Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-12 / 183. (3514.) szám

1384 augusztus 12, vasárnap, *»W^AVAfiÍARTmaí2» 19 Hifáii tanféseés soqtmodaktyútak utón Pozsony, augusztus. Nagy a meleg, ár­nyékban 30 fok. Ki kiváncsi ilyenkor a nehéz politikád cikkekre, tudományos purparlékna? Ilyenkor mindenki „könnyebb11 dolgokra vá­gyik. Nyáron szeretem a lapok apróhirdetéseit, meg a nyilt-tér rovatát böngészni. E böngészé­sem eredménye a következő nehány felhajtás. * Egy csallóközi hetilapban olvastam a községi bíró következő hirdetését: Ezennel közhirré tétetik, hogy az or­szágúti fákról lenyesett és a községháza udvarán összegyűjtött gályák elárverez­te tnek. Az árverés vasárnap délután négy órakor lesz, de az esetben, ha délután az eső esne, úgy az árverés délelőtt 11 óra­kor tartatik meg. Kell ehhez kommentár? ♦ Egy ungvári lapban jelént még a következő furcsa apróhirdetés: Keresztény kereskedő nőül venne má- sodrangu, jobb szellemű urileányt. Levé­léket „Vidéki*1 jeligére a kiadó továbbit. Szeretném tudni, mit ért a hirdető ur másod- rangú urrleány alatt? * Az egyik beregi újságban nyílttéri rovatban olvastam a következő kis társadalmi hirt: Nyilatkozat. Azt a hirt, hogy én Sz. J.-né uriaeszonyt Kassáról ideszöktettem volna, mint áljáé rágalmat visszautasítom. Mindössze annyi történt, hogy a nevezett urinő ugyanaz­zal a vonattal jött, amellyel én ée ugyan­abban a szállodában kapott szobát, ahol én. Sz. A., földbirtokos. Tényleg, az ilyen tömör stilusban megirt nyiltterek a legalkamasabbak arra, hogy a szőnyegen forgó uriasszonyt a napnál is vilá­gosabban tisztázzák. * ■ Egy pozsonyi német lap közgazdasági ro­vata a kiviteli tilalom alá eső anyagok jegyzé­kében többek között a következő passzust közli: Ausfuhrverbot für ... kosmetische An­tikéi, künstliche Geríichte... Valószínűleg „künstliche Geriiche“-böl (a parfőm rossz német fordítása) sajtóhiba folytán „künstliche Gerüchte“ azaz „mesterséges rém­hírek11 lettek. Más. — Pozsonyi magyar osság: Hirdetmény egy Váruti ablakban: Püderozott szoba, két ablak utcai, nő­nek vagy férfinek azonnal kiadó. * Egy ruszinszkói kis hetilapban jelent meg a következő „szenzációs11 Mr: Uj honpolgár. N e u m a n József hely­beli lakos urat, kedves neje: Herbá­c s e k Marietka egy erős. egészséges fiú­gyermekkel ajándékozta meg. Úgy az anya, mint a kis újszülött jól érzik ma­gukat. Gratulálunk a szülőknek, nagy­mamának és Vilmos nagypapának. Ez aztán egy hir! Hirtelen nem is tudjuk ezt a hirt a mai sablonos , rovatok valamelyikébe dugni. Istenem, mit fognak majd iriii a kis Neumann Józsiról, ha szerencsésen átesik az első fogzás veszélyén, ha elválasztják (par­don!) a kedves mamájától, ha (pardon!) az első nadrágot kapja és így tovább. Az emberi étet oly gazdag megragadó és megörökitendő. ér­demes mozdulatokban! * Zseniálisan eredeti nyilatkozatot olvastam ugyancsak egy vidéki szlovenszkói városka lapjában a napokban. A nyilatkozat szószerint 5gy szól: Felhívom Sz. S. urnák Béla nevű fiát, 48 óra alatt e helyütt nyilvánosan kérjen bocsánatot nőmtől arcátlaD viselkedése miatt és hogy ezen közlemény árát nekem térítse vissza. B. G. A nyilatkozó ur nagyfokú felháborodásában két dolgot felejtett el. Nem irta ki, hogy mennyit fizetett a nyilatkozatért és nem mond­ta meg, mi fog történni, ha a felszólított ur megkésik az elégtételadással. —eho— Az időjárás és az ember élete A frontátvonulások hatása kórtani és élettani események bekövetkezési idejére Emésztési zavarok a nyári hónapokban ■ Az időjárás hatása a betegség kirobbanásának pillanatára ■ Az ideg bajosok és elmebajosok érzékenysége ■ (9) A halálozási és betegségi statisztikák mu­tatják, hogy a tömegek egészségében legtöbb kárt tevő betegségek között eltolódás mutat­kozik az időjárás, évszakok és éghajlat sze­rint, amennyiben pl. a mérsékelt égövben * télen a meghűléses betegségek, a meleg hó­napokban viszont az emésztőcsatorna beteg­ségei lépnek előtérbe. Magasabb hőmérsékleten a bomlást, erjedést okozó mikroorganizmusok olyan hevességgel végzik munkájukat, hogy az emésztőszervek súlyos helyzetbe kerülnek. Legtisztábban látjuk ennek következményeit a csecsemőhalandó­ságról készült statisztikákban, amelynek hul­lámzása — kivált kezdetleges közegészségi viszonyok között — nyáron majdnem párhu­zamosan halad a lóghőmérséklet görbéjével. 'A nagyon forró nyarak még most is rengeteg fakadó életet követelnek áldozatul. Az időjárás hatása a bekövetkezési időre Vannak kóros folyamatok, melyek okaiban függetlenek az időjárástól, de fejlődésük se­bességére, illetőleg kirobbanásuk pillanatára mégis hat az időjárás. Ortner szerint Inns­bruckban frontátvouulások alkalmával sűrűb­ben lépnek fel az angina coronaria súlyos, nem egyszer halálra vezető esetei. Az agy­vérzések is halmozódnak frontátvonulások al­kalmával. Ilyenkor gyakrabban előfordulnak az emésztőcsatorna átfuródásai, bélcsavarodá- sok és egyéb, a hasüregben fellépő súlyos #o­lyamtaok, amelyeket abdominális katasztrófák néven ismer az orvostudomány. Hogy a vak­bélrohamok is frontátvonuláskor léphek-e fel, arra nézve még anyagot kell gyűjteni. Ezeknek a betegségeknek még csak köz­vetve sem lehet oka az időjárás és azok bár­miféle időjárási viszonyok mellett kifejlőd­tek volna. Annál érdekesebb, hogy még ezek­nek a betegségeknek a ki robbanási ideje is függ az időjárástól, ami egész szervezetünk­nek a frontjelenségekkel való belső kapcsola­tát. sejteti. Lehetséges, hogy nemcsak beteges, Innom normális élettani események (pl. szülés, havi vérzés) megindulása is kapcsolatban van a frontátvonulással, pl. erős front megjelenése következtében néhány nappal vagy órával korábban következik be, frontimentes időben esetleg késik. Az időjárás hatása kialakult bántaimakra Az időjárással szemben legnagyobb mér­tékben az ideg- és elmebajok érzékenyek. Maga a frontérzékenység nem beteges állapot, de a meglevő frontérzékenység feltűnő mó­don mutatkozik az olyan egyénen, akin vala­mi betegség lehetővé teszi abnormis tünetek keletkezését. A beteg szervezet érzékenyebb is. reakeióképesebb is. Legtöbbet vizsgálták az epileptikusok ro­hamainak összefüggését az időjárással, s ki­derült, hogy a rohamok frontátvonulás alkal­mával halmozódnak, de csak éles frontátvo­nuláskor, tehát hirtelen nyomás változás al­kalmával jelentkeznek. Jelentékeny befolyása van az ideg- és el­mebajosokra az évszakok változásának is. A későtavaszi hónapokban, áprilistól júniusig több elmebeteget vesznek fel a zárt intéze­tekbe. mint az év többi részében. Az ugy- nevézett cylopatha tavasszal és nyáron dü­höng, ősszel és télen buskomor. Az öngyilko­sok száma a későtavaszi hónapokban kereken 50 százálékkal nagyobb, mint máskor. Az allergiás rohamok Az időjárás égjük legérdekesebb klinikai hatása az úgynevezett allergiás betegségek csoportjában jelentkezik. Allergia néven azo­kat a betegségeket foglaljuk össze, amelyek a szervezetnek bizonyos anyagokkal szemben való túlérzékenységéből származnak. Az al- lergének a legkülönbözőbb utón — táplálko­zás, gyógyszerek vétele, oltások, bclélekzés stb. utján — juthatnak a szervezetbe. Meteo­rológiai vonatkozásuk azoknak az allergiák­nak van, amelyeknek kiváltó allergénje a le­vegőből szánmazik. Ilyen az asztmás megbe­tegedések egy része és a szénaláz. Asztmás betegségek esetében a legkülönbözőbb légköri szennyezo- anyagok szerepelhetnek allergének gyanánt. Anilinfestékek gőzei, a korpa.fü-por, az ipecacuanha és a rhebarbara, bizonyos haj­festő és bőrcserző anyagok jelenléte asztmás rohamot válthat ki. A cathehair (macskaszőr) asztmát olyan allergén okozza, amely a macs­ka testéből jut a levegőbe. A nyúlszőr felbor- zolásakor is jut a levegőbe allergén. Néme­lyek lóistálló közelében kapnak rohamot, itt állítólag a lovak verejtéke az allergén. Még mielőtt az asztmát allergiás alapon magyarázták volna, ismeretes volt, hogy az asztmás rohamok legtöbbször ködös, inverziős időjárás alkalmával lépnek fel. Ilyen időben mindenféle szennyeződés felhalmozódik a légkörben, nagy töménység keletkezhetik te­hát az asztmát okozó allergénekből is. Másik időjárási alakban is gyakran kap a beteg ro­hamokat. Ez a száraz, szeles idő, amely por­kép,dőlést okoz és gondoskodik a porba ve­gyült allergéneknek a beteghez való szállí­tásáról. Nyárutói divatujdonságok Vasárnapi divatíevéi Augusztus a divat ..holtsizezónja11. Az igazi őszi újdonságokat, mint időszerűtlen titkokat, még mindenhol szigorúan őrzik. A nyári felsze­relés viszont mindenkinél teljes. A bennszülött bécsiek 'közül, aki csak tehette, elmenekült a nagy meleg élői, az átutazó idegenek is csak érintik a fülledt várost. így az elegáns- grabemi és karntinerstrassei üzletek, ahol pár hónap­pal ezelőtt még nagy volt a forgalom, most egé­szen elcsendesedtek; nyárutói álmukat alusz- szák. A kirakataik azonban már átmeneti új­donságokat mutatnak. Valószínűleg abban a re­ményben helyezték ki modelljeiket, hogy a jó- szerencse azalatt a ikét-lhárom hét alatt, míg a vevőkörük nyaral és utazik, nemcsak elragad­tatott, de vásárlóképes külföldieket vezérel fe­léjük ... A jellegzetes újdonságok közül elsőként a kai a no kát, említem fel. Ők az őszi divat el­ső fecskéi... Ahol tegnap még malomkerék- szélességű nyári kalapok díszelegtek, ott ma már csak kicsi és középnagy baretteket látni! Mert újra a barett lett divatos. Természete­sen a barett kifejezés csak gyűjtőnév, amelyet számtalan variációra alkalmaznak. Az igazi, cikkekből összeállított, lapos barett szerepel ta­lán a legkevesebbet. Ezt a változatot kimondot­tál' sportszerű komplékihoz viselik. Ennek meg­felelően a barettet sima drapp, közép- vagy sö­tétbarna és fekete düftinből vagy bolyhos filc- részekből állítják össze és tarka fácán- vagy sötétre festett libatollial, gyakran pedig nikkel­lel Rádolgozott facsattal díszítik. A „VIII. Henrik11 cinnü nagysikerű Korda SándoT-filmnek köszönhetjük az ,4 la Henry barett változatot. A forma nagyon szélesre sza­bott, de laposan dolgozott felsőlapból áll. Az alját pedig ujjnyi széles felfelé hajló karimával készítik. Szóval teljesen a VIII. Henrik korá­ban divatos barettek mintájára ... A különbség csak annyi, hogy structoll helyet egy száll fé­nyes toll a díszük. Ezeket a baretteket is sö­tét árnyalatú barna, liláskék. zöld és fekete bársonyból dolgozzák és a homlokba húzva vi­selik. Az egyensúlyt itt is keskeny gumiszalag­gal biztosítják. A történelmi barettváltozatok közül termé­szetesen az ..á la Rembrand11 variációt sem hagyták ki. Ezt szintén sötét árnyalatú bár­sonyból szabják. A tetejét többnyire sűrű be­húzással és hosszan alácsüngő rojttal díszítik. Az ,.á la Henry11 barettel ellentétben féloldala­sán teszik fel. A barettkalapok Madame Agnés elképzelése nyomán készülnek. A kirakat okiban nem sokat mutatnak, sőt! A legtöbbször formátíamul hat­nak. A tetejük alig 18 centiméteres átmérőjű, simára kiifeszitefct résziből áll. A karimát pedig sűrűn behúzott fodorrész pótolja. A fejen azon­ban igén csinosak, mert a puha bársony fodor- rész festői keretet ad az arcnak. A baretteken kívül még közepes szélességű bolyhos fik- és nyulszőrkalapokat látni. Ezek­nél is toM a disz. Színekben szintén a barna árnyalatok, majd az őszi zöld, a liláskék és a fekete vezetnek. A karimás kalapok, akár a barettek, igen lapos tetővel készülnek és en­nek megfelelően a fej hátsó felét majdnem fe­detlenül hagyják. Hogy a kellemetlen őszi sze­lek beköszöntéséig milyen megoldást találnak ki a fekoknizott frizurának megvédésére — egyelőre még titok ... Érdekesek az — esőkalapok! Mint a régebbi tudósításaimban említettem, tavasszal speciá­lis, vízhatlan posztóból és lakkozott, selyemé öl készült esökaiapokat kezdtek forgalomba hoz­ni. ..Esőkabáthoz esőkalap illik11 jeligével szá­mos követőjük akadt. Őszi meglepetésül az eső- kalapokat is átdolgozták. Lakkozott selyem he­lyett kecske- és szarvasibörrel bevont formákat készítenek. A kalapok alakja, — a különleges anyagoktól eltekintve — teljesen olyan, mint a fiiíckalapé. Lapos a tetejük és hátul felhajtott, középszéles a karimájuk. Fonott bőrszíj' vagy csontból faragott toilMaku csatt a díszük. A 6zarvasbört zöldre és ujpirosra festett árnyala­tokban, a kecskebőrt barna és drapp színek­ben alkalmazzák. Az átmeneti szezon második szenzációja. hogy a köt öt t ruhák és blúzok isimét divatosak lőtték. A pár évvel ezelőtt annyira népszerű kötött ruháik egészen sima változat­ban szerepelnek. A felsőrészük és a szoknyá­juk testhez simuló, az ujjak — egyelőre — kö­nyök ig-érőek és szintén egészen egyszerűek. A ruhákat kézikötéshez hasonló nagyszemü és mintás kötéssel díszítik. A nagy, lapos zsebe­ket itt is előszeretettel alkalmazzák. A fiatalos fehér pikké-gaHérkálktól és mandzsettáktól el­tekintve, széles sötét bőröv és az öv színével harmonizáló gombok a díszeik. A legtöbb mo­dell drapp és sárgászöld színű fonálból készült. Az övék és a gombok barnaszinüek. A rövidujjas kötött blúzok is feltűnően egy­szerűek. A színtől eltekintve, a kötés mintája a díszük. Úgy látszik, a csikós, láncszerű és kockásra intáju kötés a legdivatosabb, miér t a kirakatok modelljei éhben a* kivitelben készül­nek. Színekben itt is a barna árnyalatok ve­zetnek. A legtöbb kötött blúzt nagykockás itaft nyakkendővel; a kimondott epor tinód-e keket, pedig bőrgombokkal és csattokkal díszítik. Az átmeneti divat uj kézitáska formákat hozott. Délelőtti táskáikban például a hosszúkás, alakú, fával montírozott puhabőr táskák diva­tosak. Még érdekesebbek a franciás, délutáni modellek. Legtöbbjük húzott puha bőrből, düf­tinből vagy fénytelen selyemből készül. A csat-t­jük nemes fából, fával kombinált fémből vagy — egymáshoz dolgozott, nagy fémgyöngy ökböl van. Paris legújabb táskakreáoiója a ..Ponipa- dour“. A zacskó alakú, fent összehúzott táskát bársonyból vagy düftinből készítik és fa- vagy fémkarikára dolgozzák. Tekintettel arra, hogy könnyűek, sok apróság fér tolójuk és — leg­alább is nekünk — újak. nagy népszerűséget jósolnak nekik. B é c s, augusztus. RADVÁNYI MAGDA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom