Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-25 / 167. (3498.) szám
XIII. évf. 167. (3498) szám * &zm*&& *■ 1934 július 25 «■ 1 XIII. évf. 167. (3498) szám . Szerda • 1934 julius 25 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, SzloVeTlSzkÓÍ CS rUSZÍ7lSzIcÓÍ 1710,21]QTSáQ ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • # ö Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai TlOpUopjO • • TELEFON; 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KE. r r SŰRGÖNYCIM HÍRLAP. PRflHfl. 1914 —1934 (d) Most húsz esztendeje annak, hogy a Balkánról elindult az a nagy lavina, amely négy esztendőre vértengerbe sodorta egész. Európát, A merénylő Princip revolverlövésének rettenetes visszhangja volt: százezernyi ágyú, gépfegyver, milliónyi öldöklő fegyver pokoli bömbölése. Néhány nap alatt évszázadokkal hanyatlott .vissza a müveit huszadik század az ököljog őskorába. A világháború fúriái a harcba küldött milliók lelkében fölszabadították a kultúra által leláncoltan tartott bestiákat, az állati ember minden romboló szenvedélyét, a rontás szellemét, az emberben az állatot. Négy évig tartó öldöklés folyt ezernyi hadszíntéren, milliók mentek milliók után a halálfürdőbe hazájukért hősiesen vérüket áldozni. Tizenegymillió ember áldozta föl legnagyobb földi kincsét, mindenét: életét. Most húsz éve annak, hogy elkezdődött. 1014 julius 28-tól 25-éig tartott a diplomáciai csata végvünaglása. Táviratok cikáztak egyik fővárosból a másikba. Diplomaták békéről szavalták. Uralkodók az örök béke nevében könyörgő táviratokat küldöttek egymáshoz a nagy katasztrófa megakadályozására, a „lehetetlen megtételére" buzdítva egymást. A háború csinálói békeangyalok szerepét játszották. Az ódiumot kölcsönösen egymásnak a nyakába varrták, erre szolgált az egész színjáték. S S mindenki ráfizetett. Az is, aki megnyerte a háborút. A győztes éppúgy, mint a legyőzött. Az élők éppúgy, mint akik életüket vesztették. A nyomorékok Ugyanúgy, mint akik ép testtel uszták meg a vértengert. Hát még a háború szörnyűségeinek lelki nyomorékjai! Ezek vannak a legtöbben, ezek szenvedik a legjobban ma is a háború következményeit. A félreneveltek, a bűnözők, a kisiklott lel- küek. Európa nyugalmas embertömegei busz évvel ezelőtt kisiklottak lelki egyensúlyukból, válság vált válságot és a béke, a nyugalom polgári világa húsz esztendő elmúltával sem tért vissza teljesen. % * • Soha többet háborút! — ezzel a jelszóval zárták le aztán a nagy halál táncot. Ez a jelszó lett volna a nagy rombolás drága áron, ember véren megvásárolt tanulsága. Az örök békére való törekvés lett volna az a megtalált kincs, amelynek valóraváltását az emberiség egy ilyen pusztító háború után igazán ezerszer megérdemelte volna a történelmi végzettől és a történelem csinálóitól. De vájjon a történelem csinálói levonták-e kellőleg ezt a tanulságot, teljesitették-e legalább megközelítően e tanulságban rejlő erkölcsi parancsot? Kiküszöbölték-e a háborús feszültség főokául fölhozott militarizmust? Megteremtették-e a leszerelést? Sajnos, e kérdésekre csak annyit felelhetünk, hogy a világháború óta húsznál több esetiben folyamodtak egyes államok a békés döntőbíráskodás helyett a háború véres eszközéhez. Arany tollal, világra szóló pompával írták alá az egész világ megnyugtatására a híres békepaktumot, amely örök átok alá helyezte és a világtörténelemből „száműzte" a háborút. És rögtön rá véres hadjárat zajlott le két aláíró között Sanghaiban és Mandzsúriában. Megszűnt a német militarizmus, ellenben még tökéletesebben kiépült helyébe a győző nyugateurópai államokban. Leszerelési konferenciára ültek össze s több éves tárgyalás után most már csak arról van szó, hogy megengedjék-e Németországnak a fölszerelést, vagy sem. Ezek a tények mind azt mondják, hogy Európa történelemcsioálói — sajnos — máig Megkezdődött a Dollfuss-kormány döntő harca a terroristák ellen A terrorakciókba bekapcsolódtak a volt szocialisták és kommunisták is - Letartóztattak batszáz kommunistát Francia, olasz és m§ol intervenció készül Berlinben Becs, julius 24. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Az osztrák hatóságok a legnagyobb eréllyel látnak a terrorszervezetek leszereléséhez. A ihelyzet azonban rend kívül kritikus. Dollfuss nem hiába kezelte óvatosan a nemzeti szocialista terroristák ügyét, nagyon jól tudta, hogy az országban igen befolyásos és főleg igen széles körök állanak a nemzeti szocialisták mögött. Dolliuss pozícióját csakis a külföld segítségével tudja megtartani, ezt már két év óta mindenki világosan látja. A nemzeti szocialisták németországi uralomra jutása óta Dollfuss helyzete kényesebb lett, de ennek megfelelően megszilárdult a külföld pártfogása. Elsősorban Franciaországnak és szövetségeseinek, másodsorban Olaszországnak érdeke, hogy az osztrák patriotizmus alapján álló Dollfuss-kormány legyen az ur Ausztriában és ne kapja meg a kormányrudat olyan párt, amely német nemzeti alapon állva, nem tud kitérni az „Anschluss“ elöl. E tekintetben még a szociáldemokraták sem voltak megbízhatók a külföldnek, különösen a franciáknak, mert hiszen emlékeze- *'•3, hogy Renner volt az első, aki akkor, amikor még természetesen az ő elvtársai voltak uralmon Németországban, felvetette az „Anschluss“-tervet. Dollfuss uralma tehát igen erős diplomáciai bázison, de igen gyenge politikai és még gyengébb hatalmi bázison nyugszik, különösen mióta Feyről is kiderült, hogy a nemzeti szocialista Németországgal való megegyezés alapján áll, legalább is ezt tartja az egyetlen komoly kivezető útnak. A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársa már a februári események idején megállapította, hogy Dollfuss mögött nincsenek komoly erők és ezért óvakodni fog a kancellár attól, hogy próbára tegye a rendelkezésére álló erőket. A katonatisztek nagyrésze, a magasrangu hivatalnokok, birák és köztisztviselők nemzeti szocialista érzelmüek. A kormány tehát roppant súlyos helyzetiben volt, mert nem tudott erélyesen fellépni a tüntetőkkel szemben, akik müncheni parancshoz híven vigyáztak arra, hogy komoly bajokat ne okozzanak a robbantásokkal, hanem csak állandóan zavarják Dollfuss köreit. A komolyabb következményekkel járó terrorakciók az osztrák népet azonnal a nemzeti szocialisták ellen hangolták volna, azonban ezek a papirbombás puffogatások csak arra voltak jók, hogy az elégedetlenséget állandóan napirenden tartsák. Ehhez hozzájött az is, hogy a februári események miatt elkeseredett radikális szocialisták és a mindenre kapható kommunisták a nemzeti szocialista kilengések fedezete alatt elkezdték a maguk sokkal radikálisabb terrorakcióit. Dollfuss aktiéba Eép A káosz igy teljessé vált, abban a pillanatban, amikor Dollfuss a junius 30-i események hatása alatt elérkezettnek látta az időt, hogy nyíltan szembeforduljon a nemzeti szocialistákkal, az volt ugyanis a véleménye, hogy a német Szent Bértalanéjszaka az osztrák közvéleményt is a nemzeti szocialisták ellen hangolta és itt van a lélektani pillanat a cselekvésre. Ezért csinálta meg gyorsan a kormányrekonstrukciót A hatóságok tegnap és ma számos szociáldemokratát és kommunistát tartóztattak le, -akik állítólag szintén kapcsolatban voltak a nemzeti szocialistákkal és resztvettek a terrorakciókban. Hivatalos jelentést a letartóztatásokról még nem adtak ki, de állítólag több mint hatszáz személyt vettek őrizetbe.* A letartóztatottakat az Armforust-féle kocsi gyárban helyezték el, hogy egyelőre elkülönítsék őket a többi politikai fogolytól. A letartóztatottak között soikan vannak olyanok is, akiket a februári -események kapcsán már agy- szerszar őrizetbe vettek, de azután ujlból szabadlábra helyezték őket. Nemzeti szocialisták ma a város több pontján röpcédulákat osztogattak, amelyekben megfenyegetik a város közönségét arra az esetre, ha a etatáriális bíróság a nemzeti szocialistákat halálra Ítéli. Tegnap a nemzeti szocialistáik Ausztria több és vette kezébe az egész végrehajtóhatalmat, hogy az akciót gyorsan lebonyolíthassa. Valahol azonban számítási hiba csúszott Dollfuss elgondolásába. Mert a terrortörvény ténylegesen nem hozta meg a várt hatást: a terrorcselekmények tovább folynak, sőt bizonyos mértékig fokozódnak, a hatóságok igen lanyhán lépnek fel a terroristákkal szemben, a legnagyobb blamázs azoban az elfő statárium-per tárgyalásán érte a kormányt, amikor a bíróság felmentette a hidr-obbantókat, mert a hid korhadt volt. — Ausztriában mindenki tudta, hogy eb bizonyos, nagyon befolyásos körök nyílt ellentüntetése volt Dollfuss terrortörvényével szemben. Kié (esz az utolsó szó! Ausztriában ebben a pillanatban elszánt erővel folyik a harc: egyrészt az államhatalom próbálja megmutatni erejét, másrészt a nemzeti szocialisták akarják megmutatni, hogy az utolsó szó mégis az övék lesz ebben a párviadalban. városában egész sor terrorcselekményt -követtek el, igy elsősorban Klagenfurtban valóságos merényletszériát rendeztek. Az elmúlt éjszaka a klagenfurti r-en-dőrigaz-ga- tóság előtt egy ammohittal töltött patron robbant föl, reggel pedig a karintihiai kormányzóság épületének kapujában robbant föl egy bomba. Röviddel ezután a törvényszék épületében robbant fel egy bomba, amely a.z épületet súlyosan megrongálta. Az -egyik ismert és nagy tekintélynek örvendő katolikus pap házának kentjében, bombát -találtak, amelyet kellő időben ártalmatlaná tettek. A bomba másfél kiló amm-onittal volt töltve. Tegnap reggel a szolgálati utóm levő Friedrich Stingeder csendőrőrsparancsnokot hátulról lelőtték. A tettes egy Alois Hinter- obermaier nevű kommunista volt, aki a tett elkövetése után elmenekült. A súlyosan sebesült csendőrt beszállitatták a mmm, Elfogtak hatszáz ssociaiistát — felrobbant négy nesnieii szocialista bomba nem vonták le kellőleg a húsz év előtti történelmi tragédia tanulságait és e tanulság erkölcsi parancsait. A nemzetközi jogot még nem helyezték kizárólag a békés nemzetközi bíráskodás alapjára. A háború olyan rossz, hogy minden jó- szándéku embernek, bármely államhoz tartozzék is, közös akarattal igyekeznie kell azt kiküszöbölni a népek sorsának intézéséből és a diplomácia szótárából. A háború lehetőségeit a minimumra kell szorítani és ezt a legtartósabban úgy előzhetik meg, hogy a háborús feszültségek okait szüntetik meg. Ehhez nem elég az egyoldalú leszerelés, vagy az egyetemleges fölszerelés: ehhez a lelkek leszerelése kell, mert ez amazoknál is hatékonyabb eszköz. A célja béke s az eszköze is béke. Izig-vérig békepolitika. A lelkeket Európában csak kölcsönös békeszeretettel, igazságossággal lehet kibékíteni. Ez az igazi leszerelés és igazi béke. S Európa fáradt -népei béke után áhítoznak, őszintén óhajtják a békét. A busz év előtti háborús tragédia gyászos évfordulóján nem kívánunk egyebet a történelemcsináló diplomatáktól, mint annak fölismerését, hogy az igazi békéhez az ut az őszinte megbékélésen át vezet. Ez a húsz esztendő előtti tragédia legnagyobb tanulsága.
