Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-11 / 182. (3513.) szám
*2 rpRSGAI-MAGfeARHlRMI? 1ífö4 augusztus 11, szombat ben lefolytatott tanácskozásai során megbeszélte a két államot érdeklő összes időszerű ‘ gazdasági és politikai kérdéseket. Megállapították nevezetesen a két nemzet teljes ösz- bangjál és hogy a legszorosabb barátságnak és együttműködésnek az elhunyt Dollfuss kancellár által inaugurált politikáját fenntartani és folytatni kell. „H magyar-osztrák espütmüfcüdés gazdasági téren is éreztetni fogja jé hatását** Schuschnigg délután három órakor fogadta a magyar sajtó képviselőit. Megköszönte mindenek előtt a magyar sajtónak Dollfuss halálakor tanúsított tárgyilagos, nyugodt és osztrák nemzettel együttérző magatartását, amennyiben a magyar sajtó a szomorú eseményeket kimerítően, emellett tárgyilagosan ismertette és kommentálta. Majd a következőket mondotta:-— Köztudamásu, hogy Ausztria tizennégy nap előtt tragikus helyzeten ment át, amely tragikus események következménye és eredménye Dollfuss kancellár elvesztése volt. Meg kell ragadnom ezt az alkamat, hogy a magyar sajtónak megköszönjem, hogy Ausztria iránt érzett barátságának ilyen szép tannjelét adta. De köszönettel tartozom Hóman kultuszminiszter urnák is, akinek meghívása alapján alkalmam volt megnézni Az Ember Tragédiájának felejthetetlen élményii szabadtéri előadását, amely örökbecsű benyomásokat keltett bennem s meggyőzött arról, hogy a magyar nemzeti irodalom olyan müvét élveztem, amely minden tekintetben méltó, hogy az ország határain túl is jusson. De azt, a felejthetetlen benyomást is külön meg kell köszönnöm, amelyet a művészi alkotás a jövőbeli események árnyékaként vetiti elénk. — Köszönettel tartozom Gömbös Gyula miniszterelnök urnák is, aki páratlan fogadtatásban részesített engem. Igaz ugyan, hogy osztrák vagyok, de őszinte barátsággal viseltetem Magyarország ! iránt s legfőbb törekvésem a két állam' közti barátságot kiniélyiteni. Meg vagyok! győződve, hogy a két ország közös útja a j béke utján vezet és hogy sikerül a békét j szolgálnunk önállóan, de szoros baráti együttműködéssel és hogy barátságunk: gazdasági tekintetben is éreztetni fogja ! hatását. Az elődöm által megnyitott utón kívánok ha | ladni. A magyar néphez való barátságom ' egyébként személyes élményen is alapul,! amennyiben mindig nagy megtiszteltetésnek tekintettem, hogy mint egésszeu fiatalember, a háború alatt egy honvédhadosztály kötelékében szolgáltam. Kifejezést k*e!l adnom ama határozott meggyőződésemnek, hogy a két ország a gyógyulás utján van és hogy a két ország sorsa egyszersmind középeurópa és Európa sorsát is jelenti. Schuschnigg kancellár délután négy órakor autón Gödöllőre hajtatott, ahol a kormányzó vendége volt. Hat órára visszajött Budapestre s innen repülőgépén este Becsbe utazott vissza. A kínai ¥®sm<ssapaiok megérkeztek SFüciau alá Tízezer halottja van a kommunisták és a kormánycsapa- tok harcának - Csankaisek vezeti a kormánycsapatokat Nanking, augusztus 10. Fukia fővárosát, Fucsau kikötőt az előrenyomuló kommunista csapatok veszélyeztetik. A kínai vörös csapatok Fucsau egész északnyugati részét megszállva tartják és előrenyomulnak a főváros felé. A főváros lakossága izgatottan várja a fejleményeket. A kikötővárosban rendkívül sok külföldi és sok gazdag kereskedő lakik, akik féltik vagyonukat a kínai vörös csapatok bevonulásától. A helyzetet rendkívül kritikussá teszi az is> hogy Fucsau japán gyarmatokkal szemben fekszik és lakosai között rendkívül sok japán alattvaló van A kínai kommunista csapatok nagyon könnyen összeütközésbe kerülhetnek a japán érdekekkel, ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek^ Egy francia páncélos hajó ma reggel megérkezett a fukiai kikötőbe, hogy védelmet nyújtson a kikötővárosban lakó francia alattvalóknak. A város határában elkeseredett harcok folynak a kormánycsapatok és az előrenyomuló kommunisták között. A véres harcnak eddigi jelentések szerint több mint tízezer halottja ég megszámlálhatatlan sebesültje van. ^ katonai parancsnokság rendeletére ma reggel Fucsauban elrendeltek az ostromállapotot. A kormány újabb csapatokat indított útnak a veszélyeztetett város megvédelmezé- sére. Az előrenyomuló kommunista csapatok rendkívül szorongatott helyzetbe hozták a kormány csapatait, amelyek nem rendelkeznek elégséges fölszereléssel. Minden pillanatban várják a katonai megerősítés megérkezését. A késedelem végzetessé válhat Fucsau sorsára nézve. Kínai repülök ma reggel támadást intéztek a kommunisták ellen és sikerült feltartóztatni a vörösök előrenyomulását. Csankajsek tábornok, a kínai haderők pa- I rancsnoka, aki a tavasszal tönkreverte a I kínai vörös csapatokat, ma megérkezett Fu- I csauba és átvette a kormánycsapatok felett a parancsnokságot. A magyar kormány a földreform kérdi* gélről tárgyai Vasárnap a dunántúli Szentkirályszabadján ül össze a minisztertanács. Budap est, augusztus 10. (Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon.) \ magyar kormány vasárnap Bakony vidékén, Szentkirályszabadja községben, az állami erdőigazgatóság palotájában tart minisztertanácsot. A kormány tárgyalásainak legfontosabb pontja a földreformnak s ezzel kapcsolatban a hitbi- zományok korlátozásának kérdése. Beavatottak szerint a hitbizományüag kötött ingatlanok mértékét legfeljebb háromezer holdban állapítanák meg. A telepítés céljaira a magyar kormány elsősorban a bankok által felvásárolt földeket venné át olyan áron. a,milyen áron azokat a bankok megszerezték. 158 Vissza a dzsungelbe? Roosevelt döntő csaldfo dőlt A gazdasági liberalizmus hívei rohamra induljak az állam: ellenőrzés rendszere ellen -- Roosevelt bementette, hogy a rendszer mesefdsi’ésén és kimélyiiésén dolgozik — Állatvédelmi menházat épít a pozsonyi állatvédők egyesülete. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonon jelenti: A pozsonyi állatvédő egyesület már régebben elhatározta, hogy más nagyvárosi állatvédő egyesületek mintájára házat épit s ott állatmenedék.helyet é« állatorvosi rendelőt rendez be. Az egyesi! - let. a várostól e célra telek adományozását kérte. A város a kérelemül még nem döntött. Az állatvédő egyesület most ettől füg getbmiil elhatározta, hogy uz állatvédelmi házat felépíti prágai és brünni mintára. Green Bay, augusztus 10. Roosevelt elnök junius eleije óta, mióta elhagyta Washingtont, most intéz-e-' először beszédet Amerika népéhez. Az élj i beszédét az Unió valamennyi irádióáLlomása közvetítette. Érthető izgalommal várták egész Amerikában az elnöknek ezt a megnyilatkozását, mert a republikánusok által terjesztett hírek szerint várható volt, hogy Roosevelt nyilvánosan le tfogja vonni az általa bevezetett rendszert ért kudarc tanulságait és visszakozt csinál. Nem lehet kétséges, hogy a republikánus sajtó téved Roosevelt meigitéléisében; — az elnök nem hátrál meg a nehézségek előtt, ezt nem most bizonyította be elisőjzlben. Igaz Ugyan, hoigy a sanifrauciskói események meglehetősen élére állították a helyzetet, s túlságosan élesen világítottak ná az úgynevezett szociális rendszer veszélyeire — mégis meg lehet állapítani, hogy a nehézségek ellenére általában sikerrel jártak Roosevelt kísérletei és főleg megtudták hódítani Amerika Pépét, Roosevelt beszédéiben a program kimélyi- tését és további fokozatos kiépítését jelentette be. A bejelentésnek főleg azért van nagy leien tősége, mert valójában most vívja meg megválasztása óta döntő csatáját Rooseyelt, akinek programját Amerika népe már gyakorlatból js ismeri. Nemsokára megtartják a legtöbb államban az őszi választásokat és a republb kánnsrU máris erősem készülnek a válasz tá«i harcra. A .republikánus váílosiztási agitáció középpontjába a Roosevelt cizoctália programja elleni koncentrikus támadást, állRótták. Egészen bizonyos. hogy ha ebben a pillanatban Rooso- velt me'Tfbátrál, csúfosan megbukott volna 1 '")H< azonban az ellenk’V-ője történt: Roosevelt bejelentette, hogy a „gazdasági önzés** politikája ellen erősebb eszközökkel fog fellépni a kormány, mint eddig. Az elnök éles támadást intézett azok ellen a gazdasági körök ellen, amelyek a régi gazdasági rendszerhez való visszatérést követelik, ami annyit jelentene, hogy a gá-t- lásnélküli kizsákmányolásnak dobnák oda Amerika dolgozó millióit S/ó som lehet arról, hoigy a rendszert, amely mellé a kormány lekötötte magát, leépítsék vagy gyengítsék, ellenkezőleg: a rendszer kiépítése a program. Az elnök annak a reményének adott kifejezést, hogy akciója rokon- szenvre és megértésire talál a nagy tömegek előtt és számi thai a. tömegek bizalmára. Azoknak a vállalkozóknak és munkaadóknak pedig, akik azt követelik, hogy a kormány szaki ts'Oin szociális politikájával, egészen nyíltan meg kell mondani, hogy a kívánság teljesítése annyit jelentene, hogy Amerika visszatért a legvadabb üzleti és börzespekulációk korába, ismét a börze diktatúrája alá hajtaná Amerika népét és felidézné azt a példátlan gazdasági pánikot, amelyben akkor élt az ország, mikor Roose- velték átvették a hatalmat. — Barátaim, — kiáltotta Roosevelt, — szent meggyőződésem, hogy Amerika népe nem akar visszamenni ezekhez az állapotokhoz. Állandóan kapok leveleket, amelyekben felszólítanak, hogy az ipari és kereskedelhii élet ellenőrzésének minden formáját .szüntestem meg. Iía ezeket a tanácsokat elfogadnám, a régi törvény ismét abba a dzsungelbo vezetne benőinkét, ahonnan csak most törjük magunkat kifelé. A % Egyesült államok célja nem a régi rendszer, Bennünket 'nemcsak az összeadás és kivonás érdeke], de ;? javak szorzása, mentsokswrozásfi az pgy ül inni ködé s révén, — hogy mindenki megkapja azt a részt, ami megilleti. A mi uj politikánk olyan régi, mint a keresztény erkölcs és olyan uj, mint az Egyesült Államok függetlenségi kiáltványa és alkotmánya. Beszéde során még rámutatott arira az elnök, hogy kormányzásának első tizenhét hónapjában a Roosevelt-kormány legalább valóra váltotta az Egyesült Államok népe követeléseinek egy részét. Ez azonban nem jelenti azt, hoigy a munka véget ért, — szó sincs róla, a munka tovább folyik, mert a kormány a rá váró összes feladatokat meg akarja oldani a nép javára. Követeli azonban a maga számára a teljes bizalmat és a nép együ't tmüködését. A kormány szociális tervei nem annyit jelentenek, hogy valakit is megrövidítenének vagy a becsületes vállalkozónak tartania kellene a kormány ellenőrzésétől Senki nem kap többet, de kevesebbet se, mint amennyi megilleti. A kormány nem ngv kezeli el szociális politikáját, hogy elveszi valakitől, amije van és odaadja egv másiknak, — a kormány arra törekszik, hogy kölcsönös megértés és együttműködés révén az egész közönség javára dolgozzék. Beszéde végén fel szól itat t két ismert személyiséget, — akik a beszédet végighat í ratták és akik levélben szólították fel az elnököt, hogy a kormány a gazdasági élet ellenőrzését oélzó rendelkezéseit vonja viasza, — hogy mondják meg itt a nyilvánosság előtt, mit követelnek a kormánytól? Erre az egyik élt a szólás jogával és igen határozott hangon ki jelentette, hogy szerinte Roosevelt el len őrző Intézkedései megbénít jók az amerikai gazdasági életet, Követelte, hogy a kormány semmisítsen meg minden olyan törvényt, mely a kere.skmtehni élet szabadságát korlátozza.
