Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-01 / 148. (3479.) szám

8

1934 juliufi 1, vasárnap.

Julius 5.-én újból

ballag a véndiák Selmecbányán...

Két napra életrekel az ősi bányaváros minden romantikája

Selmecbánya, június vége. Julius 5-én és 6-án ujira életre kelnek Selmecen a bányászok ősi szokásai és ujiból felcsendül ez ősi bányaváros évs&ázadok-látta falai között i régi, kedves bányászdal: „Szerencse fel, eze roncsé le, ilyen a 'bányász élete." S újra megszólal a vo.lt bányászati és erdészeti akadémia ifjúságának szoimorkás-vdg búcsúdat a: Ballag már a véndiák tovább, tovább ...

A selmeci és a hodrusi bányavállalatok üzemtanácsa a járás és a város támogatásával julius 5-én és 6-án bányásznapot tart Sel- roecen s ennek keretében 5-én este 8 érakor szines menetben vonulnak fel a bányászok bányamécseik fénye mellett, történelmi viseletben és szimbolikus jelvényeikkel. A várost ez alkalommal ünnepiesen kivilágítják, ami különös varázst fog kölcsönözni a hegyoldalakon messze a magasba felvonuló házsoroknak. Ilyenkor olyan az ősi Selmec mint valami meseország, mely ezer csillag pisla fényében ragyog misztikus varázslatban. Megkapó s a bányák mélyén már évszázadok óta megszakítás nélkül folyó szorgos munka és élet nagyszerű imitáoiója, amikor szálain anderben vonultak fel az ucca mély vonalán az est félhomályában a bányászok kezükben bányaméccsel.

A felvonulás után a Katolikus Kör nagytermében műsoros estélyt rendeznek a bányászok, itt ünnepi beszédek és szavalatok hangzanak majd el, zene és ének szólal meg, s dramatizált képekben vonul fel a nézők előtt a bányászok és akadémikusok élete.

Julius 6-án reggel a bányászzenekar játszik ébresztőt. Délelőtt külön istentisztelet lesz a bányászok részére úgy a római katolikus mint az ág. h. evangélikus templomban. 11 órakor térzenét ad a bányászzenekar s délután felvonulnak az ünneplő bányászok a közeli Felső Rónára, ahol is bányász népünnepély és táncmuiaiság szórakoztatja majd a vendégeket. Az ősi Selmecnek ugyanis számtalan barátja és tisztelője van a világ minden táján, hiszen Selmecbánya egyúttal ősi iskolaváros is. Az akadémia, a líceum, római katolikus piarista gimnázium, tanítóképző stb. a tanulóit jak ezreit nevelte évente s ezek szivesen és meghatódott lélekkel gondolnak vissza az itt töltött felejthetetlen évekre, kedves élményekre és persze magára a jó Selmecre is.

Nos, e bányásznapot változatos programmal évente ülik majd meg a bányászok Selmecen julius 5-én és 6-án, hogy hűségesen ápolják és fejlesszék az évszázadok hosszú során meggyökeresedett sajátos izü szokásaikat és kultúrájukat. Selmecbánya híven ki akar tartani amellett a nívós kulturszinvonal mellett, melynek beszélő tanúbizonysága számos műemléke s múzeumainak és templomainak ezrekre menő értékes műtárgya, dacára annak, hogy az utóbbi félévszázadban igen megnehezült itt az élet.

E bányásznapok a régi kulturtradiciók konzerválása mellett Selmec élniakarásának a manifesztumai is lesznek s bizonnyal számos idegen látogatja meg ezt a nemes pati- náju bányavárost ez alkalommal, hogy egyúttal megismerje természeti szépségeit is.

Selmecbánya ugyanis festői környezetben épült, több mint 600 méter magasan fekszik a tenger színe felett s uccái amfiteatrálisan húzódnak meg a meredek oldalú hegykatlan lejtőin. A város felett mint megdönthetetlen védőöv iornyosodiik a magasba a Paradicsomhegy s a Tanád láncolata, melynek csúcsai meghaladják a 900 métert. Ezek a hegyoldalak s ezeken túl a tengernyi hegylánc és völgy örökzöld fenyvesekkel pompázik s a halk szellő, mely az erdők mélyén kél, ózon- dus levegőt visz be a város uccáiiba.

Selmecbánya klimatikus gyógyhely, turistaváros és nyaralóhely, s pompás tavaiban, melyeket hajidanában a bányamüvek létesítettek, nagyszerűen lehet fürdeni és hódolni az úszó- és evezősportnak is. Emellett a lakás és élelmezési viszonyok is igen kedvezőek, hiszen már napi 20 koronáért is lehet itt kapni lakást és ellátást.

A város vezetősége az utóbbi években mindent megtesz, hogy a város idegenforgalmát,

— mely már a háború előtt is jelentős volt,

— emelje s ebben a® uj jövedelmi forrásban nyújtson a lakosságnak némi kfoi^lést a

kereseti lehetőségek lecsökfcenéseért. így érdemes megtisztelni baráti látogatással a jő selmecieket s a festői Selmecbányát hosszabb időre is, sőt télen is, amikor a téli sportok örömeit lehet itt évezni, különösképpen a

síelést is, az egész tél folyamán. Selmec magaslati legelői, melyek követlenül a város felett terülnek el 800—900 méter magasságban, nagyszerű siterepet nyújtanak s a . kanyargó hegyi utakon vígan folyik télen a ródiizás.

Végül nem becsülhető le idegenforgalmi szempontból azon sziveslátás sem, amellyel minden selmeci polgár fogadni és marasztalni szokta látogatóit, vendégeit. Ebben is megérzi a finomultabb idegen, hogy itt nem rideg üzletemberek nyereségvágyáról van szó, hanem az évszázados kultúrában csiszolódott polgárság szolid alapokra helyezett és jó szívvel végzett szolgálatáról és vállalkozásáról.

K. F.

Ida: Hunyadcus \Jiodot

Mint macska a forró kását, két-izben kerülgettem, — igazában most először tapodom Hellasz klasszikus földjét.

1911 tavaszán azzal az eltökélt programmal vitorláztam Korfu szigetére, hogy két-három 'heti otti'dőz'és után hivatali szabadságom második felét Athén, s környékének tanulmányozására szánom, A korfui Hőtel d’Angleterre nemzetközi társaságának pompásan összevágott víg kompániája azonban, — ember tervez, szép szempár végez: —

— Máj máskor nézi meg azokat az unalmas romokat! — beszólt le a továbbutazásról egy pávakékszemü, csodálatosan antimüveit, de nagyon szép fiatal ausztráliai asszony. S az Akro- ipollis, — Pamtiheon, Erechteion, Theseion, — 'ilyen, olyan, emejon, úgynevezett unalmas kő- szobrai helyett továbbra is Kerkyra szigetének hús és vérből álló eleven szobrai között töltöttem a legszebb görög tavaszt.

Hágában akkor avatta jámbor Miklós cár a b'élkepa'lotát, Németország, Ausztria^-Magyaror- szág és Itália a hármasszövetség római pilléreire 'támaszkodtak, Poincaré még csak szővegezte csalogató diplomáciai jegyzékeit az orosz medve 'felé, a balkán háborúnak azonbaD már előszel- 'löcskéi lengedeztek a corintbusi szoros s a Dardanellák hosszán, s mialatt nagybajuszt! Vilmos legújabb korfui ásatásait figyelte, legfeljebb ha szines ál mai közepette gondolt a Berlin—'bagdadi útra. Félszázados Viliágbéke hajnali álmát aludtuk még.

De szép és könnyű, milyen kényelmes is volt a XX-ik század első tizedében világszerte az utazás.

Coockék bármely közeleső fiókirodájában levelező lapon rendelted meg a hálókocsit, g az első osztályú vasúti jegyet, — (ki ült akkortájt fejj eh?), — útlevél, vízumnak se hire-se hamva, pénzt, — ha voilt, — annyit vihettél, ameny- nyi jól esett, a száUlodákban a táviratilag megrendelt szoba, s a langyosra temperált fürdő készen vártak, az étteremben rezervált asztalod volt, s egy k'is Veuve Cliquot vagy Heidsick- Monopol ritkán hiányoztak, úgy oda tartoztak étsorodlhoz, mint ma legfeljebb a fogvájó és a só. — s ha műsoron kívüli kiruccanásra szoty- tyant kedved, nem végeztél előzetes számgya- káriatokat, s az előcsal a stratégiai hadműveletei folyamán dehogyis sajnáltál — hódolatod jeléül — szived választottjának terítéke mellé gonddal összeválogatott orchideacsokrot helyezni. — S aztán? — Tizennégy julius alkonyán rekedt trombitaharsogásra ébredtél, — a szép álomnak vége volt, életed további müso- Tán a világháború, g a gazdasági krízis Scyl- ll-ája és Qhariibidisei között evezethettél Gitáron immáron előre bérbevett sajkáján.

Elő papírral és ceruzával, jól tanulj meg szorozni és osztani, okosan tanulmányozd a vasúti tarifák minden titkos és nem titkolt kedvezményét, a penzióárakat jóeíőre alkudd ki, s ha a világvárosok muílasztihatatlan szinházslágereit is meg akarod tapasztalni, s nem szerzel olcsó, vagy tiszteletre méltó színházi jegyet, — nyugodtan mászhatsz a régent-e kakasülőnek csúfolt magaslatra, ott is pompás társaságra találsz, — a bécs'i opera negyedik emeleti erkélysorán minapában egy Habslburg-ivadék foglalt hitvesével helyet, s Kieipura magas c-j-ét mi tkaptuk el, hallottuk odafenn talán legtisztábban. Vagyis, mássz magasra, de szállítsd le igényeidet, használd ki minden összeköttetésedet, légy mindennel megelégedve, e akkor, — esetleg, — talán, — sőt! — nehezebben lévén elérhető, több gyönyörűséget okoz, — ma is utazhatsz, — g post equitem afcra cura- — vonatra /Tsz, hajóra szállsz, s az élet mindennapi szürkiesége fölé emelkedvén, — frissebb légkörbe jutsz.

tisztult abb, tágabb,

Tehát, hol is hagytuk? — Tizennégy júliusánál?

E szerencsétlen év október végén a török is az áldatlan világveszekedésbe keveredett. A németek két nagy drednautja, a Bress/lau és Goeben keresztülsiklott az angol-francia földközi gyűrűn, g a Boszporusz, s a Dardanellák védelmére a töröknek ajánlták fel szolgálataikat. Ezért a két páncélosért, — timeo Danaos — drága német ajándék, Törökország nagy árt fizetett később.

Mint a vörös kereszt delegáltja, a háború folyamán több Ízben kérésztül-kasül utaztam a török harcteret. A Dárdáméi;a-harcok idején ha- 'jórakományezámra .cipeltük az elhanyagolt török tábori kórházak részére a gyógy- és egyéb hiányzó szereket.

Miután egy, a Márvány-tengerbe bemerészkedett angol torpedó lövegének robbanó hatását szerencsésen kihevertük, — az efajta támadásokat könnyebben -kikerülhető, ugyancsak torpedóhajón tettük meg a Dardanellákba tervezett utat. Útirány Csan-ak—Ka'é, s onnan esetleg ló-, vagy feyelláton Hissariik, — a régi Trója.

Békés időben kéí-három napos utat jelentett Konstantinápolyból a trójai kirándüás. Az idegenek ritkán mulasztották él az évezredes romokat megtekinteni, a főváros bensz ütött lakói azonban, — igy szokott ez már lenni — vajmi kevesen látták a fa-ló híres városát.

Uzedom pasa admirálistól külön engedélyt kellett beszereznem, hogy Erenkeuy és Hissar- lik-ig eljuthassak, mert a. Dardanel'áknak ez a része zárt terület és csak külön veszikával, török tisztek kíséretében járható be.

1915 junius 10-én reggel öt órakor kicsiny, de erős, kitartó hegymászó loviakon indultunk el Csónakból. Mehmed Ali kapitány, Foua-d Reáliád bey török tolmács és Djemal bey török festő képezték társaságomat.

A verőf-ényes reggeli széliben pompásan esett a tengerparti lovaglás.

Kephes-Rurnu volt az első pi'henőállomás. Órákon keresztül a tenger közelében emelkedő

utón haladtunk. Kíméletesen, kantárszáron, vezetjük a lovakat a tengerparti sziklák tetején épült Erenkeuy-ig, melyet észak felé lombos erdő, majd termékeny fenéik vesz körül.

Romhalmaz tetejéről élvezzük az előttünk megnyíló panorámát. Már látszanak a trójai dombok, s a Sigeíonig terjedő partvidék. Északra'az antik Ophrynkmt sejtjük. A Dárdámé Illák messziről csillogó bejáratánál fekete pontok: angol és francia hajók sötétlenek- A dörgés mind erősebbé válik. Éles messzelárón az ágyuk füstjét is észrevesszük. Tovább lovagolunk. Az utón fölfelé nehéz tüzérség vonul. Egy őrülten vágtató gépkocsiban Uzedom pasa hat tisztjével rohan el .mellettünk. A trójai romok alján óriási koncert folyik reggel óta.

Kis török faluban, Halil .Ebbe érünk, innen már Hissariik váracska dombjáig kényelmet, az ut. Érdekes márványkutak, majd egy görög színház maradványai mellett haladunk, s csakhamar előttünk áll Trója.

A lovakat egy mellénk ad ott katona gondjára ■bízzuk, s nagy óvatosan csúszós, meredek •dombra kapaszkodunk, melynek tetején félig kiásott rommaradványok hevernek.

Sok évezred emlékei között járunk. A legrégibb nyomok Krisztus előtt négyezer évvel a kőkorszakig vezetnek. A kiásott falak egy része Krisztus előtt 2500—2000-ig épült. Nagy Sándor, Caesar is már évezredes emlékek fölött.: Acihyljles sírján áldoztak az isteneknek.

A görg hagyomány, s Horner Iliászának csengő verssorai szerint- a görögök 1194—ligáig Krisztus előtt- Agaméin non, argosi király vezetése alatt tíz évig ostromolták Tróját, s végül ■csakis csellel, az ismeretes fa-ló becsempészése utján vették be, dúlták fel a körülkerített várost.

Utolsó korszakul a Krisztus születésétől ■Krisztus után ötszázig terjedő időt számítják. Ebbe az időszakba esik a római Ilfi-on, s épült Athéné óriás temploma. Nagy Constantán itt akarja először 323—337-ben Krisztus után a Caesar-fóle tervek nyomán császárvárosát felépíteni. Később köveit messze hordták, s a törökök 1306 óta lakatlanul hagyták. ScMiemann Henrik német tudós érdeme, hogy minden kétséget kizáróan megái lapítható volt, hogy Pria- mos vára Hissariik magaslatán épült, Trója, 'ciroü könyvében részletesen tárgyalja, s bizonyítja be az ásatások folyamán tett állításait.

*

Háromezer évvel Trója bevétele után angol- francia- drednauthö'k, s német vezetés alatt álló török tüzérség ágyúinak szakadatlan dörgése közben, Zeiss-látcsövem finom lencséin keresztül figyelhettem a világháború egyik legnevezetesebb szakaszának egyik legérdekesebb részét, elmélkedhettem Trója ittfelejtett romdarabjain az ó-kor s az új-kor két legnagyobb, legvéresebb, legk egyetlenebb csatája, — örök emberek örök harcai fölött...

Huszadik évünk telik azóta, — húsz év alatt mennyi világvá-ltozás, — harcos hellének immáron megbékélt földjét járom, — hogy Hellasz centrumát, Athént, koronája, az Akropolis legszebb, legdrágább kincsét a Pantbeont. s klasszikus testvéreit megismerjem, sérült oszlopsoraik között az élet legnagyobb felkiáltó jeliéről, a múlandóságról elmélkedhessen].

Mint a keskeny hídon átvonuló bará-nycsapaf- ról szóló gyermekülésében, mai mesémet is azzal ezakitom meg, hogy amig e klasszikus emlékeknek Jelen keskeny hidján átvonuló bosszú sorát végig nem álmodtam-, görög mesémet folytatni nem tudom ...

A LEGIFJABB BELGA KIRÁLYI HERCEGET ELSÖIZBEN FÉNYKÉPEZTÉK.

párhetes Albert hercegét hatesztendős nővére, Josephine hercegnő (jobbra,) és a négyéves irfónömkös Baudouin tor cég (balraj babusgatják*

%