Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-29 / 171. (3502.) szám

1984 Jullus 89, vasárnap. <PRAGAW v lA£¥AR-mRIiA£ A%> Stubnianske Teplice (Stubnyafürdö) mélyen leszállított árakért biztos eredménnyel gyógyít reumái, köszvényt, neuralgiákat, női betegségeket. Információt é« Prospektust küld: Fürdöigazgatóság STUBNIANSKE TEPLICE (Slovensko) | lSpoimn I Jíz olasz futball az élen ? I Az olasz lulbatlislák lelki lelkészüllsége a siker első bizlosiiéka f Párhuzam az olasz s a középeurópai laibaltisla élelmódja közöli 1 Budapest, jülras végén. (A P. M. H. mumba- tá.rsától.) Első cikkünk megjelenése óta bekö­vetkezett a Ferencváros bolognai nagy arányai, 5:l-es veresége is, holott azt az olasz sajtó is elismeri, hogy a Fradi nem volt inferioris ellenfél. s csnpá.n a két iskola között pillanatnyilag fennálló erőkülönbség okozhatott ilyen ka­tasztrofális vereséget a magyar élcsapatnak, amely husvétkor hat gólt rúgott a-z Ausztriá­nak, kilencet a Rapidnak, a középeurópai kupa- mérkőzések során pedig Pesten 8:0 arányban győzte le a Floridsdorfot e 6:0-val veTte Klad- nót. A kérdésnek a mélyére kell hatolni, hogy a középeurópai futball értékes tanulságokat me­ríthessen a lezajlott küzdelmekből. Elsősorban a játékosanyagot kell vizsgálat alá vennünk. Nemzeti szellem és sport kérdése merül fel elsősorban. Mussolini uj Olasz- országában a sport mint a nemzetnevelés egyik hatalmas tényezője, mint a nemzeti dicsőség előmozdítója, óriási jelentőséget nyert, nemzeti üggyé lett. Maga a Duce is aktiv sportoló, de szenvedélyes sportbarát is. aki a nagy esemé­nyeken mindig ott van, szivvel-ílé!ekkel követi a küzdelem minden fázisát s el nem mulasztja, bogy nemzetközi mérkőzések előtt jórészt sze­mélyesen, jórészt meghízottja által ne buzdítsa a sportolókat s lelkűkre ne kösse, hogy nem­zeti ügyért harcolnak. A sportsikert pedig mél­tányolja, a sportérdemeket elismeri s kitünteti. A sport nemzeti jelentőségének szelleme tölt el minden olasz sportolót s bár a hivatalos és felelős tényezőiknek ezt a hatásos és jótékony közbeavatkozását másutt is tapasztaljuk, de nem ilyen erős és meggyőző mértékben s rendszerint nem a sport egész te­rületére vonatkozólag. A sportoló példátlan népszerűségnek örvend Itáliában, valóságos nemzetközi hős, akit a tár­sad alam nemcsak elismer, s nemcsak tapsaival jutalmaz, hanem anyagi javakkal halmoz el, hogy minden gátlástól mentesen szóig állhassa a (*) A fiatalság problémája. Epést! munkatársunk írja: A Nouvelle Re.vue de Hongrle külön kötetet adott ki az ifjúsági kérdésről, amelyben előbb a ma­gyar, utánuk pedig a többi európai nemzet fiatal írói adnak képet az ifjúsági mozgalmakról. Ottlik László rajzolja fel a kérdés tudományos hátterét, majd Frey András a magyar fiatalság politikai -vi­lágnézetéről írva, a 25— 30 években látja azt a réteget, amely valóban uj szellemet fog belevinni a magyar közéletbe, Széchenyi átalakító szellemé­nek irányában. Az idegen írók közül rövidehb- hosszabb tanulmányokkal szerepelnek a többi között: a francia Dániel Halévy, Claude Eylan, Bemard Just, áz angol Vemen Duckworth. Mar- ker, a német Ernst Rosenbaum. (*) Kis művészeti hirek. Kari Heinz Mar­iin, a híres német rendező Bécsből visszatért Berlinbe és ott rendezi első filmjét, amely-' nek cime „Liebe und die erete Eisenbahn“. Ezenkívül Martin színházat is fog igazgatni Berlinben. — Offenbach híres operettjéből, a „Hoffmann meséidből filmet csináltak, amelynek cime „Barkarola“. A női főszerepet Brigitta Helm játsza, — Nagy Kató az utóbbi hónapokban franciául és németül játszott. Most megkezdi a Turandot filmváltozatának felvételeit Lamprecht rendezésében. Ugyan­ezt a szerepet franciául is el fogja játszani. (•) Könyvhlrdetés Japánban. Egyik japán ki- adócég írja: „A könyvbarátok nálunk sehol má­sutt nem található előnyökben részesülnek, mert ■először könyveinek olyan kuszák, szépek, elegán­sak, mint egy énekesnő; másodszor a nyomás olyan tiszta, mint a kristály, harmadszor a papiros olyan erős, mint egy elefánt bőre; negyedszer vevőink­kel szemben olyan udvariasak vagyunk, mint az egymással konkurráló hajóstársaságok, ötödször áruinkat a kilőtt puskagolyó gyorsaságával szál­lítjuk; hatodszor a csomagolásra olyan gondot forditunk, mint amennyit egy szerető feleség a férjére pazarol; hetedszer könyveink olcsóságban vetekszenek a lutrival. nemzeti ügyet. Csak a Bologna centerének Schiavionak példájára hivatkozunk, aki borkereskedő 6 üzletének rovására nem ál­dozhat napoikat, heteket idegemben játszandó mérkőzésekre. Az olasz közönség repülőgépet vásárolt Schiavionak s igy két napját foglalja le csupán egy-egy bécsi, pesti, prágai mérkőzés. Sport és repülőgép, var-e szemléletesebb kép, amely a sportnak a modern élethez való viszo­nyát jobban 'kifejezhetné? A sportteljesítmény anyagi értékelése Hogy a sport nemzeti jelentőségét kihang­súlyoztuk, kissé paradoxon-ezerüleg hangzik, amikor a materiális szempontokra mutatunk rá. De a kettő nincs ellentétben egymással. A sportoló csak akkor nyújthat tökéletes teljesítményt, ha az élet mindennapi gond­jai nem őrlik fel idegzetét, lelki, szellemi s testi energiáját, ha szivvel-Iélekkel űzheti kedvenc sportját- A professzionalizmus világában, amikor a sport üzlet — és még milyen üzlet, 89.000 fizető né­ző a Hungária—Sparta mérkőzéseken! — a sportoló elvárhatja teljesítményének teljes ér­tékű anyagi ellenszolgáltatását. Az amatőrspor­toló is elvárhatja, hogy nemzeti értékű munká­jáért olyan egzisztenciális biztosítást kapjon, ami mellett gondtalanul áldozhatja idejét, ener­giáit, erőit a sportnak. Természetesen csak a kiváló és. standard teljesítményű sportolókra I gondolunk. Hogyne küzdene nagyobb lelkesedéssel a Ju- ventus vagy a Bologna játékosa, amikor győ­zelmi prémiuma nagyobb a legjobban fizetett magyar futballisták egész évi kereseténél? Hogyne küzdhetne nagyobb odaadással, ami­kor tudja, hogy polgári egzist zeneid ja bizto- stiva van és ha önfeláldozó játéka -következté­ben baleset is érné, nem kell aggódnia jövője miatt. De hányszor halljuk a felhördülést: „Gyurka megint puha! Hogy kíméli magát! Nézd az ola­szokat! .Azok ugyan belevetik magukat a küz­delembe, mint az öTdögök!“ A szenvedélyes hévtől fütött -nézőseregnek ilyenkor alig jut eszébe, hogy Gyurkának s társainak nincs pol­gári foglalkozásuk, vagy az csak igen sze­rény kenyeret ad, hogy legtöbbjének nincs balesetbiztosítása s bizony őrködik, hogy túl­ságos érintkezésibe ne kerüljön egy hevesebb, erősebb ellenféllel és harc képességét el ne ve­szítse. A társadalmi támogatás az olasz futball- nak olyan pluszt jelent a középeurópai csa­patokat való találkozásukban, ami felér egy­két gólelőnnyel. Nem ismerjük pontosain az olasz egyesüle­tek s a középeurópai egyletek pénzügyi erő­forrását s mérlegét, de tudjuk, hogy az olasz klubbot viszonylagosan jóval nagyobb össze­geket áldoznak játékosaikra, mint a középeuró­pai egyesületek. Ez pedig a játékosok klasszis­sá1! jobb kondíciójában nyilvánul meg. Ebiber, van az olaszoknak újabb> • gól-fórja A kondíció ügye Tisztán anyagi kérdés. Amikor a csapatot nem kell fáradságos külföldi túrákra vinni, hogy összepofozzák a profik fizetését, amikor nem kell felvágni a. „ne guid rimis“ elvet, nem kell Afrika homokmezőin vagy észak kemény pályáin őrölniük játékosaik izmait s inait-, ak­kor lehetővé válik a kifogástalan kondíció fenntartása. Sem a magyar, sem a cseh egyesületek nem juthattak ódáiig, hogy legalább otthonukban megadják játékosaiknak a kellemes, sportsze­rű pálya előnyeit. Az Újpest pályájának, a Fradi-pályának kemény talaja nyüvi az izmo­kat. A Hungária gyepes pályája valóságos oá­zis a sivatagok világában. Kemény bajnoki mérkőzések után követkeiznek a túrák, ame­lyek minden megmaradt energiát kiszívnak. Nézzük csak a Fradi idei penzumát. Bajnoki mérkőzések, a szünetben túrák júniusig. Ak­kor a csapa t zöme r ész t vesz a világbajnoké á-= gon. Következik a Középeurópai Kupa hat jó- téka. Az elsőn 8:0-ás győzelem, utána fokoza­(* *) Krammer Erzsi pöstyém dalé íje. pös- tyénből jelentik: Krammer Erzsi, a nemzet­közi relációban is a legelsők közé sorolható énekesnő augusztus 8-án Pöstyénben az Excelsior-szálló nagytermében tartja ária- és dalestjét, amely iránt élénk érdeklődés nyil­(*) Korda Mária filmeket — ir. Korda Mária a legutóbbi évek során eltűnt a mozgósz'iqj^ázak pla­kátjairól. A hangosfilm óta otthagyta Hollywoo­dot, Európába költözött, elvált férjétől, Korda Sándortól és bosszúidéin keresztül csak a lapok társasági hírei között olvashattuk a nevét. Korda is elhagyta Amerikát, Londoniban filmgyárat ala­pított és az elmúlt szezon folyamán az angol film­gyártás rövid idő alatt Hollywood legkomolyabb versenytársává emelkedett. Korda Mária ugylát- ezik megirigyelte volt férje dicsőségét, mert a leg­utóbbi időben elhatározta, hogy filmszcenáriumiró lesz. A legnagyobb titokban fogott hozzá a mun­kához és elkészített- egy filmszöveget „Pompiadour márkinő élete" oiimmel. A film kéziratát Ameriká­ba küldte, ahol állítólag olyan kitűnőnek talál­ták, hogy rögtön lekötötték. A filmgyár előnyös szerződést ajánlott fel az egykori magyar sztárnak, aki rövidesen visszatér Hollywoodba első filmjé­nek felvételeihez. ^*) A veronai ünnepi játékok az arénában most kezdődtek meg. A város negyvenötezer lírás pályá­zatot hirdetett a legjobb teljesítményekre. Az opera­esték sorozatát Lammermoori Luciával kezdik. A szabadtéri előadások összesen ezerkétszáz tagú sze­mélyzetet foglalkoztatnak, a zenekar százötven, a kórus négyszáz tagból áll. (*) Miért válnak oly gyakran a hollywoodi sztá­rok? Az esztendő első felében több mint ötven is­mert szinészházaspár válóperében hoztak ítéletet. Elváltak: Jean H-arlow. Norma Talma ige, a fiatal Dou-glas Fairbanks, Glória Stuart, Kay Francié és számtalan más. Megállapították, hogy a hollywoodi sztárok végeredményében csekélységek miatt vál­nak el egymástól: Norma Taknadi e azért hagyta ott az urát, mert egy szerepet más színésznőre osztott. A fiatal Dougla6 Fairbankslöl megkérdezték, hogy miért vált el, vállvonogatva igy szólt: „Az asszony megharagudott rám, mert egyszer evés közben a fogamat piszkáltam, én pedig amiatt voltam dü­hös, hogy gyakran ehetetlen ebédet tálaltatott elém." xx Ha az arcszine faKó, sziirkéssárga és te­kintete bágyadt, ha szomorú, hangulata nyo­mott és nehéz álmok gyötrik, ha a bél túlsá­gos rothadási folyamatai, gyomorfájás és epe­pangás kínozzák, olyankor tanácsos néhány napon át reggel éhgyomorra egy-egy pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet innia. (*) Filmmunkaközvetitő hivatal Németország­ban. BerLinből jelentik: Most kezdte meg működé­sét a-z újonnan fölállitött filmm-unkaközv-etitő hi­vatal és egyidejűén az illetékes hatóságok betil­tották mindennemű más közvetítő működését-. A főszereplőket-, epizódszereplőket-, rendezőket, ope­ratőröket, általában a filmgyártásnál működő mun­kaerőket a jövőben kizárólag e hivatal utján lehet szerződtetni ée a filgyártáeban résztvevő szellemi és technikai munkás (filmírók, szoenáriumezerzők, zeneszerzők és dramaturgok kivételével) csak a munkaközvetítő utján köthetnek szerződést-. A rendelet oly szigorú, hogy az eddigi managerek- nek még a fiimmü terembe való belépést is meg­(*) Pavel Ludikár filmezik. A csehszlovák filmprodukciónak szenzációja van: Pavel Lu­dikár, a newyorki Metropolitan Opera tagja — aki mint énekes világhírű — elhatározta, hogy magas művészetét a csehszlovák film szolgálatába állítja. E célból csehszlovák mű­vészekkel szövetkezett és a „Tátra-románc" című filmben fogja a főszerepet alakítani. A filmet Dorazil rendező, Thiele koreográfus és Szasa Machov zeneszerző, valamint Bartl József dirigens készíti elő. Ludikár, aki a kézirat elkészítésében is közreműködött, egy falusi kovács szerepét fogja játszani. A film előállítására külön filmtársaság alakult Prá­gában. (*) A beteg hős helyébe a szerző ugrott be. Pa­risból jelentik: Párásban nagy sikerrel játszanak egy darabot, amelynek „Ideiglenes szabadság" a ci­me. A darab hőse egy betörő, aki a rendőrök ül­dözése elől egy magányos fiatalasszony lakásába menekül. A hölgy megsajnálja az üldözöttet és el­rejti lakásában. A kettő között természetesen von­zalom támad. A vígjáték főszerepét egy népszerű francia színész alakítja, aki hirtelen megbetegedett s lemondta az előadást. Helyette a szerző ugrott- be próba nélkül a szerepbe és a közönségnek annyi­ra tetszett az improvizált játék, hogy a színész fel­épüléséig most minden este ő játsza a szerepet. -----o----­A K ASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: VIII. Henrik a kékszakái!. Korda Sándor nagyszerű filimremeke Charles La-nghtonna! a címszerepben. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: Kedden: VÁROSI: Baby. Anny Ondra ope­rettje. — RÁDIÓ: A rózsaszínű kombiné. Szerdán, csütörtökön: VÁROSI: Volt egyszer egy keringő. — RÁDIÓ: FP. 1. nem vála­szol. Péntek, szombat, vasárnap: VÁROSI: Ne félj a szerelemtől. — RÁDIÓ: Madr > Sátán, Hétfőn: VÁROSI: A gyengéd rokon. — RÁ­DIÓ: Légi kalózok. A NEMZETI KULTÚRA fuliusi száma Ez a komoly és (kisebbségünk tudományos életét reprezentáló folyóirat irodalmi nivó •dolgában állandó emelkedést mutat. Olyan sikerült száma azonban, mint a júliusi, még kevés volt. Az európai hírű Melioh profesz- szor hatalmas tudományos apparátussal mu­tatja ki, hogy a XIII. században a turóci fen- sikon magyar birtokos nemesek közt moha­medán vallásu török-bolgárok is laktak. Dr. Alapy Gyula szerkesztő nagy tanulmányá­nak végéhez közeledik és a cseh-magyar érintkezés fonalát Mátyás király trónraléptéig tárgyalja. Nagyszerű tanulmányba kezdett Ethey Gyula, a Vágvölgyének nagytudásu és szorgalmas búvára, aki a Vágvölgy gazda­ságtörténetébe kezdett bele. Érdekes tanulsá­gokat rejtenek magukban dr, Mágocsy-Dietz Sándornak számoszlopai Csehszlovákia bevi­telének a magyar eredetű bevitellel való kap­csolatáról az utolsó három esztendőben. — Sarlay Soma Losonc őslakosságának neveit közli a XVII. századbeli adóösszeirásokból és megállapítható, hogy ez a város akkor tel­jesen magyar lakosságú volt. Bodó Péter csa­ládi levéltárából Széchenyi István egy kiadat­lan levelét közli, melyet halála előtt 26 nap­pal irt. Az Irodalom rovatnak érdekessége' dr. Borka Géza kis tanulmánya a Jókai-kri- tika revíziójáról, efbben vitán felül bizo­nyítja, hogy Jókaival szemben úgy Gyulai Pál, mint Péterfy Jenő, a két legnagyobb ma­gyar kritikus mekkorát tévedett. Könyvmeg- beszóléseket olvasunk Méhes Mózes: A Nyéki Méhes-család c. müvéről, mely a Felsőcsalló- köznek családtörténetéhez nyújt nagyszerű adatokat, dr. Sziklay László könyvéről: Ka­zinczy az irodalom kérdéseiről, aki nagy fel- készültséggel Kazinczy működését uj oldal­ról világítja meg, végül Hermann Barta és Kurt Willvonseder értekezéséről Alsócsalló- köz történelem előtti településtörténetéről. A Művészet rovatban a szerkesztő Boruth An­dornak, a nagy szlovenszkói festőnek művészi működéséről ir igen érdekes kis tanulmányt. A Nemzeti Kultúra megrendelhető Komá­romban (Kultúrpalota),

Next

/
Oldalképek
Tartalom