Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-18 / 187. (3518.) szám
2 tPI0^-7VVAGfeRH!RMI> 19B4 aiugwtu* 18, szombat. Kisebbségi jog és anyanyelv Léva, augusztus közepe. Egy érdekes és — talán eddig — a maga nemében páratlan esetről szereztem tudomást. Egy ismerősöm —- aki még hozzá jogász —fellebbezést adott be általa kifogásolt mértékben kiszabott illetékek miatt. A kivető hatóság a fellebbezést visszautasította, mert magyar nyelven adatott be, holott a fél zsidó és ezért „nincsen magyar nyelvhasználati joga“, tehát kötelessége lett ve Ina e fellebbezést államnyelven beterjeszteni. Időközben az illetőnek lejárt a fellebbezési határideje. Ez az eset érdekes megvilágitósba helyezi a kisebbségi nyelvhasználat kérdését. Sokszor vitattuk, hogy a nemzetiség kérdése és az anyanyelvi hovatartozandóság ellentmond az eddigi gyakorlatnak, amely például zsidó vagy cigány nemzeti kisebbséget is 'megkülönböztet, holott ezeknek az anyanyelve nem azonos a számukra megállapított nemzetiséggel. Hibáztattuk a népszámlálás módját épp a zsidók nemzetiségének megállapítását illetőleg. Ez a konkrét eset csattanó bizonyítékát adja eddigi állásfoglalásunk helyességének. Önmagában az a tény, hogy valaki zsidó vallásu, nem bizonyítéka annak, hogy az nem lehet magyar anyanyelvű (aki más nyelven nem is beszél), amint ebben az adott esetben is igazolódik. Ezt az esetet nem lehet elintézni azzal a megjegyzéssel sem, hogy az alsóbb hatóságok tévedhetnek. Minden állami tisztviselőnek, de elsősorban azoknak, akiknek rendelkezési joguk van, tudniuk kell, hogy a nyelvtörvény végrehajtási rendelete (II. fej., 16. cikk, 2. bek.) a következőket tartalmazza: „A kisebbségekhez való tartozandóságot Írásbeli beadványok esetén a beadvány nyelve szerint kell megítélni, amennyiben a bíróság, hatóság, vagy szerv előtt egyébként nem ismeretes, hogy a fél más nyelvhez tartozik. , Ha a bíróságnak, hatóságnak, vagy szervnek kételyei vannak abban a tekintetben, vájjon a fél ahhoz a kisebbségi nyelvhez tartozik, amelyen a beadvány készült, a fél szóbeli, vagy Írásbeli kijelentését kéri be. Addig a fél ahhoz a kisebbséghez tartozandónak tekintetik, amelynek nyelvén a beadvány készült." Szóval mindig a fél nyilatkozata a mérvadó, nem pedig az oly szubjektív megállapítás, hogy egy zsidó vallásunak nincs magyar nyelvhasználati joga, ami miatt esetleg az| Kémeket lepleztek le a saazl házkutatások A csendőrség két láda iratot foglalt le ■ Kitöltött kérdőívek mint büniesek ■ Prága, augusztus 17. A múlt napokban jelentettük, hogy a saati csendőrség több saari és saazvidéki volt német nemzeti szocialista párttag lakásán házkutatást tartott s kilenc személyt le is tartóztatott. A lapok újabb jelentése síerint a házkutatások során két hatalmas láda iratot foglaltak le. A nyomtatványok teljes mértékben bizonyítják, hogy a letartóztatottak szervezett kémkedést ültek, a nyomtatványok külföldön előállított kérdőivek oly kérdésekkel, amelyekre a válaszoknak az állam érdekében titokban kell maradniok. A kérdőivek legnagyobb része pontos válaszokkal volt kitöltve s továbbításra várt. A csendőrség nézete szerint a kém- munkákat valami idősebb, tapasztaltabb személynek kellett vezetnie s azt nem irányíthatta a letartóztatottak egyike sem. A vezetőt a csendőrség erélyesen nyomozza. Képviselőink eredményes interpellációja a munkácsi kereskedelmi akadémia magyar hallgatói érdekében A kormány engedélyeste a magyar nyelvű különbözeti vizsgát Nagyszőllős, augusztus 17. (A P. M. H. tudósítójától) A munkácsi érdekelt magyar szülők már többizbon kérelmezték s végül memorandumot nyújtottak be az iskolaügyi minisztériumhoz, hogy a munkácsi kereskedelmi akadémián engedélyezte a különbözeti vizsga letételét latinból, filozófiából és érdekelt fél elesik egy létébe vágó jogorvoslati lehetőségtől. A nemzetiség, szabatosabban a nemzeti hovátartozás kérdése különben sem lehet faji kérdés, hanem csakis benső öntudat és kul- turközösség kérdése. A magyar anyanyelvű, az önmagát magyarnak ivalló s a magyar kul- turközösséghez tartozó zsidónak is elemi eunta éri joga, hogy mindenki magyarnak tekintse. Ugyanúgy lehet és van zsidó vallásu magyar, mint van zsidó vallásu cseh, zsidó vallásu német vagy zsidó vallásu szlovák. Beinrohr Dezső. trigonometriából, hogy ily módon a kereskedelmi akadémiát végzett növendékek számára lehetővé tétessék az egyetemre való beiratkozás. A sok kér vény ezés nem járt eredménnyel, ezfért szövetkezett ellenzéki pártjaink nemzetgyűlési képviselői ebben az ügyben interpellációval fordultak az iskolaügyi minisztériumhoz. Interpellációjukban előadták, hogy a pozsonyi akadémián éppúgy, mint a munkácsi akadémia orosz tagozatán hasonló különbözeti vizsga letétele engedélyezve van, minek következtében teljesen érthetetlen, hogy a magyar kereskedelmi akadémia növendékeit miért zárták ki ezen jogbői. Törvényhozóink inteapeMáJcáójára az isbo- laiügyi minisztérium a napokban a következő választ adta: „A mukaöevói állami kereskedelmi akadémia azon abtturiensei, akik a nevezett intézetnél létesített magyar nyelvű párhuzamos osztályokat látogatták, ezideig a la* SZENT KONSTANCIA kápolnája (21) — Az semmi: Mire jó a nagymama?! — Tudod mit, Malvin? Kérd fel magát a nagymamát. Az elmehet, ráér! — Ugyan kérlek, egy olyan öreg nő! — Az legalább érti a betegápolást. — Jaj, drágám! Hogy festene ez a dolog? Egy csinos, fess, sebesült főhadnagy, akit egy öreg nagymama ápol! Nevetséges! Valkürök kellenek oda, fiatalok, szépek! — Annak aztán már igazán nem megyek — mondta Judit. — Klári néni is ápolónő! — Te Malvin, hát az hogyan illik a valkürök közé? — Úgy, hogy ezer koronát adott a vörös- keresztnek. Különben, ha frissen van a haja festve, alig látszik többnek negy venöt évesnél. — Sötétben. Malvin elnevette magát. — Te csak mindig a régi enfant terrible maradsz! Ez kell oda. Szellemes, ügyesbe- szédü asszony. Az olyan mulatságos! — Hát, hogy ne szaporítsam a szót... Velünk tartasz, ugy-e? — Nem tehetem. De adok a vöröskeresztnek. — Juci gondolkodott, hogy mennyit nélkülözhet. — Adok ötszáz koronát. — Köszönöm, az ötszáz koronát mint férjed adományát nyugtázni fogjuk. De te? Te nem vagy a hazáért semmi áldozatra kapható? — Az uramat elvitték, az üzlet a nyakamon; ha látnád, mennyi dolog van vele! Hogy menjek én el valktirösködni? . - Úgy látszik, neked a Risztek szimpatiku- sabbak épen, mint sebesülten! — Hogyne! Különösen egy! — Kicsoda? Müller? Vagy a kis Schrattner kadét? — Dehogy 1 Az uram! Borcsa behozta a postát. — Bocsáss meg, Malvin, de ezt el kell olvasnom rögtön. Az uram levele. Átfutotta a sorokat. Jucókám! Itt vágyók. Címem: I. R. 76, II. Ersatz- komp., vagy Aranykakas-szálló, Eötvös- ucca 4. Dolgom sok és fáradságos. Jó hir! Valószínűleg nem megyünk a harctérre, hanem Bécsbe, mint helyőrség. Oda téged is elviszlek, ölel, csókol: Jankód. Juci fölsikoltott örömében. Malvint minden ok nélkül össze-vissza csókolta. — No, ugy-e, eljössz ápolónénikének! — Nem ón! Hanem megyek Bécsbe, mulatni! Jaj de jó lesz! Malvin sértődötten felállt. — Hét pá, szervusz. Ha nem jössz: nem jössz. Vannak olyan asszonyok, akiktől minden komoly kötelességérzet távol 611. Klári néni sajnálni fogja, mert tulajdonképpen Ő küldött. Pá, aranyom! Borcsa bejött. — Nagysága kérem, ne haragudjon, de... — Mi baja? — Most írja az anyám, hogy a két bátyám, meg a sógor berukkoltak. Ha legalább a cséplőét kivárhatták volna! — Baj, baj! — Bizony, mert valakinek el kell végeznie. Azért kérem, hogy a nagysága ne haragudjon rám. — Miért haragudnám, Boris? — Mert hogy haza kell mennem; vagy ma, vagy legkésőbb Nagyboldogasszonykor. Ma elseje van. Most kaptam a levelet. — Hiszen maga nem ért a férfi munkához! — Dehogy nem! Azt irja az anyám, hogy a beresarjut már csupa nőszemély kaszálja. — Hát csak menjen, Borcsa! Szerencse, hogy itt van a Terus! — Kérem szépen, az nincs itt. — Hát hova lett? — Reggel a vasalás közben erre mentek a tüzérek, beszaladt kinézni az ablakom. Mire kijött: hat pelenkát átégetett a .vasaló. Erre megijedt, fogta a cókmókját és elment. Azt mondják, ivalami hadikórházhoz szegődött el; már el is mentek Lengyelországba, vagy hová. — Hát ezért nem. kellett volna Illents Palival szót váltania! Nem elég a kár, amit tesz, még itt is hagy! Mit volt mit tenni? Boldogasszony napján Borcsa hazament. De az addig letelt két hét ugyancsak keserves időszak volt. Juci öröme a bécsi kirándulással nem tartott tovább három napnál. Akkorra megérkezett Jani búcsúlevele. Szinte szerencse volt, hogy az üzleti bonyodalmak egész özöne zúdult Jucira, különben agyonsirta volna magát. Eddig elég ivóit minden hónap elsején a rendes szállítók kifizetésével bajlódni. Most egyszerre azt követelték, hogy esetenkint, azonnal készpénzzel fizessen. Kérdésére megtudta, hogy a „moratórium" szó annyit jelent, hogy: Nincs hitel! Hiszen volt pénze elég; a sok lézengő katona a készültségi pótdiját ott verte el a kávéházban, — de kényelmetlen, bajoskodással járt. A törzsvendégek közül Lindenmayer kimaradt; legnagyobb mérgére egy lókórház parancsnokságát bízták rá, A pincérek jó része, a tüzlegény s a férfiszemélyzet fiatalja bevonult. Újakat kellett keresni, — keresni a szó szoros értelmében. Ritka volt a munkaerő s minél ütődöttebb, annál rátartósabb. Egész nap lótott-fütött Juci, este ért haza holtfárad- tan. Útközben jutott csak eszébe, hogy Patin nyelvi és filozótfia-propedeutikad különbözeti vizsgáknak a prataai, bnruoi, bratíslavai és mukaöevói állami akadémiákon évenként kinevezni szokott vizsgálati bizottságok előtt vethették magukat alá. Ha a szóban forgó vizsgálatot magyar nyelven óhajtanák letenni, e körülményt a vizsgálatira való jelentkezésnél keltene felemlii- teniök, hogy a mukaöevói állami kereskedelmi akadémiánál működő illetékes vizsgálati bizottság összeállításánál a kellő intézkedés megtehető legyen. E dologra egyidejűleg a nevezett intézet igazgatósága figyelmeztetve lett." Az ískolaügyi minisztérium fenti válasza alapján remény van rá, hogy a munkácsi állami kereskedelmi akadémia magyar tagozata növendékeinek a jövőben módijuk lesz arra, hogy a kérdéses kiüflömbözéti vizsgát magyar nyelven tehessék le. Ottó extrónörökös Gusztáv svéd királynál Stockholm, augusztus 17. 0ttó volto^zt- rák-magyar trónörököst Gusztáv svéd király csaknem éjfélig tartó kihallgatáson fogadta. Politikai körökben nagy feltűnést keltett ez az audiencia, amennyiben Gusztáv királyról köztudomású, hogy eddig igen nagy súlyt helyezett arra, hogy volt királyi családok tagjaival ne tartson fen összeköttetést. így például Alfonz volt spanyol királlyal a legszivélyesebb viszonyban volt, detrortizálása után azonban már nem találkozott vele. Habsburg Ottó egyébként stockholmi látogatása során megtekintette a város látnivalóit is. Tegnaptól kezdve egy független állammal több van a földön Haiti, augusztus 17. Tizenkilenc éves megszállás után az amerikai tengerészeti lövész- csapatok tegnap hagyták el Haiti szigetét s ezzel egyidejűleg a Haiti köztársaság visz- szakapta teljes önállóságát ée függetlenségét. lika déluáni táplálását elmulasztotta. Elrémült. De mikor benyitott, a baba csendes volt, A nagymama ott kötögetett mellette. — Anyuskám, hát te itt vagy? — Itt, szivem. A gyerekről gondoskodtam. Ne félj, előbb megkérdeztem az orvostoka't, mit adjak neki. Eleinte makrancoskodott, de aztán megette szépen a kását. — Jaj, annyi dolgom volt! Annyi gondom! — Örülj neki, kis lányom! Jó az ilyenkor. Most csak feküdj le szépen! Judit nem sokáig kérette magát, örömteli meglepetéssel látta, hogy az anyja is vetkőzni kezd. — Anyuskám, itt maradsz? — Itt, kis lányom. Későn van mór hazamenni! — De az apa? — Apád is itt volt, egész este. Tudja, hogy itt maradok. — Drága jó anyuskám! Az elalvás hamar ment, mint rendesen. Éjfél után Judit felébredt. Valami húzta, ösztönözte, késztette, hogy felkeljen, felöltözzék, kimenjen. Hogy menjen, valahova, maga sem tudja, hova. De a józan esze ellene volt. Nem lehet. Fel kellene verni a házmestert, hogy kaput nyisson. Aztán hova? Miért? A túlfeszített idegek játéka az egész. Nem lehet, no! A töprengést a baba szüntette meg. Mozgolódni kezdett. Keblére vette a gyermeket. A nyitott ablakon az alvó város neszező csendjén keresztül bizonytalan zaj hallatszott be, mintha messziről vonat közelednék. Judit figyelt. A délkeleti szellő fokozta a hangot. A zakatolás közelített, már tisztán kivehető volt, amint a hidon megváltoztatta a hangot a környezet. Hosszú sípolás, utána csend. Judit, karján a gyermekkel, nyitott szájjal hall- gatódzott. Vagy tiz perc, múlva uj fütty, —- a vonat megindult s zakatolása csakhamar elhalt az éjben. Folytatjuk
