Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-05 / 151. (3482.) szám

1984 Jnftus 5, csiifcortöik. t>ra:gai/Aag^arhiri>ae> JKegftalt €urie asszony, a rádium felfedezője A lengyel származása tudós nő pályafutása Pári8, július 4. Szerdán hajnalban félnégy óra­kor Valsence-ben meghalt Curie Mária asszony, aki férjével, Curie Péter kémikussal együtt 1898- ban felfedezte a rádióaktiv elemeket, a rádiumot és a poloniumot. Curie asszony lengyel származású volt és Sko- Iodovskának hívták. 1867 november 7-én született Varsóban, ahol apja középiskolai tanár volt. Gim­náziumi tanulmányainak elvégzése után Párisba érkezett, ahol a szegény fiatal leány kénytelen a olt a Sorbonne kémiai intézetében elválla’ni az egyik laboratóriumban a cselédáílást, hogy pénzt kereshessen és folytathassa tanulmányait. Alantas álásából egyre jobban felemelkedett, amikor fel­jebbvalói látták, hogy a fiatal leány mily szorga­lommal és mennyi hozzáértéssel foglalkozik a ké­miai problémákkal. Csakhamar laboránsnő lett, majd Pierre Curienek, az intézet igazgatójának asszisztensnője. Curie később elvette feleségül Közös kutató munkával a ké kémikus a század elején felfedezte a rádiumot és gyógyhatását. Kor­szakalkotó tudományos kutatásaikért a Curie A kepviseiéház is tudomásul vette £ tilts külügyi exo síelt A magánalkalmazottak szolgálati viszonyait Hifin IS rendezi - A szociális biztosítási novellát is elfogadta a Ház - A páraként megkezdi nyérc szünetét Prága, julius 4. A képviselőház ma reggél kileac órakor megkezdett ülésén a Benes külügyminiszter expozéja fölötti vitát foly­tatta. Dr. Hajn nemzeti demokrata szerint a kül­ügyminiszternek nem szabad közömbösen néznie, hogy a szlovák képviselők többsége ellenzékben, vagy kormányban van-e. Ruszinszkó belviszonyainak rendezését sür- geii legalább úgy, hogy a ruszinok azt kap­ják meg, amit a németek és a magyarok kaptak a köztársaságtól. A továbbiakban Szovjetoroszország elismeré­sét hibáztatja a szónok. Dr. Chmelík a nemzeti liga képviselője azt hangoztatta, hogy Benes külügyminiszter külpolitikája az államnak semmi hasznos dol­got nem hoz, szerinte e politika személyi jellegű és azt állitja, hogy a külügyminiszter tévedett a jövőbeli fejlődés latolásánál, ami kiderül a miniszter beszédének a katonai fel­készülésre vonatkozó részéből, pedig a köz­társaság csak a közelmúltban szállította le a szolgálati időt. A külügyminiszter a kormány­ba hívta az összes pártokat, a németeket is. A szónok pártja a csehek és szlovákok kormánya után kiált, mert a német kormánytagok, a német minisz­terek nem nyújtanak elegendő garanciát a német nemzetiség loyalitásáért. Chmelík be­szédét számos idézettel tarkította s az idéze­teket olvasta. Emiatt Spatny alelnök (nem­zeti szocialista) háromszor figyelmeztette, hogy a beszé'dét nem szabad olvasni, majd megver’''' 't. Chmelík beszéde alatt Benes külügyminisz­ter kivonult a teremből s csak akkor tért vissza, amikor Luschka né­met keresztényszocialista képviselő kezdett beszélni arról, hogy- paktumok rendszere tulajdonképpen a burkolt katonai szövetségek rendszerét jelenti. Peters német gazdasági és munkaközösségi képviselő szerint a regionális egyezmények ír- ágségesek a tartós béke biztosítására, miután egymást keresztező érdekek védelmé­re készülnek. Bródy, a ruszinszkói autonóm földművetsezö- veteég képviselője szerint Ruszinszkó lakossá­gát leginkább az érdekli, hogy a külügyminisz­ter erősen bizik a béke fenntartásában. A köz­társaság eme legtávolabbi részének azonban ezek ellenére minden eshetőségre fél kell ké­szülnie, ha mégis háborús konfliktusra kerülne sor. A jó védelem legelső föltétele természete­sem Ruszinszíkó belső viszonyainak konszoli- dáltsága. Dródy beszédében a mezinszkód la­kosság kulturális, gazdasági és közigazgatási követeléseit sorolja fel. Zierhut német agrár bejelenti, hogy az állam- ma] azonosítja magát és hogy háborús konflik­tus esetén kész az állam talpalatnyi területét védelmezni és hogy ragaszkodik az állam in­tegritásához és a demokráciáihoz. A jó külpoli­tika következménye azonban a jó gazdaságpoli­tika is. A képviselőiláz ezután a koalíciós pártok­hoz tartozó mintegy száztiz-száztizenöt jelen­levő képviselő szavazatával Benes külügymi­niszter expozéját tudomásulvetíe. a ni«áR#a'na!OKtk s*oteáia*i viszGitya’ Tíz percnyi déli szünet után a képviselőiház minimális érdeklődés mellett megszavazta első és második olvasásiban is a magánalkalmazottak, kereskedősegédek s más hasonló állású alkalmazottak szolgálati viszonyainak szabályozásáról szóló törvény­javaslatot. Ezt a javaslatot teljes terjedel­mében közöltük lapunk decemberi és januári számaiban. Három szónak hozzászólása után megszavaz­ták azt a kormányjavaslatot is. amely szerint az 1934. évi 112. számú, a szociális biztositási törvény módosítása tárgyában kiadott kor­mányrendelet törvényerővel ruikáztatik fel. Megszavazták a bírák szolgálati viszonyainak rendezéséről — a hatvarötéves bírák kénv- szernyugd'ijazásátó!. — a gázgyári üzemek ked­vezményeiről s az okiratok megsemmisítéséről szóló ezenátushaitá.rozato'kat is. amelyek ügyikép­pen már csak az elnöki aláírásra várnak, hogy törvényerőre emelkedjenek. Néhány mentelmi ügy elintézésével a képviselőház be Í6 fejezte i tavaszi munkáját s a képviselők ma meg is kezdik nyári szabadságukat, hogy ősszel uj erő­vel lássanak az állam ügyeinek intézéséhez. A ■képviselőház legközelebbi ülését írásiban hívják össze, ami szeptember közepe előtt aligha tör­ténik meg. Kétéves katonai szolgálat? Prága, julius 4. Benes külügyminiszter parlamenti expozéjában bejelentette, hogy a katonai szolgálati időt meg fogják hosszabbítani. A miniszter azonban nem jelezte, hogy a meghosszabbítást milyen időtartamra tervezik. A Deutsche Lanöpost, a kormány­ban levő német agrárpárt lapja úgy értesül, hogy a tényleges katonai szolgálat idejét két évben állapítanák meg. Ezzel szemben azok az érettségizettek, akiket a tartalékos tiszti iskolákba fölvesznek, csak tizenhat hónapot szolgálnának. Még 586.730 munkanélküli van Csehszlovákiában Félév alatt 30.1 százalékkal csikként a munkanélküliek száma Prága, julius 4. A népjóléti minisztérium sajtóosztálya jelenti: A munkaközvetítő hivata­lok az előzetes jelentések szerint junius 30-án 586.730 munkanélkülit tartottak nyilván. Má­jus 31-én a nyilvántartott munkanélküliek szá­ma 624.850 volt Az idén junius 30-án nyilván­tartott munkanélküliek száma a tavalyi év azo­nos szakának adataihoz viszonyítva 89.203-mal, vagyis 13.2 százalékkal kisebb. Ez év május 31. óta a munkanélküliek száma 38.120-szal, azaz 6.1 száalékkal ment vissza. A tavalyi év azo­nos szakában a munkanélküliek száma 50.696- tal, vagyis 7 százalékkal klsebbedett. Ez év ele­je óta a munkanélküliek száma 252.252-vel, il­letve 30.1 százalékkal esett. A tavalyi év azo­nos szakában a csökkenés 22.6 százalékot tett ki és számokban kifejezve 196.842 volt ftarciaerszág eiself festem i léfsiétisái Paris, julius 4. Potalin hadügyminiszter tegnap megjelent a vódefőbizottságban, s ki- jelen tette, hogy az egyévi tényleges szolgá­lati időhöz csak abban az esetben adhatja meg a hozzájárulását, ha ősszel a hadsereg állományát 30 ezer fővel emelik. Erre a lét­szám többletre a keleti erődöknél van szük­ség. A marsall bejelentését a szocialisták ki­vételével helyesléssel vették tudomásul. i) éhr zokogott védőügyvédjének négyórás beszéde alatt Budapest, julius 4. (Budaipesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A Dréibr-pör mai folytatólagos bírósági tárgyalásán dr. Gál Je­nő védő folytatta vódő'beszédét. Több mint négy óra hosszait beszélt s egyes vádpontokat részletesein boncolgatta. Védőbeszédének vé­gén azt mondotta, hogy nem kegyelmet, ha­nem Igazságot, nem irgalmat, hanem elégté­telt kér védence számára. Drébr, mint a tár­gyalás során is többizben, most is heves zo­kogásra fakadt amikor a védő utolsó szavai elhangzottak. Holnap az ügyész válaszol a védőbeszédre. majd D.ráhr Imre szólal fel az utolsó szó jogán. Az eddigiek szerint valószí­nűleg pénteken fogják kihirdetni az Ítéletet. Víies sirass (felkelés Cssléfeen Newyorfk, julius 4. Az ..Associated Press“ jelentése szerint Csille Cautinau tar tományában többezer paraszt fellázadt a kor­mány élten. A lázadók és a katonaság között összeütközésre került a sor Az ütközetben, mely három óráig tartott, 50 lázadó eleseti A zavargásokra a lázadók vezérei szerint az ad ökot, hogy a kormány nem teljesiti a gyarmatositási politika körül tett Ígéreteit. Felrobbant egy petróleumot Románcban Bukarest, julius 4. Az ó-romániai Fili- pesti községben lévő Romano-America rész­vénytársaság olajtelepén robbanás történt. A robbanás hat munkást halálosan megsebesí­tett. Kórházba szállították őket. Megmenté­sükre semmi remény.-----o-— La bdarugómérkőzés rendőri beavatkozással, közelharccal és egy halálos áldozattal Belgrád, julius 4. A jugoszláviai Teslici- ben vasárnap labdarugómérkőzést tartott a két rivális egyesület. A mérkőzés verekedés­sel végződött, úgy, hogy végül is a rendőr­ségnek kellett a rendet helyreállitani. Az egyik rendőr egy Tomásevics nevű labdaru­gónak négyszer egymásután a fejére sújtott kardjával. A szerencsétlen ember eszmélet­lenül rogyott össze s 'még a helyszínen meg­halt. A közönség is a pályára rontott s formá­lis ütközet keletkezett a hatóság emberei és a közönség között. Az incidensnek több sú­lyos sebesültje van. automobilszerencsétlenségnél és azóta özvegye egyedül folytatta a kutatásokat, sőt ő lett férje utódja a Sorbonne tudományos fakultásának ta­nári állásában. Csakhamar a párisi rádiuminíézet igazgatója lett, 1910-ben az angol Royal Society az Albert érdemrenddel tüntette ki Curie asszonyt, 1911-ben pedig másodszor is megkapta a kémiai Nobel-d'jat, amikor a „Rádióaktivitás“ cimü mü­vében tudományosan beszámolt kutatásainak ered­ményé 61. Hosszabb ideig Curie asszonyt nem akarták fölvenni a francia akadémia tudományos szakosztályába, mert nőket elvbő! nem vettek föl a társaságba Később azonban mégis tagja lett a párisi orvosi akadémiának. 1928-ban a glasgowi egyetem diszdoktorává nevezték ki. Curie asz- szony megalapította a párisi rádiumintézetet és résztvett a varsói rádiumintézet megalapításában. Curie asszony kétszer ’átoga*ta meg a cseh szlovák köztársaság területét. Elsőizben 1S83-ban tartózkodott a joachlmsthali urántelepeknél, 1925-ben lányának társaságában Prágát is meg­látogatta, majd innen újból Joachimsíhalba ment házaspár 1903-ban megkapta a kémiai Nobel-dijat. Curie asszony férje 1906-ban életét vesztette egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom