Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-29 / 171. (3502.) szám
1934 julius 29, vasárnap. B——M T?I«GAlAW^ARHlEaiAP 11 A farpa! „haleső” és más csodaesok A budapesti UaUiedoM intézet tnefyáMapiiása szedni a tudok Uueto &a$inyak vadak 1/layyon egyezed* temiészeitudaenán^as truuj-^acázata van az — II alázuhogó halak 10—15 centiméter vastagságban borították a földet. Dr. Hankó Béla megemlékezik egy indiai halesőről, amelyben bizony két fontos példányok is akadtak. 1928- ba.n egy északamerikai farmon is megértek halesőt, kosárszámra gyűjtötték össze a metny- nyei ajándékot. Előfordul még a vági krónikákban kéneső, vaseső, féTegeső, teje6Ő, gombaeső, gyapjueső, de még selyemeső is. Ez az eső lQ65-ben lepte meg Naumburg váT06át. Az asszonyok mindenféle kézimunkát csináltak belőle, egy lány a mezőn 100 rőf hoszu selyemfonalat gombolyított fel. Avicenna bizonyára túlzásba viszi a dolgot, amikor felemlíti, hogy egyszer egy egész borjú esett volna le az égből. A besztercebányai féregeső elültette a mennyei borsót a madridi füvész- kertben, de nem kelt ki. A pozsonymegyei mannaeső A csodaesők történetében igen jelentős az 1585. évi pozsonymegyei mannaeső. Nagy éhínség pusztított ekkor, a gabona teljesen elfogyott, a népnek nem volt mit ennie. És ime, ■nagyböjt közepe táján, a pozsonymegyei Morvaszentjános határában, a Burszentmiklós felé eső erdő alján valóságos manna hullott az égből. Olyan volt, mint a liszt s négy ujjnyi vastagon lepte el a földet. Eleinte nem vették észre, hónak nézték, de mikor pár nap múlva eső érte s elkezdett duzzadni, máladozni, akkor ismerték fel az ég ajándékát s nosza nekiesett a nép és összeszedte, hazahordta a kellemesen édes •izü táplálékot. Ugyanakkor Késmárk mellett gabonaeső volt s a zipszerek rögtön felismerték, összegyűjtötték, megőrölték s megsütötték az ég ajándékát. A Yossische Zeitung 1773. évfolyama megemlékezik arról, hogy a liptómegyei Nagypalugyán találtak ilyen mannafélét a mezőn s a fenyőágakon. Magva borsónagysá- gu volt, édes izü. A magyarázat egyszerű. A lisztet az úgynevezett manna zuzmó (lecanora asculenta) telepei szolgáltatják, melyek néha 15 centiméteres vastagságban lepik el az ázsiai tatár és kirgiz pusztaságokat. Ha a vihar megtépi a zuzmót, darás liszt — vagy búza —, sőt apró babszemnagyságbam is lepereg. A szél belekap a zuzmó borította sziklába s porfelhőként ragadja magával a lisztet. Ez a mannaliszt eléggé tápláló, édes izü, a viz behatására duzzad s kenyeret is lehet belőle sütni. Ily módon, az ázsiai manna pora eljuthatott a Kárpátok ormait korbácsoló orosz vihar szárnyán Po- zsonyig, miután a durváját leadta a késmárki hegyek alján. így ismétlődött meg a mai Szlovenszkón a Sinai-félsziget bibliai csodája. A féregesők sorában Szlovenszkó tartja a rekordot, mert az 1672. évi besztercebányai féregeső alkalmával nem kevesebb, mint tiz különböző kukac hullott le a hóval. Az esetet Happelius „Relationes curiosae“-ja ismerteti Rayger Károly pozsonyi orvos közlése alapján. A hóval lepotyogott férgek egy része fekete volt, másika vörös, némelyike her- nyóformáju, másik pókszinü. Négy napig éltek, már tudniillik azok, melyek az időközben lezajlott kukacháború után megmaradtak, ugyanis a vörösök nekiestek a fehéreknek s felfalták őket. A híradás 'Szerint az volt a legsajátságosabb, hogy bár ugyanakkor magában Besztercebányán esett a hó, mégsem hullott le egyetlen egy sem a városban, mind csak a városon kivül havazott alá. Úgy látszik, itt található meg a csoda magyarázata: ezeknek a férgeknek a lárvája téli szállásra húzódik meg levelek alá, moha tövébe, gyökerek közé, a hóvihar kiveri őket a szállásukból, egyszerre nagy tömegekben mutatkoznak a leesett havon s úgy tűnik fel, mintha a hópelyhekkel együtt keringtek volna le a felhőkből. Eledel is hull a magasból Valamennyi csudaeső között azok a leghasznosabbak, melyek eledelt hullatnak a szegény ember asztalára. A haleső csuk nagyon ritkán alkalmas a táplálkozásna, Tarpán is döglött haluk hullottak alá. Ellenben a borsóeső, gabonaeső, mannaeső jól pótolja a kenyeret, csak sajnos, ritka. 1694-ben Franciaországban vegyesen hullott búza, zab, bah és borsó, a szegényemberek fontszámra szedték össze s azt hirdették a csoda okául, hogy uzsorások elrejtették a gabonát, de a vihar kiragadta a rejtekhelyről és széthordta az eldugott élést. Sal- gues egy 1803-ben Spanyolországban hullott borsóesőt említi, Cnvanilles, a híres botanikus A szepesváraljai véreső Valamennyi csodaeső közt legfélelmetesebb a véreső, riasztó előjele a pestis, kolera s más egyéb Isten csapásának. El kell képzelni azt a rémületet, mely 1666 május 31-én Szepesváralja lakóinak lelkét megbénította. Vér patakzott le a felhőkből, vértócsák álltak az utcán s mikor a halálra ijedt emberek edénybe fogták fel a szörnyű folyadékot, ez a sötét vér feketeségével villogott benne, csak lassan világosodott meg olyanná, mint a viz, amelyben véres húst mostak. Akinek testére cseppent a fekete vér, felhólyagzott a bőre. Két napra rá, június másodikén vérharmat jelentkezett Iglón, a fák lombja vértől piroslott, a halastó vize vérré változott és a halak megfulladtak benne. Ma már minden lexikonban benne van, hogy a véresőt vörös föld fölkevert porával telitett esőcseppek okozták, vagy pedig vörös infu- 'zóriá.k festik vérsziniire a vizet, mint az iglói halastóét. Lehetséges, hogy a fán, füvön talált 'vérnyomokat valamilyen lepkefajtának a váladéka okozza. A tarpai haleső nem csoda, hanem ritka é6 érdekes természeti tünemény, amelynek okát, ■eredetét a tudományos vizsgálat rövidesen fel- jderitette. Budapest, julius vége. (A P. M. H. munkatársától.) Amint a Prágai Magyar Hírlap budapesti szerkesztősége már jelentette, julius léén a beregmegyei Ta,rpa község lakosságát ritka természeti tünemény riasztotta meg, a község határán hatalmas forgótölcsér száguldott végig, majd megnyíltak az ég csatornái s a súlyos esőcsöpekkel együtt apró halak hullottak alá az égből s borítottak el jókora területeket. A halak közül többet felküldtek a budapesti halélettani kísérleti intézetbe, amely a vizsgálat alapján megállapította, hogy a csodaesőből származó halak a kurta baiskgok (leucaspius delineatus) fajtájából valók. Zöldesbarna hátú, ezüstös oldalú és hasú ponty féle az a hal, szívtelen, átlátszó úszókkal, a legnagyobb példányok legfeljebb 8 centiméter nagyságúak. A halak fajtájának megállapításával megoldódik egyúttal származásuk rejtélye is. Az a halfajta Magyarország területén egyedül a Kőrös vizében él, tehát innen került el Tarpára, légvonalban 139 kilométernyi távolságban. Tudnunk kell még azt is, hogy a baing édesvizek felületén nagy rajokban úszik. Ezzel meg is magyarázódott a tarpai csodaeső rejtélye. Hatalmas forgószéltölcsér száguldott a Kőrös vize felett, olyan erejű szélörvény, hogy felkapta, magával sodorta a Kőrös vizén úszkáló baing-rajt és a halak 130 kilométeres ut után az esöcsöppekkel együtt hullottak alá a magasból. A csodálatos dolgokat sodró légörvények Már a gyönge szellő is a magasba emel s hosszú ideig a levegőben tart portömeget, vulkáni hamut, amely igen nagy messzeségbe elterjed. Botanikusok Spanyolországban délamerikai eredetű virágport találtak, amelyet a szél szállított át a déli Atlantikum 4000 kilométernél szélesebb medencéjén A Krakatao kitörése alkalmával a vulkáni hamu 80 kilométer magasságba feljutott, szétterjedt az egész földgömb felett s két éven át vörösre festette az alkonyati égboltozatot. Három évvel ezelőtt a délamerikai Andesek vulkánjainak hatalmas kitörése óriási hamutömegeket lövelt a magasba s Délamerika keleti partvidékét is több centiméter vastagságú hamuréteg borította. A Szahara homokját is egészen a Duna vonaláig sodorja a szél. De nemcsak port, hamut, homokot szállít a levegő mozgása. Nagyobb erejű, másodpercenként 20—-40 méteres sebességű légörvények súlyosabb dolgokat is magúidra' sodortak. Az az ószövetségi kőeső, mely az amoriták seregét megsemmisítette, a modern tudomány szerint is valóban lehetséges. Az ujabbkori krónikák sok hasonló esetet jegyeztek fel. A legsúlyosabb kövek 1510-ben esten Lombardiában, Cardanus szerint 60—160 fontos darab is volt közöttük. 1721-ben Kolozsvárott is különböző nagyságú kövek hullottak alá az óriási viharból, volt köztük tyuktojásnugyságnyi is. Márványé ima, fehér kövek voltak, olyan puhák, hogy köny- nyen lehetett reszelni őket. Abban az időben az volt az elmélet, hogy az ilyen kövek a felhőkben képződnek mindenféle sűrű és ragadós ködpárákból, ma már tudjuk, lm gy forgószelek Örvénylő erejétől a mrgasb : tort kövek hullottak alá. Kígyók, békák, halak hallanak az é _.ből A legtöbb csödaesőt, minőkről Pliniustól kezdve napjaink újságcikkeiig temérdek szenzációs jelentés ad hirt, ilyen hatalmas erejű légörvények hozták létre. Ezek rendkívüli szívóhatásuknál fogva minden megmozdítható! felragadnak a magasba s mikor erejük alábbhagy, az egész felrepiíeít mindenség visszazáporozik a földre! 1549*ben Colmar városára békák hullottak alá, 1853-ban Pesten nagy jégeső volt s két vízisikló pottyant le a magasból. Ritka tünemények de mégis előfordulnak a természet kuriózumai között s igy jutott most hírnévhez a Beregszásszal szemben fekvő Tarpa is. 1771-ben Cottbus környékén halzápor esett, állítólag akkora tömegeikben, hogy >a felhőkből — Bizományi sikkasztásért föltételes elitéltetés. Komáromi tudósítónk jelenti: Sikkasztás bűntettével került a bíróság elé Szolt Ernő kereskedő, mert a bizományba kapott 2500 korona értékű árut értékesítette, hitelezőjének azonban csak 10CO koronával számolt el. A megtévedt kereskedő szorult helyzetére hivatkozott vallomásában s Ígéretet tett arra, hogy az okozott kárt a legrövidebb időn belül megfizeti. A komáromi bíróság bűnösnek mondotta ki Szoltot és az enyhítő körülmények figyelembe vétele mellett egy hónapi fogházbüntetéssel sújtotta, az ítéletet azonban két évi próbaidőre felfüggesztette. xx Üde és sima lesz az arcbőre, ha borotválkozás után S u 1 f a m y 1 kénes arckrémet basznál. A S u 1 f a m y 1 kéntartalmánál fogva zsírtalanítja az arcbőrt. Anti szeptikus hatása megakadályozza az arcbőr tisztátalansá- gait és pörsenéseit. Éjjeli használatra is alkalmas, — Román filrdővizumot kérők figyelmébe. A pozsonyi román konzulátus a nyári idényben illetékmentes fürdő vízumot ad ki azok számára, akik legalább két hétig tratózkod- nak egy romániai fürdő- vagy üdülőhelyen. Akik ilyen vízumra pozsonyi kiadóhivatalunk utján igényt tartanak, a felesleges levelezés elkerülése céljából írják meg, hogy melyik romániai fürdő- vagy üdülőhelyre óhajtanak utazni. A fürdő vizűm 50 százalékos vasúti kedvezményre is jogosít a román vasutakon. — Egy kerékpár — két évi börtön. Komáromi tudósitóínlk jelenti: Meliskó József nagyölvedi munkás ellopta Sűhweinitzer Istvánnak az uccán szabadon hagyott kerékpárját, majd jó áron továbbította Csömör Sándornak és Csömör Zsigmondinak. Meliekát a bíróság a börtönből vitette a tárgyalásra (éppen 8 hónapi büntetését üli) és múltjára való tekintettel újabb két évet mért ki rája, miig az orgadasággal vádolt Csömör-testvéreket megfelelő bizonyítékok hiányában felmentette. ■H MMH Tüdőbetegek! Sokezren meggyógyultak! Kérje azonnal űj tápmódszeremről szóló könyvemet, mely már sokakat megmentett. E módszer minden megszokott életmód mellett alkalmazható és elősegíti a betegség gyorsabb legyőzését. Éjszakai izzadás és köhögés elmarad, a testsúly növekszik és lassú elmeszesedés megállítja a betegséget. Az orvosi tudomány komoly emberei igazolják módszeremnek elsőrangú voltát és szívesen beleegyeznek alkamazásába. Minél korábban alkalmazza tápmódszeremet, annál jobb. Teljesen Ingyen kapja meg könyvemet, amely a tudnivalókat tartalmazza. Miután kiadóm csak 10.000 darabot küld szét Ingyen, Írjon azonnal, hogy annak szerencsés tulajdonosa lehessen. Cimt Pannonla-gyógyszertár, Budapest 72, Póstafiók 83. sz. 455 oszt. — Születendő gyermeke részére lopott. Komárom mi tudóéi tónk jelenti: Érdekes védekezést adott elő a kompromi kerületi bíróságon egy tolvajlássaí vádolt szögyéni nő. Jankulár Anna a múlt hónap közepén felkereste szögyéni és köbölkutiismerőseit s a kedélyes beszélgetés után megköszönve a szives vendéglátást a legértékesebb kezeügyében került tárgyaikkal megrakodva távozott el. Persze hamarosan rájöttek a lopásokra és elfogták. A bíróságon most csecsemőjével a karján jelent meg s vallomásában azzal akarta bizonyítani tettének „humánus** voltát, hogy születendő gyermeke részére akart valamit félretenni, nehogy az teljesen szegényen ke* riiljön a világra. A bíróság négy hónapi fogházra ítélte a ,,jószivü“ anyát. — Visszajöttek háromhetes tátrai táborozásuk* ból a komáromi cserkészek. Tudósítónk jelenti: A komáromi Jókai cserkészcsapat a közönség lelkes támogatása folytán minden évben tábort üt a Tátra valamelyik kies helyén. Ez éviben a Feketeviz mellett verték le sátraikat a cserkészek, akiket Birfl Lucián, Kocsis Károly parancsnokok és dr. Borka Géza kisért el a háromhetes táborozásra. A csa* pat zöme most, csütörtökön érkezett vissza Komáromba, ahol már az állomáson lelkes ünnepléssel várták őket a szülők és az érdeklődők. A csapat kisebb része, körülbelül 15 cserkész, Biró parancsnok vezetése alatt tutajon ereszkedik le a Vágón s valószínűleg vasárnap reggel fog kikötni Komáromban. xx Uj orvosi rendelő Kassán. Dr. Sereghy Sándor, másfélévtizedes otvosí praxissal és volt klinikai gyakorlattal a Dominikánske námestie 8, sz. alatt (Dominikánus templommal szemben) orvosi rendelőjét megnyitotta. A Liecebny Fond, a Knezska Nemoc. és más egyletek résziére is rendel. Rendelő órák; d. e. 9—11; d. u. 3—5-ig. — A kassai és környékbeli magyar főiskolai hallgatók egyesülete e napokban tartotta tisztújító közgyűlését. A figyelemmel meghallgatott beszámolók után a közgyűlés megszavazta a felmentvényt a leköszönő választmánynak. Majd dr. Brükk Sándor korelnök vezetésével az alábbi tisztikart választották meg: elnök dr. Merényi Imre, alelnök Szász László, titkár Oberle Béla, pénztáros Lach Rezső, alpénztáros Mura Ernő, jegyző Csajka László, ellenőrök Gorgos Jenő és Wirkmann Dénes, választmányi tagok Wirk- mann István, ifj. Pajor Miklós, Ruhlmann Szilárd és Klein Jenő. xx Közöljük, hogy a CIGELKA jódos gyógyvíz hathatós óv- és gyógyszere a spa- nyolnáthá’nak, influenzának és a légzőszervek hurutos bántalmainak. CIGELKA forrásvállalat, Bardejov. — Ellopta a rábízott biciklit. Érsekujvári tudósítónk jelenti: Balog Vilmos irnelyi gazdának dolga akadt az érsekujvári adóhivatalban s ezért kerékpárját az adóhivatal léip- csőházában rábízta egy ismeretien, bizalmat- keltő urra s megkérte, hogy vigyázzon rá addig, amíg a dolgát intézi a hivatalban. Néhány perc múlva, amikor kijött, hűlt helyét találta a keméikpárnak is s a bizalmat gerjesztő ismeretlen urnák is. A csendőrségi nyomozás szerint az idegen valószínűleg üdvard felé karikázcit el a biciklivel..
