Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-28 / 170. (3501.) szám
Hitler különleges megbízatással Bécsbe küldi Papent Habicht lemondott, SS-csapatok őrzik az osztrák légionáriusokat - Közős akcióra készülnek a nagyhatalmak Magasrangu rendőrtisztek tudtak a bécsi puccsról Negyvenezer olasz katona az osztrák határon r « Bécs, jullus 27. Európa figyelme e pillanatban Ausztria felé fordul. Azok az események, amelyek a legutóbbi napokban Ausztriában lejátszódtak, Európa sorsának irányitól előtt döbbenetes erővel világították meg Középeurépa hzó problémáit, Európa ma riadtan áll körül egy holttetemet, amelyet a történelem kerekei tapostak a véres porbá Ma minden Józan európai gondolata akörül forog: mit tesznek Európa hatalmai? Különösen fontos, hogyan viselkedik maga Németország, helyesebben a német kormány, amely esetleg közvetlen intenciója ellenére, de középpontjába került ennek a gyászos és végzetes ügynek. A német kormány első lépésével mindenesetre azt igyekszik kidomborítani Európa előtt, hogy a bécsi eseményekkel távolról sem azonosítja magát. Igaz, hogy a német hivatalos sajtóiroda és a német lapok nagyrésze igyekezett olyan színben feltüntetni az ausztriai puccsot, mintha forradalmi megmozdulásról lett volna szó, amelyet a nép széles rétegei támogatnak, maga a kormány azonban távoltartotta magát az állásfoglalástól és első intézkedése az volt, hogy határzárt rendelt el Ausztria felé. Igaz, hogy az eseményeket megelőzően a müncheni osztrák légiók minden támogatást megkaptak a német kormánytól, megállapították azt is, hogy a fegyverek és bombák, amelyekre az osztrák terroristák támaszkodnak, német eredetűek, nem lehet vitás, hogy a költséges akció lebonyolításához is a müncheni központ adta a pénzt s hogyha Hitler keze nem is, mindenesetre Habicht keze benne volt a dologban, mégis nagy jelentőséget kell tulajdonitanunk annak, hogy a birodalmi kormány olyan intézkedésedet foganatosít az első perctől kezdve, amelyek a konszolidációt ebben a nehéz helyzetben elő kivánják segíteni. Ilyen intézkedése volt a német külügyi kormányzatnak, hogy a bécsi követet — aki elég meggondolatlan volt és beavatkozott a felkelés ügyébe — azonnal visszahívta. Második nagyon fontos lépés az, amelyre Hitler kancellár szánta el magát: olyan férfiúra bízza Ry osztrák követ megüresedett posztját, aki éppen azoknak a körűiknek szemében, amelyek közel állottak a meggyilkolt kancellárhoz, enróipai tekintély, g ez a férfiú Papén alkancellár, akiről junius 30-ika éta annyi- : **»*>■ --el lentétes hir terjedt el az európai sajtóban s akinek az alkancellári hivatalból való távozásáról csak most értesül Európa közvéleménye hivatalosan, Hitler: „Hibánkon kívül...“ A kancellár szenzációs levele Papenhez Papeníhez ma reggel Hitler kancellár a következő levelet intézte: „Igen tisztelt von Papén. A bécsi események hatása alatt kénytelen voltam a birodalmi elnök urnái dr Rieth bécsi né ínét követnek állásától való felmentését javasolni. Dr. Rieth hajlandónak mutatkozott az osztrák szövetségi kormány miniszterei, illetve az osztrák felkelők felhívásának eleget tenni ég a birodalmi kormány megkérdezése nélkül beleegyezését adta a két fél között létrejött egyezmény értelmében a Németországba való szabad elvonulás biztosításához. ^ követ ezzel a német birodalmat minden nyomosabb ok nélkül belekeverte egy szigorúan osztrák belügybe. Az osztrák szövetségi kancellár ellen elkövetett merénylet, melyet a német birodalmi kormány a lehető legélesebben elitéi és fájlal, a mi hibánkon kívül még jobban kiélesi- íette Európa különben is igen labilis politikai helyzetét. Hő óhajom, hogy amennyire csak lehet, a feszült helyzet enyhítése érdekében közreműködjünk és különösképpen a régóta megzavart viszonyt Ausztria és Németa mártírhalált halt kancellár a ravatalon* ország között újból normális és barátságos útra tereljük. Éppen ezért intézem önhöz, igen tisztelt von Papén, azt a kérésemet, hogy vállalja ezt a nehéz feladatot, mert éppen ön az, aki A kormányban való együttműködésünk alatt a legteljesebb és legkorlátlanabb bizalmat bírta és bírja. Éppen ezért azt terjesztettem a birodalmi elnök ur elé, hogy önt az alkancellári méltóság és Saar-vidék] kormánybiztosság alól való felmentése után egy meghatározott időre különleges megbizatással bécsi német követté nevezze ki. Ebben az állásában ön közvetlen az én alárendeltem. S most, amikor még egyszer köszönetét mondok önnek mindazért, amit egykor a nemzeti ébredés és kormányának uralomra- juttatása idején és azóta velünk együtt Németországért tett, maradtam alázatos tisztelője Hitler Adolf.“ Berlin ideges Berlin, julius 27. Az United Press jelentése szerint német kormánykörökben az osztrák eseménye^, de főleg a Dollfuss meggyilkolását követő külföldi felháborodás idegességet keltett. A német kormány szemmelláthatóan igyekszik mindent megtenni, amivel bebizonyíthatja, hogy távol állott az osztrák esemé- ] nyéktől. Ez a magyarázata annak is, hogy ! Habicht sürgősen távozott helyéről. Habicht egyébként ama emlékezetes rádióbeszéde óta, amelyben hadat üzent a Dollíuss-kor- mánynak és amelynek megfogalmazását német kormánykörökben is kritikusnak tartották, kénytelen volt meglehetősen háttérbe vonulni. Az utóbbi időben többször tanácskozott Berlinben a birodalmi kancellárral, ennek ellenére az az általános vélemény, hogy Habicht volt az osztrák események tényleges irányitója. Az United Press tudósítója abból a tényből, hogy a német lapok az osztrák eseményekkel kapcsolatban továbbra is kénytelenek beérni a hivatalos Deutsche Nachrich- tenbüró tudósításaival, azt bizonyítja, hogy a német kormány a legmesszebbmenő óvatosságot tartja szükségesnek a mai helyzetben. papén kinevezése Berlinben nagy feltűnést Keltett. Általában az a vélemény, hogy Papén kinevezése azért történt, hogy a Doll- i fuss meggyilkolásával felzaklatott katolikus j közvéleményt megnyugtassa. Más oldalról vi- j szont az a vélemény alakult ki, hogy Hitler I elérkezettnek látta a pillanatot, amikor az úgynevezett Pap^n-problémát megfelelő módon megoldhatja. Amint ismeretes, Papén a I junius 30-iki események után semmi szín lalatt sem volt hajlandó az alkancellári him* Ma: RáDlŐMELLÉKLET I Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓÍ &S TUSZÍnSzkÓi mCLgUCLrság “1‘C® •Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • # 0,7 ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. politikai napilapja • 9 TELEFON: 3 0 3 -1 1. ® • 1 Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-Ki. r r SŰRGÖNYCIM HIRLHP, PRflHR.
