Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-25 / 167. (3498.) szám
fM4 julius 25, szerda. ^i«<3űMAfitoRHna»SB . JKöZCÍAZDA ^Áfif Dr. Feierabend László nyilatkozik a Prágai Magyar Hírlapnak a gabonamonopólium homályot pontjairól Beszélgetés a Csehszlovák Gabonatársaság elnökével P r á g a? juliifus 24. A gabonamonoipólium - ról száló kor mámy rendeltet nem adott világos válását aura a sok kérdésre, molyok ma Szlovenszkó ás Kárpátalja gazdiáit, terménykereskedőit, g a bon aügynö kőit és min dazokat közelről érintik, akik közvetlenül vagy közvetve üzleti kapcsolatiban állnak az őe- tennedővel E fontos és nagyjelentőségű kérdések tisztázása érdekében fölkerestük dr. Feierabend Lászlót, a monopólium jogával fölruházott Csehszlovák Gabonatársaság elnökét, akiitől elsősorban a szol von sz kői és kárpátaljai bevásárlási és eladási árakra vonatkozóan kértünk felvilágosítást: Prágai fuvarparifés — Mivel magyarázza elnök ur, hogy a bevásárlási árak kiinduló pontjának a prágai paritást vették? — tettük föl az első kérdést. Ez a kiindulópont nagy elégedetlenséget keltett a Prágától messze eső vidékeken, elsősorban Szlovén szkon és Kárpátalján, ahol a bevásárlási ár jóval mögötte marad a csehországi áraknak. Dir. Feierabend a következő választ adta: — A prágai paritás nem önkényes meghatározás. Nincsen politikai vagy gazdasági éle. Gazdasági téren különben sem lehet erőszakot elkövetni, mért az ilyesmi keservesen megbosszulja magát. A* ármeghatározáshoz fix pontra volna szükség. Csehszlovákiában a gazdasági folyamat mindenkor olyan volt, hogy az áru, mármint a gabona, keletről nyugat felé tendált. Látható ez abból i«, hogy valamennyi csehszlovákiai terménytőzsde prágai paritás alapján határozta meg az árfolyamokat. A pozsonyi terménytőzsdén jegyzett szlovenszkói búza ára mindenkor megfelelt a prágai paritásnak 9 Prágában a szlovenszkói búza árfolyamát a fuvarparitásnak megfelelően magasabban jegyezték. Azonos módon alakult ki a rozs, árpa. a zab és a tengeri, valamint a többi mezőgazdasági termény kurzusa. — Az idén Csehországban katasztrofális méretű szárazság volt. A mostoha időjárás következtében a gabonatermés mennyiségileg igen silány. Régi közgazdasági szabály, hogy az árak magasabbak azon a vidéken, ahol áruhiány van. Ha. teszem föl, jövőre Szlovenszkón lenne rossz termés, akkor olyképpen határozná meg a Gabonatársaság az árakat, hogy azok Szlovenszkón lennének magasabbak a történelmi országok árainál. mányirendelet értőimében 1935 junius 1-ig bezáróan mindéin hónap elsején emelkednek. A pótdijakat közöltük mi ia, érdemes a gazdának az eladással várnia, avagy célszerűbb a termés későbbi időpontban való értékesítése? Azonnali fiölajánlás esetében mennyit vesz át a Gabonatársaság? — Előbb az utóbbi kérdésre felelek: a Csehszlovák Gabonatársaság minden mennyiséget a gabonamonopóliumról szóló rendelet határozatai alapján átveS/ és az átvételtől számított három napon belül kifizet Az átvételt ég az áru kifizetését a társaság bizományosai végzik. Ami a célszerűséget illeti azt válaszolhatom, hogy jobban jár az a gazda, aki termésének értékesítésével vár, mert a különbözet elég jelentős. Még akkoir is célszerűbb a várakozás, ha gabonazálogkölcsönt ves-z ignybe, mert a bankkamat kisebb az árkülönbözetnél. Gsbonazátogegyek — A Csehszlovák Nemzeti Bank tavaly 300 millió koronás hitelt nyújtott gabonazálogjegyek őszként állására. Az idén is hasonló ösz- szegire lelhet számit ami? — A gabonazálogjegyek leszámítolására szolgáló hitel keretéről a Nemzeti Bank bank- tanácsa mai ülésén dönt. Hivatalosan még nem ér esi tettek a döntésről, de magánérte- siiléseim szerint az ided hitelkeret fölülmúlja a tavalyit. — Óhajt még valamit mondani, elnök pjr? — Befejezésül még csak ennyit: A gaboma- monopólium mem jelent forradalmat a gazdasági életben, s a Gabonatársaság célját abban látja, hogy a gazdának becsületes árat biztosítson s ezzel egyidejűén megóvja a fogyasztók érdekeit is Ternyei László. Szlovenszkón az eladási árak is alacsonyabbak — A kormányrendelet és a Csehszlovák Gabonatársaság hivatalos közlése annyit mond, hogy a búza eladási ára .nyolc, a rozsé és a többi gabonafajtáé pedig hét koronával lesz magasabb a bevásárlási árnál, vagyis prágai paritásban a 164 koronás búza 172 koronába fog kerülni. E homályos meghatározás alapján az az általános vélemény alakult ki, hogy példám! a pőstyéni búzáért, mélynek 150 korona az ára, az ugyancsak pőstyéni malom 172 koronát lesz kénytelen fizetni. így lesz ez? — Nem, nem igy lesz — hangzott Feier- abemd válasza. — A pőstyéni malom nem 172 koronát, hanem csupán 150 és 8, vagyis 158 koronát fog a pőstyéni búzáért adni. Ellenben a prágai malom fizet 172 koronát a pőstyéni búzáért Prágában, vagy 150 koronát helyben, de akkor is a fuvarköltséggé] egyetemben a pőstyéni 150 koronás búza Prágában ismét 172 koronába fog kerülni. A monopólium nem vonatkozik lisztre, tehát a szlovenszkói és kárpátaljai malmok olcsóbb lisztet hozhatnak forgalomba, mint a történelmi országok malmai. — Ki bonyolítja le a bevásárlási? — A bevásárlást a Gabonatársaság bizományosai végzik. A bevásárlási és az eladási ár közötti különbözeiből fedezzük a rezsiköltségeket és 1. illetve 2 korona haszon marad a Gabonatársaság részére. A Gabonatársaság nem üzleti vállalkozás. Tevékenységét szigorúan ellenőrzi úgy a kirendelt kormánybiztos, mint a minisztériumok öt képviselője. Mindössze hat százalékos osztalékot fizethet a társaság részvényeseinek s a fönnmaradó hasznot be kell fizetni abba a tartalék alapba. mellyel a társaság nem is rendelkezhet mivel az abban az alanban levő pénz az állam tulajdonát alkotja. Ebből az alapból fedezzük a jó termés esetén előáll ható veszteségeket, melyeknek a Gabonatársaság kiteszi magát. A bevásárlás finanszírozása — Csehszlovákia gaibonateir mesének érték© még rossz esztendőiben is milliárdokra rag. A vállalat alaptőkéje ezzel szem,ben csak ötvenmillió korona, miiképpen lehet, ezizel aiz aránylag csekély összeggel ilyen nagyszabású üzletet lebonyolítani? — Nagyon egy szerű en. A termést, miként a múltban, most is a terménykereskedők és malmok vásárolják föl. Minden kockázat nélkül invesztálják pénzüket, mert a gabona bevásárlási és eladási ára stabil. Az üzlet, illetve a kötés lebonyolításáért és az átmeneti beraktározásért métermázsánként négy korona jutalomban részesülnek — A terménykereskedők köréiben szintéin nagy nyugtalanság észlelhető. Az emberek nem tudják, hogyan kapcsolja be őket a Gabonatár saság a munkába. — A terménykereskedők nyugtalansága megoko lattan, mivel úgyszólván minden olyan terménykereskedő dolgozhat a Gabonatársaság kebelében, aki a múltban is kötött üzleteket és terménykereskedelemmel hivatásszerűen foglalkozott. Ml célszerűbb? — A hivatalosan közzétett alapárak a korIsssz is fejetlenség a gaboiiamcüopélium körül Prága, július 24. A gabonamonopóliumról szóló rendelet homályos fogalmazása- félreértése kre adott okot. Az első félreértés a kormány- rendelet 16. §-ának 2. .bekezdésében foglaltak körül keletkezett. A Csehszlovák Gabona társaság közlése nyomán a félreértéseket a P. M. H. is tisztázta. Ezzel azonban valamennyi félreértést. nem sikerűit kiküszöbölni és a gabora- monopólium körül keletkezett nyugtalanság legfőbb oka a kormányrendelet, valamint a Csehszlovák Gabonatársaság alapszabályainak szabatosnak nem nevezhető fogalmazásában van. Mélyreható nézeteltérések támadtak a gabonaimonopóliumrál szálé rendelet 3. és 7. §§-nak értelmezése kérdésében. A 3. §. fölsorolja azokat a vállalatokat, amelyek a gabonakereskedelem és a terménykereskedelem lebonyolítására jogosultak, azonban nem állapítja meg a kérdéses vállalatok ,képviselőinek arány- számát. A 16. §. még mindig vitás, amennyiben az érdekeltek nem tudják, hogy ml történik ama Hsztszáílitásl szerződésekkel, amelyeket julius 16. előtti időben kötöttek. A. takarmánykereskedők kifogásolják az 1. §. 4. szakaszát, amé.y ugyancsak homályos. A terménykereskedők elégedetlenkednek a 4. §. miatt, mivel annak szerencsétlen fogalmazása nem mondja ki szabatosan, hogy a terménykereskedők közül kiket köteles a Gabonatársaság munkájába bevonni. Nem tisztázott az a kérdés, hogy a Gabonatársaság keretén bélül való tevékenységre elegendő, ha a terménykereskedő megfelel a 4. §-bam foglalt kívánságoknak, avagy pedig ezenfelül még olyan köve télményeknek is meg kéll felélnie, amelyeket a Gabonatársaság ái&t. így a többi között a kormányrendelet nem tartalmaz rendelkezéseket arra nézve, hogy a terménykereskedőnek bizonyítékot kell szolgáltatna a ténylegesen lefizetett forgalmi adóról. A kormányrendelet megfeledkezett az 1933 junius 29-én kelt kormányrendeletnek a bérösszegekre vonatkozó rendelkezéseiről. Kifogásolják az érdekeltek azt is, hogy a 42. §. hatályon kívül helyezi az 1933 október 6-ám kelt, a gabonaüzletek köteles regisztrálásáról szóló rendeletet, de ugyanakkor neon mondja ki, hogy forgalmiadókedvezmény igényléséihez elegendőbe a kötilevél bemutatása. Igen nagyjelentőségű félreértéseik keletkeztek a gabona 'bevásárlási és eladási árának kérdésében is. A Csehszlovák Gabonatársaság hivatalos jelentése nyomán valamennyi lap, köztük a Prágai Magyar Hirilap is, a következő rozsárakat közölte: 72 kg-os és ennél nagyobb fajsúlyú rozs 133 Kö. 71 kg-os 132.50 Kö 70 * 132.- „ 69 „ 131.50 „ 68 „ 131.— * 67 „ 130.—1 „ Ezeket az árakat a Gabonatársaság tévesen adta meg, amennyiben ezek nem bevásárlási, hanem eladási árak. A rozs bevásárlási ára prágai paritásban a következő: 72 kg-os és magasabb fajsúlyú 126 Kö. 71 kg-oé 125.50 Kö 70 „ 125— „ 69 „ 124.50 „ 68 „ 124*— * ÖT * 123— » A legnagyobb jelentőségű, félreértés a e®lo- verezkéi eladási árak kérdésében keletkezett. A Gabonatársaság például a 79 kg-os búza átadási árát 172 koronában határozta meg. Ez aa ár .prágai paritásra vonatkozik s Szlovenszkón, valamint Kárpátalján joggal hihették az érdiekeitek, hogy a búza eladási ára 172 korona plusz fuvarköltség lesz. A kevésbé pesszimisták véleménye szerint a Gabonatársaság 172 koronás e1 adási ára a köztársaság egész területére szói. Dr. Feierabend László, a Csehszl. Gabona- táreaság elnökének lapunk közgazdasági szerkesztője előtt tett mai nyilatkozatából kitűnik, hogy mindkét nézet téves és Szlovenezkón, valamint Kárpátalján az egyes föl adóállomásokra érvényes bevásárlási árnál minden esetiben csupán 8, illetve rozsnál és egyéb gabonánál, valamint tengerinél 7 koronával lesz magasabb az eladási ár. A gabonamonopólium kérdésében keletkezett fejetlenséget a cseh sajtó is megállapítja s igy a többi között a Lidové Noviny is rosszallásának ad kifejezést. Az idézett lap e fejetlenségből arra a következtetésre jut -, hogy a Gabona- társaság szervezete még sántít. Roeszalja a Lidové Noviny azt is. hogy a morvaországi és a csehországi bevásárlási árak jegyzéke még mindig nem készült el. Koalíciós bizalmatlanság A koalíciós Ceské Slovo rendkívül bizalmatlanul kezeli a gabonamonopólium ügyét: — A Gabonatársaság — írja — julius 17-én megkezdte tevékenységét. A legközelebbi jövő megmutatja, hogy miként válik be. Egyelőre nagy a bizalmatlanság. Elsősorban a fogyasztók bizalmatlankodnak, mivel a gabonamono- póKum életbeléptetése magas gabonaárat Idézett elő és ezzel megdrágította a liszt, a kenyér és a péksütemény árát. Másodsorban elégedetlenkednek a földművesek, mivel a gazdáktól elvették a szabad gabonagazdálkodás lehetőségét. Elégedetlenek azok a gazdák is, akik számára lényegesen alacsonyabb bevásárlási árat állapítottak meg azoknál az áraknál, amelyeket a Prága-környéki gazdák kapnak. — A Gabonatársaság szervezete úgyszólván a magyar minta másolata. Nálunk is az egyes föladóállomások alapján állapították meg a részletes paritásokat, miként azt Magyarország gon tették — irja a cseh nemzeti szocialista orgánum. □ Fizetési mérleg és idegenforgalom. Az áb lam-i statisztikai hivatal most tette közzé az 1933. évi fizetési forgalom általunk is ismertetett mérlegét. A statisztikai kimutatásból a többi között kitűnik, hogy 1930-ban 460.000 külföldi jött Csehszlovákiába, A külföldiek 795 millió koronát hagytak itt. A külföldi vendégek száma 1933-ban 200.000-re ment vissza s kiadásaik összegét 288 millióra teszi a statisztika. Ezzel egyidejűén 1930-ban 350.000 és 1933-ban 100.000 csehszlovák állampolgár utazott külföldre. Kiadásaik összge 1930-ban 700 és 1933-ban 167 millió koTona volt. Az idegenforgalom mérlege 1930-ban 95 és 1933-ban 121 millió koronával volt aktív. □ Életbelépett az uj bolgár-magyar kereskedelmi szerződés. Szófiából jelentik: Az 1935 julius 1-ig érvényes uj bolgár-magyar kereskedelmi szerződést királyi rendelettel életbeléptették. □ A külkereskedelmi mérleg érdekes adatai. A csehszlovák köztársaság területéről ez év első felében 3148 millió korona értékű árut exportáltak külföldre. A tavalyi év azonos szakára vonatkozó kimutatásbán közölt 2635 millió korona értékű kivitel 19 százalékkal javult. A javulás nem egységes. Németországba 42, Jugoszláviába 23, Svédországba 32, Törökőr-' szágba 268, Japánba 122, Egyiptomba 22, Argentínába 29, Angliába 41 és Ausztráliáiba 42 százalékkal többet exportáltak Csehszlovákiából. mint az előző év azonos szakában. Ezzel szemben a Romániába irányuló kivitel 30. a franciaiOTSzá'gi export 19, a lengyelországi 10, a magyarországi 19 és az oroszországi kivitel 65 százalékkal visszamert. □ Gyumőlcsészcti szakelőadás Léván. Léváról jelenti tudósítónk: Budhta Viktor szlovenszkói országos gyüimölcséezeti felügyelő e hó 28-én. szerdán délután szakelőadást tart a lévai városháza nagytermében . □ FizetésKéptelenségek. A következő fizetésképtelenségeket közük: Alsómecenzéfi Vas- és Acélánugyárosok Termelő Szövetkezete. Alsó- meoenzéf. Követelés 5,190.767.75, tartozás 5 m®ilió 600.734.20 koTona, Ajánlat 45 százalék. — Juhász Zoltán magánzó, Tompa. Követelés 437.117.12, tartozás 746.278.91 korona, Ajánlat 45 százalék. — Izrael Amold textilkereskedő, Zsolna. Követelés ismeretlen, tartozás 209 24086 koron*. Ajánlat 45 százalék.
