Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-31 / 172. (3503.) szám
<pi^<^MACife\RHnaiSá 1934 jnliuis 81, keddpont föloszlatása, 2. az osztrák ellenes rádió- és sajtópropaganda azonnali beszüntetése, 3. Hitler személyes garanciája, hogy Ausztria függetlenségét mindenkor elismeri és tiszteletben fogja tartani. Schiisthnigg kinevezését nagy örömmel fogadták Budapesten Budapest, julius 30. (Budapesti szer- k esz tőségünk te lefonj elöntése.) A magyar politikád körök meleg (rokonszenvvel fogadták a kiirt, hogy DüHfuss utódijául kancellári székké dr. Sehuscknigg közoktatásügyi minisztert nevezték ki. A rokonszenv magyar körökben annál nagyobb, mert Schuschniggot általában magyarbarátnak ismerik. Erről tanúbizonyságot is tett már tÖbbizben. Mint a régi kormány kultuszminiszterének nagy része volt abban, hogy Madách halhatatlan remekművét, „Az ember tragédiáját^ a bécsi Volkstheater olyan fényes külsőségek közöt hozhatta színre. Akkor igen nagy barátsággal fogadta a magyar államférfiakat és a Budapestről Becsbe utazott közéleti tényezőket. Magyar politikai körökben általános az a vélemény, hogy Schusobnigg DoIiMuss kancellár politikáját fogja folytatni mint bel-, mint külpolitikai téren s irányelvének fogja tartani az olaszmagyar-osztrák barátságot és minden tőle telhetőt meg fog tenni a baráti politika ki- mélyitésére. Jugoszláviában internáló tábor várja az osztrák felkelőket ÍB e 1 g r á d, július 30. Lapjelentések szerint a jugoszláv kormány VarasdOn rendezett >be nagy tábort a jugoszláv területre menekült osztrák felkelők internálására. Eddig mintegy 500 zendülő menekült jugoszláv területre, de a tábort ezer ember számára rendezik be. A határról érkezett jelentések megerősítik azokat a híreket, hogy Karimtiában még mindig folynak a küzdelmek. A felkelők helyzetét nem tartják bizítatónak, mert híjával vannak élelmiszereknek és a jugoszláv kormány légmentesen elzárta a határt. A Dollfuss-gyilkosság lelki rugói: bosszú és félelem Bécs, július 30. Jelentette a Prágai Magyar Hirlap, hogy a rendőrségi vizsgálat során önként jelentkezett Dolifuss gyilkosa, Ottó Panetta volt császárvadász. A vizsgálat megállapította, hogy a két halálos seb, amely kioltotta Dolifuss kancellár életét, ugyanabból a revolverből eredt. Panetta tettét azzal indokolja meg, hogy halálosan gyűlölte a kancellárt* amiért őt nemz.-szoc. érzelmei miatt a hadseregből kirekesztették. A puccsisták vallomásának az a legszenzációsabb része, amelyben a nemzeti szocialista terrorral igyekeznek tehetetlenségüket bizonyítani. Nagyon jellemző, hogy maguk a terroristák bizonyos terror nyomása alatt cselekedtek. Valamennyien azt vallják, hogy a tervet, amelynek végrehajtásával magasabb körök bizták meg őket, félelmükben hajtották végre, mert különben mint dezertőröket az SS kivégezte volna őket. Az egyes puccsisták Steier-pisztolyokkal és négy skatulya töltény- nyél voltak fölfegyverkezve. Voltak olyanok Is, akik hazulról magukkal hozták fegyverüket. A Deutschmeister-uniformist azok viselték, akiknek katonakorukból még megvolt, mások viszont ócskásoknál vásárolták meg az egyenruhát, de voltak olyanok is, akik direkt erre a célra szabónál csináltatták. A puccs harmadik katonai vezetője Kari Wallner volt, akit századosi egyenruhában fogtak el, pedig mint közlegény szolgálta le katonai idejét. A puccsisták kivétel nélkül azzal igyekeznek indokolni a véres merényletet, hogy gyűlölettel voltak eltelve a kancellár iránt, amiért kizárták őket a hadsereg kötelékéből. Vallomásuk szerint az SS-parancsnokság, amelynek az irányítása mellett cselekedtek, Münchenből kapta a parancsait. A vizsgálat befejezése után a puccsisták a katonai bíróság elé kerülnek, amelynek elnöke Oberweger tábornok kéz. Váratlan fordulat a prágai zenetanárnő tragédiába ügyében A tizenötéves gyilkos vallomása szerint: anyja kényszeritette a bestiális merénylet elkövetésére Letartóztatták az asszonyt, Luley volt budapesti csehszlovák konzulátusi tisztviselő elvált feleségé! Prága, július 30. Vasárnapi számunkban hírt adtunk airról, hogy Malát Júlia, prágai aeneta- nárnő gyilkosát egy tizenötéves fiú személyében elfogták. Vele együtt letartóztatták két pajtását is, akik a lépcsőháziban őrt álltaik, amíg a fin szörnyű tettét végrehajtotta. A rendőri nyomozás azonban ezzel még korántsem nyert befejezést. A titokzatos felbujtó — az anya A bűnügyi szakértőknek az volt a meggyőződésűk, hogy a tizenötéves fiú felbuijtás nélkül nem követhette el a gyilkosságot. A háttériben meg kell húzódnia valakinek, aki a fúlt felbátorította és eszközül használta fel. A gyilkos fiút ebben az irányban kezdték vallatni. Eleinte kitérő válaszokat adott, csakhamar azonban megtört és bevallotta, hogy a gyilkosságra tulajdon édesanyja buj- totta fel. „Az anyám kényszeritett a gyilkosságra„ A fiú elmondotta, hogy régebb idő óta ismerték Malát Júliát, akihez zongoxaórákra járt.. Anyja sokszor meglátogatta a magányosan élő rőt és hosszú órákat töltött nála. Ez óv januárjában az anya felszólította a fiút, hogy ölje meg Malát Júliát és rabolja ki. Részletesen kioktatta arra, hogy miként kövesse el tettét: fojtsa meg, aztán kösse fel a szoba egy feltűnő helyén, úgyhogy az legyen a látszat, mintha Malát Júlia öngyilkosságot követett volna el. A fiú érthető megdöibbenéssel fogadta anyja biztatását, egész ilénye fellázadt a gonosztett ellen, ez azonban miiteem használt. A női bestia tudta a módját, hogy fia számára olyan légkört teremtsen, melyben elfogadhatónak találja a gyilkosság „szükségszerűségét11. Hátborzongató detektiv-regényeket adott fiának olvasásra s . különös ..nyomatékkai felhívta, figyelmét a Prágáiban megjelenő kalandregények11 100. számú füzetére, melynek cime „A vörös se- lyemzeineg11 volt. Ebben a detektiv-negényben pontosan le volt írva a mód, ahogyan a fiúnak Maíát Júliával az anya kívánsága szerint végeznie kellett. A fiú mohón olvasta a ponyva- regényeket., beleélte magát azok hangulatkörébe. Azonban még ezekután sem volt elég ereje, hogy a szörnyű tettet elkövesse. Anyja egyre hajszolta Malát Júlia lakásába. A fiú majdnem mindennapos vendég lett ott. Szívesen fogadták, Malát Júlia magányos teremtés volt, örült, hogy valakivel elbeszélgethet. Már többször el akarta követni tettét a fiú, de mindig visszariadt és lesújtva ment haza. Otthon az anyja kérdő tekintete fogadta 6 'amikor egyedül voltak, szidta, hogy miért késlekedik, miért nem gyilkolja meg. A szerencsétlen fiú kifogásokkal élt: látogatók voltak a zenetanámőnél, azért nem lehetett... Mindig volt valami kifogása. A múlt héten azonban az anyja bejelentette, hogy nincs mit enniük és a hitelezők fel akarják jelenteni. Ez döntő lökést adott a fiúnak végzetes tette felé. Két barátjával felment Malát Júliához s amig pajtásai vigyáztak a folyosón, elkövette a gyilkosságot. Áldozatától négyezer korona készpénzt rabolt, azonkívül egy 42.000 koronáról szóló takarék- könyvet. A négyezer koronából ezer koronát postán küldött el anyjának, aki Neuhaus mellett nyaralt. A megbeszélt jel volt, hogy ha sikerül a magányos vénleány kirablása, úgy a fiú ezer koronát küld anyjának. Az elvetemült asszony múltja A fiú vallomása alapján azonnal letartóztatták az anyát, akit Luley Máriának hívnak. Luley Mária kalandos utat járt meg, amig eljutott addig a mélypontig, áhol saját gyermekét biztatta fel rablőgyilkosságra. Jó családból származott, szülei taníttatták, okos és élénk volt, kereskedelmi érettségit is tett. Az államifordulat után a csehszlovák külügyminisztériumba került tisztviselőnőnek. Agilis, rokonszenves leány volt, munkáját kitünően végezte, úgyhogy a külügyminisztérium előbb a stockholmi konzulátuson, majd a budapesti követség konzulátusán alkalmazta. A budapesti konzulátuson ismerkedett meg férjével, Ivuley konzulátusi hivatalnokkal, aki később feleségül vette. Az első hónapokat boldog együttlétben töltötte el a házaspár. Aztán mint derült égből a villámcsapás, lejátszódott a tragédia első felvonása. Luley Máriának leány korúiban viszonya volt egy vasutassal, akitől törvénytelen gyermeke született. Ez a gyermek követte el most a gyilkosságot. Luley misem tudott felesége viselt dolgairól s amikor tudomást szerzett arról, hogy feleségének törvénytelen fia van, azonnal beadta a váDOLLFUSS TEMETÉSE A BÉCSI VáROSHÁZA ELŐTT Starhemberg alkancellár gyászbeszédet mond Dolifuss ravatala felett ló'keresetet, majd a válás kimondása után Bombayba helyeztette magát. Jelenleg is ott van. Különös közjáték az előkleő minisztériumi tisztviselővel Luley Mária nagyravágyó teremtés volt. Állandóan milliókról és nagystílű életről álmodozott. Hogy vágyait elérhesse, semmiféle eszköztől nem riadt vissza. Még mikor férjével együtt élt, az együk csehszlovák minisztérium egy előkelő tisztviselője, férjének jó barátja, járt hozzájuk látogatóba. Csakhamar bizalmas viszony fejlődött ki az asszony és a barát között. Amikor a viszonynak vége szakadt, Luleyné megjelent az előkelő ur lakásán. Azt mondotta, hogy anyának érzi magát s amennyiben nem kap azonnal százezer korona kártérítést, nyilvánosságra hozza viszonyukat. Az előkelő minisztériumi tisztviselő éppen egy gazdag prágai kereskedő leányával járt jegyben, mindenáron el akarta kerülni a botrányt s hossz-as alkudozás után 40.009 koronát adott Luleynének. Röviddel rá kiderült, hogy Luleyné nem is volt másállapotban és közönséges zsarolás történt. A minisztériumi tisztviselő el akarta kerülni most is a botrányt s nőm tett büntető följelentést volt barátnője ellen. A lejtőn A válás után Luleyné magához vette fiát és vele együtt anyjához költözött. Az egykori szorgalmas leányból haszontalan álmodozó lett, karriért akart csinálni s nem tudta elképzelni, hogy újra dolgozzon. Kisebb- nagyobb adósságcsinálásböl és abból a pénzből tartotta fenn magát és gyermekét, melyet volt férje és fiának apja küldött. Szélhámos- kodott is. Pénzt csalt ki hiszékeny emberektől. Amikor elsőizben fenyegették meg a rászedett emberek, hogy feljelentik, érlelődött meg benne a gondolat, hogy fiával meggyilkoltatja Malát Júliát s a rabolt pénzből rendezi anyagi helyzetét. Egy hét előtt nyaralni ment. Fiát Prágában bagyta, meghagyva neki, hogy Malát Júlia meggyilkolása és kirablása után fizesse ki a legsürgősebb adósságokat, listát is adott neki, melyen a hitelezők nevei szerepeltek. A szerencsétlen fiú végső elkeseredésében beletörődött a „vál- tozbatatlan'^ba, kivitte a vasútállomásra anyja bőröndjét és elment gyilkolni...-----■///■-----Ma ckó ur dicsérete Érdekes természetrajz! könyv jelent meg a francia könyvpiacon. N. Kazeeff Irta s a barna medvéről szól. A szerző azt bizonyltja benne, hogy a barna medve nem vad, hanem szelíd állat. Kazeeff nagy medvevadász volt, bőségesen alkalma nyílt a megfigyelésre. Elmondja, hogy az anyamedve még akkor sem támadja meg az embert, ha kicsinyei körében zavarják meg. Megelégszik azzal, hogy két lábára áll és morog. Ha az ember elég tapintatos és tovább áll, semipl baj nem történik. Egészen érdekesen viselkednek a medvék, ha emberi holttestre bukkannak az erdőben. Nemcsak, hogy nem eszik meg, hanem elföldelik és száraz ágakkal födik be. Persze, valószínű, hogy inkább undorból, mint tiszteletből tesznek Így. A medvék okosságára is érdekes példákat hoz fel a szerző. Volt egy medvéje, amely élt-halt a befőttért. Különböző cselfogásokat eszelt ki, hogy a csemegéhez hozzájusson. Egyszer nagy tál befőtt állt az ebédlőasztalon. Csak az Inas tartózkodott a szobában. A medve, mely szabadon mozgott a lakásban, a kapuhoz ment, csengetett, s mialatt az Inas kiment kaput nyitni, megette a befőttet. Kazeeff sok medvebocsot nevelt fel; azt Írja róluk, hogy nagyon vidámak, okosak és szelídek, de kissé tulérzékenyek. Különben nem ajánlja, hogy bo- csokat tartsunk a lakásban, mert játékos kedvükben mindent összetörnek. V Ideg bántalmakbaa, vérszegénységben és nSibafokban szenvedők részére. Teljes pensió napi négyszeri étkezéssel, fürdő és gyógydijjal együtt Ki 38—40. A.AL l.Aflnw wrnvirló mrló « m .
