Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-02 / 174. (3505.) szám

6 _______ 19S4 augusztus 2, csütörtök. Az időjárás és az ember élet Á napsugárzás helyi megbetegedéseket okoz a bőrön és szemen Az ibolyántúli sugarak okozzák a lesülést A villámcsapás következményei (7) A napsütés-okozta helyi megbetegedés leg­közönségesebb alakja a pigmemtáfliaifclain bar sérülése vörösödé®, hámlés, hólyag-képződés alakjában, amiket köznyelven lesülésinek hí­vunk. A napfénynek esak rövidhullámú, ibolyán­túli sugarai idézik elő, amiből több érdeikes jelenséget magyarázha­tunk xneg. Csukott ablakon át besütő nap­fényben nem sülünk le, mert az üveg épen a legrövidebb hullámokra nézve nem átlát­szó. Szennyezett levegőjű gyáTvárosokban az emberek alig sülnek le, de ha rövid kirándu­lást teszünk tiszta levegőjű vidékre, annál hevesebb reakció mutatkozik az ibolyántúli sugárzástól elszokott bőrűnkön. A magas hegyvidéken teljes mértékben érvényesül az ibolyántúli sugárzás. Iigy a Magas Tátrában a fürdööv szintjein j 1000—1100 méter) városi színiünket már a.z első nap barnára festi az ibolyá'tuli sugárzás. Tükröző felületek közelében erősebben sü­lünk le. Vizá sportolók s különösen a gleccseren ván­dorló turisták legjobban vannak kitéve a le­sülésnek. A hó is erősen visszaveri a sugár­zást, de télen gyönge az ibolyántúli sugár­zás, úgyhogy a hósportolók csak akkor sülnek le, ha a magas hegységben előhaladott év­szakban tartózkodnak. A sarkvidék veszedelme Mindenki másnál nagyabb veszedelemben vannak súlyos bőrsugár zások tekintetében azok a repülők, akik a sarkvidékek felkuta­tására indulnak. Az ilyen útra egyedül alkal­mas nyári időpont, a szennyezettem sarki le­vegő áteresztőképessége, a besugárzás tar­tóssága — az éjféli nap birodalmában napon­ta 24 órán keresztül, — alacsony repüléskor a visszaverő jégfelületek, magasabb repülés­kor a levegő kisebb sűrűsége — csupa olyan körülmény, amely megmagyarázza számunk­ra a különösen ható tényt: földünkön a napsütéstől származó börsérü- lések veszedelme nem a forró égöv alatt,! hanem a sarkvidéki repülő-expedíciók al-; kaiméval fenyegeti az embert a legsúlyo­sabban. A besugárzás hatására nemcsak bőrbeteg­ség fejlődik ki, hanem a bőrnek egy 'élettani keretek között való átalakulása, a pigmeniácíó Ez mindenképen figyelmet érdemlő gon­doskodása a természetnek. A pigmentréteg elnyelj az ibolyántúli su­gárzást és azt hővé alakítja. Ezzel szervezetünk egyrészt eléri, hogy a be­sugárzás egyrészt nem hatolhat a mélyebb rétegekbe, ahol megbetegedést okozna, más­részt a sugárzással szállított meleg a testfe­lületre összpontosul, ahonnan nemcsak gyor­sabban távozik el. hanem egyúttal a verej­tékmirigyeket is fokozott működésire serkenti és ezáltal az egész szervezet hőszabályozását megkönnyíti. A védőüveg haszna A napsugárzásból származó helyi megbe­tegedések harmadik alakja, hogy a szemen fájdalmas. k ö tőhártya gyűli adás jelentkezik, sőt esetleg a szem időlegesen megvakul. Repülők és magashegyi turisták védőüveget kénytelenek viselni, amely lehet közönséges ablaküvegből, mert az ibolyántúli sugárzástól az is véd. vagy zöldessárga halaner-üvegből, amely a Látható sugárzás rövidhullámú ré­szeit is visszatartja. A gleceservándorlók kék- fczánü fátylat is használnak, amely az arcbőr­nek nyújt bizonyos fokú védelmet. A villámcsapás A vi llá m-okozta sérülések részben erőm li­tániák, nagyobb részben pedig közvetett élet-! tani hatások. A villámcsapás ugyanis - lég-! többször egyiidejüem — megbénítja a nagy agykérget és a nvul< agyat. 1 Az első azonnali öntudatlanságot, a másik a lé'lekzés megállását okozza. Érdekes adataink vannak arról, hogy a villámsujtotta egyén milyen gyorsan veszi el öütudatát. A fényér­zetek, mint ismeretes, gyorsabban lépnek ön­tudatunkba, mint- a hangérzetek. Felgyógyult vilflámsujtottak arról számolnak be, hogy a nagy fényességet még látták, de haragot nem hallottak. Fizikai tekintetben a kiállott villámcsapás nem hagy bátra maradandó következmé­nyeket. A bénulások, érzékelési zavarok, a hőérzék elvesztése, a dobhártya átszakadása 'ée a fül iyjáratában mutatkozó zavarok hamarosan elmúltnak. Maradandó következményeit találjuk azon­ban a kiállott villámcsapásnak a lelki élet­ben. Álmatlanság, félénkség, izgulékonyság, mun- kakedvhiány mint állandó panaszok marad­nak vissza, erős meteoropátbia is kifejlődhe­tik. Jelentkezik a zivatartól való ideges féle­lem. A villámsujtiásböl felgyógyult egyén ag­gódva kémleli az eget, reszketve olvassa a zi­vatarokról szóló híreket, ijedten hallja rádió- készülékén a légköri zörejeket. Ez a félelem alaptalan, mert valészinütlen, hogy adott egyént egyáltalán valaha is villámcsapás ér­jem. Magyarországon példáiul évenként egy­millió lakosból 12-őt ér villámcsapás. Arra pedig egyetlen esetet sem tudunk, hogy vala­ki életiében két villámcsapást szenvedett vol­na el. Visszautasítja a magyar kormány a Rákosi Mátyás kicserélésére vonatkozó orosz ajánlatot Budapest, augusztus 1. Néhány héttel ez­előtt töltötte ki Rákosi Mátyás volt népbiztos nyolc évi fegyházbüntetését, amelyet 1925- ben mértek ki rá, Rákosi akkor hamis útle­véllel hazajött Oroszországból és kommunista szervezkedést kezdett. Rákosi fegyházbüntetésének kitöltése után nem került szabadlábra, mert kiderült, hogy felségárulás, lázadás, hűt­lenség és gyilkosságra valé felbujtás, vala­mint más bűncselekmények miatt 1910-ben el­lene kibocsátott nyoimozólevél miég érvényben van. Az ügynek most az a fejleménye van, hogy néhány héttel ezelőtt — amint a P. M. H. már jelentette — Budapestre érkezett Lewin- son Dávid newyorki ügyvéd, aki Moszkva megbízásából próbált eljárni a magyar igaz­ságügyi hatóságoknál Rákosi kiszabadítása érdekében. Az amerikai ügyvéd érintkezésbe lépett Lengyel Zoltánnal, aki annakidején a bíróság előtt védte Rákosit és kérte, hogy közvetítse ajánlatát a magyar kormánynak. Az ajánlat szerint a szovjet Rákosiért hajlandó cserébe adni 20 Oroszországban letartóztatott magyar túszt, köztük dr. Kemény László orvosta­nárt, akit a szovjethatóságok halálra Ítéltek, ezenkívül hajlandó kiadni Magyarország­nak azokat az 1848—49-es zászlókat és egyéb magyar relikviákat, amelyek a sza­badságharc után Oroszországba kerültek. Az akció nem járt sikerrel, mert — mint ille­tékes helyről kőzlik, — a relikviákat már 1025-ben, Rákosi ügyének tárgyalásakor fel­ajánlották cserébe a kommunista agitátorért. A magyar igazságügyi hatóságoknak épp­úgy, mint akkor, most is az az álláspontjuk, hogy ezt a két ügyet nem lehet egymással összefüggésbe hozni s az igazságszolgálta­tásnak szabad folyást kell engedni. A magyar túszok ügyéről különben is még semmiféle konkrétumot nem sikerült megál­lapítani. Lewtinson ügyvéd egyébként tegnap Budapestről Berlinbe utazót, ahová távirat hívta. Feleségéit Berlinben állítólag őrizetbe vették. Az ügyről Lengyel Zoltán kijelentette, hogy Lewinson ideéxkezéséről előzőleg nem volt tudomása, egyébként is az 1848—49-es ma­gyar zászlók visszaszerzése ügyében ő — Len­gyel Zoltán — már nyolc évvel ezelőtt akciót indított. Tudomása szerint ebben az ügyben a magyar és orosz kormány között hivatalo­san nem volt tárgyalás. Buster Keaton, a „piéhpofa", Parisban Egy sztár élete reggeltől estig Páris, augusztus 1. Buster Keaton, a híres film- komikus két hét óta Parisban tartózkodik. A Ch-amps Elysées királya cdimü film felvételein vesz részt. A filmszínész teljes elvonultságban él, eddig még egy újságírónak sem sikerűit beszélni vele. Szállodájában letagadják, hogy ott lakik. Egy francia újságíró megszerezte Buster Keaton szo­bájának telefonszámát és felhívta őt. A hangból meg lehetett állapítani, hogy személyesen jelent­kezett a telefonnál, de harmadik személyben be­szólt magáról, mintha saját meredtére volna. Ki­jelentette, hogy Buster Keatonnák semmi monda­nivalója nincsen. Kétszobás és fürdőszobás lakosztályt foglal el, feleségével. Minden reggel pontosan félkilenckor megszólal az éjjeli szekrényre helyezett kis telefonkészü­lék: — Jó reggelt, uram! Félkilenc. Mit tetszik i cggelizni? Keaton először a felesége- reggelijét rendeli meg. A fogyókúrát tartó asszony narancslével szokott reggelizni. A maga számára rendszerint kávét, tojást, vajat, graipofruitot és sokszor mézet is rendel. Mialatt a reggelit készítik, Keaton átmegy a fürdőszobába és egy félórát tornászik. Ennek a tornának köszönheti, hogy 38 éves korá­ban még époiy erős és hajlékony, mint akkor, amikor pályáját kezdte s vándortársulattal járta be Amerika vidéki városait. A reggeli torna alkalmával akrobata mutatvá­nyokat Is szokott végezni. A szálloda személy­zete látta, amint cigánykereket vet, majd kézen járva többször körülmegy a szobában. A torna és reggeli után munkához fog Buster j Keaton. A film felvételek többnyire késő estig tar-j taniaJk. Szabadidejében néha elkíséri feleségét be­vásárolni. IIyenkor nagy csomagokkal megrakod­va tér haza. Legkésőbb egy órakor mindig ágy­ban van. A dolgozószobában hatalmas kartoték áll. Ez időrendbe rakva tartalmazza Buster Keaton ősz- J szes szer epeinek leírását. Minden trükk külön cédulán van megörökítve. A film-komikus gyakran tanulmányozza régi trükk­jeit, mert ezek alapján találja ki az újakat. — Proletárgyermekek nyaralnak a radosnai püspöki kastélyban. Nyitrai m-unka.társunk je- j lenti: A nyitrai püspök ra-dosoai kastélyát át­engedte arra a célra, hogy a nyitrai betegsé­géi yző pénztár a helybeli jótékony egyesüle­tekkel együtt- gyermekeket helyezzen ott el nyaral tatásra. A szegénysorén gyermekek bol­dogan hámenre znak a százados geszten}’elAk és platánok alatt négy tamiltó felügyelete mel­lett. A püspök csupán két félreeső szobát tar­tott fenn magának és napköziben örömmej szemléli, miként fejlődnek a jó levegőn vidám játszadozás közben a proletárgyermekek. A gyermekeket sokan látogatják Ny Uráról :s mindenki a legnagyobb elragadtatással emlék­szik meg a jólslkerüilt akcióról. Nem akarokmegüszülní!!! „Cáeott tíajeepeMeater' Csalhatatlan szer az egészséges, természetes hajszín visszanyerésére és az öszülés ellen való védekezésre. — Ezen híres, rég bevált hajvíz nem festöszer és nem tartalmaz sem­miféle festőanyagot. A haj magábaszívja ezen hajvizet és így kellő táplálékot nyer, minél fogva az őszülő hajszálak rövid idő múlva egészséges, természetes színt és meg­felelő sűrűséget nyernek. Erősíti a hajat és megakadályozza az öszülést a legmagasabb korig. Ára Ke 10*— Kapható: Vörösrák-Patikában, BRAFISLAVA Mihály ucca 24. szám. Budapesten nyugodtan tett ei „vörös augusztus elseje" Budapest, augusztus 1. (Budapesti szerkesztősé­günk -telefonjelentése.) A világszerte 'beharangozott vörös augusztus elseje Budapesten teljes csöndben telt el. Az elmúlt éjszaka a külváros egyes utcái­ban Töpcédulákat szórtak ugyan szét a kommunis­ták s tüntetésre szólították fel a munkáS'Ságot, de egyéb rendzavarás nem történt. Éjfél óta különben teljes rendőri készültség van a magyar főváros­ban, de rendzavarásra nem került sor. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a magyar mun­kásság tömegei már kijózanodtak a vörös ámitga- tások'ból, másrészt pedig az a körülmény, hogy a kommunista földalatti szervezkedés vezetőit épen néhány nappal ezelőtt a budapesti rendőrség de­tektív jei elfogták s ártalmatlanná tették. Mi okozza a vahbélgyultadást? Bécs, augusztus eleje. A baktéTÍumvadászoknaJk nagy szenzációjuk van. Megtalálták a vakbélgyulladás kórokozóját. Évtizedek óta figyeli az orvostudomány a féreg­nyulvány makacs viselkedését. Ezer és ezer gyul­ladásos gócot tettek a 'mikroszkópok alá, biztosat azonban nem lehetett tudni, mert a vakbél körül nem találtak semmi mást, csak a gennyedést elő­idéző szokásos bacillusokat. Gins bécsi bakteriológus most világraszóló fel­fedezést tett. Kiderült, hogy az elüszkösödött ! féregnyulványokban ugyanolyan baktériumok van­nak, mint a fogak fieztulái'ban. A felfedezésnek óriási jelentőséget tulajdonítanak, mert orvosi körök véleménye szerint a vérkeringés utján jut­nak a 6zájüreg bacillusai a féregnyulványba, ahol különös oltalomra találnak. Az orvostudomány .egyre nagyobb figyelemmel kiséri a fogak gyökereinél fellépő gennyes góco­kat, amelyek néha oly picinyek, hogy csak rönt­gennel lehet őket kimutatni.- Ha nem is okoznak a fogaknál nagyobb zavart, jelenlétük állandó veszélyt jelent a szervezetre. A vér ugyanis iköny- nyen magával ragad a fisztulákból baktériiumré- szecekéket, amelyek izületi megbetegedéseiket, vesegyulladást és epebántalmakat idézhetnek elő. Hiába gyógyítják ilyenkor a vesét, az illető ízüle­tet, vagy akár az epehólyagot, a kórokozó nem ott tanyázik és így a betegség állandóan kánjuk Gyak­ran volt rá eset, hogy amikor ilyen esetekben a- fisztulás fogakat vették k jzelés alá, az évek hosszú sora óta senyvedő beteg egyszerre meggyógyult. Természetesen túlzásba semmit sem lehet vinni. Egy amerikai szanatóriumban például volt rá eset, hogy a betegek összes fogait kihúzták, ne­hogy fiS'Ztulái'k veszélyeztessék a gyógyulást. Annyi azonban tény, hogy a szájüregben föllépő baciilusgóook -igen nagy hatással vannak a szer­vezetre. Gins tanár felfedezése mo6t újra a foghusiban meghúzódó baktériumrveszedelemre hívta fel a tudományos világ figyelmét. Hová lett az Antarktisz? Buenos-Ayres, juliue vége. A Thors'havn norvég halászhajó néhány nappal ezelőtt 60.000 hordó bálnaolajjal a buenos ayreei kikötőibe érkezett. A hajó a Déli Sark vádékéről került vissza, ahol az úgynevezett „úszó olajgyá- rakat“ dézsmálta meg. A Thorshavn a legmoder­nebb mérőeszközökkel van felszerelve é-s három éves utján két dán tudós is részt vett. A hajó útja az Antarktisz szárazföldje mellett vezetett. Elein­te a térképek te-ljeisen pontos adatokkal szolgál­tak. A mérések ugyanarra az eredményre vezet­tek, de a Lars Ohristensem partok után egyszerre nyílt tengerre érkezett a hajó, ami annál feltű­nőbb volt, mert a Vilmos császár-földet -nem talál­ták sehol. Ott, ahol a térképek a Vilmos császár- föld szikláit jelzik, a mérőón kétezer méter mély­séget talált. Ahol pedig csak tizenöt évvel ezelőtt a Shackleton-öböl mentén szárazföldet- állapítottak meg a térképészek, most egyszerre 3600 méter mély tengert találtak. Az előhegységekből mély fjordok keletkeztek, a Vilmos császár-föld tehát minden kétséget kizáróan tetemesen összezsugo­rodott. A Thorshavn térképei ágy teljesen csődöt, mond­tak s a sarkkutatók most újabb probléma előtt állanak. Sokan azt állítják, begy az Antarktisz, mint kontinens egyáltalában inem is létezik, mások pedig azt vitatják, hogy a Déli Sark' jégmezői belső melegedés miatt zsugorodnak össze. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom