Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-26 / 168. (3499.) szám
168. (3499) szám • CSÜÍÖrtiMC 6 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. © 9 SÖRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfl. A fallisii iaSáik@iő Nemzeti szocialista puccs Bécsben Hirek Dolifuss és Fey letartóztatásáréi -- A nemzeti szocialisták megostromoiták a rádiót és a kancellári hivatalt Hivatalos jelentés: Ausztriában rend és nyugalom van Gépfegyverei katonai készültség szállta meg a középületeket Bécs, julius 25. Dollfuss-kormány és a terroristák harca, mint ahogy a Prágai Magyar Hírlap jelentette, döntő stádiumba érkezett. Ma délelőtt Bécsben sikerült a terroristáknak olyan pánikot előidézni, amelynek majdnem végzetes következményei lettek. Ma délelőtt a bécsi rádió közvetítette „a hivatalos sajtóiroda* szenzációs hírét, amely szerint a Dollfuss-kormány „beadta lemondását*, Miklas elnök „a lemondást elfogadta* és azonnal „megbízta* a kormányalakítással Ausztria római követét, dr. Rintelent. — A szenzációs rádióhir úgyszólván percek alatt elterjedt a városban és érthető izgalmat keltett. Senki sem tudta, mi történt és a lapokhoz százával futottak be az izgatott telefonérdeklődések. Hosszú időbe tellett, mig végre meg lehetett állapítani, hogy a tair nem felel meg a valóságnak és valami zavar történt a bécsi rádióban. Egyes verziók szerint a nemzeti szocialisták puccsot csináltak a bécsi rádió ellen és sikerült nekik behatolniok a Rawag épületébe és a kormány távozásáról szóló fantasztikus hirt közölni az osztrák rádióelőfizetőkkel. A puccsisták állítólag az épület ablakán többször belőttek és erőszakkal nyomultak be az épületbe és a leadóterembe is. Ezekről a hírekről bizonyosat még nem lehet tudni, azt azonban a rendőrség máris megáliapitotta, hogy délelőtt a Rawag környékén lövöldözés volt, mert a lövéseket az egész környéken hallani lehetett. A kancellári hivatal és a Rawag épületét jelenleg erős katonai-, Heimwehr- és rendőri készültség őrzi. A kancellári hivatal előtt rendőri páncélautók cirkálnak. A kapu be van zárva és gépfegyveres őrség őrzi. Egyelőre se a kancellári hivatallal, se a Rawaggal nem lehet telefonösszeköttetést kapni. A rendőrség riadókészültségben van, a rendőrigazgatőság schot- tenringi épülete előtt gépfegyverek állanak. „A rádió igazgatóját agyonlőttél!, Dolifuss! letartóztatták i“ felsorakoztak a kancellária épülete előtt, majd mikor többen voltak, behatoltak az épületbe. Éppen minisztertanács volt, amikor a nemzeti szocialisták betörtek a terembe. A horogikeresztesek vezetője közölte az összegyűlt miniszterekkel, hogy azonnal adják he lemondásukat, mert minden ellenállási kísérletet golyóval torolnak meg. Állítólag Dolifuss kancellárt, Fey, Schussnigg és Karwinski minisztereket a horogkeresztekek foglyul ejtették. A kormány foglyulejtéséről szóló hir futótűzként terjedt el az osztrák fővárosban és mindenütt leírhatatlan izgalmat keltett. A hatóságok részéről azonnal megtörtént minden intézkedés a puccs leverésére. Percek múlva nagy katonai és rendőri, készültség foglalta el a stúdió, a kancellária és a fontosabb középületek környékét. A stúdió épülete előtt egy páncélautó áll s mindenütt géppuskák merednek a középületek felé. A kancellária épülete előtt ötszáz főnyi karhatalom vonult föl. A támadás azonban még egyik részről sem indult meg. A nemzeti szocialisták állítólag ultimátumot intéztek a kormányhoz, amelyben fölszólították, hogy délután négy óráig a hatalmat feltétel nélkül adják át, ellenkező esetben a legradikálisabb akcióba kezdenek. Berlini ie’entés Doüfuss és Fey keftaik'usáró! Berlin, julius 25. A „Deutsche Nachrichten- dienst* jelenti: Megbízható helyről származó értesülés szerint ma délelőtt a minisztertanácson elfogták Dolifuss koncellárt, Fey és Karwinski államtitkárokat. A hálom államférfiut a kancellári épületben tartják fogva. Egyelőre még ellenőrizhetetlen hirek szerint az akcióban a hadsereg egyrésze is résztvesz. Mindenesetre megállapítható, hogy délelőtt 11 órakor a minisztertanácson éles összeütközésre került a sor Dolifuss kancellár és Fey al- kancellár között, akik egymást kölcsönösen letartóztatással fenyegették meg. Ez alatt az idő alatt állítólag egy szakasz Heimwehr-katona szállta meg a kancellári épületet és bezárták a kapukat. A Ballplatzról azóta közelebbi híreket nem lehet kapni. Egyes hirek szerint ma délelőtt lövöldözés volt a kancellári épület előtt. A Rawag épülete előtt állítólag komoly harcok folytak. Gépfegyverrel lőtték a nemzeti szocialisták rádióépületét és kézigránátokat hajítottak az épületbe. Egyelőre nem lehet Prága, julius 25. Amikor Barthou először vetette feli a „keleti Locarno* tervét; a bizalmatlan framicia sajtó azonnal figyelmeztette a Quai d'Orsayt, hogy a fegyvernek, amely felé most Francia- ország kinyújtja a kezét, — két éle van. Nos, a talli'.ii találkozó ezt a másiK élt villantja meg Európa feje felett. Nem véletlen, hogy a régi Poincaré-iskoia egyik kitűnő képviselője került a francia Mirigyek élére, éppen abban a pillanatban, amikor már-már lazulni kezdett a „securité* védvonala. Nem véletlen, mert az események hívták Barthout arra a helyre, amelyet korát meghazudtoló fürgeséggel foglalt el. A megoldásra váró feladatok jelölték ki azt a férfiút, aki a feladatok megoldására az egyetlen bevált módszert merte alkalmazni. Ha nem is ért el egyelőre kézzel fogható eredményeket a módszerrel, mindenesetre elővette a francia diplomácia kelléktárából a Delcassé kissé berozsdásodott kardját. Ezzeil a karddal Napóleon óta két kilbontihata11 annak látszó csomót vágtak ketté, — az angol és az orosz csomót. Barthou élesen látta, hogy elérkezett a pillanat, amikor Oroszországot ismét fel lehet vonultatni a francia érdekek mellett, de látta azt is, begy Anglia soha nem volt nagyobb dilemmában a távolkeleti problémákkal szemben, mint most. Eddig ugyanis francia szempontból az orosz szövetség mindig azzal a kockázattal járt, hogy le kell mondani fejében az angol szövetségesről. Legalább is számolni kell az angol-francia szövetség lazulásával, mert hiszen Anglia távolkeleti politikáját az oroszok pozició-gyarapodása igen érzékenyen érintette volna. Anglia egészen a legutóbbi eseményekig Japán oldalán állott, ha nem is nyiltan, de Vickersék igen nyomós befolyására nyers- 3'„ c jal és fegyvfci—aili'.mányokkal kitartóan támogatta Japánt. A legújabb fejlemények, különösen mióta Angliának tudomására jutott, hogy Japán a londoni flottaegyezményben megszabott határokon tulfejlesztette légi haderejét és hogy szerződésellenes kísérletezésekkel foglalkozik, (ilyen volt például a ja- í pánok híres sztratoszféra léggömbje, amely- lyel állítólag sokkal nagyobb eredményeket érlek el, mint akár az oroszok, akár az amerikaiak. csakhogy eredményeiket éppen katonai okokból szigorúan titokban tartották), kínos helyzet elé állították az angol kormányt. Hiszen olyan területen találta szembe magát a jövő nagy ellenfelével a britt világbirodalom, amelyet eddig csak mellékcsatatérnek tekintettek, a technika fejlődése következtében azonban döntő csaták hadszínterévé lépett elő. A levegőben még meg lehet nyerni egy csatát, amelyet az óceánon elveszítenek, — erre rájöttek az angolok és most már nagy kérdés, hogy. megadhatja-e azt az előnyt legna yobb riválisának Anglia, hogy a legközelebbi világháború győztese legyen? A franciák észrevették azt a rést, ami a nagy távolkeleti front egyenes és szilárd vonalán támadt és ebbe a résbe igyekeznek beékelni a keleti paktumot. Anglia még nem foglalt állást egész határozottan ebben a kérdésben, annyi azonban bizonyos, hogy Barthou jól játszotta ki a pillanatot, amikor prezentálni lehet a „keleti Locarno" tervét Londonban. Rosszul számított viszont akkor, amikor a középeurópai „diadalutat" megingathatatlan győzelemnek vette. Lengyelország és Németország nem azért kötötték meg a tízéves megnemtámadási szerződést, mert Hitler és Pil- sudski egyszeribe elfeledkezett volna arról Bécs, julius 25. A Bécsben lejátszódott eseményekről bécsi külön tudósítónk a délutáni órákban a következő hirt adta le: A bécsi rádió Johannisgassei stúdiójának épületébe délután negyed kettőkor nyolc Heimwehr-ruhába öltözött nemzeti szocialista hatolt be s agyonlőtte a stúdió igazgatóját, Holt Hermannt, majd kényszeritette a spi- kert, hogy mondja be a mikrofonba Dojlfuss kancellár lemondásáról szóló hírt. Utána a Heimwehr-ruhába öltözött nácik lezárták az épület minden kapuját és ablakait. Nyilván cinkosaik is tartózkodtak az épületben, akikkel együtt elbarrikadirozták magukat. Később kisebb nácicsoportok észrevétlenül az alig félévvel előbb tett nyilatkozatáról, hogy mig birtokára utazik, le kell függönyöz- mie szalónkocsiijának ablakait, mert a legnagyobb német tragédia vonul el szemei előtt, ha kinéz a kocsi ablakán. Nem, se a lengyelek, se a németek nem felejtenek könnyen. Ellenben Pilsudskinak és Hitlernek is igen jó értesülései voltak, még pedig Tokióiból. Tudták, hogy a távol keleti háború most már elkerülhetetlen és rövidesen nyitott kérdés lesz az úgynevezett ukrán-kérdés. Lengyelország és Németország nem hőköltek ki, csak szövetkeztek, ami távolról sem jelent egyet. Ebben a pillanatban Oroszországról van szó, — mert ha Oroszország Távolkeleten vereséget szenved, akkor sor kerüil a volt három világbirodalom közül a harmadik felbomlására is. A török, az osztrák és az orosz, az egykori három nagy feudális világhatalom közül területi egysége már csak az orosznak van meg. A kolosszus, amelyet a határai közé fogott apróbb és nagyobb nemzetek nem robbantottak még fel, ha a bolsevi'ki zászlók alatt is, de áll. A távolkeleti vereség egyet jelentene ennek a hatalmas birodalomnak felbomlásával — még pedig nemcsak Távolkeleten, hanem nyugaton is. S ez az, ami Lengyelországot és Németországot közösen érdekli. Az orosz szövetség tehát most könnyen elérhető, ezt Barthou jói látta, hiszen Oroszország a keleti paktum révén elérhetné azt, hogy nyugati határait biztosítja és erőit összpontosíthatja a távolkeleti hadszíntéren. Csakhogy nagy kérdés, mennyit ér Francia- országnak egy ilyen nagybeteg szövetséges? És főleg mennyit ér Franciaország szövetségeseinek, akik esetleg közvetlenül is érdekelve vaunak a játékban? Emlékezzünk csak vissza, hogy „a beteg ember" ragálya — amelyről annyit írtak a háború előtt az ellenzéki lapok Becsben és Budapesten — menynyire átragadt a monarchiára, sőt még Németország is kapott belőle! A hirtelen török- barátság, a halálosan beteg törökkel való komasági viszonynak, a Berlin— Bagdadgondolatnak — nagy ára 'volt.. És Oroszország semmivel se egészségesebb, mint volt ezelőtt húsz évvel a török birodalom.
