Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-25 / 167. (3498.) szám

7 Tarthatatlan állapotok a nagyszőllőii járásbíróság ósdi épületében Mikor épül föl az uj bírósági épület! 1994 juUu^&í^zeMa^ Hagyszöllős, július 24. (Saját tudósítónktól.) Nagyszöllős község és a járás összes érdek- képviseletei már évek hosszú során át kérték és sürgették az illetékes (hatóságoknál az uj járásbirósági palota felépítését. Egész csomó kérvényt és indítványt nynjtottak be az igaz­ságügyminisztériumban, -melyekben a való­ságnak megfelelően feltárták a magyszöllősi járásbíróságnál uralkodó tarthatatlan hely­setek Ugyanis a járásbíróság elhelyezése nem fe­lel meg a mai kor követelményeinek. Az épü­let több mint kétszáz éves, alacsony. Kismé­retű, nedves, sötét helyiségeiben — egy-egy szobában — 5—6 hivatalnok dolgozik egész­sége veszélyeztetésével. Mind a hat rendsze­resített birói állás be van töltve s a bírákat nem lehetett elhelyezni a bíróság épületében s igy az udvaron lévő más helyiségekben végzik teendőiket, ami az ügykezelést igen megnehezíti. A jogkereső közönségre nézve igen hátrá­nyos az a körülmény is, hogy a telekkönyvi irattár nincs a bíróság épületében s az érde­keltek csak a hétnek bizonyos, meghatározott napjain nyerhetnek betekintést az iratokba, ami igen sok esetben késedelmet s helyre­hozhatatlan kárt jelent. Az is igen súlyosan esik a latba, hogy a bíróságnak nincsenek várószobái a peres fe­lek számára. így esős őszi, vagy téli időben a tömegtár­gyalási napokon az emberek százai áanak- fáznak a bíróság udvarán, mert a másfél méter széles folyosó alig 20 ember befoga­dására elegendő. Az érdekképviseleteken kívül dr. Simén- falvy Árpád magyar nemzeti párti tartomány- gyűlési képviselő még 1932 októberében kérte az országos képviselőtestületben be­nyújtott indítványában, hogy az országos hi­vatal sürgősen Írjon fel a kormányhoz és az igazságügyminisztériumhoz a nagyszöllősi já- rásbirósági palota építkezési költségeinek az 1934. évi állami költségvetésbe való felvétel© iránt. Hasonló indítványt adott be Nagyszől­ős képviselőtestülete, a járási vegyes ipar­társulat, a járási gazdasági egyesület és a ke­reskedelmi kör. Sajnos, azonban minden küldöttségjárás, kéiyényezés és kilincselés dacára ez ügyben eddig semmi intézkedés nem történt. Dr. Siménfalvy Árpád ezért most újra in­dítvánnyal fordult az országos hivatalhoz s kérte, hogy a járás-bírósági palota építésének költségét most már haladéktalanul vegyék fél az 1935. évi állami költségvetésbe. Nagyszőlős község a bírósági épület céljára felajánlott gyönyörű telket s azt már be is ke- beleztette az állam javára. Ezen kívül a köz­ség súlyos anyagi helyzetére való hivatko­zással az építkezés költségeire 50.000 koro­nát ajánlott fel. A napokban egy öt tagból álló küldöttség járt Prágában s interveniált az igazságügy­minisztériumban a bírósági palota felépí­tése érdekében. A küldöttség dr. Dusek kormánytanácsos és dr. Sváb kormányfőtanácsós előtt feltárta a szöllősi járásbíróságnál uralkodó tarthatatlan helyzetet. A minisztériumban azonban ke­vésnek találják a községnek az építkezéshez való hozzájárulását s csak abban az esetben hajlandók az üggyel érdemben foglalkozni, ha a község a fel­ajánlott összeget legalább kétszeresére emeli s ezenfelül hajlandó az építkezéshez közmunka-fuvarral is hozzájárulni. Nagyszőlős azonban oly súlyos anyagi gon­dokkal küzd, hogy a mai körülmények közt a kívánt feltételek teljesítéséről aligha le­het szó. Agyonlőííe anyósát s halálra se­bezte apósát egy soproni munkás, meri felesége nem akart visszatérni hozzá Sopron, julius 24. Borzalmas vérfürdőt ren- J dezett tegnap délután Sopron külvárosábanI egy napszámos házában Fricska Pál 32 éves, Páriából nemrégiben hazatért munkanélküli lakatossegéd. Fricska tegnap váratlanul berontott külön- váltan élő feleségének lakásába, aki nevelö- sriileinél, Sieger Samu napszámosóknál la­kott. Fricska Pál durva hangon rátámadt felesé­gére s követelte tőle, hogy térjen vissza hozzá. Az asszony erre nem volt hajlandó, mire a férfi előrántotta revolverét s azt elvált fele­ségére akarta sütni. Ennek kiáltozásaira elő- siettek a szomszédszobából a nevelőszülők s a veszekedők közé 'vetették magukat. Szinte a testükkel védték a feldühödött ember re­volvere elől nevelt leányuk életét. Fricska elsütötte fegyverét s a golyó Siegernét halá­losan megsebezte. Majd újabb lövést adott le és Siegert sebesitette meg rendkívül sú­lyosan, Harmadik lövést is le akart adni, ezt már a feleségére, de Sieger súlyos sebe ellenére rávetette magát a dühöngő fiatal­emberre s kicsavarta kezéből a gyilkos fegy­vert. Majd eszméletlenül összeesett, a lövé­sek zajára berohant a lakásba a háziban lakó detektív s a gyilkos fiatalembert lefogta. Az összeverődő szomszédok meg akarták lin­cselni Fricskát s a detektív csak nagynéhezen tudta őt megmenteni a tömeg dühe elől. Fricskát letartóztatták £ beszállították az ügyészség fogházába. — Leánnyá változott egy húszéves bácskai legény. Bajáról jelentik: A bácskai Ada községnek nagy szenzációja van. Győré Gyula 20 éves fiatal ember hónapok óta különös elváltozásokat észlelt magán, aminek az lett a vége, hogy a 20 éves legényből egy kis műtéti beavatkozással viruló hajadon lett és már át is írták a nevét az anyakönyvijén Győré Viktóriára. Az újdonsült leánynak annyi a kérője, hógy minden adai leány irigykedve nézi. A legjobb módú gazdalegények jelentkeznek Győré Viktória apjánál és kérik a leányt, de Viktória, nem hiába hogy fiú volt, nagyon válogat. xx Influenza, spanyoljárvány, torokgyulla­dás, az orr és garat einyálkásodása, a man- dolák megbetegedése, valamint izületi bajok vagy tüdőcsucsburut esetén gondoskodjék ar­ról, hogy gyomra és belei a természetes „Ferenc József“ keserüviz használata által gyakran és alaposan kitisztiittassanak. — Méhrajok halálracsiptek a ceglédi tanyán két lovat. Ceglédről jelentik: Gyarmatlhy Károly tanya- birtokosnak kellemetlen kalandja volt tegnap föld­jein. A ianyabirtokoR kint dolgozott a mezőkön, amikor több méhraj támadt rá s a közelében lévő lovakra. Két lovát a méhek halálra csípték, Gyar- mathy csak nehézen tudott megmenekülni és sulyós állapotban került a kórházba. — Fegyverrel játszott egy budapesti gimnazista, s lelőtte édesanyját. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: Tragikus szerencsétlenség történt tegnap délután Drier Gyula fővárosi tisztviselő bu­dafoki villájában. Drier 11 éves gimnazista fia édesatyja puskájával játszott. Édesanyja emiatt megintette őt, hogy tegye le a fegyvert, mert az nem gyermek kezébe való. A fiú le is tette a puskát az asztalra, de néhány pillanat múlva ismét félkap­ta és egyenesén édesanyjára célzott. Az asszonynak nem is volt ideje újból rákiáltani fiára, mert a fegyver elsült s a golyó életveszélyesen megsebesí­tette az asszonyt. Azonnal kórházba szállították, ahol sürgős operációnak vetették alá, de állapota Lgy is aggasztó. A szerencsétlenség részleteinek tisztázása érdekében vizsgálat indult. — Hogy megmeneküljön a fegyház elől, ostrom- állapotot hirdetett a dakotai kormányzó. London­ból jelentik: Észak-Dakota állam legfelső bírósága megfosztotta állásától Mandel kormányzót, miután a szövetséges törvényszék a kormányzót hűtlen ke­zelés miatt 18 havi fogházra és 10.000 dollár pénz- biinletésre Ítélte. A kormányzó erre kihirdette az ostromállapotot, hogy megakadályozza a legfelső bíróság határozatának végrehajtását A gyöngyöshokrétás Botdog község karrierje A pletyka a falast primadonnák világát sem kiméit meg Boldog, julius hó. (A P. M. H. alkalmi tudó­sítójától.) A gyöngyösbokréta öngyilkos pri­madonnájának, Horváth Erzsébetnek a tragé­diája megbolygatta a csendes Boldog község nyugalmát. Alaptalan bosszú vagy az igazság kideríté­sének a célja volt az alapja annak a hírnek, amely Bruckner József főjegyzőt hozta kapcso­latba a szegény leánnyal, ezt ezidőezerint nem lehet eldönteni, a folyó vizsgálat igyekszik er­re világosságot dériteni. Színházi élei falun Boldog község színházi élete és a. paraszt- sziöészek világának kulisszatitkai bontakoznak ki a vizsgálat során. Ennek a körülményeiről kérdeztük meg a község vezetőjét, Bruckner Jófeef főjegyzőt, aki egyébként „érdekelt fél“ is az ügyben. Kérésünkre előbb arról beszélt, hogy Boldog községben hógyan szülététt meg a Gyöngyös- bokréta. — Tulajdonképpen előzetes terv nélkül, szin­te önmagától keletkezett a mi Gyöngyösbokré­tánk. 1925-ben Gödöllön Horthy Miklós kormányzó előtt népies felvonulásban vettünk részt és ekkor nagy sikert arattunk. Azelőtt Boldog nevét sohasem hallották. A nép­viseleti csoport, amelyet én vezettem, olyan j feltűnést keltett, hogy öt év múlva, 1930 ok­tóberében a földművelésügyi minisztériumtól értesítést kaptam, amely szérűit áttörök köz-' gazdasági miniszter államtitkára. magyar falut akar látni és ezért hozzánk küldik. — A magyarós vendégszeretettel történt 'fogadás után néhány nappal Budapest székes- főváros Népmüvelődési Bizottságának 65 főnyi társasága egésznapos kirándulást, rendezett Boldogba és a résztvevők annyira el voltak ra­gadtatva, hogy kijelentették: a közfigyelmét felhívják Boldogra. — Ezután Budapest Székesfőváros meghí­vott bénnünket a Magyar Hét ünnepi felvonu­lására, majd 1931 júliusában Paulini Béla ve­zetésével más községek bevonásával megala­kult a Gyömgyösbökréta. Szent István napján a budapesti Városi Színházban léptünk fel úgy­nevezett magyar mártogatós tánccal és nép­énekkel. Húsz kiló lisztből két méter magas menyasszonyi kalácsot csináltunk, ami szintén feltűnést keltett. Idegenek, film és rádió — Ezután Boldog község komoly idegen- i forgalmi gócpont lett. | A világ minden részéről jöttek az idegenek, I hinduk is jártak itten, az egyik maharad­i zsa is, i aki nemrégiben Budapesten tartózkodott. Egy i ízben öt amerikai hölgy egész napot töltött a 'falubam. Az egyik, aki orvosnő volt, az uccán j meglátótt égy beteg kisgyereket és annak re- ; oeptet irt, amely használt is. Egy Ízben a rádió helyszíni közvetítést adott a mi falunkról. — Aztán jötték a filmezések. Előbb Annabellával a Tavaszi zápor készült itt Fejős Pál rendezésében. Hetventagu szinész- csoport élt itt a faluban hosszabb időn ke­resztül és a helybeliek mint statiszták szere­peltek. A filmesék aránylag egész szép pénzt hagytak Boldogon. Annabella és a többiek paraszthá­zakban laktak, mindenért jól fizettek és nagyon jól érezték* itt magukat. Mannhéhn párisi ma­gyar bankár, aki a filmet részben finanszírozta, a boldogi napok Chilékére Ahnábella nevére 500 pengős alapítványt tétt a község szégény- soreu gyermekei javára. — Később Eggert Márta és Willy Forst egyik filmje ké­szült itt a faluban. Akkor lovasok is szerepeltek, akik napi 8 pen­gős felléptidijat kaptak, ami itt bizony nagy összeg. A parasztszinészkedés ezek szerint nemcsak erkölcsi, de igen komoly anyagi si­kert is jelentett a boldogiaknak. Meg kell je­gyeznem, — folytatta előadását a főjegyző — minden igyekezetem odairányult, hogy a sze­replők megtartsák népies tisztaságukat és sem­milyen irályban se legyen rájuk kihatással, hogy ők móst színpadon fellépnék. Azt hiszem, hogy ezt sikerült is elérnem. Amint vége a szi- nészkedésíiek, a szereplők hazajönnek és foly­tatják munkájukat ott, ahol abbahagyták. Aki szolgálólány, az szolgál, aki földműves, az megy vissza a kapához, kaszáihoz­Pletykák — Igaz, hogy már a filmezésekkel kapcsolatban bizonyos pletykák terjedtek el a faluban. Az Eggert-féle film felvételei során voltak hí­resztelések és szörnyüködések, de ez hozzá­tartozik a falusiak lelkivilágához, akik min- gyárt hümmögnek és félremagyarázzák a dol­gokat. — Már régebben kikezdték engem is a plety­kákkal — folytatta a főjegyző. — Nem a Gyöngyösbokrétával kapcsolatban ugyan, de helybeli asszonyokkal összefüggésben. A vizs­gálat azonban tisztázott akkor is. — Most is hírbe hóztak engem a szegény Horváth Erzsébet halálával. Én kértem, hogy indítsák meg a vizsgálatot ellenem és biztos vagyok benne, hogy ismét tisztáznak engem. A főjegyző szerint az ő nevét bosszúból ke­verték bele az ügybe. A főjegyző egy falusi le­gényről beszél, akibe a leány szerelmes lett volna. A leány apja a főjegyző ellen vádasko­dik, a főjegyző viszont az apát is följelentéssel fenyegeti. Sok pletyka terjeng, egyik a másikról be­szél, viszont a titkok tudója, a boldogi boldogtalan parasztprimadonna már nem tud beszélni,.. Mostanában mindenáron védik a Gyöngyös­bokréta jóhirét, illetve szereplőinek az erkölcsi érintetlenségét. Nyilatkozatokat Írnak alá a fa­luban arról, hogy minden a legnagyobb rend bén volt mindig. — Csak az egy Horváth Erzsébet, aki ön­gyilkos lett — jegyzi meg a főjegyző — csak ő volt szerelmes természetű, aki szaladt egy legény után, de az nem akart róla tudni. A többi lány se nem cifrálkodott jobban, de nem volt rátarti, mert fellépett. — A lányok mind egyszerűek és természe­tesek maradtak, mi nagyon vigyáztunk rájuk. Egyszer megtörtént Pesten, hogy egy ismeretlen uriasszony bement az Aréna- uti iskolába, ahol el voltak szállásolva és három leányt felcsalt magához a lakásába. Ott klpuderozta, kiruzsozta az arcukat és rábeszélte őket, hogy ezentúl igy lépjenek fel a színpadom Mondanom sem kell talán, hogy a parasztleányok színpadra sem használtak púdert vagy rúzst, az életben pedig szégyennek tartanák a szépi- tőfezereknek a használatát. Ezután a faluban érdeklődtünk arról, hogy milyen változást jelentett Boldog életében a szinészkedés, az idegenforgalom. Azt mondják, hogy a lányok között versengés volt, ki kerül be a csoportba és ki lép fel a színpadon? Egyesek búzát is adnának érte, holott anyagilag nem sokat jelent a szinészkedés, mert ellátáson ki- vül 2 pengő napidijat kapnak a szereplők. Tény azonban, hogy a fellépések óta sok a pletyka. Akik elmaradtak a boldogi színész- csoportból, azok azt állítják, hogy saját maguk vonultak vissza és nem vennének részt újabb utazásokban. A szomorú 6orsu Horváth Erzsébet öngyil­kossága komoly megrázkódtatást jelentett és a boldogi Gyöngyösbokréta - csoportot is ki­kezdte. T. Gy. lé? BRISTOL.... ] BRISTOL.... Szálloda Budapest I Dunapart árban és szolgálta­tásban vezet! Szoba teljet ellátónál 9 személyenként napi | 12 pengőért

Next

/
Oldalképek
Tartalom