Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-19 / 188. (3519.) szám

s ■ _______TPIg^MAOVAft^HiRíiAa

A Ucdáí Ledi/áUú&cdci’

Ida: tyci VUdcz

1917 nyarán kötöttem először ismeretséget a gázzal. Futó ismeretség volt. alig félórás. Mi- hnlyt -megneszeltük érkezését, magunkra kaptuk az álarcokat, csöndben lapultunk és minden különösebb aggodalom nélkül vártuk, mikor kezdtetjük a karom a szellőztetését. Vastag pokrócok takarták a kaverna száját, hogy felfogják a sárga méreg javát. Emlékszem, sokat nevettünk az eseten,, olyan mókás volt, senkinek baja nem történt, a hadnagyunk fényképet csinált, azokon láttuk csak. milyen nevetségesen festünk az álarcokban, mintha egy csapat, kölyökkutya guggolt volna egy csoportban.

Egy évvel utóbb már elmúlt az ember nevetőkedve. Az elnyűtt, idegeken uj borzadály csapott át. ha a gázgránát jellegzetes halk pukkanása ütötte meg a fülünket. Ez már igazi gáz volt. a halál újabb kinos változata, orvul csapott rá az áldozatra, addig mart és fojtogatott. mig le kellett rángatni az álarcot, hogy védtelenül végezzen a méreg az emberrel. Emlékszem. a francia fronton, Verdun előtt, a háború utolsó napjaiban, csapatostul szedte közülünk a gáz az áldozatait. Nem használt farkasverem és álarc, egy perc késés kellett csak és a kémiai haladásnak ez az uj csodája megkezdte lassú, kinos romboló munkáját.

Ezeket az emlékeket abból az alkalomból idézem, hogy Rocco Moretta olasz alezredes hadtudományi munkájának: ..Hogyan fest majd a holnap háborúja” ismertetését olvasom. A szerző különösebb gonddal foglalkozik a jövendő háborújának kémiai fegyvereivel. Szerinte a halál hat uj változata vár katonára és civilre egyaránt kémiai felkészültségünk, vegyészeink tehetsége jóvoltából.

1. Fojtógázok (ohlór, phosgén). amelyek megtámadják a légzőszerveket, köhögésre ingerelnek, szét marják a tüdőt és lassan megfojtják az embert.

2. Tüsszentőgázok (arzének), melyek láthatatlan por alakjában áthatolnak az álarc szűrőjén és addig ingerelnek tüsszentésre, mig az áldozat letépi arcáról az álarcot. A pusztító munka további részét elvégzi aztán egy másik keverék.

3. Méreggázok (kéksav és oiánösszetételek), melyek az organizmus pórusain hatolnak át. megtámadják a vörös vérsejteket és az ideggyot haladt, megváltozott a stratégia és a -háborús taktika. A jövőben nem mennek majd rohamra százezres tömegek, nem sánoolják el magukat árkokban milliók és nem bújnak el farkasvermekbe, nem jönnek holmi lángszórókkal. tankokkal és nem őrletik meg az idegeket napokig tartó pergőtűzzel. Nem kel rohamkés és pálinkásbutykos a készülő vérfürdő előtt. Eljön a halál hat uj változata. Néhányszáz repülő a levegőbe emelkedik, néhányszáz tonna gázt zúdítanak milliós városok, ipartelepek védtelen lakóira és a halál százezres szériákban fog aratni.

Nemrég Párisban neves tudósok megvitatták. hogy e kémiai, háború ellen nincs védő fegyver. Hiába bújna Paris vagy London — Írták a lapok — légmentes fedezékekbe, a mustárgáz például később is el fogja végezni öldöklő munkáját. Nem lehet milliókat hetekre, hónapokra a föld alá telepíteni. Csecsemők, gyermekek. betegek nem ölthet, n-ek álarcot és az álarc boldog birtokosa is pusztulásra van Ítélne. mert ki sejtse élőre, miféle gázzal élt az ellenfél, miifélé méreg ellen kell védekezni. Az álarc csak egyfajta gáztól véd még, a halál pedig hat változatban törhet ránk.

A beszámolót azzal a lélekölő, borzadályt keltő érzéssel kell Hetennünk. hogy a technikai, haladás valami olyasmit adott az emberiség kezébe, mely könnyen a legmélyebb barbárságba süllyesztheti.

Azt hírnök, ha van európai lel kiismeret, úgy e tények ismeretében iszonyút kellene kiáltania. A világ nem hunyhatja le szemét, nem alhat hidegvérrel tovább. Azt hinnők, a világ vezető politikusai és diplomatái az utolsó órában össze fognak fogni, hogy megakadályozzák a legszörnyübb összeomlást.

■ De Európa hallgat, csak Párisban tiltakozott néhány tudós. Hiába hangoztatták, egyetlen védőfegyver: megszüntetni a kémiai készülődést. A nagy vegyigyárakban folyik a munka tovább, az emberi elme találékony, a halál hat változatát meg fogja gyarapítani. Jövőre olvashatjuk, hogy a szám megduplázódott. És nem lehet, tudni, talán akad humánus elme is. Talán akad olyan felfedező, akiben él még egy szemernyi szeretet a görcseiben fetrengő emberi. kreatúra iránt és feltalál olyan háláinemet, amely észrevétlen ük fájC lommentesen, gyorsan. humánusan végez az emberrel.

A nagy palóc mesemondó

nyomában

rendszert.

4. Könnygázok (chlórpikrm), melyek a szem nyálkahártyáját izgatják, könnyezésre ingerelnek. mig az áldozat megvakul.

5 Hólyagokozó és marógázok (Levisit, hyp- rit). Ezek a gázok nagyon fájdalmas és nagyon lassan vagy alig gyógyuló sebeket marnak.

6. Laíbyrmtikus gázok, melyek megtámadják a hallószerveket, öntudatzavart idéznek elő.

.Moretta szerint a gázoknak ezt a hat fajtáját aszerint fogják használni, vájjon szabadon marsoló csapatokat, elzárt tömegeket akarnak megsemmisíteni vagy egész városokat, ipari negyedeket vagy vasúti gócpontokat. A cél mindig egy marad: harcképtelenné tenni az ellent. halált okozni, függetlenül attól, hogy ez az ellenfél egyenruhában jár vagy békés civil- gúnyában.

A pálmát tagadhatatlanul a mustárgáznak elkeresztelt kémiai istenátka viszi el. Hypritnek hívják tudományos nyelven ezt az emberi elme alkotta felfedezést. Ha ez a méreg valaha alkalmazásba kerül, a hatása ilyen formában fog megmutatkozni: Folyékony állapotban poT- iias'/.tják szét. úgyhogy önsúlyával lassan a földre ereszkedik. Mindazt, amivel érintkezésbe keni . lehellet vékony réteggel borítja be. A gyanúban áldozat nem is látja, de rátaposhat vagy ruhájával felszedi ezt az uj pestist, beviszi a háziba, az otthonába, ahol a meleg lassan elgő- zösiti és belekeveri a levegőibe. Néhány óra kell csak és minden segély késő. A gáz észrevétlenül megtámadja a bőrt, a nyálkahártyákat, a szemhéjakat, a kötőszöveteket, a légcsövet és a tüdőt, A szem meggyullad és elgennyeződi'k. A légcső falai szét omlanak, a tüdő elrothad, az áldozat lassan megful. És ez még a jótékonyabb eset. mert a haldoklás eltarthat hónapokig. ha a keverék nem volt elég erős. Ez a hyprit még a legfartasztikusabban hígított 1:500.000 arányban is veszedelmes pusztító munkát tud végezni. Az áldozat még nem mernek ült meg. ha szervezete ellenállónak is bizonyult. Ahol a gáz gyorsan nem öl. ott belső zavarokat idéz. elő, megzavarja az emésztést, a, he'ső szekréciót, az izomzat nedvválasztó munkáját ée hónapokig ^Ihuzódó kínlódás után töri meg az ellenállást.

A hadászati tudomány két évtized óta naLátosfatás a szkíabonyai (mikszáthfalvai) temetőben

Szklabonya, augusztus.

Azon az utón, amelyen valamikor Filcsik csizmadia a gyarmati vásárra menet dévaj mesékkel rémítette a palóc menyecskéket, ma testes, sötét sárga állami autóbuszok járnak. A modern kocsi sűrű porfelhőt hagy maga után, olyast, amilyet jó Balassa uram fogata hagyott maga után valamikor. A szkla- bonyai kovács műhely uj köntöst öltött, de még mindig ott áilil a Kékkőről Balassagyarmatira vezető országút melllett, ahol épugy fölveszi a napi eseményeket, mint a „Jó palócok" és a „Tót. atyafiak" korában. A háború előtt már vasútvonalat is terveiztek erre a vidékre. de mintha maga a sors őrizte volna a vidék romantikáját, a vasútiból csak az állami autóbusz maradt.

A Kürtös patak mellett még ott a cseviioce- forrás, az istenadta ásványvizet éppúgy viszik a nagy cserépmázas butykosokban, talán még jobban is, mint azelőtt, mert sürgős mezei munka ideje van. Immár nem lóval vontatják a cséiplőt, s az emberek nem pipaszó és régi emlékek mellett ügyelnek a vontatásra, hanem modern benzines cséplőgép mellől ömlik — ha gyérem is — a búza.

Az emléktáblával megjelölt volt Mikszáth- kuriával szemben áll az annyiszor megénekelt szkíabonyai temető. Kísérteties órák fekete kakasa most hiányaik onnan, jámbor tyúkok kapargálmak a temetőárokban. Bent vegyes nyelven hirdetik a sírkövek és a különféle keresztek az elmúlt nevek visszatérő emlékezetét.

Az egyik rácsos simái akaratlan megállunk. Fekete vaskereszten már pár lépésről integet a felírás, magyar ember szive megdobban a névre, s messziről áhitatos csendben olvassa:

Itt nyugszik

Mikszáth Mariska,

édesanyjának legnagyobb öröme, meghalt életének 17. évében június 11-én 1867.

Béke hamvaira.

Az 1867-es kiegyezés és az azt követő koronázási ünnepség gyásszal köszöntött be a Mikszáth-kúriába. A ■ kis Mariska, törékeny virág, akkor küzdött a halálos kórral, s pi.ros- ló hajnalokom épem az ünmep napijaiban kérdezhette elhaló szóval:

— Mikor virrad meg már, édesanyám?

Mikszáth né bizonyára elrejtette könnyeit, amikor a 'betegágy fölé hajolt, és anyai szivének minden melengető szeretetével csitit- gatta, altatta a kis Mariskát:

— Mindjárt virrad, szivem, mindjárt.

Odakint már fölkelt a kovácsmester is, különösen vágyott a hírek után, amit a király koronázásáról megtudhatni az elhagyott ut mentén- Az üllőiről sziporkázó csillagokban hullott a hajlékony vas, minden vascsiliag- sízem egy-egy jókívánság gyanánt szállt az aranyos, gyémántos korona felé.

— Meddig élek még, édesanyám? — kérdezhette odabent a haldokló leány, s odakint akkor zúgtak a harangok, hogy ünnepeljék a királyurat, aki már kibékült az ő népével, és épen a hatvágást telte a nógrádi rögről...Száz sir között is életet lehel a megfeketedett kereszt, a szkíabonyai kúria soha ©1 nem múló, mindnyájunk által ismert életét.

Tizedikén éjjel, amikor az egész országban szét ment a koronázási ünnep híre, s a ko- vácsmühely tele volt kaszával, kapával betérő, sürgő kíváncsiságtól hajtott emberekkel, bizonyáira megjelent a fekete kakas a temetőkertben és átkiáltott a Mikszáth-kuria felé:

— Jöttem a k,i« Mariskáért, adjátok-e vagy nem?

A fekete kakas, a halál szkíabonyai szelleme volt erősebb s oda kellett adni „édesanyjának legnagyobb örömét".

..••Nemcsak Mikszáth Mariska keresztje emlékeztet az örök palócra, távolabb, a zsélyi temetőben évek óla csendesen pihen már Farad! Veress Pál is, Mikszáth Kálmán sógora és egykori vadászpajtása. Nincs már, aki

mesélne árról, hogy vadászott , Kálmán", aa ezerszer hallott, de mindig frissen hangzó vadásztörténetek elmúltak, legfeljebb ennek az újságnak ezredik, jubileumi száma őrzi az emlékét: ,,Mikor a Kálmán vadászott..."

A lovak csendesen állnak a temető bejáratánál, még a nagy pert fölverő, hatalmas dü- börgésü teherautók sem bántják őket, mintha az okos állatok is éreznék, hogy szokatlan helyen szokatlan dolgok miatt állanak.

A kovácsmester kitekint a műhelyéből. Gyanakodva néz, amint önfeledten állunk a sírok között. De nem ér rá sokáig tépelődni, elvégre nem végrehajtók vagyunk, s azzal már fordul is az elhagyott üllő felé.

Az égen napsugarak játszanak. Augusztusi napfény az éjjeli sűrű csillaghullásról mesél. Eltévedt lelkek akkor táléin júniusra tették át a nagy csillaghullás idejét. A minden ség kiszámíthatatlan, s az Isten útja titkos.

De a titkos utakon dőlt el a nagy palóc sorsa is, amikor a kemény, háborús télen, a szabadság héroszi harcában a magyarság számára későbbi vigaszként megszületett.

S ime, mintha a fekete kereszt is megszólalna, felénk integetne, s magunk csendes megértésével küldené ezer felé millió embernek a szivanteinnás, soha el nem múló üzenetet:

Bízzatok a teremtő géniuszban, elfáradt emberek!- ; ^ Vi; 1964 aunguMtre 10, taMrnafr j

Farkas István.

Ot napig tart

a Nemzetközi Jogi Egyesület konferenciája Budapesten

Budapest, augusztus 18. A Nemzetközi Jogi Egyesület (Internacional Law Áss oc iát ion) idei 38. konferenciáját a Magyar Jogászegylet rendezésében Budapesten tartja. A konferencia elnöke dr. Osvald István a Magyar Jogászegylet elnöke, a Kúria másodelnöke.

A hivatalos ülések szeptember 6-án kezdődnek a Magyar Tudományos Akadémia diszter- mé'ben délelőtt 11 órakor. Az ülést Lázár Andor magyar igazságügyiminiszter nyitja meg. Dr. Osvald István üdvözlőfoaszéde után a lelépő elnök, lord Blanesbourgh szólal fel. Délután félhárom órakor a nemzetközi bíróságok létesítésének magár jogi kérdéseiről tárgyal a konferencia. Este 9 órakor a belügyminisztérium dísztermében fogadóestét ad a magyar kormány.

Szeptember 7-én „A döntőbírósági záradék mintája magánjogi kérdések elintézésére" elmen James Govare párisi ügyvéd feleszi elő jelentést. Délután félháromkor a Briand-Kellogg- egyezmény hatását a nemzetközi jogra, tárgyalja meg a konferencia.

Délután 5 órakor Lázár Andorné ad teát a külföldi hölgyek tiszteletére; félhatkor pedig a Budapesti Ügyvédi Kamara tartja együttes ülését a külföldi vendégek tiszteletére. Este kilenckor Budapest, székesfőváros polgármestere fogadja a gróf Wenckheiim-palotában a kongresszus tagjait.

Szeptember 8-án a Briand-Kelllogg-egyez- mény hatása a nemzetközi jogra című vita folytatása. Este 8 órakor a Magyar Jogász- egylet vacsorája a konferencia tagajinaik tiszteletére a Gellért-ben

Szeptember 9-én vasárnap kirándulások, az IBUSz rendezésében.

Szeptember 10-én délelőtt 10 órakor a fizetésképtelenségi jog, délután félkároim órakor pedig a férjes nők állampolgárságáról tárgyal a konferencia. A záróülés délután négy órakor van; elnököl dr. Osvald István elnök. Este 8 órakor hajókirándulás a Dunán.

Magyarország kormányzója később megállapítandó időiben fogadja a konferencia vezetőségét.

A konferenciáról felvilágosítást a 'budaipesti Tudományos Akadémián működő titkári hivatal ad.

Nem akarok megőszülni!!! „CoeaU HajtegeMeaiotr

Csalhatatlan szer az egészséges, természetet Hajszín visszanyerésére és az öszülés ellen való védekezésre. — Ezen híres, rég bevált iiajviz nem festöszer és nem tartalmaz sem- miféle festőanyagot. A haj magábaszivja ezen hajvizet és így kellő táplálékot nyer, minél fogva az őszülő hajszálak rövid idő múlva egészséges, természetes színt és megfelelő sűrűséget nyernek. Erősíti a hajat, és megakadályozza az öszülést a legmagasabb \-orig. Ára Ke 10'—

Kapható: Vürósrák-. atikában, BRÁriSLAVA Mihály ucca 24. szám.