Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-29 / 171. (3502.) szám

10 qro<M-MAfifesR-mKLaB 1934 jnlhis 29, vasárnap. Borzalmak színhelyei a francia és délamerikai deportáló gőzösök Fegyenclázadás esetén százakat égetnek el vagy fullasztanak a tengerbe > Hogyan végeztek ki 1925-ben 1000 kínai kommunistát? VÍZUMOT Magyarországra, Romániába, Lengyel- országba és B ii Igái iába még ugyanaznap megszerez a ,,Prágai Magyar Hírlap'1 pozso­nyi kiadóhivatala, Lőrinckajpu-ucca 17., II. (Central passage). Ideszóló útlevelek meg­hosszabbítását is vállaljuk. A tökbi áliaijiok- ba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága, Panská ni- 12., III. cm. végzi el. Máglya Angliában Sok évszázad óta senkit sem égettek el Angliá­ban máglyán. Tegnap volt az első ilyen szertar­tás: Shumshere Jung indus hercegnő holttestét Indus rítus szerint égették el. A fehér lepellel borított holttestet a legmagasabb kasztbeli hinduk vitték a vállukon és a kiséret ezüst- és rézpénzt szórt el az utón, amit a gyerekek mohón felkap- kodíak. Ennek az a jelentősége, hogy a hercegnő véglegesen elbúcsúzott minden földi jótól. Az égetés szertartásánál csak hinduk lehettek jelen, a máglyát finom és illatos fából rakták és égetés közben tömjént is égettek. A szertartásra messze földről összesereglettek az emberek, mert Angliá­ban tilos a mágiyaégetés, amely más jelleggel bír, mint a krematóriumban történő halotíhamvasz- tás. Tagadhatatlan, hogy mentalitás szempontjá­ból ellentétben áll az ember életének szentségéről alkotott felfogásunkkal és az is bizonyos, hogy egy ilyen máglya alkalmas arra, hogy felidézze a barbár áldozatok emlékét, amelyek ott szuiíy- nyadnak az emberi lélekben. Anglia nem akarja, hogy ezek a képek megelevedjenek és ezért el­tiltotta máglyaégetést. Mégis rengeteg ember gyűlt egybe, hogy rejtekhelyekről tanúi lehesse­nek ennek az ősrégi szertartásnak, amely bor­zalmasan lenyűgöző látvány és az európai ember számára szenzáció. Szenzáció nem a szó minden­napi értelmében, hanem lelki emóció és ösztönzés az elmélyülésre, a gondolkozásra, hiszen a mág­lyán való halottégetés szorosan hozzátartozik az indus valláshoz és filozófiához, amelyet az euró­pai még szociális kinövéseiben is csodál. Az in­dusok számára egy hercegnő holttestének az el­égetése különösen nagy esemény, mert az élet ki­választottja itthagyta az élet szinterét, hogy más j dimenziókban uj életet kezdjen, — talán mint pária. Mikor kigyullad a máglya és a füst felfele emelkedik, az indusok a kacskaringókból és a különös és szeszélyes alakulatokból a lélek útjára következtetnek, viziósan meglátják a jövőt, és a halott így szól hozzájuk utoljára és szinte gra­fikonban mondja meg a gyászoló kiséretnek, mi az utolsó kívánsága, amely azonban nem vonat­kozik földi dolgokra, mint az európai embernél, hanem már a túlvilágról tesz tanúságot. A her­cegnő férje repülőgépen érkezett a halottégetés­hez, de lekésett a szertartásról és ebben az in­dusok azt látták, hogy a túlvilágról azt üzeni a hercegnő, hogy a test ne hajszolja még halálában is a lelket a technika vívmányainak felhasználá­sával: a hercegnő teste gyorsabban hamvadt el, semhogy a repülőgép megérkezett volna. A Nirvá- ; na eszméje nyer anyagi kifejezést ebben a mág- j lyában, az a Semmi és Béke, amely a valódi Lét és amely az élettel szemben már az életben meg­nyeri a csatát. — Kinevezték a magyar irodalmi és művé­szeti tanács vezetőjét. (Budapesti szerkesz­tőségünk teleíonjelentése.) A* kormányzó az országos irodalmi és művészeti tanács elnö­kévé Ugrón Gábort, társelnökké pedig Her- czeg Ferencet, Huibay Jenőt és Zala Györgyöt nevezte ki. Az országos irodalmi és művésze­ti tanácsot a törvényhozásban legutóbb elfo­gadott törvény alapján állítják fel és ennek igém fontos szerepe lesz Honnan Bálint kul­tuszminiszter nagyszabású kultúrpolitikai programjának keresztülvitelénél. — A kor­mány a köztisztviselői karban nagyarányú ki­nevezéseket és előléptetéseket hajtott végre. Mintegy kétezer közalkalmazott részesül elő­léptetésben. Ezeket a hivatalos lap vasárnapi száma közli. Kiszivárgott hírek szerint a név­sorban több uj államtitkár, minisztériumi osz­tályfőnök, miniszteri tanácsos és egyetemi ta­nár is szerepel. — Meghalt Lyautey francia tábornagy. Pa­risból jelentik: Lyautey tábornagy tegnap' nyolcvanéves korában meghalt. A halállhir Franciaországban általános részvétet keltett. Lyautey tábornagy régebben Marokkó kor­mányzója volt és ebben a minőségben nagy érdemeket szerzett. Szervezési és irodalmi ér­demei elismeréséül a francia akadémia tagjai sorába választotta. A marsall politikailag mo- narchista érzelmű volt és a szélső jobboldalihoz állt közel. xx „Pidon“ minden fájdalmat megszüntet. Gyógyszertárakban kapható, ára 1 korona. — Rudnón négy ház égett le. Kassai szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A Szépéi mel­letti Rudnó községiben tegnap nagy tűz pusztí­tott. Eddig ismerettel: okiból kigyulladt Sándor István gazdálkodó csűrje. A tűz hamarosan to­vaterjedt s annak ellenére, hogy az oltásban a közeli környék valamennyi tűzoltósága em­ber-feletti erővel résztvett, mégis négy lakó­ház és öt csűr hamvadt cl. A csülökben már az idei termés volt, felhalmozva. A kárt eddig nem sikerült felbecsülni. % Marseille, julius vége. (A P- M. H. alkalmi munkatársától.) Háromszor egy évben hagyja el Marseille kikötőjét egy hosszúkás, kopot­tas külsejű sajátságos gőzös. A kikötőváros minden embere jól ismeri ezt a hajót és iszo­nyattal nézi, amikor elhagyja a kikötőt. Ez a gőzös, az elitéltek hajója, emberi rakományt visz magával, balsorsokat, könnyeket és tra­gédiákat egy távoli országiba: az Ördög­szigetre. A gőzös neve „Martiniére“ és arra szolgál, jhogy Franciaország banditáit és betörőit ■ Guyanába és Cayennebe deportálja. A hajó külsőleg úgy néz ki, mint egy régimódi sze­mélygőzös, vagy mint egy elavult csapatszál­lító bajó, de a hajó fedélzete egész más és szinte alvilági képet mutat, ha a gyilkosokat és rablókat kiengedik a cellákból, hogy tisz­títsák a hajót. Hosszú folyosók vezetnek végig a hajón és jobbra-balra tőlük keskeny rácsok, ame­lyekhez, üvöltő vagy síró banditák szorítják arcukat és levegő után kapkodnak. Ezekben a ketrecekben közel ezer iegyenc tartózko­dik. Egy-egy szállítmány rendszerint nyolc- száz fegyencből áll. Minden cellában hat ember foglal helyet és a cella egy-egy hosszoldalán három fekvőhely van. Mivel a „Martiniére" útja a gyarmatok felé a tró­pusokon át vezet, szinte elképzelhetetlen, hogy a fegyencek mennyit szenvednek egyrészt a kazán tüzének hőségétől, más­részt pedig a trópusok éghajlatától. Mindnyájukat az ördögszigetre viszik és az ezer embert mindössze busz francia katona őrzi. Ha valaki rámutatna arra, hogy milyen könnyen törhet ki a hajón lázadás, a hajó ka­pitánya csak mosolyogna és vállát vonogatná. Meglehet, hogy később a naiv tudakozódót levezetné a cellákba és megmutatná azokat a vascsöveket, amelyek a folyosó­kon végigvezetnek és a cellákban végződ­nek. A parancsnoki hídon egy gombnyo­másra a kapitány abban a helyzetben van, hogy az összes c8llát sistergő és izzó párák­kal töltse meg, úgyhogy a lázadást úgyszól­ván egy gombnyomással elnyomja. FEGYENCLÁZADÁS A NYÍLT TENGEREN. Voltak esetek, amikor a „Martiniére" tiszt­jei szükségesnek találták, hogy a fegyenc- cellák „szellőztetőjét" kinyissák. 1908-ban volt az utolsó nagy és legveszélyesebb lázadás, amikor is hétszáz fegyenc megtámadta az őröket és kényszeríteni akarták őket arra, hogy nyissák ki a fedélzethez vezető főbejá­ratot. Szerencsére a parancsnoki hidat értesí­tették és a kapitány megnyomta a gombot. A „sz8llőztetők“ kinyíltak és úgy a fegyen- ceket, mint az őrséget izzó gőzükkel borí­tották el. Száz fegyenc és három őr oly súlyo­san sebesült meg, hogy percek alatt meg­haltak, a többiek pedig égési sebeiket éle­tük végéig emlékeztetőnek cipelték magu­kon. Ezen e«et óta félelemmel és borza- dállyal gondolnak nemcsak a fegyencek, hanem Marseille lakossága is a deportáló hajókra, különösen a „Martinié“-re, amely­nek parancsnoka kérlelhetetlen szigoráról ismeretes. Mindenki tudja, hogy az e gőzössel elszállí­tott fegyencek egyike sem látja többet viszont Franciaországot, már csak azért sem, mert a francia doublage-rendszer következtében az a fegyenc, aki tizévi kényszermunkára van ítélve, mint „szabad" ember is a legsúlyo­sabb feltételek közt még további tiz évig ma­rad az ördögszigeten. A BRAZÍLIAI HALÁLHA.TÓ. Két másik hajó, amely a brazíliai kormányé és amelyek a brazíliai fegyenceket a brazí­liai partokról elszállítják a gyarmatokra, még sokkal nagyabb borzalmakat rejtegetnek. Nem épültek szállítási célokra, hanem a fe­gyenceket heteken keresztül olyan cellákba zárják, ahol el kell pusztul niok. Egymás hátán nyüzsögnek a kibírhatatlan hőségben és nCm kapnak vizet. Ezek rend­szerint indiánusokból és mindenféle nem­zetiségű fehérekből tevődnek össze. Ha a gőzösök végre megérkeznek Fernando szi­getére, ahová a fegyenceket deportálják, úgy legnagyobb részük egyszerűen megful­ladt és ha a cellák ajtaját kinyitják, hulla- bűz borítja el az egész partot. Néhány évvé] ezelőtt közvetlenül a cél előtt vihar dühön­gött és a gőzös sülyedni kezdett. A hajó kapitánya a cellákban hagyta a többszáz fe- gyencet, maga pedig a tisztekkel és a le­génységgel csónakokon elmenekült a sü- lyedö hajóról. A fegyencek a tengerbe pusz­tultak. A legborzalmasabb eset 1922-ben játszódott le Uj-Guineában. Néhány éven át Uj-Guinea kormánya nem engedte meg, hogy a benn­szülötteket börtönbe zárják, hanem szaba­dulni akarván tőlük, úgy intézkedett, hogy Rábául kikötő ősrégi és omladozó hajóiba zárják őket. A fegyenceket fehérek és benn­szülöttek őrizték. Egy éjjel lángok csaptak fel a hajók mélyé­ből és a lángok hamarosan elborították a hajótesteket, a legénység tétlenül nézte, hogyan lesznek a hajók a lángok martalé­kává és senki sem tett semmit a háromszáz fegyenc megmentésére. A fegyencek halál- orditása messzire hangzott, a kikötőben összegyűlt a lakosság és nézte, hogyan ég el háromszáz ember és velük együtt a ha­jók. A nép nem akart beavatkozni, mert az ördög hajóinak tartotta ezeket a régi gőzö­söket. A hajók órák hosszat mint óriási fáklyák világítottak és ehhez a borzalmas színjátékhoz a halál^órust a háromszáz fe­gyenc bömböl és e szolgáltatta. KÍNÁBAN ELSÜLYESZTIK A HALÁLRAÍTÉLT KALÓZOKAT. Talán Kína az egyetlen ország, ahol a hajó­kat kivégzésekre használják fel. Abban a korban, amikor még a mandarinok korlátlan urak voltak élet és halál fölött, gyakran mondtak ki kis bűnökért halálos Ítéleteket. A mandarinok szerették a halálos színjátéko­kat és ha több Ítéletet hoztak, egy régi és ro­zoga hajóra cipeltették az elitélteket, ahol a fedélzet alatt úgyszólván légmentesen elzár­ták őket. A hajón azután nagy léket ütöttek és neki­eresztették a viznek5 amely magával so­dorta. A nézők pedig a partról szemlélhet­ték, miként bukik a viz alá emberrakomá­nyával. 1925~b&a például ezer embert vé­geztek ki igy, mert resztvettek egy vörös felkelésben. Viszont angol tengerészek mesélik, ha kínai kalózok elfognak egy idegen hajót, a le­génységet bezárják a cellákba, léket ütnek a hajón és felgyújtják. Egy angol tengernagy tanácsa következtében minden kínai kalóz­hajó legénységét mandarinoknak szolgáltat­ják ki, akik azután úgy intézkednek, mint a kalózok, ha véletlenül ők győznek le európai hajót. Az európai konvenció értelmében ugyanis európaiak ilyen embertelen halálos Ítéleteket nem. hozhatnak, de viszont a kaló­zokat és fegyenceket csak igy tudják elret­tenteni.------o----­— M eghalt a Magyar Lloyd repülőgépgyár vezérigazgatója. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Bier Henrik tábori pilóta, a Magyar Lloyd repülőgépgyár vezérigazga­tója ma délelőtt meghalt. Az elhunyt egyike volt a legkiválóbb magyar repülőknek, aki már 1912-ben felállított egy magassági világ­rekordot. — Rátámadt gazdájára a megintett munkás. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Tóth Ernő 36 esztendős tallósi munkás május 9-én falujában rátámadt gazdájának fiára, Her- zog Elemér fiatal földbirtokosra, mert rászólt, hogy a kiikoricaföklet nem jól műveli. Tóth kapával fejbeütötte Herzogot,, aki sokáig nyomta az ágyat s a balszemére még most sem lát rendesen. A pozsonyi kerületi biróság Tal- csik büntető tanácsa ma vonta felelősségre emiatt Tóth Ernőit. A biróság rövid tárgyalás után hathónapi börtönbüntetésre ítélte. Bitesek államügyész súlyosbításért felebbezett. xx Jó ellátás, kényelem, gondosság Buda­pesten a Park-nagyszállodában a keleti pá­lyaudvarral szemben. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20 százalék engedmény. Htítyen Uta vonható Változékony, felhős, helyenként zivataros, mérsé­kelten szeles idő várható, a magaslatokon több- helyütt nyugati irányú viharral. A hőmérséklet lényegesebben nem változik. Debsinai jégbarlang A természet csodálatos szépsége. Autóbusz és autoközlekedés. Mindennemű felvilágosítást: Hotel Felér, Dobslna, ad. Telefon ai. — Az országos keresztényszocialista párt gyűlései a nagykaposi járásban. Kassáról je­lentik: Az országos keresztényszocialista párt julius 29-én, vasárnap délután négy órakor Pályinban, délután hat órakor pedig Dobó- ruszkán rendez nyilvános pártgyülést, ame­lyen Dobránszky János nemzetgyűlési képvi­selő mond beszámolót. — A pozsonyi Szent Miklós Egyesület mariazelli zarándoklata. Pozsonyiból jelentik: A Szent Miklós Egyesület tizennegyedik máriazelli zarándoklatát augusztus 13-átől 17-éig rendezi. (Előbb a volt dr. Batthyány hadastyánegyesület rendezte ezeket a zarán­doklatokat.) Indulás hétfőn 6.20 órakor a po­zsonyi főpályaudvarról Schnitzler Sándor szjntszéki tanácsos, szentimihályfai plébános lelki vezetésével. A zarándoklat tartama öt nap. Tartózkodás Máriazellben három nap. Egyházi és világi program, kirándulások min­den irányban. Visszautazás augusztus 17-én. Becsben a Szent István templom és a kapu­cinus sírbolt meglátogatása. Bécsből indulás a gőzhajóval délután 4 órakor. Érkezés Po­zsonyba este fél 8 órakor. Befizetőhelyek: az egyesület elnökénél, Sloboda Károly, Lő- rinckapuui. 1. II., Lauterbach Róza tejkeres­kedés, Szárazvám, Bestenreiner Károly ujság- árusitó, Kórház-ucca 30, Friedl kávémérése Köztársaságtér 27, Gruber vendéglője Vöd- ric 19. Ligetfalu: Fiálhry, Ügetőverseny-u. 2. Utazási költség 160 korona. Teljes ellátással: és szállással a Feichtegger-szállóban 360 ko­rona. Jelentkezéskor a bejelentőlapot el kell hozni. Jelentkezések augusztus 4-éig a ve­zetőségnél. — Augusztus 12-én iktatják be az uj nagy- szombati főrabbit. Nagyszombati tudósítóink je­lenti: Mint ismeretes, a nagyszombati etatusquio zsidó hitközség májusban egyhangúlag dr. E>u- echiQSzky Ármint választotta meg főrabbijává, aki azóta az elhunyt Síéin Mayer Miksa volt nagy­szombati főrabbi leányát eljegyezte. A hitközség uj főrabbiját augusztus 12-én fogja ünnepélyes keretek között beiktatni. A hitközség elöljárósá­ga a beiktatás programját most állítja össze. — A másik nagyszombati zsidó hitközség (az ortodox), volt főrabbija, Ungár Sámuel, mint ismeretes;, Nyitrára költözött. A közeli nagy. ünnepekre való tekintettel az ortodox hitközség tagjainak sorai­ban mindgyakrabban elhangzott a panasz, hogy rabbi nélkül nem maradhat sokáig egy ilyen nagy hitközség és ezért az elöljáróság is komoly formá­ban foglalkozik a rabbikérdéssel. Az elöljárósági ülés alkalmával legutóbb sor került a pályázók kijelölésére. Az elöljáróság több pártra oszlott és nézeteltérések merültek fel a hitközségi elnök és az elöljáróság tagjai között, aminek következ­ményeképpen Reich Vál-mos hitközségi elnök le­köszönt tisztségéről. A hitközségi tagok soraiban a nagy népszerűségnek örvendő R-eic'h Vilmos le­mondása nagy koneternációt idézett elő és a ta­gok küldöttségei ismételten arra kérték Retek Vilmost, hogy lemondását vonja vissza. Tegnap aztán megtörtént a döntés. Az elöljáróság és Reich Vilmos között sikerült elsimítani az ellentéteket és ennek eredményeképpen visszavonta lemondá­sát. — Tizenöt kiló régi papírpénzt találtak be­falazva Nagykörösön. Nagykőrösről jelentik: Monori Kovács Lászlóné házában napok óta átalakítási munkálatokat végeznek. Tegnap az alsóházban, amely már évtizedek óta la­kai lan volt, ledöntöttek egy kemencét. A szét­szedett falakban egy üvegre bukkantak, amely tele volt papírpénzzel. Összesen tizenöt kiló papírpénz volt az üvegben. Ebiből hat kiló volt a régi százkoronás bankjegyek és kilepc kiló a régi tiz- és huszkoronás bankjegyek súlya. Valószínűnek látszik, hogy valaki a kommunizmus idején rejtette el a kemencébe a tengernyi pénzt. — Házi szarka a német szociáldemokraták pozsonyi irodáján. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A kerületi biróság ma tár­gyalta Riegel Ágostonnak, a pozsonyi német szociáldemokrata párt szolgájának sikkasztási ügyét. Riegel ez év áprilisában ellopta a szo­ciáldemokraták titkárságáról az osztrák emig­ránsok részére gyűjtött 460 koronát, egy nap­pal később pedig 3.500 koronát. A mai tárgya­láson a vádlott zokogva ismerte be tettét, s csak azzal védekezett, hogy oly kevés fize­tése volt, hogy abból megélni nem tudott. A bi­róság háromhónapi fogházbüntetésre ítélte. Az Ítélet végrehajtását azonban kétévi próbaidőre fölfüggesztette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom