Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-02 / 174. (3505.) szám
1934 augusztus 2, csütörtök. <PRWM-MA.O^ARHlRIiaB 9 titífyeu idő vátkoio A köztársaság nyugati részén a felhőzet növekedett, helyenként kevés csapadékkal. Szlo- venszkón a meleg, derült Idő még tart. — Időprognózis: Nyugaton felhős, helyenként zivatarokkal, csekély hősülyedés. Keleten meglehetősen meleg, zivatarrahajló. — A középiskolákban szeptember 3-án kezdődik ezidén a tanitá8. Hivatalosan jelentik: iTekln tettel arra, hogy az 1934/35. iskolaév szombattal (szeptember 1.) kezdődne, az iskola- ügyi miniszter megengedte, hogy az uj iskolaév az összes közép-, szak- és ipari továbbképző iskoláikban (tanonciskolában is) szeptember 3- á/n, hétfőn kezdődjék. Az elemi iskolákban a tanítás, mint eddig, szeptember elsején veszi kezdet 44. — Ismét beengedik a budapesti Magyar Hírlapot Csehszlovákiába. A prágai belügyminisz- tériium a. külügyminisztériummal egyetértőén a budapesti Magyar Hírlap csehszlovákiai terjesztését és árusítását bizonytalan időre ismét megengedte. A smm,k$áf — modem rnmkkrn London, julius vége. Az angol haditengerészet rekrotáló bizottsága lesújtó adatokat tett közzé a napokban. A szigetország lakossága körében rendkívül elterjedt a szimvakság. Szakértők véleménye szerint Angliá: bán legalább négymillió ember közveszélyes szín- vakságban szenved, azaz nem tudja határozott biztonsággal megkülönböztetni a vörös fényjeleket a zöldszinüektől. A tudomány csak a modern forgalmirendészet megfigyelései révén jutott a sz'invakság óriási elterjedésének megállapításához. Nincs is még tökéletesen tisztázva, hogy tulajdonképpen mi okozza a szírnek összetévesztésére alkalmas észlelési rendellenességeket? Vájjon nem az idegek merő jjátéka-e, hogy például fáradt emberek óvhatatia- nul eltévesztik a vörös, sárga, illetve zöld jeleket akkor 'is, ha különben szemük látása semminemű panaszra nem ad okot? Előfordult, hogy bizonyos egyének 150 méternyire még pontosan látták a vörös fényjelzést, 160 méterre azonban már zöldnek állították ugyanezt. Volt arra is példa, hogy az alkony különös fénységei ejtették tévedésbe a őszemet. Mindez tehát csak fokozza aggodalmunkat, amikor vasút, autó és aviatika ezer és ezer összetevője hívja ki az emberi tévedésen alapuló veszedelmet. Érthető, hogy Angliában először a haditengerészet panaszkodott. Az újabb idegmegviselt generációból rekrutálódott matrózok körében ugyanis feltűnően sok a szinvak. Az admiTalitás 2000 fontos pályadijat is irt ki a szigetország lakosságát fenyegető szemgyöngeség előidézőinek leküzdésére. Ugyancsak szigorú felülvizsgálatnak vetették alá az angol mozdonyveizetőket is, mert valósznü, hogy a tragikus karácsonyi francia tömegszeren- csétlenséget is pillanatnyi szinvakság okozta. — Pénzbüntetésre ítélték a nagyanyát, akinek unokája felhajtotta a lugköves poharat. Komáromi tudósitónk jelenti: Néhány hónappal ezelőtt történt, hogy Futák Jánosné padányi lakos magára hagyta a lakásban Gabriella nevű unokáját, aki m ege zom jazott és felhajtotta egy üveg tartalmát abban a hiszemben, hogy víz van benne. A pohárban lugkőoldat volt és a szerencsétlen kisleány súlyosan összeégette a nyelőcsövét. Hetekig tartott, amíg felgyógyult. A nagyanyát tegnap vonta felelősségre a komáromi kerületi biróság és gondatlanságból okozott testi sértés miatt háromszáz korona pénzbüntetésre Ítélte. xx Gyomor-, bél- és anyagcserebetegségeknél, vérszegénység, sápadtság és lesoványodás eseteiben reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc Józsefi keserüviz a z emésztesz érvek működését hathatósan előmozdítja s így megkönnyíti a tápanyagok vérbejutását. — Agyonütéssel fenyegette meg az utmes- tert: egyhavi fogház. Komáromi tudósítónk jelen ti: Szabó Pál utraester, aki az országút kövezés! munkálatait vezette,, figyelmeztette az arra haladó Palilag Józsefet, hogy térjen le a munkában levő útszakaszról. Pall-ag a figyelmeztetésre felkapta botját, rátámadt az utines- terre és agyonütéssel fenyegette mg. A segély- kiáltásra egy közelben levő pénzügyőr érkezett a helyszínére és megfékezte a dühöngő Pal'iagot. A tegnap megtartott tárgyaláson ?allagot egyhónapi fogházbüntetésre Ítélték. SzroHÁz-KönVy-KubTüRA Stefan Zweig könyve a német kiadást megelőzve elsőnek magyar nyelven jelent meg Prága, augusztus 1. Német irodalmi körökben feszült érdeklődéssel várták Stefan Zweignak, a világhírű német írónak uj könyvét. Annyit tudtak, hogy Zweig, aki az utóbbi években kiváló életrajzokat irt és a „Fouché"- val, meg a „Maria Antoinette“-vel világsikert ért el, Rotterdami Erasmus életét Írja. Az első európai humanista élettörténetét, aki különösen a mi korunkban bír nagy jelentőséggel, mert tanai most élik reneszánszukat, annak ellenére vagy talán éppen azért, mert korunk minden ideológiája olyannyira zilált és mert ma egyesek és népek az erkölcs és a tiszta gondolkodás lehetőségeit keresik. Zweig könyve elkészült és csodálatosképpen elsőnek magyar nyelven látott napvilágot. A Rózsavölgyi és Társa kiadónál jelent meg. mint az eddigi Rózsavölgyi-könyvek negyedik kötete. Eddig úgy ivóit, hogy híres némef. iró müve a német kiadással egyszerre magyarul is megjelent, igy például Werfel nagy regénye, a „Musa Dag negyven napja-', de arra még nem volt példa, hogy híres német iró magyarul jelentesse meg német nyelven még meg nem jelent müvét. A magyar sajtó felfogta ennek jelentőségét és igen részletesen és élénken foglalkozik Zweig müvével. Zweig példaképpen akarta uj könyvében elénk állítani Rotterdami Erasmust, ezt az örökké tépelődő, sokszor megalkuvó és a kor kényszerítő tényei elől gyakran kitérő lelket, aki azonban minden gyengesége ellenére szimpatikus és tiszteletreméltó jelenség, talán leginkább azért, mert élete teli volt ellentmondással és nehézséggel és az elmélet nem tudott mindig megküzdeni a valósággal. Zweig a könyv elején leszögezi: „.., a korai humanizmusnak legbensőbb hite (s egyben szép, de tragikus tévedése) volt, hogy az emberiség előbbrejuthat a felvilágosítással, az egyén és a tömeg a műveltség, az Írás, a tanulmányok és a könyv utján valóban nevelhető. Az emberiesség diadalát az emberek már egész közeljövőre várták és ezzel az élet harmóniájának problémáját is megoldottnak remélték." Zweig hőse irtózik az erőszaktól és a véres események fölé tud emelkedni. Viszont azonban egyben azt a hőst is megrajzolja, aki tépelődő Lélek és önmagával is elégedetlen, mert nem éri el azt a harmóniát, amelyre törekszik. Ez a rövid ismertetés is mutatja, hogy Zweig uj könyve milyen aktuális, hiszen szinte azt igyekszik bizonyítani, hogy korok közt alig van lónyegkülönbség és az egyes ember — legyen oly nagy, mint Rotterdami Erasmus — csak torzóját éri el annak, amire egész erejével és felkészültségével tör. Az emberiség ismét és ismét válaszúton áll, mint Rotterdami Erasmus: erőszak és etika közt kell választania, és a választás százszázalékosan nem lehetséges, mert ez a kettősen két kör egymásba van fonódva akkor, ha az erkölcs megvalósítására törekszik az ember és szembetalálja magát az embertárssal. Az a tény, hogy Zweig könyve elsőnek magyar nyelven jelenhetett meg. újabb bizo- nyitéka a magyar kultúra magasrendűségének. A legnagyobb és legismertebb német irók egyike magyar kiadónak adja oda legújabb kézi mi ét. mert látja, hogy a magyar könyv a f-H ;r~u" oesehb értelmében reneszánszt éi é : T ; a.’ könyvkultúra ma azon ke- vfr . kéké tartozik Európában, amelyek mentesek minden zavaró befolyástól, politikai és szociális harcoktól egyaránt. Magyarországon ma a könyivtermelés olyan, mint Európa virágzó és nyugodt századaiban volt, olyan valóban, mint az olasz reneszánsz idején, pedig a magyar könyvnek erős küzdelmet kell folytatnia a megélhetésért, és Medici nem akadhat, aki mentesiti a művészeteket az anyagi gondoktól. A francia könyvek százezres példányszámban jelentek meg mindig, de ennek néhány év óta vége van. Az angol könyvpiac is erősen hanyatlott, az olasz piacon pedig stagnáció mutatkozik, úgy hogy egyenesen csodaszámba megy, hogy a magyar könyvkiadás megtöbbszöröződhetett. Ezt a legutóbb lezajlott margitszigeti könyvhét eredményei is igazolják. „Ki vesz ma könyvet?" — kérdik szüntelen, az emberek, és tény, hogy a könyvstatisztikák szerint katasztrofális a könyvvásárlás zuhanása. Szépirodalom alig jelenik meg és ami mégis megjelenik, a politikai és a szociális harcok szolgálatában áll. Nem vitatjuk és érthető, hogy még egy Heinrich Mann is tajtékzik, ahelyett, hogy irodalmat alkotna és a francia Ferdinand Louis Géline nagysikerű könyve a legkíméletlenebb szociális harc. Viszont annál nagyobb tisztelettel kell üdvözölnünk a magyar könyv uj ívelését, amely méltó a magyar kulturális tradíciókhoz és a magyar szellemiségnek kettős örömére szolgálhat, hogy Zweig könyve minden egyéb kiadást megelőzve, magyar nyelven jelent meg. n. p. A halhatatlan táncosnő A bécsi ünnepi hetek alkalmával rendezett tánc- versenyekkel újra felidézték Bécs világhírű táncosnőjének, Elssler Fannynak halhatatlan emlékét. A világhírű tánomüvésanő, akinek életét színpadra magyar szerzők dolgozták fel, egyike volt a legérdekesebb müvésze-gyéniségeknek. Mozart bája és Haydn kedélye egyesült a barnabaju, szende kisgyermekben, aki a derűt sugárzó bécsi levegőben nőtt csodálatos művésznővé. Atyja Haydn hang- jegyirója volt. A kis Fanny Gumpensdorfban született. Kismarton, atyja szülőhelye azonban továbbra Í6 szerepet játszott gyermekéveiben, mert atyja családja is odavaló volt. A tánc első lépéseire Prins- ter bácsi, anyjának fivére tanította, aki mint hercegi kamarazenész, Kismartonba sokszor magával vitte Esterházy herceg palotájába és Haydn-nal a spinet- ten gyors németet játszott neki és megtanította, hogy miként rakja lábacskáit az édeskésen szentimentális menüettre, vagy a osávos gavottra, amelyeket- Haydn komponált Kismartonban a népies hatások alapján. Hétesztendős volt, amikor Teréz nén- jóvel megjelent a Kiirntnertortheater színpadán, ahol a balett legfőbb parancsnoka Auuner, francia koreográfus, a klasszikus táncművészet tudósa olt. A kislány hihetetlenül gyorsan haladt előre. Tizenkét esztendős korában szerepelt először nyilvánosan. Fellépése olyan sikeres volt, hogy Barba- ja, a híres impresszárió elvilte a tánc honába, Olaszországba. Elssler Fanny előtt uj világ nyílt meg a tánc terén. Tüzet, szenvedélyes életei, szédítő piruetteket, óriási erőt látott az olasz táncművészeiben és először állt szemben a pántomim.nia 1, amiről nyomban megérezte, hogy ez megfelel belső érzéseinek. Városról-városra egyre jobban bontakozott ki tudása és dolgozta fel művészetében önkéntelenül a látottakat. Olaszországból visszatért Bécsbe, ahol a Karntnertortíheaterhez szerződött, amelynek színpada müvésznapjának emelkedését jelentette. Bécs rajongott a gyönyörű táncosnőért és Metternich bizalmasa, a hatvanötéves Gentz Frigyes is a hódolók sorába állott. Amikor az életben először látta meg a táncosnőt, csalódottan állapította meg, hogy közönséges csinos polgárlány, de másnap már újra a baletthez rohant. Soha nem tudta a színpadi Elssler Fanny és valóság Elssler Fanny- ja között megtalálni az összekötő kapcsot. — Csukott könyv marad számomra, — mondotta végül is rezignáltan — mert nem tudom megálla pitani, lakozik-e lélek is ebben a szépségben. A kapcsolat az idős férfi és a fiatal művésznő között jó időre megszakadt, mert Elssler Fanny Berlinbe utazott. Mire visszajött, már csak egy elesett űlős ember utolsó napjait tudta megaranyozni. Gentz halála után Londonba utazott, majd ismét Berlinben vendégszerepeit, ahonnan a párisi operához szerződött. A kiváncsi francia világ nem akarta elhinni, hogy Elssler Fanny életében hiába keresnek nagy szerelmi regényt. Éneikül azonban nem volt személye eléggé érdekes. Ekkor költötték róla a mesét, amelyben a reichetadti herceg játszotta a főszerepet. A mesét Charles Maurive, az akkori idők híres vezércikkírója, a politika és reklám ügyes keverésével nagyhatású cikkben irta meg. De volt Elssler Fannynak vetélytársnője is: Tagiion i. Elssler Fanny művészi pályája ettől kezdve nem volt más, mint véget nem érő párbaj ve tély-j társnőjével. Nem egyszer történt meg, hogy az ope-' ra két pártra szakadt tábora egy-egy előadás után összeverekedett. Két esztendei vendégszereplés után, miközben Amerikát is megjárta és a yenkik hazájában lángra lobbantotta a fanatikus „fanatizmust", hatalmas vagyonnal tért vissza Európába. Bécs, Berlin, London, Brüsszel, Pétervár és Moszkva után 1851— ben végleg búcsút mond a színpadnak Faust balettjében. Bécs sir, könyörög, Grillparzer költeménnyel ünnepli. Hiába. Elssler Fanny kifáradt és negyvenéves korában végre asszony és anya akar lenni. A sors kegyetlen hozzá. Fia öngyilkos lesz, leánya pedig fiatalasszony korában meghal. Ettől kezdve már csak emlékének élt s ha még egyszer-egy- szer fellépett is, már csak jótékonyoélu előadásokon szerepelt, hogy a szegényeken segítsen.-----o-----Ha tezerszemélyes nézőtere lesz a szegedi szabadtéri előadásoknak Szegedről jelentik: Szegeden, a Dóm-téren es- ténfcint nappali a világosság: napok óta a reflektorfények sugárkév-éjében folynak Az ember tragédiája próbái. A szereplők mindegyike megérkezett már Szegedre és tegnapelőtt este a tragédiád elejétől végig próbálták. Az első teljes próba esti 9 órától hajnali 2 óráig tartott, egy-egy jelenetet öte-zör-hatezor is ebemé teltek. Amíg a templom előtt felállított színpadon a próbák folynak, a hatalmas téren, éjjel-nappal a hatezer-személyes nézőtéren dolgozik kétszáz főből álló munka-had- s-eoeg. Olyan hírek terjedtek el Budapesten, hogy Az ember tragédiája szereposztása megváltozik. Erről azonban Szegeden, a szabadtéri játékok rendezőibizottsága semmit sem tud. Éva szerepét változatlanul Tőké-s Anna tanulja igen nagy ambícióval, Leibotay, Táray és Csort-os is szorgalmasan készülnek szerepükre. Változtatásról szó sincs, minden a legnagyobb rendiben folyik. Pénteken lesz a Szabadtéri előadás jelmezes nagy főpróbája, addigra teljesen befejezik a színpad é3 a nézőtér építését is. Jellemző a szegediek köréiben a felfokozott érdeklődésre, hogy a Dóm-teret rendőri kordonnal kellett körülvenni, hogy a kíváncsiskodók ezre-i esténkint ne zavarják a próbákat. A közönség igy is százával a Dóm-tér bejáratánál álldogálja végig az éjszakai órákat és messziről figyeli a próba minden mozzanatát. Az augusztus negyeidáki előadás iránt szerte Magyarországon és külföldön is nagy az érdeklődés. Jellemző az érdeklődésre, hogy sok ezren már előre rendeltek jegyet és jelezték, hogy a Budapestről indítandó filléres vonattal érkeznek. Becsből is jön Szegedre külön-vonat és németek, franciák, valamint egy nagy csoport angol u-tas levélben és táviratban rendelt már jegyet a szegedi szabadtéri előadásra. (•) Krizsan Lajos képkiállitása a pőstyéni Gyógyszállóban. Tudósitónk jelenti: Krizsan Lajos pőstyéni képki állításával beigazolta, hogy a fiatal azlovenszkói fest őgen e-ráció legtehetségesebbjei közé tartozik. Krizsan — mint ismeretes — Rigele mester tanítványa, motívumait Nyugat- és Közép- szloveniszkóból veszi, néprajzi típusai mély felfogást árulnak el, vonalvezetése é-s szinhat-ásai tökéletesek. Krizsan pőstyéni kiállításával fejlődésének újabb állomásához jutott el. (*) Cári Laemmle Budapesten. Budapestről írják: Cári Laemmle, az amerikai filmgyártás doyenje, aki a-z Univensal-filmgyár elnöke, megérkezett Budapestre. Cári Laemmle, akii Joe Past-ernak' javaslatára európai produkcióját Budapestre helyezte, középeurópai megbizoti-aival itt Budapesten tartja meg éven kint szokásos megbeszélését a jövő idényre vonatkozólag. Cári Laemmle két napig marad Budapesten és vele együtt Budapestre érkezett M. Friedland, a középeurópai, M. Rappaport, a bécsi és dr. Gábor Dezső, a keleteurópai megbízott is. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Az őrjárat. Megfeszítő háborús film az amerikai légiflotta pilótáinak szereplésével.------o----AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI MOZGÓ: Hétfő—kedd, f. h. 30—31-én: Egy szerencsés éjszaka. Szerdán—csütörtökön, augusztus 1.—2-án: A szerelem városa. Pénteken—szombaton—vasárnap, aug. 3—4—5. Harry Piél legújabb nagyszabású kalandfilmje: Az ezerszemtí ember.-----ö----RÁ DIÓ MOZGÓ: Hétfőn—kedden, f. h. 30—31-én: Légi kalózok. Szerda—csütörtök, aug 1—2.: A csodatevő széni Antal. Péntek—szombat—vasárnap, aug. 3—4—5. ! Mégis szép az élet.