparág termeléséről és megnevezi azokat az árukat, melyeket Magyarország saját szükségletének fedezésén túlmenően termel s melyek ezért mint exportcikkek jönnek számításba. A jelentés fölsorolja azokat a nyersanyagokat és félkészitményeket is, melyekre Magyarországnak az ipari gyártás során van szüksége s amelyeket importálni kénytelen. A budapesti kamara e publikációja Magyar- ország külkereskedelmi forgalmát is szakszerűen elemzi. D A nagyszon-bati pékek sem emelhetik az árakat. Nagyszombati tudósítónk jelenti: A nagyszombati pékek engedélyt kértek arra, hogy fölemelhessék a péksütemény árát. Az országos hivatal intézkedésére vegyes bizottság alakult, mely a pékek kívánsága ellen foglalt állást. A pékek erre önkényesen felemelték úgy a kenyér, mint a péksütemény árát, a járási hatóság azonban 2000 korona pénzbírsággal sújtotta az árdrágítókat és közölte valameny- nyi pékkel, hogy a 00 százalék búzalisztből és 10 százalék rozslisztből készült kenyér kilogramja 1.70 koronánál drágább nem lehet,' a péksütemény ára pedig darabonként 20 fillér marad és súlya nem lehet kisebb 48—50 gramnál. A rendelkezés megszegőit hat hónapig terjedhető szabadságvesztéssel és 25.000 koronáig terjedhető pénzbírsággal sújtja a hatóság. □ Nemzetközi ezüstegyezményt tervez Amerika. Washingtonból jelentik:-.Jó; jóformáit'kormán yk örök ben úgy tudják, hogy Mourgemthau áTanititkár. a kincstári hivatal vezetője valutapolitikai programjának eV-ö része volt a'-kettős Mim rendszer -bevezetése s nvcst végre akarja hajtani programjának második részét is, hogy a fomitosabb külföldi államok kormányaival tárgyalásokat kezdjen nemzetközi ezüst-egyezmény megkötésére. Mourgeuthau államtitkár előreláthatóan a következő hatalmak nagyköveteivel folytat majd tanácskozásokat: Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Kína. A megkötendő egyezmény -leg- foutosaibb szakasza az arany és ezüst állandó értékviszonyának lerögzitése lesz. □ Magyarországon csökkent a nagykereskedelmi indexszám. Budapestről jelentik: A Magyar Statisztikai Hivatal jelentése szerint júliusban a nagykereskedelmi árak főindexszáma 81-ről 71-re csökkent. A visszaesés főleg a kapás-növények olcsóbbodásával függ össze, de némileg lemorzsolódott a gyarmatáruk és liezt- nernüek indexe is. Az ipar index változatlan -maradt. A létfenntartási költségek indexe lakbérrel együtt számítva 90.4-ről 89.2-re, a lakbér né'ktil számított index pedig 91.7-ről 90.0- ra csőikként. A visszaesést kizáróan az élelmezési költségeiknél mutatkozó csökkenés idézte elő. □ Lengyelország júliusi gabonakivitele. Varsóból jelentik: A lengyel statisztikai hivatal számításai szerint júliusban a következő gabonamennyiségek kerültek Lengyelországból kivitelre (zárójelben a júniusi kivitel): búza 31.160 (16.690), rozs 14.418 (67.234), árpa 10.399 (3.833), zab 1.707 (3.436) tonna. A buza- kivitel közel 90%-ka 1 emelkedett, az árpáé az előző havinak háromszorosát érte el, rirg a rozskivitel 80, a zabkivitel pedig 50%-kal csökkent. D A statisztikái hivatal regisztrálja a gabona- készleteket. A hivatfllrts lap mai száma közli a statisztikai hivatal közleményét a gabonakészletek regisztrálásáról. A statisztikai hivatalnak jelentést kell tenni ama mennyiségekről is, melyeket a gazdák értékesítés céljából a Gabona társaságnak aán- lanak föl. A regisztrálást a statisztikai hivatal a gazdáik ajánlatai alapján végzi. □ Osztrák-török kompenzációs üzlet. Bécsből jelentik: Isztambuli jelentések szerint a török kormány kompenzációs ajánlatot szándékozik tenni az osztrák korámnynak, amelyben songuldai szénért vasércet kér cserébe. Az erre vonatkozó ajánlatot osztrák gazdasági körök szívesen fogadják és a tárgyalások már a közeli napokiban megkezdődnek. Ausztria a vasércet Trieszten keresztül, Törökország a szenet pedig a Dunán szállítaná. □ Sziám gazdasági helyzete. A sziámi királyi pár európai látogatása az érdeklődés előterébe állította a távoli országot s általános érdeklődésre számíthat Sziám gazdasági helyzetéről szóló alábbi bangkoki jelentés is: Sziám gazdasági helyzete az év első felében meglehetősen kedvező fejlődésnek indult. A javulás legfőbb tényezője a riizsikereskedelem, amely Sziám gazdasági életének magva. A sziámi rizs legfőbb fogyasztója, Kína magas vámpótlékokkal igyekezett a bevitelt megnehezíteni, amit úgy egyenlítettek ki, hogy a rizs exportárát mérsékelték, de ennek ellenére is gyakran megakadt Kina felé, a kivitel, ami az -egész gazdasági életre nagyon kihatott, mert a múlt év utolsó felében a kivitel nem .kevesebb mint 20%-kai csökkent. Az igy keletkezett hiányt azonban szerencsére pótolta a gumlpiaco>n bekövetkezett nagy kereslet, ami a majáin államok gumiul tetve® vein dolgozó kínai kulik élétszinvo- nalát és ezzel vásárló erejét növelte, s' igy a fő- táplálékul szolgáló rizs kivitele arrafelé megnövekedett. ami az első félév ri-zekivátelében mintegy 20 százalékos emelkedést jelentett. Mig azelőtt Indiát teljesen elhanyagolták a .rizs kivitelénél, az utóbbi évek gazdasági nehézségei arra késztették a sziámi gazdasági köröket, hogy uj piacok után nézzenek. Ez a kutatás váratlan eredményre vezetett, mert Indiában olyan piacot sikerült teremteni, ami majdnem félét veszi fel a kínai kivitelnek és az összes riziskivitélnek nem kevesebb mint 17 százalékát jelenti. A bu-rmai és indokínai rizzsel folytatott erős verseny viszont azt eredményezte, hogy az indiai piacokon a sziámi riz6 ára mintegy 15 százalékkal javult. Ezek a körülmények okozták, hogy a multév első felének: 833 ezer tonnás rizskivitele e-zév első felében 887 000 tonnára emelkedett. De a rizsárak még igy is igen alacsonyak Szilámban és egyáltalán nem elégítik ki a termelőket, akik újabb piacok felkutatásával igyekeznek helyzetükön változtatni. De növeli a sziámi külfongalom mérlegének aktivitását a fa, gumi és cdmia kivitelének emelkedése is. A gazdasági helyzet javulása a bevitelben azonban még nem igen érezteti hatását, mert ezen a téren nagy nehézségeket kell még legyőzni a japán iparcikkek versenye folytán. □ 8000 kállitó a prágai őszi mintavásáron. A prágai mintavásár vezetősége sajtófogadtatást rendezett. Baxa Károly prágai főpolgármester megnyitóbeszéde után Barta kereskedelmi tanácsos, a mintavásár elnöke vázolta az idei őszi vásár jelentőségét. Kijelentette, hogy az idei őszi mintavásár minden tekintetben megállja a versenyt Európa vezető mintavásáraival. Az őszi vásárra eddig mintegy 3000 kiállító jelentkezett, de valószínű, hogy a kiállítók száma még emelkedni fog. □ Megnyílt a reichenbergi mintavásár. Reichenbergböl jelentik: Az augusztus 18-tól 24-ig tartó idei mintavásár ünnepélyes külsőségek között ma megnyílt. □ Ausztria az idén több bort fog importálni. Bé-csből jelen tik: Az osztrák bortermelő vidékekről beérkezett jelentések szerint az idei várható bortermés mennyiségileg mindenütt közepes és közepesen aluli. A minőségi jelentések viszont általában jók. Az importlebe tőség fokoz ottaöbnaik Ígérkezik a mul-t évinél. □ Nem változott az angol bankkamatláb. Londonból jelentik: Az Angol Bank legutóbbi ülésén a leszámitolási kamat lábat változatlanul 2 százalékban állapi tóttá meg. □ Nagyon leromlott a kjnai riz£termés kilátása. Sanghaiból jelentik, hogy a rástermés kilátása a szárazság következtében nagyon kedvezőtlen. Kiangsubam a hivatalos beicslés szerint a rendes terméseredménynek alig kétötöd része várható, ami körülbelül 18 millió mexikói dollár veszteséget jelent. Az üzérkedés kihasz- náilija a válságos helyzetet és az árak folyton eimelkedmek: A terméshiány pótlására nagyméretű külföldi bevásárlásokra lesz szükség. □ A német állami gabonaszerv vámmentesen importálhat. Berlinből jelentik: Búzát., rozsot, tönkölyt, árpát és -zabot 1935 julius 31-ig vámmentesen, takarmányboreót pedig 0.50 márkás mérsékelt vámtétel mellett lehet bevinni Németországba, ha a bevitelt valamely, a birodalmi élelmezési minis ztériuan által kijelölendő hatóság végzi. □ Japán kereskedelmi bizottság a Balkánon. Oszakából jelentik: Japán gazdasági körök a napokban háromtagú kereskedelmi bizottságot küldenek a közel keletre és a balkán-államokba, hogy ott a japán áruk számára újabb piacok után kutassanak. A bizottság először Kar aduba utazik, s onnan folytatja útját a Balkán felé. Az utazást a japán gyapot- és müselyem- árugyárosok kiviteli szövetsége rendezi. A bizottság Karachiban a japán gyárosok és kiviteli cégek részvételével mintavásárt is rendez. □ Orosz német árucsereegyezmény. Berlinből 'jelentik: A márchis 20 án aláirt szovjet,orosz- német gazdasági jegyzőkönyvben megáTapodtat abban, hogy Németország segítséget nyújt 1934 augu'Sgtús 19, vasárnap. a szovjetnek a német cégekkel fennálló kötelezettségeinek rendezésében és lehetővé teszi, hogy ezévben a szovjet kerek 200 millió értékű árut helyezhessen el német piacokon. Az utóbbi hetekben vegyes német-orosz bizottság foglalkozott a szovjet áruk elhelyezésének kérdésével és augusztus 8-án jegyzőkönyvet írtak alá a megállapodásról. A jegyzőkönyv áruk éa árucsoportok szerint sorolja fel a szovjet számára Németországba szóló kivitel lehetőségeit. Vájjon az oroszok el tudják-e érni még eb- ben az évben a számukra engedélyezett 200 milliós határt, az tisztán tőlük függ. Sokat jelentene, ha a szovjet eleget tenne annak a német kívánságnak, hogy bizonyos nyersanyagokat mielőbb nagyobb mértékben szállít. Németországnak. Ezen a téren mindenekelőtt feldolgozatlan szőrmeárukról, fafajtákról és olajosmagvakról van szó. A szovjet eddig arra az álláspontra helyzkedett, hogy csak készárut szállit, mig Németországnak csak nyersanyagra van szüksége. Megnehezíti a helyzetet az is, hogy orosz részről felemelték azoknak az áruknak exportárát, amelyek a Németországgal való forgalomban elsősorban számításba, jöhetnek, e téren tehát az oroszoknak nagyobb engedményeket kellene tenniök.------o-----ÉR TÉKTŐZSDE Nyugodt a prágai értéktőzsde Prága, augusztus 18. Az értéktőzsde mai magán- forgalma nyugodt irányzat jegyében bonyolódott le. Kötések a következő árfolyamokon jöttek létre: Skoda 703—704 (tegnapi középárfolyam 702), Poldi Kohó 552—554 (553), Bánya és Kohó 1380—1335 (1385), Cseh-Morva Gépgyár 1385—1390 (1390), Kö- nigshofi Cement 767.50—772 (760), Aussigi Vegyi 920—9212.50 (920). + Szilárd a német márka. A prágai devizapiac mai magánforgalmában a német márka szilárd irányzat mellett a tegnapi 943 koronás középárfolyamról 944 koronára javult. Svájci frank 787-ről 785.75—786.50-re ment vissza. A dollár 23.85-rőI 23.80—23.84-re lemorzsolódott. Az angol font tartott: 121.25—101.40 (tegnap 121.375). Az olasz líra 206.875—207.375 (207.375) s a francia frank 158.875 —158.975 korona. ÁRUTŐZSDE Hüvelyes vetemények megszilárdultak az olmützi terménytőzsdén Olmütz, augusztus 18. (Prigoradio.) A mai terménytőzsdén élénk kereslet volt hüvelyes veetmé- nyek iránt. A kereslet fokozódása folytán a hüvelyes vetemények ára javult. Egyébként nyugo it irányzat mellett a következő árakat, jegyezlek: Morva viktóriaborsó 220—240, lencse 190—210, belföldi fehérbab 120—125, bükkönyvetőmag 135—140, laza édes morva széna 66—70, hosszuszáru rozs- csépszalma 32—35, belföldi uj mák 385—400, belföldi hagyma 75—80, morva étel’burgonya 55—60, búzaliszt OHH 268—275, 60 százalékos príma rozsliszt 188—190, rozskorpa 94, buzakorpa 98, burma- rizs azonnali szállításra 146—148, amerikai sertészsír azonnali szállításra 780—800 korona. + Változatlan az olmiitzi fatőzsde. Olmützből jelentik: A fatőzsde mai forgalmát változatlan irányzat mellett bonyolította le. Kereslet bükkfa és biikk- tüzifa iránt mutatkozott. A kínálat, fölülmúlja a keresletet. + Állatvásári hír. A hétfői prágai állatvásár várható fölhajtása: 550 vágómarha, 1500 belföldi sertés és 500 külföldi hízott sertés. + A budapesti terménytőzsdén, — mint azt budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti, — az irányzat gyenge volt. Hetvenhét kilo- gramos tiszavidéki búza 15.95—16.20, felső- tiszai búza 16.65—16.75, egyéb búza 15.55—* 15.65, rozs 11.50—12.20, kukorica 10.65—10.85, zab 10.65-11.85. T>RXGAlAV.GVXRFtRLAJ? Felelős szerkesztő: FORGACH GÉZA , 4» Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal: I. Hor- :hy Miklós ut 21 IV 8 Telefon 59—8—98. Szerkesztő Zólyomi Dezső — Pozsonyi szerkesztőség és kiadóhivatal: Lőrinckapu ucoa 17. LL Telefon 27 —87 Szerkesztő: Rehorovszky Jenő — Ruszln- szkói szerkesztősé-s és kiadóhivatal: üngvár. Váralja ucca 7/2 Szerkesztő Rácz Pál — Kassa! szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-ucca 105. L Telefon 85 - 29 Szerkesztők: Dr Sziklay Ferenc és Kelemhéri Sándor — Nyltral szerkesztőség ée kiadóhivatal: Wilson ncca 34 l. és Methód- tér. 8. Szerkesztő: Dalloe István. • Kéziratokat nem őriünk mee és nem adunk vissza. • Hirlapbélyeg használata a prágai póstalgaitt, 56.660)VII—1084. «, jModeletóyel ftugedólyetyí,
